Példabeszédek 22-23
Hungarian Károli
22 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.
23 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3 Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!
6 Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;
7 Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
11 Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13 Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.
14 Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;
18 Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
19 Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Példabeszédek 22-23
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
22 A jó hírnév többet ér, mint a nagy gazdagság,
s ha jóindulattal vannak irántad,
az értékesebb, mint az ezüst és arany.
2 Az Örökkévaló szemében gazdag és szegény egyforma:
ő teremtette mind a kettőt.
3 A bölcs látja a közelgő veszedelmet, és elrejtőzik előle,
az ostoba pedig egyenesen belefut, és megszenvedi.
4 Tiszteld és féld az Örökkévalót, s légy alázatos!
Jutalmad: gazdagság, tisztesség és élet.
5 A tisztességtelen emberre tövisek és csapdák várnak,
de aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.
6 Neveld a gyermekedet hozzá illő módon,
s akkor még idős korában sem tér el tanításodtól.
7 A gazdag uralkodik a szegényen,
és az adós szolgája a hitelezőjének.
8 Aki jogtalanságot vet, veszedelmet arat,
és haragjának botja eltörik.
9 Aki jó szívvel adakozik, áldott lesz,
mert saját kenyeréből ad az éhezőknek.
10 Zavard el, aki másokat kigúnyol!
Vele együtt elmegy a viszály is,
megszűnik a vitatkozás és gyalázkodás.
11 Akinek szíve tiszta, beszéde kedves,
annak barátja a király.
12 Az Örökkévaló őrködik az igaz tudás fölött,
és meghiúsítja az istentelen szavait.
13 Azt mondja a lusta: „Oroszlán jár az utcán,
még megölne, ha kimennék!”
14 Mély verem a paráznaság:
akire az Örökkévaló haragszik, beleesik abba.
15 A gyermekhez könnyen tapad a bolondság,
de a fenyítés pálcája elűzi tőle.
16 Aki elvesz a szegénytől,
hogy saját vagyonát gyarapítsa,
vagy aki gazdagnak ajándékoz,
biztosan szegény lesz mind a kettő!
Harminc bölcs mondás
17 Figyelj arra, amit a bölcsek mondanak,
hallgasd meg szavaimat!
Vésd szívedbe, amire tanítalak!
18 Hasznodra válik, ha jól megjegyzed,
és segítségedre lesz, amikor mondogatod.
19 Bízz az Örökkévalóban, higgy benne,
és őrá támaszkodj!
Most erre tanítalak téged,
igen, éppen téged!
20 Ezért írtam ezt a harminc bölcs mondást a számodra.
Kiválogattam a legfontosabb tudnivalókat
és a legjobb tanácsokat,
21 hogy tanítsalak az igazságra.
Így majd helyesen meg tudsz felelni annak,
aki elküldött téged.
— 1 —
22 Ne foszd ki a szegényt,
és ne okozz kárt a nyomorultnak a bíróság előtt!
23 Vigyázz, mert az Örökkévaló támogatja és védi őket!
Aki a szegényt megrabolja,
annak az Örökkévaló is elveszi életét!
— 2 —
24 Ne barátkozz haragos természetű emberrel,
és ne tarts azzal, aki hirtelen haragú,
25 különben te is hasonló leszel hozzá,
és bajt hozol magadra!
— 3 —
26 Ne vállalj felelősséget mások adósságáért,
ne légy kezese senkinek!
27 Ha nem tudsz helyette fizetni,
még az ágyadat is kihúzhatják alólad!
— 4 —
28 Ne vidd odébb a birtokhatár kövét,
amelyet még őseid állítottak!
— 5 —
29 Aki tehetséges és szorgalmas, királyokat fog szolgálni,
nem közönséges embereket.
— 6 —
23 Ha az uralkodó vendégül lát,
jól gondold meg, kinek az asztalánál ülsz!
2 Ne egyél túl sokat,
még akkor se, ha nagyon éhes vagy!
3 Ne kívánd meg a kínált finom falatokat,
lehet, hogy csak próbára tesz.
— 7 —
4 Ne törekedj a gazdagságra!
Legyen eszed, és meg se próbáld!
5 A pénz gyorsan elszáll,
egy szempillantás alatt eltűnik,
elrepül, mint a madár.
— 8 —
6 Ha kapzsi ember hív vendégségbe, ne ülj az asztalához,
s ne kívánd a finom ételeket, amivel kínál!
7 Azt mondja: „Egyél, igyál!” — de sajnálja tőled,
és azt számolgatja, mennyibe kerül ez neki.
8 Amit megettél, kihányod,
és hiába udvariaskodtál.
— 9 —
9 Meg se próbálj tanácsot adni a magabiztos ostobának!
Úgyis csak kineveti bölcs szavaidat.
— 10 —
10 Ne vidd odébb a birtokhatár kövét,
amelyet még elődeid állítottak!
Ne vedd el az árváktól birtokukat,
11 mert erős az Örökkévaló, az árvák védelmezője!
Ő védi meg ügyüket veled szemben!
— 11 —
12 Fogadd meg az intést,
hallgass a bölcs beszédre!
— 12 —
13 Fegyelmezd meg a gyermeket, ha szükséges!
Még ha meg is kell fenyítened, nem hal bele.
14 Lehet, hogy a haláltól mented meg,
ha megvesszőzöd!
— 13 —
15 Fiam, ha bölcs leszel,
boldoggá teszel engem is!
16 Mennyire örülök majd,
ha bölcsen beszélsz!
— 14 —
17 Ne irigyeld a bűnösöket,
de mindig teljes szívedből tiszteld és féld az Örökkévalót!
18 Akkor jó jövő vár rád,
és amit remélsz, abban nem fogsz csalódni!
— 15 —
19 Hallgass rám fiam, hogy bölcs legyél,
és irányítsd szíved az Örökkévaló útjára!
20 Ne barátkozz iszákosokkal,
és ne járj együtt azokkal, akik túl sokat esznek!
21 Mert az ilyenek elszegényednek:
folyton csak esznek, isznak, alszanak,
végül semmijük sem marad.
— 16 —
22 Hallgass apád tanácsára,
mert neki köszönheted, hogy élsz!
Tiszteld anyádat,
még idős korában is!
23 Az igazság, bölcsesség, tanács és értelem
minden pénzt megér,
vedd meg bármi áron,
de soha el ne add semmiért!
24 Milyen boldog az igazságszerető gyermek apja,
s mennyi öröme telik az apának bölcs gyermekében!
25 Hadd örüljenek a te szüleid is,
hadd teljék öröme benned annak, aki megszült!
— 17 —
26 Add nekem a szívedet, fiam!
Kövesd életem példáját!
27 A prostituált veszélyes,
mint a mély verem,
más asszonya pedig, mint a szűk kút:
nehéz kiszabadulni belőle.
28 Leselkedik rád, hogy rabul ejtsen,
mint a rabló áldozatára,
és a házasságtörő férfiak számát szaporítja.
— 18 —
29 Kik azok, akik folyton vitatkoznak és verekednek,
sok szomorúságot és bajt okoznak,
sebeket kapnak ok nélkül,
és szemük a bortól vöröslik?
30 Azok, akik egész éjjel bor mellett mulatnak,
s folyton ürügyet keresnek, hogy ihassanak.
31 Ne nézd hát a bort, ne csodáld rubin színét!
Ne nézd, hogyan gyöngyözik a pohárban,
mert hamar lecsúszik a torkodon!
32 Végül megmar, mint a kígyó,
megmérgez, mint a vipera!
33 Részegen furcsa dolgokat látsz,
és össze-vissza beszélsz.
34 Úgy érzed, viharos tengeren hánykolódsz,
az árboc tetején.
35 Azt mondod: „Ütöttek, de nem fájt.
Vertek, de nem is éreztem.
Mikor fogok felébredni?
Hadd igyak még egy kicsit!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center