A A A A A
Bible Book List

2 Sámuel 5:1-10 Hungarian Károli (KAR)

Eljövének pedig Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedbõl valók vagyunk,

[Mert] ennekelõtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett.

Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tõn velek Dávid király Hebronban az Úr elõtt, és királylyá kenék Dávidot Izráel felett.

Harmincz esztendõs vala Dávid, mikor uralkodni kezde, [és] negyven esztendeig uralkodék.

Hebronban uralkodék a Júda [nemzetség]én hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda [nemzetség]ein.

Felméne pedig a király és az õ népe Jeruzsálembe a Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, õk azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elûznek téged! [melylyel] azt jelenték: Nem jõ ide be Dávid.

Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az [immár] a Dávid városa.

Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, a ki vágja a Jebuzeusokat, menjen fel a csatornához [és vágja ott] a sántákat és a vakokat, a kiket gyûlöl a Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba!

És lakozék Dávid abban a várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé.

10 Dávid pedig folytonosan emelkedék és növekedék, [mert ]az Úr, a Seregeknek Istene vala õ vele.

1 Krónika 11-12 Hungarian Károli (KAR)

11  És gyûlének az Izráeliták mindnyájan Dávidhoz Hebronba, mondván: Ímé mi a te csontod és a te tested vagyunk;

Ezelõtt is, még mikor Saul volt a király, te voltál az, a ki az Izráelt ki- és bevezetéd, és ezt mondotta a te Urad Istened néked: Te legelteted az én népemet, az Izráelt, és te leszel vezér az én népemen, az Izráelen.

Elmenének azért mindnyájan az Izráel vénei a királyhoz Hebronba, és szövetséget tõn Dávid velök Hebronban az Úr elõtt; és királylyá kenték Dávidot Izráel felett, az Úrnak Sámuel által való beszéde szerint.

Elméne akkor Dávid és az egész Izráel Jeruzsálembe; ez Jebus (ott a Jebuzeusok voltak a föld lakosai).

És mondának Jebus lakói Dávidnak: Ide be nem jössz! De megvevé Dávid a Sion várát; ez a Dávid városa;

Mert ezt mondotta vala Dávid: A ki legelõször egy Jebuzeust levág, elõljáró és vezér legyen. Felméne azért legelõször Joáb, a Séruja fia; és lõn elõljáróvá.

Azután lakék Dávid a várban, azért nevezék azt Dávid városának.

És megépíté Dávid a várost Millótól fogva egészen körül; Joáb pedig megépíté a városnak maradékát.

És folytonosan emelkedék Dávid; mert a Seregek Ura vala õ vele.

10 Ezek pedig a hõsök elõljárói, a kik Dávid mellett valának, a kik erõsen forgolódának vele az õ királyságáért egész Izráellel, hogy királylyá válaszszák õt Izráel felett, az Úr beszéde szerint.

11 Ezek számszerint a hõsök, a kik Dávid körül valának: Jásobeám, Hakhmoni fia, a harmincznak elõljárója; ez emelte vala fel az õ kopjáját háromszáz ellen, a kiket egyszerre megsebesíte.

12 Ezután Eleázár, az Ahóhita Dódó fia; a ki a három hõs közül [egy] vala.

13 Õ vala Dáviddal Pasdamimban, a hová összegyûlének a Filiszteusok viadalra. Egy darab föld árpával vala tele, és a nép elmenekült a Filiszteusok elõl.

14 De õk megállának ott annak a darab földnek a közepén, és megtartották azt, és megverék a Filiszteusokat, és az Úr megszabadítá õket nagy szabadítással.

15 Továbbá, mikor alámentek hárman a harmincz fõember közül Dávidhoz, a kõsziklához, az Adullám barlangjába; a Filiszteusok pedig tábort járának a Réfaim völgyben.

16 (Dávid az erõsségben vala akkor, a Filiszteusok hada pedig Bethlehemnél.)

17 Kivána Dávid [vizet,] és monda: Óh, ki adhatna nékem innom a Bethlehem kapuja elõtt való forrásnak vizébõl!

18 Akkor keresztülvágták magokat hárman a Filiszteusok táborán, és vizet merítének a Bethlehem forrásából, mely a kapu elõtt vala, és felvivék, és menének Dávidhoz; de Dávid nem akara inni, hanem kitölté azt az Úrnak.

19 És monda: Távoztassa el tõlem az én Istenem, hogy ezt cselekedném. Avagy e férfiaknak vérét igyam-é meg, a kik életöket halálra vetették? Mert õk ezt életök veszedelmével hozták. És [semmiképen] nem akara inni. Ezt cselekedé a három hõs.

20 És Abisai, a Joáb testvére vala e háromnak elõljárója; õ ragadott vala dárdát háromszáz ellen, [a kiket] megsebesíte; és õ volt a leghíresebb a három között.

21 A három közül a kettõnél híresebb vala, azért volt azok elõljárója; de azért [egymaga] még sem ért föl a hárommal.

22 Benája, a Jojada fia, vitéz férfiúnak fia Kabséelbõl, a ki nagy dolgokat cselekedék; õ ölte meg Moáb két oroszlánját, és õ méne alá a verembe, s ölte meg az oroszlánt, mikor havas idõ volt.

23 Ugyanez ölé meg az Égyiptombeli férfit, akinek magassága öt sing volt, és oly dárda vala az Égyiptombeli férfiú kezében, mint a szövõ zugoly. Szembeszálla vele egy pálczával, s kiragadá az Égyiptombeli ember kezébõl a dárdát, és saját dárdájával általveré.

24 Ezeket cselekedte Benája, a Jojada fia, a ki híres vala a három hõs között.

25 Híres vala õ a harmincz között, de azzal a hárommal nem ért fel. És elõljáróvá tevé õt Dávid a tanácsosok között.

26 A seregnek pedig [ezek] vitézei: Asael, a Joáb testvére; Elhanán, Dódónak fia, ki Bethlehembeli vala.

27 Haróritból való Sammót, Pélomból való Héles,

28 Tékoabeli Hira, Ikkés fia, Anatótbeli Abiézer,

29 Húsatbeli Sibbékai, Ahóhitbeli Hirai.

30 Nétofátbeli Maharai, Nétofátbeli Héled, Bahána fia;

31 Ittai, Ribai fia, a Benjámin fiainak Gibea városából való; Pirátonbeli Benája;

32 Húrai, a Gaás völgyébõl való; Arbátbeli Abiel;

33 Baharumi Azmávet, Saálbonitbeli Eliáhba;

34 Gisonbeli Hásem fiai: Jonathán, Hararitbeli Ságé fia.

35 Hararitbeli Ahiám, Sákár fia; Elifál, Úr fia,

36 Mekerátbeli Héfer, Pélonbeli Ahija,

37 Kármelbõl való Hésró, Naárai, Ezbái fia,

38 Jóel, Nátán testvére; Mibhár, Géri fia;

39 Sélek, Ammon nemzetségébõl való; Berótbeli Naárai, Joábnak, a ki Séruja fia vala, fegyverhordozója;

40 Itrébeli Hira, Itrébeli Gáreb,

41 Hitteus Uriás, Zabád, Ahlai fia;

42 Hadina, a Rúben nemzetségébõl való Siza fia, ki a Rúbeniták elõljárója vala, és vele harminczan valának.

43 Hanán, Maaka fia, és Mitnibeli Jósafát,

44 Asterátbeli Uzzija; Sáma és Jéhiel, Aroerbeli Hótám fiai.

45 Jidiháel, Simri fia, és az õ testvére, Joha, Tisibeli.

46 Mihávimbeli Eliel, Jéribai és Jósávia, Elnaám fia, és Jitma, Moáb nemzetségébõl való.

47 Eliel és Obed és Jaásiel, Mésóbájából valók.

12  Ezek azok, a kik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, a kik a hõsöknek a harczban segítõi voltak.

Ívesek, a kik mind jobb-, mind balkézre kõvel [hajítanak ]és nyíllal lõnek vala, a kik Saul atyjafiai közül valók valának, Benjámin nemzetségébõl.

Elõljáró vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,

És a Gibeonbeli Ismája, a harmincz közül való hõs, a kiknek elõljárójok is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és Gederátbeli Józabád,

Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja,

Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetébõl való Jásobéám.

Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.

A Gáditák közül is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erõsségben, erõs és hadakozó férfiak, paizsosok, dárdások, a [kiknek] orczájok, mint az oroszlánnak orczája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó vadkecskékhez.

Ézer az elsõ, Obádia második, Eliáb harmadik,

10 Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,

11 Attai hatodik, Eliel hetedik,

12 Nyolczadik Johanán, kilenczedik Elzabád,

13 Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.

14 Ezek voltak fõemberek a seregben a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!

15 Ezek azok, a kik a Jordánon átmentek volt az elsõ hónapban, noha az [árvíz] a partot felülmúlta, és elûzték mindazokat, a kik a völgyben [valának] napkelet felõl és napnyugot felõl.

16 Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közül is az erõsségbe.

17 És kiméne Dávid elejökbe, és felelvén, monda nékik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, [hogy eláruljatok] az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.

18 A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincznak fejedelmét, [s monda:] Óh Dávid, tied [vagyunk] és te veled [leszünk,] Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítõidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért õket Dávid, és fõemberekké tevé a seregben.

19 Ennekfelette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a Filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harczolni; de nem segéllék õket; mert tanácsot [tartván,] haza küldék a Filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az õ urához, Saulhoz.

20 Mikor visszatére Siklágba, hajlának õ hozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, a kik a Manasse [nemzetségé]bõl való ezerek elõljárói [voltak.]

21 És ezek Dávidnak segítségül voltak az [ellenség] seregei ellen; mert fejenként mind erõs vitézek valának, és vezérek a seregben.

22 Annakfelette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek néki, míg [serege] nagygyá lõn, mint az Istennek tábora.

23 Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült elõljárók, a kik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy õt Saul helyett az országban királylyá válaszszák, az Isten ígérete szerint.

24 A Júda fiai közül, a kik paizst és kopját viselének hatezernyolczszáz vala harczra készen.

25 A Simeon fiai közül [vitéz] férfiak a viadalra, hétezerszáz.

26 A Lévi fiai közül négyezerhatszáz [vala.]

27 Jojada is, ki az Áron fiai között elõljáró vala, és õ vele háromezerhétszáz.

28 És az ifjú Sádók, a ki igen erõs vala, és az õ atyja házából huszonkét fõember.

29 A Benjámin fiai közül, a kik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közül sokan hûségesen õrizik vala a Saul házát.

30 Az Efraim fiai közül húszezernyolczszáz, igen vitézek, a kik az õ nemzetségökben híres férfiak valának;

31 Manassénak félnemzetségébõl pedig tizennyolczezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királylyá válaszszák.

32 Az Izsakhár fiai közül, a kik felismerék az idõ alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz fõember és az õ rokonaik mind [hallgatnak vala] beszédjökre.

33 A Zebulon [fiai] közül a harczra kimenõk, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, [készek] a viadalra állhatatos szívvel.

34 A Nafthali [nemzetségé]bõl ezer fõember vala; és õ velek paizszsal s kopjával harminczhétezer vala.

35 A Dániták közül, a kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolczezerhatszázan voltak.

36 És az Áser [fiai] közül a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezeren valának.

37 A Jordánon túl lakozók közül, [azaz] a Rúbeniták, Gáditák és a Manasse nemzetségének fele közül, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, [jöttek] százhúszezeren.

38 Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel felett királylyá válaszszák, sõt ezeken kivül is az egész Izráel egy szívvel [azon] volt, hogy Dávidot királylyá válaszszák.

39 És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az õ atyjokfiai készítettek vala nékik;

40 És úgy a szomszédságukban levõk, mint [mások] Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszõlõt, bort, olajat, [vágó]barmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izráelben.

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes