Add parallel Print Page Options

116  Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.

Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.

És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!

Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.

Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.

Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.

Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:

Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.

10 Hittem, azért szóltam; [noha] igen megaláztatott valék.

11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.

12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?

13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.

14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.

15 Az Úr szemei elõtt drága az õ kegyeseinek halála.

16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.

17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.

18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt,

19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!

117  Dicsérjétek az Urat mind, ti pogányok; magasztalják õt mind a népek!

Mert nagy az õ kegyelmessége mi hozzánk, és az Úrnak igazsága megmarad örökké. Dicsérjétek az Urat!

118  Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme!

Mondja hát Izráel, hogy örökkévaló az õ kegyelme!

Mondja hát az Áron háza, hogy örökkévaló az õ kegyelme!

Mondják hát, a kik félik az Urat, hogy örökkévaló az õ kegyelme!

Szükségemben segítségül hívám az Urat, meghallgatott [és] tágas térre [tett] engem az Úr.

Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?

Velem van az Úr az én segítõim közt, és nézni fogok az én gyûlölõimre.

Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.

Jobb az Úrban bízni, mint fõemberekben reménykedni.

10 Körülvettek engem mind a pogányok, de az Úr nevében elvesztém õket.

11 Körülvettek, bizony körülvettek engem, de az Úr nevében elvesztém õket.

12 Körülvettek engem, mint méhek; eloltattak, mint tövis-tûz, mert az Úr nevében elvesztém õket.

13 Igen taszítottál engem, hogy elessem; de az Úr megsegített engem.

14 Erõsségem és énekem az Úr, és õ lõn nékem szabadulásul.

15 Vígasságnak és szabadulásnak szava van az igazak sátoraiban: Az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!

16 Az Úrnak jobbkeze felmagasztaltatott; az Úrnak jobbkeze hatalmasan cselekedett!

17 Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit!

18 Keményen megostorozott engem az Úr; de nem adott át engem a halálnak.

19 Nyissátok meg nékem az igazságnak kapuit, hogy bemenjek azokon [és] dicsérjem az Urat!

20 Ez az Úrnak kapuja; igazak mennek be azon.

21 Magasztallak téged, hogy meghallgattál, és szabadításomul lettél!

22 A kõ a melyet az építõk megvetettek, szegeletkõvé lett!

23 Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink elõtt!

24 Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vígadjunk ezen!

25 Oh Uram, segíts most; oh Uram, adj most jó elõmenetelt!

26 Áldott, a ki jõ az Úrnak nevében; áldunk titeket, a kik az Úr házából valók vagytok!

27 Isten az Úr és õ világosított meg minket. Kötelekkel kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához.

28 Istenem vagy te, azért hálát adok néked! Én Istenem, magasztallak téged.

29 Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az õ kegyelme!

116 Szeretem az Örökkévalót,
    mert meghallgatja imádságomat.
Bizony, ő figyel rám,
    ezért tőle kérek segítséget, amíg csak élek!
A halál kötelei tekeredtek rám,
    a halottak országának félelme szorongatott,
    bánat és rettegés nehezedett rám.
De az Örökkévalóhoz kiáltottam segítségért:
    „Kérlek, Örökkévaló, mentsd meg lelkemet!”
Kegyelmes és igazságos az Örökkévaló,
    együtt érző és könyörületes.
Megőrzi a védteleneket.
    Mikor elesett voltam, megsegített engem is!
Nyugodj meg, lelkem,
    mert az Örökkévaló jót tett veled,
    és gondot visel rád!
Örökkévaló, kihúztad lelkem a halál torkából,
    megmentetted szemem a sírástól,
    megóvtad lábam a botlástól és eleséstől!
Ezért az Örökkévaló jelenlétében járok
    az élők között, itt a földön!

10 Hittem, most is hiszek, ezért szólok,
    pedig nagyon körülvettek a gondok és bajok!
11 Haragomban azt mondtam:
    „Minden ember hazug!”

12 Mivel viszonozhatnám az Örökkévalónak,
    hogy gondot visel rólam?
13 Fölemelem a szabadulás poharát,
    és az Örökkévaló nevét hívom segítségül!
14 Az egész nép szeme láttára teljesítem,
    amit az Örökkévalónak fogadtam.

15 Az Örökkévaló számára nagyon értékes
    hűséges követőinek halála.
16 Ó, Örökkévaló, szolgád vagyok!
    Igen, a te szolgád vagyok,
    mint már anyám is volt.
Te vetted le rólam a halál köteleit!
17 Hálaáldozatot hozok neked,
    és nevedet hívom segítségül,
    így tisztellek téged!
18 Teljesítem, amit az Örökkévalónak fogadtam,
    az egész nép előtt,
19 az Örökkévaló házának udvaraiban,
    Jeruzsálem közepén!

Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!

117 Dicsérjétek az Örökkévalót ti nemzetek, mind!
    Dicsérje őt minden ember!
Mert egészen körülvesz bennünket szeretete,
    és irántunk való hűsége örökké tart!

Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!

118 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
    mert örökké tart hűséges szeretete!
Mondja hát Izráel népe:
    „Örökké tart hűséges szeretete!”
Mondja hát Áron családja:[a]
    „Örökké tart hűséges szeretete!”
Mondjátok, akik imádjátok az Örökkévalót:
    „Örökké tart hűséges szeretete!”

Mikor körülvettek és szorongattak a bajok,
    az Örökkévalót hívtam segítségül.
Ő válaszolt, kiszabadított szorult helyzetemből,
    és tágas térre állított.
Mellém állt az Örökkévaló, ugyan miért féljek?
    Mit árthatnak nekem az emberek?
Mellém állt az Örökkévaló, ő az én segítőm!
    Bizony, meglátom, mikor ellenségeim
    vereséget szenvednek!
Jobb az Örökkévalóban bízni,
    mint emberektől függeni!
Bizony, sokkal jobb az Örökkévalóban bízni,
    mint a vezetőkben!

10 Ellenségeim körülvettek engem,
    de az Örökkévaló nevében leverem őket!
11 Körülvettek minden felől,
    de az Örökkévaló nevében levágom őket!
12 Úgy rajzanak körülöttem, mint a méhek,
    de hamar végük lesz, mint a bozót tüzének.
Bizony, az Örökkévaló nevében legyőzöm őket!
13 Mindenáron el akartak pusztítani,
    de az Örökkévaló megsegített engem!
14 Az Örökkévaló az erőm és győzelmi énekem,
    ő szabadít meg engem!
15 Öröm és győzelem éneke hangzik
    az istenfélők otthonaiban,
    mert az Örökkévaló ismét megmutatta hatalmát!
16 Igen, az Örökkévaló karja győzelmet aratott,
    az Örökkévaló ismét megmutatta hatalmát!

17 Nem halok meg, hanem élek,
    és hirdetem az Örökkévaló tetteit!
18 Megfenyített az Örökkévaló,
    de mégsem adott át a halálnak!
19 Nyissátok ki a győztesek kapuját,
    hadd menjek be rajta,
    hadd dicsérjem az Örökkévalót!
20 Ez az Örökkévaló kapuja,
    csak a győztesek mehetnek be rajta!
21 Uram, köszönöm, hogy válaszoltál hívásomra,
    és szabadítóm lettél!

22 A kő, amelyet a ház építői félredobtak,
    éppen az lett a ház sarokköve!
23 Bizony, nagy csoda ez a számunkra,
    az Örökkévaló tette ezt!
24 Ez az a nap, amit az Örökkévaló készített,
    hát örüljünk ma, és örvendezzünk ennek!

25 Örökkévaló, ments meg!
    Kérünk, ments meg minket!
26 Áldott legyen, aki az Örökkévaló nevében jön!
    Megáldunk titeket az Örökkévaló házából!

27 Az Örökkévaló az Isten, világossága ragyog ránk!
    Kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához!
28 Istenem vagy, hálát adok neked!
    Istenem, dicsérlek téged!
29 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
    mert örökké tart hűséges szeretete!

Footnotes

  1. Zsoltárok 118:3 Áron családja Vagyis a papok csoportja.

A mik felõl pedig írtatok nékem, jó a férfiúnak asszonyt nem illetni.

De a paráznaság miatt minden férfiúnak tulajdon felesége legyen, és minden asszonynak tulajdon férje.

A feleségének adja meg a férj a köteles jóakaratot; hasonlóképen a feleség is a férjének.

A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; hasonlóképen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.

Ne foszszátok meg egymást, hanemha egyenlõ akaratból bizonyos ideig, hogy ráérjetek a bõjtölésre és az imádkozásra, azután ismét együvé térjetek, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat meg nem tartóztathatjátok.

Ezt pedig kedvezésképen mondom, nem parancsolat szerint.

Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentõl, egynek így, másnak pedig úgy.

Mondom pedig a nem házasoknak és az özvegyasszonyoknak, hogy jó nékik, ha úgy maradhatnak, mint én is.

De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni.

10 Azoknak pedig, a kik házasságban vannak, hagyom nem én, hanem az Úr, hogy az asszony férjétõl el ne váljék.

11 Hogyha pedig elválik is, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön meg férjével; és a férj se bocsássa el a feleségét.

12 Egyebeknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyafinak hitetlen felesége van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

13 És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt.

14 Mert meg van szentelve a hitetlen férj az õ feleségében, és meg van szentelve a hitetlen asszony az õ férjében, mert különben a ti gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.

15 Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el; nem vettetett szolgaság alá a keresztyén férfiú, vagy asszony az ilyen dolgokban. De békességre hívott minket az Isten.

16 Mert mit tudod, te asszony, ha megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfiú, ha megmentheted-e a feleségedet?

17 Csak a mint kinek-kinek adta az Isten, a mint kit-kit elhívott az Úr, úgy járjon. És minden gyülekezetben ekképen rendelkezem.

18 Körülmetélten hivatott el valaki? ne fedezze el azt; körülmetéletlenül hivatott el valaki? me metélkedjék körül.

19 A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása.

Read full chapter

A házasságról

Most pedig a leveletekben feltett kérdésekre válaszolok.

Azt írtátok: „Jobb a férfinak, ha egyáltalán nem is nyúl asszonyhoz.” Én meg azt mondom: a szexuális bűnök veszélye miatt minden férfi házasodjon meg, és minden leány menjen férjhez. A férj adja meg a feleségének, amivel tartozik neki, és ugyanígy a feleség is a férjének. Nem a feleség rendelkezik a saját testével, hanem a férje. Hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a feleségét szolgálja vele. Ne tagadjátok meg a másiktól, hogy a testetekkel is szolgáljátok egymást! Csak közös megegyezéssel tartózkodjatok a házasélettől, és akkor is csak egy ideig, ameddig teljesen az imádkozásra fordítjátok minden figyelmeteket. Azután ismét legyetek együtt, hogy a Sátán ne tudjon benneteket szexuális kívánságokkal kísérteni. Mindezt azonban azért mondom, mert kedvezni akarok nektek, nem pedig parancsként.

Szeretném, ha mindenki úgy élne, mint én, de Isten mindegyikünknek más-más ajándékot adott: az egyiknek ilyet, a másiknak másfélét.

Akik még nem élnek házasságban, vagy már megözvegyültek, azoknak azt üzenem: jobban teszik, ha továbbra is egyedül maradnak, mint ahogyan én is élek. Azonban, ha nem tudják magukat megtartóztatni, inkább házasodjanak meg, illetve menjenek férjhez. Mert jobb házasságban élni, mint a szexuális kívánság tüzében égni.

10 Azoknak, akik házasságban élnek, azt a parancsot küldöm — és ez valójában az Úr Jézus parancsa! —, hogy az asszony ne hagyja el a férjét, se ne váljon el tőle! 11 Ha pedig mégis elválik, utána ne menjen férjhez máshoz, inkább béküljön ki a férjével! Parancsolom a férjeknek is, hogy feleségüktől ne váljanak el, se ne hagyják el őket!

12 A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: ha egy hívő férfinak hitetlen felesége van, aki együtt akar vele élni, a férj ne váljon el a feleségétől! 13 Ha valamelyik hívő asszonynak hitetlen férje van, aki együtt akar vele élni, az asszony ne váljon el a férjétől! 14 Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, és a hitetlen feleség meg van szentelve hívő férje által. Ha nem így lenne, akkor közös gyermekeik nem tartoznának Isten népéhez, így azonban ezek a gyermekek is szentek.

15 Ha azonban a hitetlen férj, vagy feleség el akar válni hívő házastársától, ám váljon el! Ilyen esetben a hívő férj, vagy a hívő feleség nincs hozzákötve a hitetlen házastársához, hanem szabad. Isten azonban arra hívott el benneteket, hogy egymással békességben éljetek. 16 Te hívő feleség, talán még megmentheted a hitetlen férjedet! Te hívő férj, talán még megmentheted a hitetlen feleségedet!

Maradj meg abban, ahogyan Isten elhívott!

17 Mindenki folytassa azt az életmódot és hivatást, amelyet Isten adott neki! Éljen úgy, ahogyan akkor élt, amikor Isten megszólította. Így rendelkezem az összes helyi gyülekezetben.

18 Ha például valaki már körül volt metélve, amikor Isten megszólította, ne akarjon ezen változtatni! Akit viszont körülmetéletlen állapotban hívott el az Úr, az ne akarjon körülmetélkedni, 19 mert nem az a fontos, hogy valaki körül van metélve, vagy nincs. Csak egy dolog számít: az Isten parancsainak való engedelmesség.

Read full chapter