A A A A A
Bible Book List

3 Mózes 11-13Hungarian Károli (KAR)

11  Szóla ismét az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván nékik:

Szóljatok Izráel fiainak, mondván: Ezek azok az állatok, a melyeket megehettek minden barmok közül, a melyek vannak e földön:

Mindazt, a minek hasadt a körme, és egészen ketté hasadt körme van, és kérõdzõ a barmok közt, megehetitek.

De a kérõdzõk és a hasadt körmûek közül ne egyétek meg ezeket: A tevét, mert az kérõdzõ ugyan, de nincs hasadt körme; tisztátalan ez néktek.

A hörcsököt, mert kérõdzõ ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.

A nyulat, mert kérõdzõ ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek.

És a disznót, mert hasadt körmû ugyan és egészen ketté hasadt körme van, de nem kérõdzik; tisztátalan ez néktek.

Ezeknek húsából ne egyetek, és holttestöket se illessétek; tisztátalanok ezek néktek.

Mindazokból, a melyek a vizekben élnek, ezeket ehetitek meg: A minek úszószárnya és pikkelye van a vizekben, tengerekben és folyóvizekben, azokat mind egyétek meg.

10 A minek pedig nincsen úszószárnya és pikkelye a tengerekben és folyóvizekben, legyen az akármely vízben nyüzsgõ, és akármely vízben élõ állat; mind útálatos az néktek.

11 De legyenek [is] útálatosak néktek; azoknak húsából ne egyetek, és holttestöket is útáljátok.

12 A minek nincs úszószárnya és pikkelye a vizekben, mind útálatos az néktek.

13 A szárnyas állatok közül pedig ezeket útáljátok; meg ne egyétek, útálatosak ezek: a sas, a saskeselyû és a halászó sas.

14 A sólyom és a héja az õ nemével.

15 Minden holló az õ nemével.

16 A strucz, a bagoly, a kakuk és a karvaly az õ nemével.

17 A kuvik, a hattyú és a füles bagoly.

18 A bölömbika, a pelikán és a gém.

19 Az eszterág és a szarka az õ nemével, a büdös banka és a denevér.

20 Minden szárnyas féreg, a mely négy lábon jár, útálatos néktek.

21 Csak azt ehetitek meg a négylábú szárnyas férgek közül, a melynek lábain felûl [szökõ-]szárai vannak, hogy szökdécselhessen azokkal a földön.

22 Ezeket egyétek meg azok közül: az arbé-sáskát az õ nemével, a szolám- sáskát az õ nemével, a khargol-sáskát az õ nemével és a khagab-sáskát az õ nemével.

23 Minden egyéb négylábú szárnyas féreg pedig útálatos legyen néktek.

24 És ezekkel tisztátalanokká teszitek magatokat; mindaz, a ki illeti holttestüket, tisztátalan legyen estvéig.

25 Mindaz pedig, a ki hordozza azoknak holttestét, mossa meg az õ ruháit, és tisztátalan legyen estvéig.

26 Minden barom, a melynek hasadt a körme, de nincs egészen ketté hasadva, és nem kérõdzik, tisztátalan legyen néktek; valaki illeti azt, tisztátalan legyen.

27 Minden állat, a mely a négylábúak között a talpán jár, tisztátalan legyen néktek; mindaz, a ki azoknak holttestét illeti, tisztátalan legyen estvéig.

28 A ki pedig hordozza azoknak holttestét, mossa meg az õ ruháit, és tisztátalan legyen estvéig. Tisztátalanok azok néktek.

29 A földön csúszó-mászó állatok között pedig ezek legyenek tisztátalanok: a menyét, az egér és a gyík az õ nemével.

30 A sündisznó, a kaméleon, a tarka gyík, a csiga és a vakondok.

31 Ezek tisztátalanok néktek minden csúszó-mászó között; valaki illeti ezeket holtuk után, tisztátalan legyen estvéig.

32 És minden, a mire ezek közül holtuk után esik valamelyik, tisztátalan legyen; akármely faedény, akár ruha, vagy bõr, vagy zsák; akármely eszköz, a mivel dolgozni szoktak, vízbe tétessék, és tisztátalan legyen estvéig, ezután tiszta legyen.

33 Akármely cserépedény pedig, a melybe beleesik [valami] azokból, mindazzal együtt, a mi benne van, tisztátalan legyen, és az [edényt] törjétek el.

34 Minden megehetõ eledel, a melyhez [az] [ilyen edénybõl] víz jut, tisztátalan, és minden megiható ital is minden [ilyen] edényben tisztátalan legyen.

35 És minden, a mire azoknak holttestébõl esik [valami], tisztátalan; kemencze és tûzhely lerontassék; tisztátalanok azok és tisztátalanok legyenek néktek.

36 De a forrás, a kút, az egybegyûlt víz tiszta legyen; de a mi azoknak holttestéhez ér, tisztátalan.

37 Hogyha azoknak holttestébõl reáesik is valamely vetõmagra, a mely elvetendõ, tiszta legyen [az.]

38 De ha vizet töltenek a magra, és úgy esik rá azoknak holttestébõl, tisztátalan az ilyen néktek.

39 Hogyha olyan hullik el a barmok közül, a mely eledeletek néktek; a ki annak holttestét illeti, tisztátalan legyen estvéig.

40 A ki pedig eszik annak holttestébõl, mossa meg az õ ruháit, és tisztátalan legyen estvéig. És mossa meg ruháit az is, a ki hordozta annak holttestét, és tisztátalan legyen estvéig.

41 Mindaz is, a mi csúszik-mászik a földön, útálatos legyen, meg ne egyétek.

42 Mindazt, a mi hason csúszik, és mindazt, a mi négy, sõt mindazt, a mi több lábon jár, a földön csúszó-mászó bármely állatot, meg ne egyétek ezeket, mert útálatosak ezek.

43 Meg ne fertéztessétek magatokat semmiféle csúszó-mászó állattal, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat azokkal, hogy tisztátalanokká legyetek általok.

44 Mert én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; szenteljétek meg azért magatokat, és szentek legyetek, mert én szent vagyok, és meg ne tisztátalanítsátok magatokat semmiféle állat által, a mely csúszik-mászik a földön.

45 Mert én vagyok az Úr, a ki felhoztalak titeket Égyiptom földébõl, hogy Istenetekké legyek néktek; legyetek azért szentek, mert én szent vagyok.

46 Ez a törvény a baromfélékrõl, a szárnyas állatokról, minden élõ állatról, a mely nyüzsög a vizekben, és minden állatról, a mely csúszik- mászik a földön.

47 Hogy különbséget tehessetek a tisztátalan és tiszta között, az olyan állat között, a mely megehetõ, és az olyan állat között, a mely meg nem ehetõ.

12  Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

Szólj Izráel fiainak, mondván: Ha az asszony lebetegszik, és fiat szül, tisztátalan legyen hét napig; az õ havi betegségének ideje szerint legyen tisztátalan.

A nyolczadik napon pedig metéljék körül a [fiú] férfitestének bõrét.

Azután harminczhárom napig maradjon [otthon] a vértõl való tisztulás miatt; semmi szent dolgot ne illessen, a szent helyre se menjen be, míg el nem telnek az õ tisztulásának napjai.

Ha pedig leányt szül, két hétig legyen tisztátalan, mint havi betegségekor, és hatvanhat napig maradjon [otthon] a vértõl való tisztulása végett.

Mikor pedig letelnek az õ tisztulásának napjai, fiú miatt vagy leány miatt, hozzon egészen égõáldozatul esztendõs bárányt, galambfiat vagy gerliczét bûnért való áldozatul, a gyülekezet sátorának nyílása elé a paphoz.

És áldozza meg azt az Úr elõtt; és szerezzen néki engesztelést; így lesz tisztává az õ vérfolyása után. Ez a törvénye a fiút vagy leányt szülõ asszonynak.

Ha pedig nincs elég módja bárányhoz, vigyen két gerliczét vagy két galambfiat, egyiket egészen égõáldozatul, a másikat bûnért való áldozatul, és szerezzen néki engesztelést a pap, és tiszta lesz.

13  Szóla ismét az Úr Mózesnek és Áronnak, mondván:

Ha valamely ember testének bõrén daganat, vagy tarjagosság, vagy fehér folt támad, és az õ testének bõrén poklos fakadékká lehet: vigyék el [az] [ilyet] Áronhoz, a paphoz, vagy egyvalamelyikhez az õ papfiai közül.

És nézze meg a pap azt a test bõrén lévõ fakadékot. Ha a szõr a fakadékban fehérré változott, és ha a fakadéknak felülete mélyebben van az õ testének bõrénél: akkor poklos fakadék az. Mihelyt látja ezt a pap, tisztátalannak ítélje azt.

Ha pedig fehér folt van a teste bõrén, de annak felülete nincs mélyebben a bõrnél, és a szõre sem változott meg fehérré, akkor rekeszsze külön a pap a fakadékos [embert] hét napig.

A hetedik napon pedig nézze meg õt a pap, s ha szerinte a fakadék egy állapotban van, át nem terjedt tovább a fakadék a bõrön, a pap másodszor is rekeszsze õt külön hét napig.

Nézze meg õt azután a pap a hetedik napon másodszor is, és ha a fakadék meghalványodott, és nem terjedt tovább a bõrön a fakadék, tisztának ítélje õt a pap; tarjagosság az, mossa meg azért a ruháit és legyen tiszta.

De ha a tarjagosság tovább terjedt a bõrön, miután a papnál az õ megtisztulása végett jelentkezett: akkor másodszor is jelentse magát a papnál.

És ha látja a pap, hogy ímé tovább terjedt a tarjagosság a bõrön: ítélje azt a pap tisztátalannak, poklosság az.

Ha poklos fakadék lesz az emberen, vigyék tehát azt a paphoz.

10 És ha látja a pap, hogy ímé fehér daganat van a bõrön, és az a szõrt fehérré változtatta, és vadhús van a daganatban:

11 Idûlt poklosság az az õ testének bõrén; azért tisztátalannak ítélje azt a pap, ne is rekesztesse külön azt, mert tisztátalan az.

12 Ha pedig folyton fejlõdik a poklosság a bõrön, és a poklos fakadék elborítja a fakadékosnak egész bõrét tetõtõl talpig mindenfelé, a merre a pap szemei látnak;

13 És ha látja a pap, hogy ímé elborította a poklosság annak egész testét: akkor ítélje tisztának a fakadékot; mivelhogy egészen fehérré változott az, tiszta az.

14 De mihelyt vadhús mutatkozik abban, tisztátalan legyen.

15 Ha meglátja a pap a vadhúst, tisztátalannak ítélje azt; a vadhús tisztátalan legyen, poklosság az.

16 De ha a vadhús eltûnik, és fehérré változik, akkor menjen a paphoz.

17 És ha megnézi azt a pap, és a fakadék csakugyan fehérré változott, akkor ítélje a pap a fakadékot tisztának, tiszta az.

18 Ha pedig valakinek a teste bõrén kelevény volt, de begyógyult,

19 És a kelevény helyén fehér daganat, vagy vörhenyes fehér folt támad, jelentse magát a papnál.

20 És ha látja a pap, hogy íme annak felülete alább esik a bõrnél, és a szõre fehérré változott: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak; poklos fakadék az, a mi a kelevényben fakadt.

21 Ha pedig megnézi azt a pap, és íme nincs abban fehér szõr, és nem is esett alább a bõrnél, sõt meghalványodott az: akkor rekeszsze külön azt a pap hét napig.

22 Ha azonban tovább terjed a bõrön; akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, [poklos] fakadék az.

23 De ha elébbi állapotában marad a folt, nem terjedt: a kelevény forradása az, azért tisztának ítélje azt a pap.

24 Vagy ha valaki testének bõrén égési seb lesz, és a seb helyén vörhenyesfehér folt támad vagy fehér;

25 És megnézi azt a pap, és íme a szõr fehérré változott a foltban, és annak felülete mélyebben van a bõrnél: poklosság az, a mi a seben fakadt, azért ítélje azt a pap tisztátalannak, poklos fakadék az.

26 De ha megnézi azt a pap, és ímé nincs a foltban fehér szõr, és nem is esett az alább a bõrnél, sõt meg is halványodott az: akkor rekeszsze azt külön a pap hét napig.

27 És nézze meg azt a pap a hetedik napon; ha tovább terjedt a bõrön, akkor tisztátalannak ítélje azt a pap, poklos fakadék az.

28 Ha pedig elébbi állapotában van a folt, nem terjedt a bõrön, sõt meg is halványodott, égési daganat az; azért tisztának ítélje azt a pap, mert égési seb forradása az.

29 És ha valamely férfiúnak vagy asszonynak fakadéka támad a fején vagy a szakállában,

30 És a pap megnézi a fakadékot, és íme annak felülete mélyebben van a bõrnél; és abban a szõr sárga és vékony: akkor ítélje azt a pap tisztátalannak, var az, fejnek vagy szakállnak poklossága az.

31 Ha pedig megnézi a pap a varas fakadékot, és ímé annak felülete nincsen mélyebben a bõrnél, és nincsen abban fekete szõr: akkor rekeszsze külön a pap [azt], [a kinek] varas fakadéka [van,] hét napig.

32 És nézze meg a pap a fakadékot a hetedik napon, és ha nem terjedt a var, és nem lett benne sárga szõr, és a varnak felülete nem lett mélyebbé a bõrnél:

33 Akkor borotválkozzék meg, de a varat le ne borotválja; a pap pedig másodszor is rekeszsze külön a varas [embert] hét napig.

34 És a pap nézze meg a varat a hetedik napon, és ha nem terjed a var a bõrön, és annak felülete nincsen mélyebben a bõrnél: akkor tisztának ítélje azt a pap és mossa meg a ruháit, és tiszta lesz.

35 De ha tovább terjed a var a bõrön, miután tisztának ítélte azt,

36 És megnézi azt a pap, és csakugyan terjedt a var a bõrön: akkor ne is kutasson a pap a sárga szõr után, tisztátalan az.

37 De ha a var szerinte egy állapotban van, és fekete szõr indult abban, meggyógyult az a var, tiszta az; tisztának ítélje azt a pap.

38 Ha pedig valamely férfi vagy asszony testének bõrén foltok, fehér foltok támadnak,

39 És megnézi a pap, és ímé a testök bõrén lévõ foltok halavány fehérek: a bõrön fakadt sömör az, tiszta az az [ember].

40 Hogyha valamely embernek egészen elhull a haja, kopasz az, [és] tiszta az.

41 És ha elõlrõl hull el a haja, elõl kopasz az, [és] tiszta az.

42 Hogyha pedig az õ egész kopasz, vagy elõl kopasz fején vörhenyes fehér fakadék támad, poklos fakadék az az õ egész kopasz vagy elõl kopasz fején.

43 Ha megnézi azt a pap, és ímé a fakadék daganata vörhenyes fehér az õ egész kopasz vagy elõl kopasz fején, olyanforma, mint a test bõrén való poklosság:

44 Poklos ember az, tisztátalan az, igen tisztátalannak ítélje azt a pap, mivelhogy fején van a fakadékja.

45 A poklos ember pedig, a kin a fakadék van, megszaggatott ruhában és mezítelen fõvel legyen, és a bajuszát fedezze be, és ezt kiáltsa: Tisztátalan, tisztátalan!

46 Mindaddig tisztátalan legyen, a míg rajta van a fakadék, tisztátalan az; csak õ maga lakjék, a táboron kivül legyen az õ lakása.

47 Hogyha pedig valami ruhán van a poklos fakadék, gyapjú ruhán vagy len ruhán,

48 Vagy lenbõl és gyapjúból készült fonadékon vagy szöveten; vagy bõrön, vagy valamely bõrbõl való készítményen;

49 És ha az a fakadék zöld vagy vörhenyes színû a ruhán, vagy bõrön, vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bõrbõl való eszközön: poklos fakadék az, mutassák azért meg a papnak.

50 És nézze meg a pap a fakadékot és rekeszsze külön [azt a min] a fakadék van, hét napig.

51 A hetedik napon pedig nézze meg a fakadékot. Ha terjed a fakadék a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon vagy bõrön, és akármely készítményen, a mivé a bõr feldolgoztatik: emésztõ poklosság az a fakadék, tisztátalan az.

52 Azért égesse meg azt a ruhát, vagy a gyapjúból vagy a lenbõl készült szövetet vagy fonadékot, vagy akármely bõrbõl való eszközt, a melyen a fakadék leend; mert emésztõ poklosság az, tûzön égessék meg [azt.]

53 De ha megnézi a pap, és ímé nem terjedt a fakadék a ruhán, vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bõrbõl való eszközön:

54 Akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, a min a fakadék van, és rekeszsze külön azt másodszor is hét napig.

55 Ha pedig megnézi azt a pap a mosás után, és ímé a fakadék nem változtatta meg a színét; ha nem terjedt is a fakadék, tisztátalan az, tûzben égesd meg azt; beevõdés az, akár a fonákján, akár a színén legyen az.

56 De ha látja a pap, hogy ímé meghalványodék a fakadék a megmosatása után: akkor szakaszsza el azt a ruhától vagy bõrtõl, vagy a szövettõl vagy a fonadéktól.

57 És ha mégis mutatkozik a ruhán vagy szöveten, vagy fonadékon, vagy akármely bõrbõl való eszközön: akkor kiújulás az; tûzzel égesd meg azt, a min a fakadék van.

58 Azt a ruhát pedig, vagy szövetet, vagy fonadékot, vagy akármely bõrbõl való eszközt, a melyet megmostál, ha eltávozik rólok a fakadék, mosd meg másodszor is, és tiszta lesz.

59 Ez a törvénye a poklos fakadéknak, akár gyapjú-, akár lenruhán, akár szöveten, akár fonadékon, vagy akármely bõrbõl való eszközön legyen, hogy tisztának vagy tisztátalannak ítéltessék.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes