Zsoltárok 54-56
Hungarian Károli
54 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása;
2 Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?
3 Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
4 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
5 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.
6 Ímé, Isten segítõm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
7 Bosszút áll az utánam leselkedõkön; a te igazságod által rontsd meg õket.
8 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
9 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
55 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl;
3 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
4 Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem.
5 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
6 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
7 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
8 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
9 Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl.
10 Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban.
11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
12 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.
13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl:
14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm,
15 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
16 A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat.
19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
20 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
21 Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.
22 A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
23 Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
24 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
56 Az éneklõmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták õt a filiszteusok Gáthban.
2 Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
3 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos [Isten!]
4 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
5 Isten által dicsekedem az õ igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
6 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
7 Egybegyûlnek, elrejtõznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
8 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
9 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlõdbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
10 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
11 Dicsérem Istent, az õ ígéretéért, dicsérem az Urat az õ igéretéért.
12 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
13 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
14 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstõl; hogy járjak Isten elõtt az életnek világosságában.
Zsoltárok 54-56
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávid tanítása abból az időből, amikor a Zifben lakók elárulták Saulnak, hogy Dávid náluk rejtőzik.
54 Istenem, ments meg neved erejével!
Szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal!
2 Hallgasd meg imádságomat, ó, Istenem,
figyelj szavamra!
3 Rám támadtak az idegenek,
akik nem ismerik Istent.
Erőszakos emberek üldöznek,
és meg akarnak ölni. Szela
4 Nézzétek, Isten a segítőm,
az én Uram azokkal van,
akik védenek és segítenek engem!
5 Megbünteti ellenségeimet!
Kérlek, Istenem, mutasd meg hűségedet,
és pusztítsd el őket!
6 Örömmel viszek majd neked hálaáldozatot, Örökkévaló!
Dicsérem nevedet, mert jó vagy!
7 Kimentettél engem minden bajból,
és láttam ellenségeim vereségét!
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávid tanítása.
55 Istenem, hallgasd meg imádságomat!
Ne zárkózz el könyörgésem elől!
2 Hallgass meg, és válaszolj, kérlek,
hadd mondjam el, mi nyugtalanít!
3 Az ellenség hangja megrémített,
a gonoszok fenyegetése megijesztett.
Mert rettenetes dolgokkal vádolnak,
és haragosan támadnak rám.
4 Szívem vergődik,
s halálfélelem rettent.
5 Remegek a félelemtől,
rémület töltött el.
6 Azt mondtam: „Bárcsak szárnyam lenne,
mint a galambnak, hogy elrepülhetnék,
és végre nyugtom lenne!
7 Messze elbujdosnék,
és a pusztában laknék!” Szela
8 Sietve elrepülnék,
menedéket keresnék a vihar elől!
9 Uram, rontsd meg tervüket,
zavard össze beszédüket!
Csupa erőszakot és viszályt látok a városban!
10 Éjjel-nappal ezzel van tele a város,
bűn és hamisság uralkodik benne.
11 Az utcákon erőszak és romlás,
mindenütt csak hazugság és csalás!
12 Ha ellenségem szidalmazna, elviselném.
Ha gyűlölőm támadna, elrejtőznék előle.
13 De te támadsz ellenem,
barátom és társam?
14 Pedig bizalmasom voltál,
együtt jártunk Isten Templomába a sokaságban!
15 Ragadja magával a halál ellenségeimet!
Elevenen hulljanak a hallottak országába,
mert lakóhelyük és lelkük gonoszsággal tele!
16 De én Istent hívom segítségül,
meg is szabadít engem az Örökkévaló!
17 Este, reggel és délben imádkozom,
ő meghallja hangom, és válaszol!
18 Sok csatában harcoltam,
de épségben tértem haza,
mert ő mindig megmentett!
19 Bizony meghallgat engem Isten,
aki ősidők óta uralkodik,
és megveri ellenségeimet. Szela
Ők soha nem változnak,
nem félik és nem tisztelik Istent.
20 Még barátaikat is megtámadják,
megtörik a szövetséget.
21 Beszédük sima és hízelgő,
örökké a békességet emlegetik,
de szívükben már harcra készülnek.
Szavaik simábbak az olajnál,
mégis megsebeznek, mint az éles kard.
22 Add át az Örökkévalónak, ami túl nehéz,
majd ő gondodat viseli!
Nem engedi, hogy az igaz vereséget szenvedjen.
23 Istenem, ezeket a gyilkosokat és hazugokat
te dobod a sírba!
Bizony, az életük felét sem érik meg!
Én pedig csak benned bízom, Uram!
A zenészek vezetőjének. A „Messzi erdő galambja” kezdetű ének dallamára. Dávidé, abból az időből, amikor elfogták a filiszteusok Gát városában.
56 Istenem, könyörülj rajtam,
mert ellenségeim szüntelen üldöznek,
folyton szorongatnak!
2 Mindig lesben állnak, hogy megfogjanak,
egész nap zaklatnak.
Milyen sokan harcolnak ellenem,
ó, Felséges Isten!
3 Mikor rám tör a félelem,
én mégis benned bízom, Istenem!
4 Istenben bízom, nem félek,
halandó mit árthat nekem?
Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
5 Ellenségeim szüntelen kiforgatják szavaimat,
folyton csak terveket szőnek ellenem.
6 Összefognak ellenem, lesben állnak,
minden lépésem figyelik, hogy megöljenek.
7 Istenem, gonoszságukért űzd el őket messzire,
küldd el őket idegenek közé,
hogy azok haragját szenvedjék!
8 Istenem, te láttad bujdosásaimat,
tudod, mennyit sírtam,
s megszámoltad könnyeimet!
9 Mikor Istenhez kiáltok segítségért,
ellenségeim sarkon fordulnak, és elfutnak!
Ebből tudom meg,
hogy velem vagy, Istenem!
10 Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
Dicsérem az Örökkévalót szaváért és ígéretéért!
11 Istenben bízom, nem félek,
halandó mit árthat nekem?
12 Megadom Istennek, amit ígértem,
hálával áldozok neki!
13 Mert megmentette lelkemet a haláltól,
és lábamat az eleséstől,
hogy élhessek Isten jelenlétében,
s járhassak világosságában,
mely az élőkre ragyog!
Rómaiakhoz 3
Hungarian Károli
3 Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?
2 Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit.
3 De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét?
4 Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged.
5 Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.
6 Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?
7 Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös?
8 Sõt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.
9 Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak;
10 A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;
11 Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.
12 Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
13 Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.
14 Szájok telve átkozódással és keserûséggel.
15 Lábaik gyorsak a vérontásra.
16 Útjaikon romlás és nyomorúság van.
17 És a békességnek útját nem ismerik.
18 Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt.
19 Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.
20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.
21 Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;
22 Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,
23 Mert mindnyájan vétkeztek, és szûkölködnek az Isten dicsõsége nélkül.
24 Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által,
25 Kit az Isten eleve rendelt engesztelõ áldozatul, hit által, az õ vérében, hogy megmutassa az õ igazságát az elõbb elkövetett bûnöknek elnézése miatt,
26 Az Isten hosszútûrésénél fogva, az õ igazságának megbizonyítására, a mostani idõben, hogy igaz legyen Õ és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitébõl való.
27 Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.
28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.
29 Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
30 Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitbõl és a pogányt hit által.
31 A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sõt inkább a törvényt megerõsítjük.
Rómaiakhoz 3
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
3 Akkor van-e valami előnye a zsidóknak a többi néppel szemben? Van-e valami értelme a körülmetélkedésnek? 2 Igen, minden tekintetben sok előnyük van! Ezek közül a legfontosabb, hogy Isten rájuk bízta, hogy őrizzék meg, amit ő kijelentett.[a] 3 Igaz ugyan, hogy közülük egyesek hűtlenek lettek Istenhez, de vajon emiatt Isten is hűtlenné lesz a saját ígéreteihez? 4 Dehogy, semmiképpen! Hiszen Isten még akkor is teljesíti, amit megígért, ha az összes ember hazudna is. Mert ezt mondja az Írás Istenről:
„Igaznak bizonyulsz, abban, amit mondasz,
és győztes leszel, amikor vádolnak téged.”[b]
5 Ezek szerint, ha mi igazságtalanok vagyunk, az még világosabban megmutatja, hogy Isten igazságos? Akkor hát nem igazságtalan-e Isten, ha mégis megbüntet? — kérdezhetné valaki, az emberi okoskodás szerint. 6 Nem, Isten semmi esetre sem igazságtalan! Hiszen akkor hogyan ítélkezhetne az egész világ felett?
7 Erre azt mondhatná valaki: „Amikor hazudok, az tulajdonképpen Isten igazságát mutatja meg, és a dicsőségét növeli. Akkor viszont miért ítél el engem?” 8 Ha ez igaz lenne, akkor már azt is mondhatnánk: „Vétkezzünk csak nyugodtan, úgyis jó származik belőle!” — és valóban vannak, akik hamisan azzal vádolnak engem, hogy ezt tanítom. De akik ilyesmit mondanak, hazudnak. Az ilyen rágalmazók megérdemlik, hogy Isten elítélje őket!
Zsidók és nem zsidók egyaránt vétkeztek
9 Mi következik ebből? Talán mi, zsidók, különbek vagyunk, mint a többi nép? Dehogyis! Hiszen éppen az előbb bizonyítottam be, hogy zsidók és nem zsidók egyformán a bűn hatalma alatt vannak. 10 Mert ezt mondja az Írás:
„Nincs bűntelen ember, egy sem,
11 nincs senki, aki megértené,
nincs, aki keresné Istent.
12 Mindannyian elfordultak Istentől, és megromlottak,
nincs aki jót tenne, egy sem!”[c]
13 „Torkuk nyitott sír,
nyelvük megtévesztő hazugságot szól.”[d]
„Kígyóméreg van ajkukon.”[e]
14 „Szájuk átkozódással és keserűséggel van tele.”[f]
15 „Sietnek, hogy gyilkolhassanak.
16 Amerre csak mennek,
pusztulást és nyomorúságot okoznak.
17 A békesség útját nem ismerik.”[g]
18 „Nincs bennük sem istenfélelem,
sem Isten iránti tisztelet.”[h]
19 Ezeket a Törvény azokról mondja, akik a Törvény hatalma alatt élnek. Így azután kivétel nélkül mindenki — zsidó és nem zsidó — egyaránt bűnös Isten előtt. 20 Miért? Mert senki sem képes arra, hogy a Törvény parancsainak teljesítésével Isten számára elfogadhatóvá legyen.
Hiszen a Törvény csak rávilágít a bűneinkre, hogy világosan meglássuk és felismerjük azokat.
Milyen alapon fogad el Isten bennünket?
21 Isten azonban mégis képes arra, hogy a maga számára elfogadhatóvá tegye az embert a Törvény nélkül is. Nekünk meg is mutatta ezt az új utat, amelyről már a Törvény és a próféták is beszéltek. 22 Isten ugyanis mindenkit elfogad, aki hisz Jézus Krisztusban, attól függetlenül, hogy az illető zsidó, vagy nem zsidó. 23 Hiszen minden ember vétkezett, és emiatt nem méltó arra, hogy Isten dicsőségében részesüljön.
24 Isten azonban kegyelemből teszi a maga számára elfogadhatóvá az embert. Ez Isten ajándéka, amelyet a Jézus Krisztus által elvégzett megváltásban kaphatunk meg. 25 Isten azért küldte Jézust, hogy akik benne hisznek, azoknak a bűneit megbocsássa. Ez Jézus vére, vagyis a halála által lehetséges. Így mutatta meg Isten, hogy ő mindig igazságos. Igazságosságát mutatja az, hogy türelmes volt, és Jézusra való tekintettel elengedte a múltban elkövetett bűnöket. 26 Ugyanígy az is Isten igazságosságát bizonyítja, hogy most elfogadja azokat, akik Jézus Krisztusban hisznek.
27 Ezek után dicsekedhetünk-e valamivel? Egyáltalán nem! És miért nem? Vajon az a törvény teszi lehetetlenné, amely a tetteken alapul? Nem, hanem a hit törvénye! 28 Ezt úgy értem, hogy az ember az Istenben való hite által válik Isten számára elfogadhatóvá, nem pedig annak következtében, amit a Törvényt követve tesz. 29 Vagy talán Isten csak a zsidók Istene? Nem lehet egyúttal más népeké is? Bizony, ő a nem zsidók Istene is! 30 Hiszen csak egy Isten van, és ő az, aki a zsidókat[i] a hitük alapján teszi elfogadhatóvá, a nem zsidókat[j] pedig ugyancsak a hitük segítségével. 31 Vajon érvénytelenné akarom-e tenni a Törvényt, amikor a hitet hangsúlyozom? Egyáltalán nem! Sőt, inkább megerősítem a Törvény érvényességét a hit által.
Notas al pie
- Rómaiakhoz 3:2 őrizzék… kijelentett A Biblia ószövetségi részét Izráel népe héber nyelven foglalta írásba, és az évszázadok során hűségesen megőrizte az egész emberiség számára.
- Rómaiakhoz 3:4 Idézet: Zsolt 51:4.
- Rómaiakhoz 3:12 Idézet: Zsolt 14:1–3.
- Rómaiakhoz 3:13 Idézet: Zsolt 5:9.
- Rómaiakhoz 3:13 Idézet: Zsolt 140:3.
- Rómaiakhoz 3:14 Idézet: Zsolt 10:7.
- Rómaiakhoz 3:17 Idézet: Zsolt 59:7–8.
- Rómaiakhoz 3:18 Idézet: Zsolt 36:1.
- Rómaiakhoz 3:30 zsidókat Szó szerint: „akik körül vannak metélve”. Lásd a Szójegyzékben.
- Rómaiakhoz 3:30 nem zsidókat Szó szerint: „akik nincsenek körülmetélve”.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center