Proverbs 16-17
New Revised Standard Version Catholic Edition
16 The plans of the mind belong to mortals,
but the answer of the tongue is from the Lord.
2 All one’s ways may be pure in one’s own eyes,
but the Lord weighs the spirit.
3 Commit your work to the Lord,
and your plans will be established.
4 The Lord has made everything for its purpose,
even the wicked for the day of trouble.
5 All those who are arrogant are an abomination to the Lord;
be assured, they will not go unpunished.
6 By loyalty and faithfulness iniquity is atoned for,
and by the fear of the Lord one avoids evil.
7 When the ways of people please the Lord,
he causes even their enemies to be at peace with them.
8 Better is a little with righteousness
than large income with injustice.
9 The human mind plans the way,
but the Lord directs the steps.
10 Inspired decisions are on the lips of a king;
his mouth does not sin in judgment.
11 Honest balances and scales are the Lord’s;
all the weights in the bag are his work.
12 It is an abomination to kings to do evil,
for the throne is established by righteousness.
13 Righteous lips are the delight of a king,
and he loves those who speak what is right.
14 A king’s wrath is a messenger of death,
and whoever is wise will appease it.
15 In the light of a king’s face there is life,
and his favor is like the clouds that bring the spring rain.
16 How much better to get wisdom than gold!
To get understanding is to be chosen rather than silver.
17 The highway of the upright avoids evil;
those who guard their way preserve their lives.
18 Pride goes before destruction,
and a haughty spirit before a fall.
19 It is better to be of a lowly spirit among the poor
than to divide the spoil with the proud.
20 Those who are attentive to a matter will prosper,
and happy are those who trust in the Lord.
21 The wise of heart is called perceptive,
and pleasant speech increases persuasiveness.
22 Wisdom is a fountain of life to one who has it,
but folly is the punishment of fools.
23 The mind of the wise makes their speech judicious,
and adds persuasiveness to their lips.
24 Pleasant words are like a honeycomb,
sweetness to the soul and health to the body.
25 Sometimes there is a way that seems to be right,
but in the end it is the way to death.
26 The appetite of workers works for them;
their hunger urges them on.
27 Scoundrels concoct evil,
and their speech is like a scorching fire.
28 A perverse person spreads strife,
and a whisperer separates close friends.
29 The violent entice their neighbors,
and lead them in a way that is not good.
30 One who winks the eyes plans[a] perverse things;
one who compresses the lips brings evil to pass.
31 Gray hair is a crown of glory;
it is gained in a righteous life.
32 One who is slow to anger is better than the mighty,
and one whose temper is controlled than one who captures a city.
33 The lot is cast into the lap,
but the decision is the Lord’s alone.
17 Better is a dry morsel with quiet
than a house full of feasting with strife.
2 A slave who deals wisely will rule over a child who acts shamefully,
and will share the inheritance as one of the family.
3 The crucible is for silver, and the furnace is for gold,
but the Lord tests the heart.
4 An evildoer listens to wicked lips;
and a liar gives heed to a mischievous tongue.
5 Those who mock the poor insult their Maker;
those who are glad at calamity will not go unpunished.
6 Grandchildren are the crown of the aged,
and the glory of children is their parents.
7 Fine speech is not becoming to a fool;
still less is false speech to a ruler.[b]
8 A bribe is like a magic stone in the eyes of those who give it;
wherever they turn they prosper.
9 One who forgives an affront fosters friendship,
but one who dwells on disputes will alienate a friend.
10 A rebuke strikes deeper into a discerning person
than a hundred blows into a fool.
11 Evil people seek only rebellion,
but a cruel messenger will be sent against them.
12 Better to meet a she-bear robbed of its cubs
than to confront a fool immersed in folly.
13 Evil will not depart from the house
of one who returns evil for good.
14 The beginning of strife is like letting out water;
so stop before the quarrel breaks out.
15 One who justifies the wicked and one who condemns the righteous
are both alike an abomination to the Lord.
16 Why should fools have a price in hand
to buy wisdom, when they have no mind to learn?
17 A friend loves at all times,
and kinsfolk are born to share adversity.
18 It is senseless to give a pledge,
to become surety for a neighbor.
19 One who loves transgression loves strife;
one who builds a high threshold invites broken bones.
20 The crooked of mind do not prosper,
and the perverse of tongue fall into calamity.
21 The one who begets a fool gets trouble;
the parent of a fool has no joy.
22 A cheerful heart is a good medicine,
but a downcast spirit dries up the bones.
23 The wicked accept a concealed bribe
to pervert the ways of justice.
24 The discerning person looks to wisdom,
but the eyes of a fool to the ends of the earth.
25 Foolish children are a grief to their father
and bitterness to her who bore them.
26 To impose a fine on the innocent is not right,
or to flog the noble for their integrity.
27 One who spares words is knowledgeable;
one who is cool in spirit has understanding.
28 Even fools who keep silent are considered wise;
when they close their lips, they are deemed intelligent.
Notas al pie
- Proverbs 16:30 Gk Syr Vg Tg: Heb to plan
- Proverbs 17:7 Or a noble person
Proverbi 16-17
Nuova Riveduta 2006
16 All’uomo spettano i disegni del cuore, ma la risposta della lingua viene dal Signore.
2 Tutte le vie dell’uomo a lui sembrano pure, ma il Signore pesa gli spiriti.
3 Affida al Signore le tue opere, e i tuoi progetti avranno successo.
4 Il Signore ha fatto ogni cosa per uno scopo; anche l’empio, per il giorno della sventura.
5 Chi ha un cuore superbo è in abominio al Signore; certo è che non rimarrà impunito.
6 Con la bontà e con la fedeltà l’iniquità si espia, e con il timore del Signore si evita il male.
7 Quando il Signore gradisce le vie di un uomo, riconcilia con lui anche i suoi nemici.
8 Meglio poco con giustizia, che grandi entrate senza equità.
9 Il cuore dell’uomo medita la sua via, ma il Signore dirige i suoi passi.
10 Sulle labbra del re sta una sentenza divina; quando pronuncia il giudizio la sua bocca non erra.
11 La stadera e le bilance giuste appartengono al Signore; tutti i pesi[a] del sacchetto sono opera sua.
12 I re hanno orrore di fare il male, perché il trono è reso stabile con la giustizia.
13 Le labbra giuste sono gradite ai re; essi amano chi parla rettamente.
14 Ira del re vuol dire messaggeri di morte, ma l’uomo saggio la placherà.
15 La serenità del volto del re dà la vita, e il suo favore è come nuvola di pioggia primaverile.
16 L’acquisto della saggezza è migliore di quello dell’oro, l’acquisto dell’intelligenza preferibile a quello dell’argento!
17 La strada maestra dell’uomo retto è evitare il male; chi bada alla sua via preserva se stesso.
18 La superbia precede la rovina, e lo spirito altero precede la caduta.
19 È meglio essere umili con i poveri che spartire la preda con i superbi.
20 Chi presta attenzione alla parola se ne troverà bene, e beato colui che confida nel Signore!
21 Il saggio di cuore è chiamato intelligente, e la dolcezza delle labbra aumenta il sapere.
22 Il senno, per chi lo possiede, è fonte di vita, ma la stoltezza è il castigo degli stolti.
23 Il cuore del saggio gli rende assennata la bocca e aumenta il sapere sulle sue labbra.
24 Le parole gentili sono un favo di miele; dolcezza all’anima, salute alle ossa.
25 C’è una via che all’uomo sembra diritta, ma finisce con il condurre alla morte.
26 La fame del lavoratore lavora per lui, perché la sua bocca lo stimola.
27 L’uomo cattivo va scavando il male ad altri; sulle sue labbra c’è come un fuoco consumante.
28 L’uomo perverso semina contese, il maldicente disunisce gli amici migliori.
29 L’uomo violento trascina il compagno e lo conduce per una via non buona.
30 Chi chiude gli occhi per tramare cose perverse, chi si morde le labbra, ha già compiuto il male.
31 I capelli bianchi sono una corona d’onore; la si trova sulla via della giustizia.
32 Chi è lento all’ira vale più del prode guerriero; chi ha autocontrollo vale più di chi espugna città.
33 Si getta la sorte nel grembo, ma ogni decisione viene dal Signore.
17 È meglio un tozzo di pane secco con la pace, che una casa piena di carni con la discordia.
2 Un servo sagace dominerà su un figlio che fa vergogna e avrà parte all’eredità insieme con i fratelli.
3 Il crogiuolo è per l’argento e il fornello per l’oro, ma chi prova i cuori è il Signore.
4 Il malvagio dà ascolto alle labbra inique, e il bugiardo dà retta alla cattiva lingua.
5 Chi deride il povero oltraggia Colui che l’ha fatto; chi si rallegra dell’altrui sventura non rimarrà impunito.
6 I figli dei figli sono la corona dei vecchi, e i padri sono la gloria dei loro figli.
7 Un parlare solenne non si addice all’uomo da nulla; quanto meno si addicono a un principe labbra bugiarde!
8 Il regalo è una pietra preziosa agli occhi di chi lo possiede; dovunque si volga, egli ha successo.
9 Chi copre gli sbagli si procura amore, ma chi sempre vi torna su disunisce gli amici migliori.
10 Un rimprovero fa più impressione all’uomo intelligente, che cento percosse allo stolto.
11 Il malvagio non cerca che ribellione, ma un messaggero crudele gli sarà mandato contro.
12 Meglio imbattersi in un’orsa derubata dei suoi piccoli, che in un insensato nella sua follia.
13 Il male non si allontanerà dalla casa di chi rende male per bene.
14 Cominciare una contesa è dar la stura all’acqua; perciò ritìrati prima che la lite s’inasprisca.
15 Chi assolve il reo e chi condanna il giusto sono entrambi detestati dal Signore.
16 A che serve il denaro in mano allo stolto? Ad acquistare saggezza? Ma se non ha senno!
17 L’amico ama in ogni tempo; è nato per essere un fratello nella sventura.
18 L’uomo privo di senno dà la mano e si fa garante per altri davanti al suo prossimo.
19 Chi ama le liti ama il peccato; chi alza troppo la sua porta cerca la rovina.
20 Chi ha il cuore falso non trova bene, e chi ha la lingua perversa cade nella sciagura.
21 Chi genera uno stolto ne avrà dolore, e il padre dell’uomo da nulla non avrà gioia.
22 Un cuore allegro è un buon rimedio, ma uno spirito abbattuto fiacca le ossa.
23 L’empio accetta regali di nascosto per pervertire le vie della giustizia.
24 La saggezza sta davanti a chi ha intelligenza, ma gli occhi dello stolto vagano agli estremi confini della terra.
25 Un figlio stolto è una tribolazione per il padre e un’amarezza per colei che l’ha partorito.
26 Non è bene condannare il giusto, fosse anche a un’ammenda, né colpire i prìncipi per la loro onestà.
27 Chi modera le sue parole possiede la scienza, e chi ha lo spirito calmo è un uomo intelligente.
28 Anche lo stolto, quando tace, passa per saggio; chi tiene chiuse le labbra è un uomo intelligente.
Notas al pie
- Proverbi 16:11 I pesi, lett. le pietre, che servivano come pesi e si portavano in una borsa.
Sprüche 16-17
Schlachter 2000
Gott achtet auf das Tun der Menschen
16 Die Pläne des Herzens sind Sache des Menschen,
aber die rechte Antwort der Zunge kommt von dem Herrn.
2 Alle Wege des Menschen sind rein in seinen Augen,
aber der Herr prüft die Geister.
3 Befiehl dem Herrn deine Werke,[a]
und deine Pläne werden zustande kommen.
4 Alles hat der Herr zu seinem bestimmten Zweck gemacht,
sogar den Gottlosen für den Tag des Unheils.
5 Alle stolzen Herzen sind dem Herrn ein Gräuel,
die Hand darauf — sie bleiben nicht ungestraft!
6 Durch Gnade und Wahrheit wird Schuld gesühnt,
und durch die Furcht des Herrn weicht man vom Bösen.
7 Wenn die Wege eines Menschen dem Herrn wohlgefallen,
so lässt er selbst seine Feinde mit ihm im Frieden leben.
8 Besser wenig mit Gerechtigkeit,
als ein großes Einkommen mit Unrecht.
9 Das Herz des Menschen denkt sich seinen Weg aus,
aber der Herr lenkt seine Schritte.
10 Ein Gottesspruch ist auf den Lippen des Königs;
beim Rechtsprechen verfehlt sich sein Mund nicht.
11 Gerechte Waage und Waagschale kommen vom Herrn,
alle Gewichtsteine im Beutel sind sein Werk.
12 Freveltaten sind den Königen ein Gräuel,
denn durch Gerechtigkeit wird ein Thron befestigt.
13 Gerechte Lippen gefallen den Königen wohl,
und wer aufrichtig redet, macht sich beliebt.
14 Der Zorn des Königs ist Todesboten gleich,
aber ein weiser Mann versöhnt ihn.
15 Wenn das Angesicht des Königs leuchtet, bedeutet es Leben,
und seine Gunst ist wie eine Wolke des Spätregens.
16 Wie viel besser ist es, Weisheit zu erwerben, als Gold,
und Einsicht zu erwerben ist begehrenswerter als Silber!
17 Der Weg der Redlichen ist es, vom Bösen fernzubleiben,
denn wer auf seinen Weg achtgibt, der bewahrt seine Seele.
18 Stolz kommt vor dem Zusammenbruch,
und Hochmut kommt vor dem Fall.
19 Besser bescheiden sein[b] mit den Demütigen,
als Beute teilen mit den Stolzen.
20 Wer auf das Wort achtet, wird Gutes erlangen,
und wohl dem, der auf den Herrn vertraut!
21 Wer ein weises Herz hat, wird verständig genannt,
und liebliche Rede fördert die Belehrung.
22 Wer Einsicht besitzt, hat eine Quelle des Lebens,
aber mit ihrer Torheit strafen sich die Narren selbst.
23 Wer ein weises Herz hat, spricht vernünftig
und mehrt auf seinen Lippen die Belehrung.
24 Freundliche Worte sind wie Honigseim[c],
süß für die Seele und heilsam für das Gebein.
25 Mancher Weg erscheint dem Menschen richtig,
aber sein Ende führt doch zum Tod.
26 Der Arbeiter arbeitet für sich selbst,
denn sein Hunger treibt ihn an.
27 Ein nichtswürdiger Mann gräbt Unheilsgruben,
und auf seinen Lippen brennt es wie Feuer.
28 Ein verdrehter Mann entfesselt Streit,
und ein Verleumder trennt vertraute Freunde.
29 Ein gewalttätiger Mensch überredet seinen Nächsten
und führt ihn einen Weg, der nicht gut ist.
30 Wer die Augen verschließt, der denkt verkehrt;
wer die Lippen zukneift, der hat Böses beschlossen.
31 Graue Haare sind eine Krone der Ehre;
sie wird erlangt auf dem Weg der Gerechtigkeit.
32 Besser ein Langmütiger als ein Starker,
und wer sich selbst beherrscht, als wer eine Stadt bezwingt.
33 Im Gewandbausch wird das Los geworfen,
aber jeder seiner Entscheide kommt von dem Herrn.
Warnung vor gottlosen Reden und ungerechtem Tun
17 Besser ein trockener Bissen mit Ruhe,
als ein Haus voll Opferfleisch mit Streit!
2 Ein einsichtiger Knecht wird herrschen über einen schändlichen Sohn,
und er wird sich mit den Brüdern das Erbe teilen.
3 Der Schmelztiegel prüft das Silber und der Ofen das Gold,
der Herr aber prüft die Herzen.
4 Ein Boshafter horcht auf falsche Mäuler,
ein Lügner leiht verderblichen Zungen sein Ohr.
5 Wer über den Armen spottet, der lästert seinen Schöpfer;
wer schadenfroh ist, bleibt nicht ungestraft.
6 Kindeskinder sind eine Krone der Alten,
und die Ehre der Kinder sind ihre Väter.
7 Zu einem Narren[d] passt keine vortreffliche Rede,
so wenig wie zu einem edlen Menschen Lügenreden.
8 Ein Bestechungsgeschenk ist wie ein Edelstein in den Augen seiner Besitzer;
Überall, wo es hinkommt, hat es Erfolg.
9 Wer Liebe sucht, deckt die Verfehlung zu,
wer aber eine Sache weitererzählt, trennt vertraute Freunde.
10 Eine Zurechtweisung macht mehr Eindruck auf den Verständigen
als hundert Schläge auf den Narren.
11 Ein Boshafter sucht nur Auflehnung,
aber ein unbarmherziger Bote wird gegen ihn ausgesandt werden.
12 Besser, es trifft jemand eine Bärin an, die ihrer Jungen beraubt ist,
als einen Narren in seiner Torheit!
13 Wer Gutes mit Bösem vergilt,
von dessen Haus wird das Böse nicht weichen.
14 Einen Streit anfangen ist, als ob man Wasser entfesselt;[e]
darum lass ab vom Zank, ehe er heftig wird!
15 Wer den Gottlosen gerechtspricht und wer den Gerechten verurteilt,
die sind beide dem Herrn ein Gräuel.
16 Was nützt das Geld in der Hand des Narren;
soll er Weisheit kaufen in seinem Unverstand?
17 Ein Freund liebt zu jeder Zeit,
und als Bruder für die Not wird er geboren.
18 Ein unvernünftiger Mensch ist, wer sich durch Handschlag verpflichtet
und gegenüber seinem Nächsten Bürgschaft leistet.
19 Wer Übertretung liebt, der liebt Streit,
und wer sein Tor hoch baut, der sucht den Einsturz.
20 Wer ein verkehrtes Herz hat, findet nichts Gutes,
und wer eine arglistige Zunge hat, fällt ins Unglück.
21 Wer einen Toren zeugt, der hat Kummer,
und der Vater eines Narren hat keine Freude.
22 Ein fröhliches Herz fördert die Genesung,
aber ein niedergeschlagener Geist dörrt das Gebein aus.
23 Der Gottlose nimmt ein Bestechungsgeschenk aus dem Gewand,
um die Pfade des Rechts zu beugen.
24 Dem Verständigen liegt die Weisheit vor Augen,
die Augen des Toren aber schweifen am Ende der Erde umher.
25 Ein törichter Sohn bereitet seinem Vater Verdruss
und seiner Mutter Herzeleid.
26 Einen Gerechten zu bestrafen ist schon nicht gut,
erst recht nicht, Edle zu schlagen um ihrer Aufrichtigkeit willen.
27 Wer seine Worte zurückhält, der besitzt Erkenntnis,
und wer kühlen Geistes ist, der ist ein weiser Mann.
28 Selbst ein Narr wird für weise gehalten, wenn er schweigt,
für verständig, wenn er seine Lippen verschließt.
Példabeszédek 16-17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
16 Az ember szíve tervezget,
de a bölcs válasz az Örökkévalótól származik.
2 Mindenki helyesnek tartja a saját tetteit,
de az Örökkévaló az, aki mérlegeli szívünk szándékait.
3 Bízd rá az Örökkévalóra minden dolgodat,
így lesznek sikeresek a terveid.
4 Az Örökkévaló mindent a saját rendeltetése szerint teremtett,
még az istenteleneket is: őket a veszedelem napjára.
5 Az Örökkévaló utálja, aki öntelt,
s biztos, hogy nem hagyja büntetlenül.
6 A kegyelem és hűség eltörli[a] a bűnt.
Tiszteld és féld az Örökkévalót, az távol tart a gonosztól!
7 Ha az Örökkévalónak tetszik, ahogy élsz,
még az ellenségeidet is kibékíti veled.
8 Jobb a kevés, amit igazságosan szereztél,
mint a nagy gazdagság, amihez csalással jutottál.
9 Terveidet a szíved készíti,
de lépteidet az Örökkévaló irányítja.
10 Amit a király mond, az törvény,
s mikor ítéletet hoz, nem téved.
11 Az Örökkévaló azt kívánja, hogy minden mérleg és mérősúly pontos,
és minden üzleti megállapodás igazságos legyen.
12 Az igazságtalanság utálatos a király számára,
mert uralmát az igazságosság és jogosság tartja fenn.
13 A király örül az igaz beszédnek,
ezért szereti azt, aki igazat mond.
14 Akire a király megharagszik, az közel kerül a halálhoz,
de a bölcs le tudja csendesíteni a király haragját.
15 Akire a király arca ragyog, az élni fog,
mert a király jóindulata olyan, mint a tavaszi eső.
16 Mennyivel többet ér bölcsességet gyűjteni, mint aranyat!
Mennyivel jobb értelmet szerezni, mint ezüstöt!
17 Az igaz útja elkerüli a gonoszt,
és a ki ügyel a lépéseire, megőrzi életét.
18 Büszkeség a közelgő összeomlás hírnöke,
elbizakodottság pedig bukásé.
19 Jobb ha szerény vagy a szegények között,
mint ha büszkékkel osztozol a zsákmányon.
20 Aki Isten beszédére figyel, és megfogadja azt,
annak jó dolga lesz,
és aki az Örökkévalóban bízik,
milyen áldott!
21 Az emberek értelmesnek tartják a bölcs szívűt.
A gondosan megválogatott szavak meggyőzőek.
22 Élet forrása a bölcsesség az értelmesnek,
az ostobák büntetése pedig a saját ostobaságuk.
23 A bölcs szívű okosan szól,
és a szavaival gyarapítja a tudást.
24 A kedves beszéd, mint a tiszta méz,
édes a léleknek, egészség a testnek.
25 Van olyan út, amely helyesnek látszik,
végül mégis a halálba vezet.
26 Éhsége a munkás javát szolgálja,
mert sürgeti, hogy keresse meg kenyerét.
27 A haszontalan ember gonosz terveket sző,
beszéde pedig pusztító tűz.
28 A bajkeverő viszályt szít,
a rágalmazó éket ver még a barátok közé is.
29 Az erőszakos becsapja társát,
és rossz útra vezeti.
30 Aki öszehúzza szemét,
gonoszságot tervez,
s aki összeszorítja ajkát,
már el is határozta magát a rosszra.
31 Az ősz haj dicsőség koronája,
azokon, akik igazságosan élnek.
32 Többet ér a türelmes kitartás,
mint a nagy hősiesség,
és az önuralom,
mint a hadi sikerek.
33 Az ember sorsot húzhat,
de az Örökkévaló dönti el a dolgot.
17 Jobb egy falat száraz kenyér békességgel,
mint a folytonos lakomázás veszekedéssel.
2 A bölcs szolga uralkodni fog gazdája haszontalan fián,
és együtt örököl a testvérekkel.
3 Olvasztótégely kell az ezüstnek,
kemence az aranynak,
az ember szívét pedig az Örökkévaló tisztítja meg.
4 Aki a gonosz beszédre figyel, maga is gonosztevő,
aki rágalomra hallgat, maga is hazug.
5 Ha a szegényen gúnyolódsz, Teremtőjét sérted meg,
aki pedig más baján örül, nem kerüli el a büntetést.
6 Az öregek koronája az unokák,
a gyermekek dicsősége pedig a szülők.
7 Nem illik az ostoba szájába a választékos beszéd,
még kevésbé az uralkodó ajkára a hamis szó.
8 Van, aki varázserejű kőnek hiszi a megvesztegetést,
mindenütt ezzel akar célhoz érni.
9 Aki megbocsátja a vétket,
szeretetre törekszik,
aki pedig újra felemlegeti,
még a barátokat is elválasztja.
10 Az értelmes embert egyetlen figyelmeztetés mélyebben érinti,
mint száz csapás az öntelt ostobát.
11 A gonosz egyre csak lázadozik,
míg végül kegyetlen hírnök indul ellene.
12 Inkább egy anyamedvével találkozz,
akitől bocsait elvették,
mint egy dühöngő ostobával!
13 Ha rosszal fizetsz a jóért,
befészkel házadba a gonosz,
és el nem hagy többé!
14 A vita kezdete olyan, mint repedés a gáton.
Hagyd abba, mielőtt a veszekedés kitör!
15 Az Örökkévaló utálja a bűnös felmentését,
és ugyanígy az ártatlan elítélését is.
16 Mit ér a pénz az ostoba kezében?
Hogy bölcsességet vegyen rajta,
ahhoz nincs esze!
17 Az igazi barát mindig szeret téged,
de akkor válik igazán a testvéreddé,
ha bajba kerülsz.
18 Csak a bolond vállal kezességet
más ember adósságáért!
19 Aki veszekedni szeret, a bűnt szereti,
és aki dicsekszik, veszedelmet hoz magára.
20 Az álnok szívűnek nem lesz jó sorsa,
és a hamis beszédű nagy bajba kerül.
21 Az öntelt ostoba szüleinek bánata,
az ilyen fiú apjának nincs sok öröme.
22 Az öröm gyógyulás és egészség,
de a bánat még csontjaidat is elemészti.
23 Az istentelen titokban elfogadja a megvesztegetést,
hogy elferdítse az igazságot.
24 Az értelmes a bölcsességen tartja a szemét,
az ostobák pedig távoli dolgokról álmodoznak.
25 Az ostoba gyermekek sok bánatot okoznak apjuknak,
és keserűséget anyjuknak.
26 Megbüntetni az ártatlant,
vagy megverni a nemes lelkűt,
nem igazságos.
27 A bölcs megválogatja a szavait,
az értelmes higgadtan viselkedik.
28 Még az ostoba is bölcsnek tűnik, mikor hallgat,
és értelmesnek hiszik, ameddig nem beszél.
Notas al pie
- Példabeszédek 16:6 eltörli Szó szerint: „betakarja”, „befedezi”, „engesztelést szerez”. Az ÓSZ-ben ez a szó fejezi ki, hogy az áldozat vére „engesztelést szerez a bűnért”.
Proverbes 16-17
La Bible du Semeur
16 L’homme fait des projets,
mais celui qui a le dernier mot, c’est l’Eternel.
2 Vous pouvez penser que tout ce que vous faites est bien,
mais c’est l’Eternel qui apprécie vos motivations.
3 Recommande tes œuvres à l’Eternel,
et tes projets se réaliseront.
4 L’Eternel a tout fait pour un but,
même le méchant pour le jour du malheur.
5 Tout homme orgueilleux est en horreur à l’Eternel ;
soyez-en certain : il ne restera pas impuni.
6 La faute est expiée par la bonté et la fidélité
et, par crainte de l’Eternel, on se détourne du mal.
7 Quand la conduite d’un homme est agréable à l’Eternel,
il lui concilie même ses ennemis.
8 Mieux vaut le peu honnêtement obtenu
que de gros revenus mal acquis.
9 L’homme projette de suivre tel chemin,
et Dieu dirige ses pas.
10 Quand le roi se prononce, ses paroles ont valeur de déclaration divine :
que sa bouche n’aille donc pas à l’encontre du droit.
11 L’Eternel veut des balances et des plateaux justes,
et les poids, il en fait son affaire[a].
12 Faire le mal est une chose abominable pour un roi,
car le pouvoir ne devient fort que s’il est juste.
13 Ceux dont les paroles sont justes obtiennent la faveur du roi,
et il aime ceux qui parlent avec droiture.
14 Quand un roi se met en colère, sa fureur est comme une messagère de mort,
mais l’homme sage saura l’apaiser.
15 Quand le visage du roi s’éclaire, c’est un gage de vie,
et sa faveur est comme un nuage annonçant l’ondée printanière[b].
16 Acquérir la sagesse vaut bien mieux que l’or pur,
et gagner en discernement est bien préférable à l’argent[c].
17 Les hommes droits cheminent sur des routes qui évitent le mal,
qui surveille sa conduite préserve sa vie.
18 L’orgueil précède la ruine ;
un esprit fier annonce la chute.
19 Mieux vaut avoir un esprit humble et frayer avec les gens de condition modeste
que de partager le butin avec les orgueilleux.
20 Qui agit prudemment dans une affaire s’en trouvera bien[d].
Heureux celui qui met sa confiance en l’Eternel !
21 Qui a le cœur sage sera reconnu comme intelligent,
et les paroles aimables sont d’autant plus persuasives.
22 Le discernement est une source de vie pour celui qui en est pourvu ;
les sots trouvent leur châtiment dans leur sottise même.
23 Si le cœur d’un homme est pénétré de sagesse,
il parlera de façon avisée, et ses paroles seront d’autant plus persuasives.
24 D’aimables paroles sont comme un rayon de miel :
douces pour l’âme et bienfaisantes pour le corps.
25 Bien des hommes pensent être sur le bon chemin,
et pourtant, ils se trouvent sur une voie qui, finalement, mène à la mort.
26 La faim du travailleur est une bonne collaboratrice :
sa bouche le pousse à travailler.
27 Le vaurien projette le malheur,
et ses paroles sont comme un feu dévorant.
28 Le fourbe sème la discorde,
et qui colporte des rumeurs jette la brouille entre des amis.
29 L’homme violent circonvient son prochain
et l’entraîne sur une mauvaise voie.
30 Qui ferme les yeux pour méditer des desseins pervers
et qui serre les lèvres a déjà commis le mal.
31 Les cheveux blancs sont une couronne honorifique :
elle s’obtient par une vie droite.
32 Mieux vaut un homme lent à la colère qu’un bon guerrier,
mieux vaut savoir se dominer que de conquérir des villes.
33 On jette le sort dans les pans du vêtement du prêtre[e],
mais c’est de l’Eternel que dépend toute décision.
17 Mieux vaut n’avoir qu’un croûton de pain sec et vivre dans la tranquillité
que dans une maison où l’on festoie beaucoup tout en se querellant.
2 Le serviteur intelligent gouvernera le fils indigne
et recevra sa part d’héritage avec les frères.
3 Le creuset épure l’argent, et le four l’or,
mais les cœurs, c’est l’Eternel qui les éprouve.
4 Qui fait le mal écoute les propos des gens malfaisants,
et le menteur prête l’oreille aux langues malveillantes.
5 Se moquer du pauvre c’est outrager son Créateur,
qui se réjouit du malheur d’autrui ne restera pas impuni.
6 La couronne des vieillards, ce sont leurs petits-enfants,
et la fierté des fils, ce sont leurs pères.
7 Un langage distingué ne convient pas à l’insensé,
combien moins le mensonge à un homme de haut rang.
8 Dans l’esprit de ceux qui l’utilisent, le pot-de-vin agit comme une pierre magique :
quoi qu’ils entreprennent, il doit leur assurer le succès.
9 Qui veut se faire aimer, pardonne les torts qu’il a subis :
les rappeler divise les amis.
10 Un reproche a plus d’effet sur un homme avisé
que cent coups de bâton administrés à un insensé.
11 Le méchant ne recherche que la rébellion,
mais c’est un messager sans pitié qui sera envoyé contre lui.
12 Mieux vaut tomber sur une ourse privée de ses petits
que de rencontrer un insensé en proie à sa folie[f].
13 Si quelqu’un rend le mal pour le bien,
le malheur ne quittera plus sa demeure.
14 Commencer une querelle, c’est ouvrir une brèche dans une digue,
c’est pourquoi : abandonne la partie avant qu’éclate la dispute.
15 Qui acquitte le coupable, qui condamne le juste,
sont tous deux en horreur à l’Eternel.
16 A quoi sert l’argent dans les mains d’un insensé ?
Peut-il acheter la sagesse quand il n’a pas de bon sens ?
17 Un ami aime en tout temps
et le frère est né pour le jour où l’on se trouve dans l’adversité.
18 Seul un homme dépourvu d’intelligence s’engage[g]
et se porte garant des dettes d’autrui.
19 Aimer les querelles, c’est aimer le péché ;
qui fait l’important[h], cherche sa ruine.
20 L’homme au cœur tortueux ne trouvera pas le bonheur,
qui manie une langue perfide tombera dans le malheur.
21 Qui donne naissance à un fils insensé en aura du chagrin,
et le père d’un sot n’aura pas de quoi se réjouir.
22 Un cœur joyeux est un excellent remède,
mais l’esprit déprimé mine la santé.
23 L’homme corrompu accepte des cadeaux sous le manteau
pour fausser le cours de la justice.
24 L’homme avisé a les yeux fixés sur la sagesse,
mais les regards de l’insensé se portent au bout du monde.
25 Un fils insensé fait le chagrin de son père
et rend la vie amère à celle qui l’a enfanté.
26 Il n’est pas bon de faire payer au juste une amende
ni de frapper de nobles dirigeants à l’encontre du droit.
27 L’homme qui a de bonnes connaissances limite ses paroles,
qui garde son sang-froid est intelligent.
28 Le sot lui-même passe pour sage s’il sait se taire ;
qui tient sa bouche close est intelligent.
Notas al pie
- 16.11 Voir 11.1 et note.
- 16.15 Les pluies de printemps marquent le retour de la végétation, elles sont signes de prospérité et de joie (Dt 11.14).
- 16.16 Voir 2.4.
- 16.20 Autres traductions : qui agit intelligemment dans une affaire s’en trouvera bien, ou : qui a l’intelligence de ce qu’on dit trouvera le bonheur, ou : qui parle avec intelligence obtiendra le bonheur.
- 16.33 Il s’agit de l’ourim et du toummim dont on se servait pour connaître la volonté de Dieu (voir Ex 28.30 et note).
- 17.12 Voir 2 S 17.8 ; Os 13.8.
- 17.18 Voir 6.1 et note.
- 17.19 En hébreu : qui surélève sa porte, par orgueil, soit pour avoir une maison plus grande que les autres, soit, au figuré, pour s’élever au-dessus des autres.
New Revised Standard Version Bible: Catholic Edition, copyright © 1989, 1993 the Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved.
Copyright © 2006 Società Biblica di Ginevra
Copyright © 2000 by Geneva Bible Society
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
La Bible Du Semeur (The Bible of the Sower) Copyright © 1992, 1999 by Biblica, Inc.®
Used by permission. All rights reserved worldwide.