A A A A A
Bible Book List

Jeremiás 38-41Hungarian Károli (KAR)

38  De meghallá Safátiás Mattánnak fia, és Gedáliás Passúrnak fia, és Jukál a Selémiás fia, és Passúr a Melékiás fia a szókat, a melyeket szólott vala Jeremiás az egész népnek, mondván:

Ezt mondja az Úr: A ki megmarad e városban, meghal fegyver miatt, éhség miatt és döghalál miatt, a ki pedig kimegy a Káldeusokhoz, él, és az õ élete nyereség lesz néki és él.

Ezt mondja az Úr: Bizonynyal a babiloni király seregének kezébe adatik e város, és beveszi azt.

És mondának a fejedelmek a királynak: Kérünk, ölettesd meg ezt az embert, mert megerõtleníti a vitézek kezeit, a kik megmaradtak a városban, és az egész nép kezeit, hogy efféle szókat szól nékik, mert ez az ember nem a nép megmaradására igyekszik, hanem veszedelmére.

És monda Sedékiás király: Ám a ti kezetekben van, mert a király semmit sem tehet ellenetekre.

Azért elvivék Jeremiást, hogy bevessék Melkiásnak, a Hammélek fiának vermébe, a mely a tömlöcz pitvarában vala; és lebocsáták Jeremiást köteleken; a veremben pedig nem víz vala, hanem sár, és beesék Jeremiás a sárba.

És meghallotta Ebed-Melek, a szerecsen, a ki udvari szolga vala (õ pedig a király házában vala), hogy Jeremiást a verembe vetették, a király pedig a Benjámin-kapuban ül vala.

Kiméne azért Ebed-Melek a király házából, és szóla a királynak, mondván:

Uram, király! gonoszul cselekedtek azok az emberek mindazzal, a mit Jeremiás prófétával cselekedtek, a kik õt a verembe vetették; mert meghal ott éhen, mert nem lesz ezután semmi kenyér e városban.

10 Parancsola azért a király Ebed-Meleknek, a szerecsennek, mondván: Végy magadhoz innét harmincz embert, és vedd fel Jeremiás prófétát a verembõl, mielõtt meghalna.

11 Võn azért Ebed-Melek magához [harmincz] embert, és beméne a király házába, a kincstartó ház alá, és hoza onnét régi ruhadarabokat és elszakadozott posztókat, és alábocsátá azokat Jeremiásnak köteleken a verembe.

12 És monda Ebed-Melek, a szerecsen, Jeremiásnak: Tedd a régi és elszakadozott ruhadarabokat hónod alá, a kötelek alá; és úgy cselekedék Jeremiás.

13 Kivonták azért Jeremiást köteleken és kihozák õt a verembõl, és lakék Jeremiás a tömlöcz pitvarában.

14 Elkülde pedig Sedékiás király, és magához hozatá Jeremiás prófétát a harmadik ajtóig, mely vala az Úrnak házában, és monda a király Jeremiásnak: Téged valamirõl kérdelek, semmi tagadást benne ne tégy!

15 Monda pedig Jeremiás Sedékiásnak: Ha megjelentem néked, avagy nem bizonyosan megölsz-é engem? és ha tanácsot adok, nem hallgatsz rám.

16 És megesküvék Sedékiás király Jeremiásnak titkon, mondván: Él az Úr, a ki teremtette nékünk e lelket, hogy nem öllek meg és nem adlak azoknak az embereknek kezébe, a kik keresik a te lelkedet!

17 Akkor monda Jeremiás Sedékiásnak: Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene, az Izráel Istene: Ha kimégy a babiloni király fejedelmeihez, él a te lelked, és e város nem égettetik meg tûzzel, hanem élsz te és a te házad népe.

18 Ha pedig nem mégy ki a babiloni király fejedelmeihez, akkor e város a Káldeusok kezébe adatik, felégetik ezt tûzzel, te sem szaladsz el kezökbõl.

19 Monda Sedékiás király Jeremiásnak: Félek én a Júdabeliektõl, a kik átszöktek a Káldeusokhoz, hátha azok kezébe adnak engem, és csúfoskodnak rajtam!

20 És monda Jeremiás: Nem adnak; kérlek, halld meg az Úrnak szavát, a melyet én mondok néked, és jó dolgod lesz, és él a te lelked.

21 Ha pedig te kimenni nem akarsz: ez a szó, a melyet megjelentett nékem az Úr:

22 Ímé, minden asszony, a ki megmaradt vala a Júda királyának házában, kivitetik a babiloni király fejedelmeihez; és ezt mondják azok, hogy megcsaltak téged és erõt vettek rajtad a te jóakaró embereid, a te lábaid [most] beragadtak a sárba, õk [pedig] visszafordultak.

23 Azért minden feleségedet és gyermekedet kiviszik a Káldeusoknak, te sem menekedel meg kezökbõl, hanem megfogatol a babiloni király kezével, és e várost felégeti tûzzel.

24 Monda pedig Sedékiás Jeremiásnak: Senki se tudjon e szókról, és nem halsz meg!

25 Ha meghallják a fejedelmek, hogy beszéltem veled, és eljõnek hozzád és ezt mondják néked: Mondd meg csak nékünk, mit beszéltél a királynak, ne tagadj el abból tõlünk és nem ölünk meg téged, és mit monda néked a király?

26 Ezt mondd nékik: Alázatosan könyörgék a királynak, hogy ne vitessen vissza Jónatán házába, hogy meg ne haljak ott.

27 És a fejedelmek mind elmenének Jeremiáshoz és megkérdék õt, és egészen úgy felele nékik, a mint a király parancsolta vala: és hallgatással elmenének tõle, mert nem hallották vala a beszédet.

28 És ott marada Jeremiás a tömlöcz pitvarában mind a napig, a melyen bevevék Jeruzsálemet, és ott vala, mikor bevevék Jeruzsálemet.

39  Sedékiásnak, a Júda királyának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban eljöve Nabukodonozor, a babiloni király és egész serege Jeruzsálem ellen, és megszállák azt.

Sedékiás tizenegyedik esztendejében, a negyedik hónapban, a hónap kilenczedikén ledûle a város [kõfala.]

És bemenének a babiloni király fejedelmei mind és leülének a középsõ kapuban: Nergál-Sarézer, Samegár-Nebó, Sársekim, Rabsáris, Nergál- Sarézer, Rabmág és mind a többi fejedelmei a babiloni királynak.

És mikor meglátta vala õket Sedékiás, a Júda királya és mind a vitézlõ férfiak, elfutamodának és kimenének éjjel a városból a király kertjén át az ajtón, a két kõfal között, és kimenének a pusztába vivõ úton.

És ûzék õket a káldeai seregek, és elfogák Sedékiást Jerikhó pusztájában, és elhozák õt és elvivék Nabukodonozornak, a babiloni királynak Riblába, Hamát földére, és ítéletet monda rája.

És megölé a babiloni király Sedékiásnak fiait szeme láttára Riblában, és Júdának minden nemeseit is megölé a babiloni király.

A Sedékiás szemeit pedig kitolatá, és vasba vereté õt, hogy elvigye õt Babilonba.

A király házát pedig és a nép házait felgyújták a Káldeusok tûzzel, és Jeruzsálem kõfalait leronták.

A nép többi részét pedig, a mely a városban maradt vala: és a szökevényeket, a kik hozzá szöktek vala, a nép többi részét, a még megmaradottakat elvivé Nabuzáradán, a poroszlók feje, Babilonba.

10 A nép szegényeit pedig, a kiknek semmijök sem vala, ott hagyá Nabuzáradán, a poroszlók feje, Júda földében, és ada nékik szõlõket és szántóföldeket azon a napon.

11 Jeremiás felõl pedig parancsot ada Nabukodonozor, a babiloni király Nabuzáradánnak, a poroszlók fejének, mondván:

12 Vedd õt magadhoz, és viselj gondot reá, és semmi bajt ne okozz néki, hanem azt cselekedd vele, a mit õ akar.

13 És elkülde Nabuzáradán, a poroszlók feje, és Nebusázban, Rabsáris és Nergál-Sarézer, Rabmág és a babiloni királynak több fõembere.

14 Elküldének, [mondom,] és elhozák Jeremiást a tömlöcz pitvarából, és rábízák õt Gedáliásra, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiára, hogy haza vigye õt, és lakozzék a nép között.

15 Az Úr pedig szóla Jeremiáshoz, mikor õ még a tömlöcz pitvarában fogva vala, mondván:

16 Menj el, és szólj Ebed-Melekkel, a szerecsennel, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ímé, én beteljesítem e város kárára és nem javára mondott beszédeimet, és azon a napon szemeid elõtt lesznek azok.

17 És azon a napon megszabadítlak téged, azt mondja az Úr, és nem adatol amaz emberek kezébe, a kiktõl félsz.

18 Hanem bizonyára megszabadítlak téged, nem esel el fegyver miatt, és a lelked zsákmányul lesz néked, mert reménységed volt bennem, azt mondja az Úr.

40  Az a szózat, a melyet az Úr szóla Jeremiásnak, miután Nabuzáradán, a poroszlók feje elbocsátá õt Rámából. Mikor elvitte vala õt, õ is lánczokkal vala megkötözve a jeruzsálemi és júdai mindenféle foglyok között, a kik Babilonba vitetnek vala.

És a poroszlók feje elvivé Jeremiást, és monda néki: Az Úr, a te Istened rendelte ezt a büntetést e hely ellen.

És ráhozta és megcselekedte az Úr, a mint megmondotta vala. Mert vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok az õ szavára, azért teljesedett be ti rajtatok e dolog.

Mostan azért ímé, én téged ma megszabadítalak a láncztól, a mely a te kezeiden van; ha tetszik néked Babilonba jõnöd, jõjj velem, nékem pedig gondom lesz reád, ha pedig nem tetszik néked, hogy eljõjj velem Babilonba, maradj itt. Ímé, az egész föld elõtted van, a hova jobbnak és helyesebbnek látszik menned, menj oda.

(De õ még nem tér vala vissza.) Vagy menj vissza Gedáliáshoz, Ahikámnak, Sáfán fiának fiához, a kit a babiloni király tiszttartóvá tett Júda városaiban, és lakjál vele a nép között, vagy akárhová tetszik menned, oda menj. És ada a poroszlók feje néki étket és ajándékot, és elbocsátá õt.

És elméne Jeremiás Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához Mispába, és ott lakék vele a nép között, a kik megmaradtak a földön.

És mikor meghallotta a seregek minden vezetõje, a kik a mezõn valának, õk magok és az õ embereik, hogy a babiloni király Gedáliást, Ahikámnak fiát tette tiszttartóvá az országban, és hogy reá bízta a férfiakat és az asszonyokat, a kisdedeket és a föld szegényeit azok közül, a kik Babilonba el nem vitettek vala;

Elmenének Gedáliáshoz Mispába, tudniillik Ismáel, Natániának fia, és Jóhanán és Jónatán, Káreának fiai, és Serája, Tankumetnek fia, és a netofáti Efainak fiai, és Jazánia, Maakátnak fia, õk és az õ embereik.

És Gedáliás, Ahikámnak, Sáfán fiának fia megesküvék nékik és az õ embereiknek, mondván: Ne féljetek a Káldeusoknak szolgálni, hanem lakozzatok e földön és szolgáljatok a babiloni királynak, és jó dolgotok lesz.

10 És én ímé Mispában lakom, hogy szolgálatukra álljak a Káldeusoknak, a kik eljõnek hozzánk, ti pedig szedjetek össze bort és gyümölcsöt, és olajt is szerezzetek edényeitekbe, és lakjatok a ti városaitokban, a melyeket elfoglaltatok.

11 És mindazok a Júdabeliek is, a kik a Moábitáknál, az Ammon fiainál, az Edomitáknál, és a kik akármely tartományban valának, meghallák, hogy a babiloni király Júdából maradékot hagyott, és hogy Gedáliást, Ahikámnak, Sáfán fiának fiát tette elõttök tiszttartóvá.

12 Azért haza jövének mindnyájan a Júdabeliek mindenünnen, a hova elfutottak vala, és eljövének a Júda földébe Gedáliáshoz Mispába, és bort és igen sok gyümölcsöt szerzének össze.

13 És Jóhanán, Káreának fia, és a seregek minden vezetõje, a kik a mezõn valának, szintén elmenének Gedáliáshoz Mispába.

14 És mondának néki: Nem tudod-é, hogy Baálisz, az Ammoniták királya elküldötte Ismáelt, Natániának fiát, hogy téged megöljön? De nem hive azoknak Gedáliás, Ahikámnak fia.

15 Jóhanán pedig, Káreának fia, titkolózva monda Gedáliásnak Mispában, mondván: Elmegyek és megölöm Ismáelt, Natániának fiát úgy, hogy senki se tudja. Miért oltaná el a te életedet? Hiszen a Júdabeliek, a kik te hozzád gyülekeztek vala, mind eloszlanak, és Júdának maradéka is elvész.

16 És monda Gedáliás, Ahikámnak fia Jóhanánnak, a Kárea fiának: Ne cselekedd e dolgot, mert te hazugságot szólasz Ismáel felõl!

41  És a hetedik hónapban csakugyan eljöve Ismáel, Natániának, Elisáma fiának fia, a ki királyi nembõl és a király fõemberei közül való vala, és tíz férfiú vele Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához Mispába, és együtt étkezének Mispában.

És felkele Ismáel, Natániának fia és a tíz férfiú, a kik vele valának, és megölék Gedáliást, Ahikámnak, a Sáfán fiának fiát szablyával, és megölé õ azt, a kit a babiloni király tiszttartóvá tett vala a földön!

És mindazokat a Júdabelieket is, a kik Gedáliással valának Mispában, és a Káldeusokat is, a kik ott találtatának, [tudniillik] a vitézlõ embereket, megölé Ismáel.

Másnap pedig a Gedáliás megölése után, még mikor senki sem tudta azt:

Férfiak jövének Sikembõl, Silóból és Samariából: nyolczvan férfiú levágott szakállal, megszaggatott ruhában és bevagdalt [testtel,] kezökben ételáldozat és tömjén, hogy áldozzanak az Úr házában.

És kiméne eléjök Ismáel, Natániának fia Mispából, menés közben is sírván. És mikor eléjök ért vala, monda nékik: Jertek el Gedáliáshoz, Ahikámnak fiához.

És mikor bementek vala a városba, megölé õket Ismáel, Natániának fia, [és hányá õket] az árokba, õ és a férfiak, a kik vele valának.

De tíz ember találtaték õ közöttük, a kik ezt mondák Ismáelnek: Ne ölj meg minket, mert kincsünk van nékünk a mezõn, búza és árpa, olaj és méz és megtartóztatá magát, és nem ölé meg õket az õ atyjokfiaival.

Az árok pedig, a melybe behányá Ismáel mindamaz emberek holttestét, a kiket megöle Gedáliással együtt, az, a melyet Asa király csinált vala Baása ellen, az Izráel királya ellen. Ismáel, Natániának fia megtölté ezt a megölettekkel.

10 És fogságra vivé el Ismáel a nép egész maradékát, a mely Mispában vala, a király leányait és az egész népet, a mely Mispában hagyatott vala, kiket Nabuzáradán, a poroszlók feje Gedáliásra, Ahikámnak fiára bízott vala; foglyul ejté azért õket Ismáel, Natániának fia, és elindula, hogy az Ammon fiaihoz menjen.

11 És meghallá Jóhanán, Káreának fia és a seregek minden vezetõje, a ki õ vele vala, azt az egész gonoszságot, a melyet Ismáel, Natániának fia cselekedett vala.

12 És magokhoz vevék mind az embereket, és elmenének, hogy megvívjanak Ismáellel, Natániának fiával, és elérék õt a nagy víznél, a mely Gibeonnál vala.

13 És mikor meglátta vala az egész nép, a mely Ismáellel vala, Jóhanánt, Káreának fiát és a seregnek minden vezetõjét, a kik vele valának, megörüle.

14 És visszatére az egész nép, a melyet Ismáel elvitt vala Mispából, és visszatére és elméne Jóhanánhoz, Káreának fiához.

15 Ismáel pedig, Natániának fia nyolczadmagával szalada el Jóhanán elõl, és az Ammon fiaihoz méne.

16 És magához vevén Jóhanán, Káreának fia, és a seregnek minden vezetõje, a kik õ vele valának, a nép minden maradékát, a melyet visszahoztak vala Ismáeltõl, Natániának fiától Mispából, miután ez megölé Gedáliást, Ahikámnak fiát, az erõs férfiakat, vitézeket és asszonynépeket és gyermekeket és udvari szolgákat, a kiket visszahozott vala Gibeonból:

17 Elindulának és megállapodának Gérut Kimhámnál, a mely közel vala Betlehemhez, hogy elmenjenek és bemenjenek Égyiptomba,

18 A Káldeusok miatt, mert félnek vala tõlök, mert Ismáel, Natániának fia megölte vala Gedáliást, Ahikámnak fiát, a kit a babiloni király tiszttartóvá tett vala a földön.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes