Zsoltárok 86-89
Hungarian Károli
86 Dávid imádsága.
Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én!
2 Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.
3 Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon!
4 Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.
5 Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.
6 Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát!
7 Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
8 Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz!
9 Eljõnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak elõtted Uram, és dicsõítik a te nevedet.
10 Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz; csak te vagy Isten egyedül!
11 Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, [és] teljes szívvel féljem nevedet.
12 Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívembõl, és dicsõítem a te nevedet örökké!
13 Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.
14 Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, [a kik] meg sem gondolnak téged.
15 De te Uram, könyörülõ és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmû és igazságú!
16 Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erõdet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát!
17 Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyûlölõim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.
87 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára.
A szent hegyeken vetette meg az õ fundamentomát.
2 Szereti az Úr Sionnak kapuit, jobban mint Jákóbnak minden hajlékát.
3 Dicsõséges dolgokat beszélnek felõled, te Istennek városa! Szela.
4 Elõszámlálom Égyiptomot és Bábelt, mint ismerõimet. Ímé Filisztea és Tyrus Kússal együtt: ez ott született.
5 És ezt mondják a Sion felõl: Mind ez, mind amaz ott született, és õ, a Felséges, erõsíti azt.
6 Az Úr beírván, feljegyzi a népet: ez ott született! Szela.
7 És tánczolva énekelik: minden forrásaim te benned vannak.
88 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklõmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.
2 Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente elõtted vagyok:
3 Jusson elõdbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!
4 Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.
5 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.
6 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikrõl többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtõl.
7 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.
8 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.
9 Elszakasztottad ismerõseimet tõlem, útálattá tettél elõttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.
10 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.
11 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.
12 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hûségedet a pusztulás helyén?
13 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?
14 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:
15 Miért vetsz el hát Uram engem, [és] rejted el orczádat én tõlem?
16 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.
17 Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.
18 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.
19 Elszakasztottál tõlem barátot és rokont; ismerõseim a - setétség.
89 Az Ezrahita Ethán tanítása.
2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!
3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:]
4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
5 Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
7 Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
8 Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.
10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.
15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.
16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
18 Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;
21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,
22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.
23 Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;
24 Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.
25 És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.
26 És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.
27 Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!
28 Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.
29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.
30 És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.
31 Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
33 Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;
34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.
35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
37 Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.
38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.
39 De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre.
40 Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.
41 Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.
42 Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.
43 Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.
45 Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.
46 Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz?
48 Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
49 Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.
50 Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!
51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben,
52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
53 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.
Zsoltárok 86-89
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávid imádsága.
86 Örökkévaló, hallgass meg!
Válaszolj nekem, kérlek,
mert szegény vagyok,
a segítségedre szorulok!
2 Védd meg életem,
mert hűséges követőd vagyok!
Ments meg engem, szolgádat,
mert benned bízom!
3 Uram, segíts rajtam,
mert minden nap hozzád kiáltok!
4 Töltsd meg engem, szolgádat, örömmel,
mert kezedbe tettem a lelkemet!
5 Hiszen olyan jó
és kegyelmes vagy!
Szereted azokat,
akik téged hívnak segítségül!
6 Hallgasd meg imádságomat, Örökkévaló!
Figyelj könyörgésemre!
7 Mikor bajban vagyok,
hozzád kiáltok segítségért,
és tudom, hogy válaszolsz nekem!
8 Uram, senki sincs hozzád hasonló
az istenek között!
Nincs tetteidhez fogható égen-földön!
9 Eléd jönnek a népek, akiket alkottál,
leborulnak előtted, Uram,
és dicsőítik neved!
10 Nagy vagy, Uram,
és csodálatos, amit teszel.
Bizony, te vagy Isten egyedül!
11 Taníts engem, Örökkévaló,
hogyan járjak utadon,
hogyan éljek igazságod szerint!
Segíts, hogy teljes szívvel
tiszteljem és féljem nevedet!
12 Uram, Istenem, teljes szívből dicsérlek!
Tisztellek téged örökké!
13 Irántam való szeretetedből
a sír mélyéből is kiemelted lelkemet!
14 Istenem, büszke emberek támadtak rám,
erőszakosok csapata tör életemre,
akik nem tisztelnek téged!
15 Uram, türelmes, kegyelmes
és irgalmas Isten vagy,
szereteted és hűséged kifogyhatatlan!
16 Kérlek, fordulj hozzám,
és légy hozzám jóindulattal!
Add nekem, szolgádnak, erődet,
és mentsd meg szolgálód fiát!
17 Örökkévaló, add jelét, hogy szeretsz,
hadd lássák ellenségeim is!
Hadd tudják meg, hogy te segítettél
és erősítettél meg engem!
Kórah fiainak zsoltáréneke.
87 Az Örökkévaló a szent hegyeken
építette fel városát!
2 Bizony, jobban szereti Sion kapuit,
mint Jákób összes sátorát!
3 Mennyi dicsőséges dolgot beszélnek rólad,
Isten Városa! Szela
4 Egyiptomot[a] és Babilont is
ismerőim közé fogom számítani!
Ezt mondom Filisztea, Tírusz és Kús lakóiról:
„Ő is ott született!”
5 Sionról pedig így szólnak:
„Ezek mind Sionban születtek,
amelyet a Felséges épített!”
6 Az Örökkévaló beírja,
és számba veszi őket:
„Igen, ő is Sionban született.” Szela
7 Ők pedig így énekelnek
és táncolnak örömükben:
„Minden forrásom belőled fakad!”
Kórah fiainak zsoltáréneke. A zenészek vezetőjének. A „Betegség” kezdetű ének dallamára. Az ezráhi Hémán tanítása.
88 Örökkévaló, Szabadító Istenem,
hozzád kiáltok éjjel-nappal!
2 Kérlek, hallgasd meg imádságomat,
figyelj kérésemre,
3 mert lelkemet elborítják a bajok,
életem a halál kapujához érkezett!
4 Úgy bánnak velem az emberek,
mintha már halott lennék,
olyan lettem, mint az erőtlen harcos.
5 A halottak közé dobtak,
mint tömegsírba a megölteket,
akire már nem gondolsz, Istenem,
akiket már nem ér el segítséged.
6 Bizony, a sír fenekére fektettél engem,
a mélységes sötétbe.
7 Istenem, haragos kezed rám nehezedett,
csapásaid elborítottak.
Mint haragos hullámok
összecsaptak fejem fölött! Szela
8 Istenem, csapásaid miatt barátaim elhúzódnak tőlem,
utálatossá tettél előttük,
házamból ki sem tudok menni,
szinte rab vagyok.
9 Szemeim is elfáradtak a sok sírástól!
Örökkévaló, minden nap kitárt karokkal imádkozom,
segítségért kiáltok hozzád!
10 Vajon teszel-e csodát a halottakkal?
Felkelnek-e, hogy dicsérjenek téged? Szela
11 Igaz szereteted csodáit hirdetik-e a sírban?
Hűségedről ki beszél a pusztulás országában?[b]
12 Ki fogja csodáidat megismerni a sötétség földjén,
és igazságos tetteidet a feledés országában?
13 De én, Örökkévaló, hozzád kiáltok segítségért,
minden reggel hozzád száll imádságom.
14 Örökkévaló, miért hagytál el engem?
Miért fordulsz el tőlem?
15 Fiatalságom óta gyenge és beteg vagyok,
haragod terhét viselem,
s nincs, aki segítsen rajtam.
16 Haragod lángjai összecsaptak fejem fölött,
csapásaid elpusztítanak,
17 körülvesznek minden nap, mint az áradat,
egészen elborítanak, bekerítenek — elsüllyedek!
18 Még barátaimat is elszakítottad tőlem,
csak a sír és a sötétség vesz körül!
Az ezráhi Étán tanítása.
89 Az Örökkévaló szeretetéről
és kegyelméről énekelek örökké!
Nemzedékről nemzedékre
hirdetem hűségedet, Uram!
2 Azt mondom: szereteted örökké tart,
hűséged oly szilárd, mint a Menny!
3 Azt mondtad:
„Szövetséget kötöttem választottammal,
megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
4 örökké megerősítem fiaidat[c]
örökre állandóvá teszem királyságodat.” Szela
5 Még a Menny is dicsér téged, Örökkévaló,
csodálatos dolgaidért!
A szentek közösségében is csodálnak téged
hűségedért!
6 Senki sem hasonlítható hozzád
még a Mennyben sem, Örökkévaló!
Még a hatalmas erejű angyalok között
sincs hozzád fogható!
7 A szentek gyűlésében is az Örökkévaló az,
akit mindenki tisztel és fél!
Félelemmel csodálják az Örökkévalót mind,
akik körülötte vannak!
8 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene,
kicsoda olyan erős, mint te?
Hatalmas Isten![d]
Hűséged körülvesz téged!
9 Uralkodsz a dühöngő tengereken,
s lecsendesíted viharos hullámait,
10 összetörted Ráhábot,
erős karoddal szétszórtad
ellenségeid seregét!
11 A Mennyekben és a Földön minden a tiéd,
hiszen az egész világot kezed teremtette,
s mindent, ami benne van!
12 Északtól délig mindent kezed alkotott!
A Tábór és Hermón hegye is
táncolva énekel örömében, ha nevedet hallja!
13 Milyen erős a karod!
Milyen hatalmas vagy, milyen erős a kezed!
Jobb karod magasra emelted!
14 Királyi trónod alapja igazságosság és jogosság,
hűséges szeretet jár előtted!
15 Áldott az a nép,
amely örömében hozzád kiált, Örökkévaló!
Boldogok, akik arcod világosságában élnek!
16 Nevedben örvendeznek egész nap,
jóságod és igazságosságod felemeli őket,
17 mert te vagy erejük dicsőséges forrása!
Hatalmunk folyton növekszik,
mert szeretsz bennünket!
18 Örökkévaló, te vagy Védelmezőnk!
Izráel Szentje a Királyunk!
19 Te mondtad egykor látomásban hűséges szolgáidnak:
„Megerősítettem a vitéz harcost,
felemeltem, akit a nép közül választottam.
20 Megtaláltam szolgámat, Dávidot,
szent olajommal királlyá kentem fel őt.
21 Kezem állandóan segíti,
karom erősíti,
22 hogy ellensége le ne győzhesse,
a gonoszok el ne nyomhassák.
23 Ellenségeit összetöröm,
gyűlölőit szétzúzom előtte!
24 Hűségem és szeretetem állandóan kíséri,
nevem hatalma által növekszik ereje, uralma.
25 Kezére bízom a tengert,
uralmát kiterjesztem a folyókra.
26 Azt mondja nekem: »Édesapám vagy, Istenem,
Kősziklám és Szabadítóm!«
27 Én pedig elsőszülött fiammá teszem,
elsővé a Föld királyai között.
28 Kegyelmem örökre állandó lesz iránta,
szövetségem meg nem változik.
29 Családját is örökre állandóvá teszem,
királysága örökké tart, mint a Menny.
30 Ha utódai eltérnek törvényemtől,
s nem engedelmeskednek parancsaimnak,
31 ha rendelkezéseimet nem tartják meg,
és nem utasításaim szerint élnek,
32 akkor vesszővel megfenyítem őket vétkeikért,
és csapásokkal bűneikért,
33 de jóindulatom és szeretetem
nem vonom meg Dávidtól.
Hűséges maradok hozzá!
34 Vele kötött Szövetségem nem töröm meg,
nem vonom vissza, amit igértem.
35 Megesküdtem saját szentségemre,
amely változhatatlan,
nem csaphatom be Dávidot:
36 Dávid utódai soha el nem fogynak,
királyi uralma előttem örökké megmarad,
mint a Nap az égen!
37 Bizony, örökre megerősítem őt,
mint a Holdat!
Mindez oly biztos, mint a Menny,
amely tanúm erre a Szövetségre!” Szela
38 Istenem, te mégis megharagudtál felkent királyodra,
megvetetted és elhagytad őt!
39 Megvetetted szolgáddal kötött szövetséged,
királyi koronáját a porba dobtad!
40 Lerontottad városának falait,
erős városait romba döntötted.
41 Aki csak arra jár, mind fosztogatja,
a szomszéd népek kigúnyolják és megvetik.
42 Istenem, királyod ellenségeit segítetted győzelemre,
támadóinak szereztél örömet.
43 Királyod kardjának erejét elvetted,
a harcban nem segítetted.
44 Véget vetettél dicsőségének,
trónját földig romboltad.
45 Megrövidítetted a király ifjúságának napjait,
szégyenbe borítottad. Szela
46 Örökkévaló, meddig tart még ez?
Örökre elrejtőzöl előlünk?
Meddig ég haragod tüze ellenünk?
47 Emlékezz, milyen rövid az ember élete!
Milyen mulandónak teremtettél bennünket!
48 Kicsoda élhet örökké,
hogy ne lásson halált soha?
A halál hatalmától
ki tudja lelkét megmenteni? Szela
49 Uram, hol van korábbi szereteted?
Hiszen megígérted Dávidnak,
hogy hűséges leszel utódaihoz!
50 Nézd, Uram, mennyi szégyent
kell szolgáidnak elszenvedniük!
Lásd meg, hogyan gyaláznak
minket ellenségeink!
51 Nézd, Örökkévaló, hogyan gúnyolják
felkent királyod minden lépését!
52 Áldott legyen az Örökkévaló örökké!
Ámen, ámen!
Footnotes
- Zsoltárok 87:4 Egyiptomot Szó szerint: „Ráhábot” — ez a szó azt jelenti: „sárkány”. Általában Egyiptomot jelképezi.
- Zsoltárok 88:11 pusztulás országa Szó szerint: „Abaddon” — jelentése: „pusztulás, halál”. Lásd Jel 9:11.
- Zsoltárok 89:4 fiaidat Szó szerint: „magodat” — ez jelentheti Dávid egyetlen leszármazottját, de a tőle származott királyokat, vagy az egész dinasztiát együttesen is.
- Zsoltárok 89:8 Hatalmas Isten Szó szerint: „JAH”.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center