A A A A A
Bible Book List

Zsoltárok 89 Hungarian Károli (KAR)

89  Az Ezrahita Ethán tanítása.

Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!

Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:]

Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:

Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.

És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.

Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?

Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.

Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.

10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.

11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.

12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.

13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.

14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.

15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.

16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!

17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.

18 Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.

19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.

20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;

21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,

22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.

23 Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;

24 Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.

25 És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.

26 És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.

27 Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!

28 Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.

29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.

30 És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.

31 Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;

32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:

33 Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;

34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.

35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.

36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?

37 Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.

38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.

39 De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre.

40 Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.

41 Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.

42 Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.

43 Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.

44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.

45 Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.

46 Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.

47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz?

48 Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!

49 Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.

50 Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!

51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben,

52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.

53 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.

Zsoltárok 96 Hungarian Károli (KAR)

96  Énekeljetek az Úrnak új éneket; énekelj az Úrnak te egész föld!

Énekeljetek az Úrnak, áldjátok az õ nevét; hirdessétek napról-napra az õ szabadítását.

Beszéljétek a népek között az õ dicsõségét, minden nemzet között az õ csodadolgait;

Mert nagy az Úr és igen dicséretes, rettenetes minden isten felett.

Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott.

Ékesség és fenség van elõtte; tisztesség és méltóság az õ szent helyén.

Adjatok az Úrnak népeknek nemzetségei: adjatok az Úrnak dicsõséget és tisztességet!

Adjátok az Úrnak neve dicsõségét; hozzatok ajándékot és jõjjetek be az õ tornáczaiba!

Hajoljatok meg az Úr elõtt szent ékességben; rettegjen elõtte az egész föld!

10 Mondjátok a népek között: Az Úr uralkodik; megerõsítette a földet, hogy meg ne induljon; õ ítéli meg a népeket igazsággal.

11 Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való!

12 Viduljon a mezõ és minden, a mi rajta van; örvend akkor az erdõ minden fája is,

13 Az Úrnak orczája elõtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje e földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és a népeket az õ hûségével.

Zsoltárok 100-101 Hungarian Károli (KAR)

100  Hálaadó zsoltár.
Vígan énekelj az Úrnak te egész föld!

Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vígassággal.

Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; õ alkotott minket és nem magunk; az õ népe és az õ legelõinek juhai vagyunk.

Menjetek be az õ kapuin hálaadással, tornáczaiba dicséretekkel; adjatok hálákat néki, áldjátok az õ nevét!

Mert jó az Úr, örökkévaló az õ kegyelme, és nemzedékrõl nemzedékre való az õ hûsége!

101  Dávid zsoltára.
Kegyelmet és igazságot énekelek; te néked zengek éneket, Uram!

Gondom van a tökéletes útra: mikor jössz el hozzám? Szívemnek tökéletessége szerint járok én az én házamban.

Nem vetem a szemem hiábavaló dologra; a pártoskodók cselekedetét gyûlölöm: nincs köze hozzám.

A csalárd szív távol van én tõlem, gonoszt nem ismerek.

A ki titkon rágalmazza az õ felebarátját, elvesztem azt; a nagyralátót és a kevélyszívût, azt el nem szenvedem.

Szemmel tartom a föld hûségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.

Nem lakozik az én házamban, a ki csalárdságot mível; a ki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim elõtt.

Reggelenként elvesztem e földnek latrait, hogy kigyomláljak az Úrnak városából minden gonosztevõt.

Zsoltárok 105 Hungarian Károli (KAR)

105  Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!

Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.

Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.

Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.

Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!

Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.

Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.

10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,

13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]

15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,

17 Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

18 A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,

19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.

20 Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;

21 Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;

22 Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

24 És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.

25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.

26 Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

27 Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.

28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.

29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.

30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]

31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.

32 Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.

33 És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.

34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

35 És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

36 És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

37 És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.

39 Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.

40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.

41 Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

42 Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.

43 Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.

44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

45 Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!

Zsoltárok 132 Hungarian Károli (KAR)

132  Grádicsok éneke.
Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:

Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;

Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!

Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:

Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!

11 Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.

18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes