A A A A A
Bible Book List

Zsoltárok 143-145 Hungarian Károli (KAR)

143  Dávid zsoltára.
Uram, hallgasd meg könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra; hûséged [és] igazságod szerint hallgass meg engemet.

Ne szállj perbe a te szolgáddal, mert egy élõ sem igaz elõtted!

Ímé, ellenség üldözi lelkemet, a földhöz paskolja éltemet; betaszít engem a sötétségbe a milyen a régen megholtaké!

Elcsügged bennem a lelkem, felháborodik bennem a szívem!

Megemlékezem a régi idõkrõl, elgondolom minden te dolgodat; kezed munkáiról elmélkedem.

Feléd terjesztgetem kezeimet; lelkem, mint szomjú föld, úgy [eped] utánad. Szela.

Siess, hallgass meg engem Uram! Elfogyatkozik az én lelkem. Ne rejtsd el orczádat elõlem, hogy ne legyek hasonló a sírba szállókhoz.

Korán hallasd velem kegyelmedet, mert bízom benned! Mutasd meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!

Szabadíts meg engem ellenségeimtõl, Uram; hozzád menekülök!

10 Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.

11 Eleveníts meg engem, Uram, a te nevedért; vidd ki lelkemet a nyomorúságból a te igazságodért!

12 És kegyelmedbõl rontsd meg ellenségeimet, és veszítsd el mindazokat, a kik szorongatják lelkemet; mert szolgád vagyok.

144  Dávidé.
Áldott az Úr, az én kõváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, [s] viadalra az én ujjaimat.

Jóltevõm és megoltalmazóm, mentõváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: õ veti alám népemet.

Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felõle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?

Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.

Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!

Lövelj villámot és hányd szerte õket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.

Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekbõl, az idegen-fiak kezébõl;

A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.

Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;

10 Ki segítséget ád a királyoknak, [s] megmenti Dávidot, az õ szolgáját a gonosz szablyától.

11 Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezébõl, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.

12 Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nõve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.

13 Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelõinken.

14 Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.

15 Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az õ Istene.

145  Dávid dicsérõ éneke.
Magasztallak téged, Istenem, királyom, és áldom nevedet örökkön örökké!

Minden napon áldalak téged, és dicsérem neved örökkön örökké!

Nagy az Úr és igen dicséretes, és az õ nagysága megfoghatatlan.

Nemzedék nemzedéknek dícséri mûveidet, s jelentgeti a te hatalmasságodat.

A te méltóságod dicsõ fényérõl, és csodálatos dolgaidról elmélkedem.

Rettenetes voltod hatalmát beszélik, és én a te nagyságos dolgaidat hirdetem.

A te nagy jóságod emlékeirõl áradoznak, és a te igazságodnak örvendeznek.

Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmû.

Jó az Úr mindenki iránt, és könyörületes minden teremtményéhez.

10 Dicsér téged, Uram minden teremtményed és áldanak téged a te kegyeltjeid.

11 Országodnak dicsõségérõl szólnak, és a te hatalmadat beszélik.

12 Hogy tudtul adják az ember fiainak az õ hatalmát, és az õ országának fényes dicsõségét.

13 A te országod örökre fennálló ország, és a te uralkodásod nemzedékrõl nemzedékre.

14 Az Úr megtámogat minden elesendõt, és felegyenesít minden meggörnyedtet.

15 Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket.

16 Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élõt ingyen.

17 Igaz az Úr minden õ útában, és minden dolgában kegyelmes.

18 Közel van az Úr minden õt hívóhoz; mindenkihez, a ki hûséggel hívja õt.

19 Beteljesíti az õt félõknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti õket.

20 Megõrzi az Úr mindazokat, a kik õt szeretik; de a gonoszokat mind megsemmisíti.

21 Az Úr dicséretét beszélje ajkam, és az õ szent nevét áldja minden test örökkön örökké!

1 Korintusi 14:21-40 Hungarian Károli (KAR)

21 A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr.

22 A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívõknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívõknek.

23 Azért ha az egész gyülekezet egybegyûl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy õrjöngtök?

24 De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektõl megfeddetik, mindenektõl megítéltetik,

25 És ilyen módon az õ szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arczra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonynyal az Isten lakik ti bennetek.

26 Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyûltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek.

27 Ha valaki nyelveken szól, kettõ vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg:

28 Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek.

29 A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg.

30 De ha egy másik ott ülõ vesz kijelentést, az elsõ hallgasson.

31 Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki vígasztalást vegyen;

32 És a prófétalelkek engednek a prófétáknak;

33 Mert az Isten nem a visszavonásnak, hanem a békességnek [Istene;] miként a szentek minden gyülekezetében.

34 A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja.

35 Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az õ férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben.

36 Avagy ti tõletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el?

37 Ha valaki azt hiszi, hogy õ próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok.

38 A ki pedig tudatlan, legyen tudatlan.

39 Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok.

40 Mindenek ékesen és jó renddel legyenek.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes