Nehemiás 11-13
Hungarian Károli
11 És lakozának a nép fejedelmei Jeruzsálemben, a többi nép pedig sorsot vete, hogy minden tíz emberbõl vinnének egyet Jeruzsálembe, a szent városba lakóul, a többi kilencz pedig [marad a maga] városában.
2 És áldá a nép mindazon férfiakat, a kik önkéntesen vállalkozának arra, hogy Jeruzsálemben lakoznak.
3 Ezek pedig a tartomány fejei, a kik Jeruzsálemben megtelepedének; de Júda városaiban lakozék kiki az õ örökségében, városaikban: az Izráel, a papok, a Léviták, a Léviták szolgái és Salamon szolgáinak fiai.
4 Jeruzsálemben azért megtelepedének a Júda fiai közül és Benjámin fiai közül: Júda fiai közül: Athája, Uzzija fia, ki Zakariás fia, ki Amaria fia, ki Sefátia fia, ki Mahalalél fia vala, a Pérecz fiai közül,
5 És Maaszéja, Báruk fia, ki Kolhóze fia, ki Hazája fia, ki Adája fia, ki Jójárib fia, ki Zakariás fia, ki Hasilóni fia vala.
6 Pérecz fiai összesen, a kik Jeruzsálemben laknak vala, négyszázhatvannyolcz erõs férfi;
7 Benjámin fiai pedig ezek: Szallu, Mesullám fia, ki Jóed fia, ki Pedája fia, ki Kólája fia, ki Maaszéja fia, ki Ithiel fia, ki Ézsaiás fia vala,
8 És õ utána Gabbai, Szallai, kilenczszázhuszonnyolczan;
9 És Jóel, a Zikri fia elõljárójok volt ezeknek, Júda pedig, a Hasszenua fia, a város másodrendû elõljárója.
10 A papok közül: Jedája, Jójárib fia, Jákhin,
11 Serája pedig, a Hilkiás fia, ki Mesullám fia, ki Sádók fia, ki Merájóth fia, ki Akhitúb fia volt, az Isten házának fejedelme vala,
12 És atyjokfiai, a kik a ház munkáját teljesítik vala, nyolczszázhuszonketten; és Adája, a Jeróhám fia, ki Pelália fia, ki Amsi fia, ki Zakariás fia, ki Pashur fia, ki Malkija fia vala,
13 És az õ atyjafiai, a családfõk kétszáznegyvenketten, és Amasszai, Azarél fia, ki Ahzai fia, ki Mesillémóth fia, ki Immér fia vala,
14 És az õ atyjokfiai, vitéz férfiak, százhuszonnyolczan, elõljárójok volt pedig Zabdiel, a Haggedólim fia.
15 A Léviták közül pedig: Semája, Hassub fia, ki Azrikám fia, ki Hasábia fia, ki Bunni fia vala.
16 És Sabbethai és Józabád, az Isten házának külsõ munkája felett felügyelõk valának a Léviták fejei közül,
17 És Mattánia, - a Mika fia, ki Zabdi fia, ki Asáf fia vala, - a ki vezetõje volt a hálaadó éneklésnek, s elkezdé azt az imádság után, és Bakbukia, a ki másodrendû vala atyjafiai között, és Abda, Sammua fia, ki Gálál fia, ki Jeduthun fia vala;
18 A Léviták összesen a szent városban: kétszáznyolczvannégyen.
19 A kapunállók pedig: Akkub, Talmón és atyjokfiai, a kapukat õrizõk százhetvenketten.
20 A többi Izráeliták pedig, a papok, a Léviták [lakozának] Júdának minden városaiban, kiki az õ örökségében.
21 A Léviták szolgái pedig lakozának az Ófelben, és Siha és Gipsa valának elõljáróik a Léviták szolgáinak.
22 A Léviták elõljárója vala Jeruzsálemben, az Isten háza szolgálatjánál, Uzzi, a Báni fia, - ki Hasábia fia, ki Mattánia fia, ki Mika fia volt, - Asáf fiai, az énekesek közül;
23 Mert õk, [a Léviták], a király parancsolata szerint, az énekesek pedig kötés szerint [végezék] naponként való teendõjüket;
24 Petáhja pedig, a Mesézabel fia, Júda fiának, Zerahnak fiai közül, a király oldala mellett vala a nép minden dolgában.
25 A falukban, ezek határaiban pedig Júda fiai közül lakozának Kirjáth- Arbában és mezõvárosaiban, Dibonban és mezõvárosaiban, Jekabseélben és faluiban.
26 Jésuában, Móladában és Beth-Péletben.
27 Hasár-Suálban, Beér-Sebában és mezõvárosaiban,
28 Siklágban, Mekónában és mezõvárosaiban,
29 En-Rimmonban, Sorában, Jarmuthban,
30 Zánoáhban, Adullámban és faluiban, Lákisban és határaiban, Azékában és mezõvárosaiban, - ekként laknak vala Beér-Sebától mind a Hinnóm völgyéig.
31 Benjámin fiai pedig laknak vala Gebától fogva Mikmásban, Ajában, Béthelben és mezõvárosaiban.
32 Anatótban, Nóbban, Anániában,
33 Hásórban, Rámában, Gittajimban,
34 Hádidban, Sebóimban, Neballátban,
35 Lódban, Onóban, s a mesteremberek völgyében.
36 A Léviták közül pedig némely júdai osztályok Benjáminhoz [csatlakozának].
12 Ezek pedig a papok és Léviták, a kik feljövének Zorobábellel, Sealtiél fiával és Jésuával: Serája, Jeremiás, Ezsdrás.
2 Amária, Mallukh, Hattus,
3 Sekánia, Rehum, Meremóth,
4 Iddó, Ginnethói, Abija,
5 Mijámin, Maádia, Bilga,
6 Semája, Jójárib, Jedája,
7 Szallu, Ámók, Hilkija, Jedája, - ezek valának fejei a papoknak és atyjokfiainak Jésua napjaiban.
8 A Léviták pedig ezek: Jésua, Binnui, Kadmiel, Serébia, Jehuda, Mattánia, - ki vezetõje vala hálaadó éneklésnek, atyjafiaival.
9 És Bakbukia, s Unni, az õ atyjokfiai velök szemben, tisztök szerint.
10 És Jésua nemzé Jojákimot, s Jojákim nemzé Eliásibot, s Eliásib nemzé Jójadát,
11 És Jójada nemzé Jónathánt, s Jónathán nemzé Jadduát.
12 Jójákim napjaiban pedig papok, családfõk valának: Serája családjában Merája, Jerémiáséban Hanánia,
13 Ezsdráséban Mesullám, Amáriáéban Jóhanán,
14 Melikuéban Jónathán, Sebaniáéban József,
15 Háriméban Adna, Merajóthéban Helkai,
16 Iddóéban Zakhariás, Ginnethónéban Mesullám,
17 Abijáéban Zikri, Minjáminéban és Móadiáéban Piltai,
18 Bilgáéban Sammua, Semájáéban Jónathán,
19 Jójáribéban Mattenai, Jedajáéban Uzzi,
20 Szallaiéban Kallai, Amókéban Éber,
21 Hilkijáéban Hasábia, Jedajáéban Nethanéel.
22 A Léviták közül Eliásib, Jójada, Jóhanán és Jaddua napjaiban felírattak a családfõk, a papok pedig mind a persiai Dárius országlásáig.
23 A Léviták családfõi felírattattak a krónikák könyvében Jóhanánnak, Eliásib fiának napjaiig;
24 A Léviták családfõi [valának:] Hasábia, Serébia, Jésua a Kadmiel fia, és az õ atyjokfiai velök szemben a dícsérõ és hálaadó éneklésre, Dávidnak, az Isten emberének parancsolata szerint, mint egy éneklõ sereg együtt a másikkal.
25 Mattánia, Bakbukia, Obádia, Mesullám, Talmón, Akkub pedig kapunállók, õrt állván a kapuk kincses házainál.
26 Ezek valának Jojákim napjaiban, ki Jésua fia, ki Jósadák fia volt, és Nehémiásnak, a helytartónak és Ezsdrásnak, a törvénytudó papnak napjaiban.
27 Jeruzsálem kõfalának felszentelésekor pedig fölkeresék a Lévitákat minden õ helyeiken, hogy behozzák õket Jeruzsálembe, hogy véghezvigyék a felszentelést örömmel és hálaadással és énekléssel, czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal.
28 És összegyûlének az énekesek fiai mind Jeruzsálem környékérõl, mind pedig a Netófátiak faluiból.
29 Mind Beth-Gilgálból, mind Geba és Azmáveth határaiból, mert falukat építének magoknak az énekesek Jeruzsálem körül.
30 És minekutána megtisztíták magokat a papok és a Léviták, megtisztíták a népet is, s a kapukat és a kõfalat.
31 Azután felvivém Júda fejedelmeit a kõfalhoz és rendelék két nagy hálaadást éneklõ sereget és csapatokat; [az egyik] jobbkéz felé [méne] a kõfal mellett a szemétkapu felé,
32 És utánok méne Hósaája és Júda fejedelmeinek fele,
33 És Azária, Ezsdrás és Mesullám,
34 Júda és Benjámin, Semája és Jeremiás,
35 A papok fiai közül kürtökkel; és Zakariás, a Jónathán fia, ki Semája fia, ki Mattánia fia, ki Mikája fia, ki Zakkur fia, ki Asáf fia vala,
36 És az õ atyjafiai: Semája, Azarél, Milalai, Gilalai, Máaj, Nethanéel, Júda és Hanáni, Dávidnak, az Isten emberének éneklõszerszámaival; Ezsdrás pedig, az írástudó elõttök megy vala;
37 [Méne pedig e sereg] a forrás kapuja felé, s egyenesen fölmenének Dávid városának lépcsõin a kõfalhoz vezetõ lépcsõre, s menének Dávid háza mellett s a vizek kapujáig napkelet felé.
38 A hálaadást éneklõ második sereg pedig, mely átellenben megy vala - én pedig és a népnek fele utánok - [méne] a kõfal mellett, a kemenczék tornya mellett, mind a széles kõfalig.
39 És az Efraim kapuja mellett és az ó város kapuja mellett és a halaknak kapuja mellett és a Hananél tornya és a Meáh torony mellett mind a juhok kapujáig, s megállának a tömlöcz kapujában.
40 És megálla a hálaadást éneklõ mindkét sereg az Isten házánál, és én s a fejedelmeknek fele velem,
41 És a papok: Eljákim, Maaséja, Minjámin, Mikája, Eljoénai, Zakariás, Hanánia kürtökkel,
42 És Maaséja, Semája, Eleázár, Uzzi, Jóhanán, Malkija, Elám és Ezer; és zengedeznek vala az énekesek, és Jizrahia az elõljáró.
43 És áldozának azon napon nagy áldozatokkal, és vigadának, mert az Isten megvidámítá õket nagy örömmel, sõt az asszonyok és gyermekek is vigadának; és Jeruzsálemnek öröme nagy messze hallatott.
44 És rendeltetének ama napon férfiak a kincseknek, felemelt áldozatoknak, elsõ zsengéknek és a tizedeknek tárházai fölé, hogy összegyûjtsék azokba a városok határaiból a törvény szerint való részöket a papoknak és a Lévitáknak, mert örvendeze Júda a papokon és a Lévitákon, a kik ott állának [tisztökben,]
45 Mint a kik megõrzik Istenök rendtartását s a tisztaság rendtartását, és az énekesek és a kapunállók [is ott állának tisztökben], Dávidnak és az õ fiának, Salamonnak parancsolatja szerint;
46 Mert Dávidnak napjaiban Asáf vala régtõl fogva az énekesek és az Istennek hálát adó és õt dícsérõ éneklésnek vezetõje.
47 És a Zorobábel és Nehémiás napjaiban megadja vala az egész Izráel az énekeseknek és kapunállóknak az õ részöket naponként, nevezetesen oda szentelik vala azt a Lévitáknak, a Léviták pedig az Áron fiainak.
13 Azon a napon olvasának a Mózes könyvébõl a népnek hallatára és írva találák benne, hogy Ammón és Moáb soha be ne menjen az Isten gyülekezetébe,
2 Mivelhogy nem mentek vala eleikbe Izráel fiainak kenyérrel és vízzel, sõt bérbe fogadták ellenök Bálámot, hogy õket megátkozná, de a mi Istenünk az átkot áldásra fordítá.
3 És lõn, hogy mikor hallották e törvényt, kirekesztének Izráel közül minden elegy-belegy népet.
4 Ennekelõtte pedig Eliásib, a pap, ki Istenünk házának kamarái fölé rendelteték, rokonságba jutott Tóbiással;
5 És átengedett néki egy nagy kamarát, holott abban annakelõtte az ételáldozatot, a tömjént, az edényeket és az olajnak, mustnak és gabonának tizedét, mint a kapunállóknak, énekeseknek és Lévitáknak törvény szerint való részét és a papoknak ajándékát helyeztetik vala el.
6 Mind ennek történtekor én nem valék Jeruzsálemben, mert Artaxerxes babilóniai királynak harminczkettedik esztendejében visszamentem vala a királyhoz, s napok múltán [újra szabadságot] kértem a királytól.
7 És visszatérék Jeruzsálembe, és megértém e gonoszt, melyet Eliásib cselekedett vala Tóbiásért, hogy átengedett néki egy kamarát az Isten házának pitvaraiban.
8 Igen gonosznak tetszék pedig ez nékem s kivettetém Tóbiás házának minden edényeit abból a kamarából;
9 És parancsolatomra megtisztíták a kamarákat, és visszahordatám azokba Isten házának edényeit, az ételáldozatot és a tömjént.
10 Megtudtam azt is, hogy a Léviták részeit nem adták meg; ennek miatta kiki az õ mezejére szélede el az Isten házában szolgáló Léviták és énekesek közül.
11 És megfeddém a fejedelmeket, és mondék: Miért hagyatott el az Isten háza? És egybegyûjtvén a [Lévitákat,] helyökre állítám õket;
12 Az egész Júda pedig meghozá az olajnak, a mustnak és a gabonának tizedét a tárházakba.
13 És felügyelõkké rendelém a tárházak fölé Selemiát, a papot, Sádókot, az írástudót és Pedáját a Léviták közül, és melléjök Hanánt, ki Zakkur fia, ki Mattánia fia vala, mivelhogy híveknek ítéltettek volt és az õ tisztök vala kiosztani atyjokfiainak [részét.]
14 Emlékezzél meg én rólam én Istenem ezért, és ne engedd, hogy eltöröltessenek az én jótéteményeim, melyeket cselekedtem vala az én Istenem házával és rendtartásaival!
15 Azon napokban láttam Júdában, hogy sajtót taposnak szombaton és gabonát hoznak be, szamarakra rakván, sõt bort, szõlõt és olajat is és mindenféle terhet behoznak Jeruzsálembe szombat napon, és bizonyságot tevék [ellenök,] a mely napon eleséget árulnak vala.
16 Tírusiak is lakozának [a város]ban, a kik hoznak vala halat és mindenféle árút, melyeket eladnak vala szombat napon Júda fiainak Jeruzsálemben.
17 Annakokáért megfeddém Júda elõljáróit, és mondám nékik: Micsoda gonosz dolog ez, a mit ti cselekesztek, hogy megfertõztetitek a szombatnak napját?
18 Avagy nem így cselekedtek-é a ti atyáitok, s a mi Istenünk reánk hozá mindezen gonoszt és e városra?! És ti mégis növelitek [Isten ]haragját Izráel fölött, megfertõztetvén a szombatot!
19 Lõn annakokáért, hogy midõn megárnyékosodtak Jeruzsálem kapui a szombat elõtt, parancsolatomra bezáratának az ajtók, s megparancsolám, hogy meg ne nyissák azokat szombat utánig, annakfelette legényeim közül a kapukhoz rendelék, [mondván:] Nem fog bejõni teher a szombatnak napján!
20 Annakokáért a kereskedõk és minden árúk árúsai kivül hálának Jeruzsálemen egyszer vagy kétszer;
21 És bizonyságot tevék ellenök, és mondám nékik: Miért háltok ti e kõfal elõtt? Ha ezt ismételitek, kezet vetek reátok! Az idõtõl fogva nem jöttenek szombaton.
22 És megparancsolám a Lévitáknak, hogy magokat megtisztítsák, s hogy menjenek el és õrizzék a kapukat, hogy megszenteljék a szombatot. Ezért is emlékezzél meg rólam én Istenem és kedvezz nékem, kegyelmességednek nagy volta szerint!
23 Ugyanazon napokban meglátogatám azokat a zsidókat, kik asdódi, Ammonita és Moábita asszonyokat vettek feleségül.
24 És fiaik felerésze asdódi nyelven beszél vala, és nem tudnak vala beszélni zsidóul, hanem egyik vagy másik nép nyelvén.
25 Annakokáért feddõdém velök, és megátkozám õket, és megverék közülök néhányat, és megtépém õket, és megesketém õket Istenre: Bizony ne adjátok leányaitokat az õ fiaiknak, és ne vegyetek leányaik közül feleséget fiaitoknak és magatoknak.
26 Avagy nem ebben vétkezett-é Salamon Izráel királya? Noha nem volt sok nép között hozzá hasonlatos király, a kit szeret vala az õ Istene és királylyá tette vala õt Isten egész Izráel fölött; õt is bûnre vivék az idegen asszonyok:
27 És néktek engedjünk-é, hogy cselekedjétek mindezen nagy gonoszságot, vétkezzetek Istenünk ellen, idegen asszonyokat vévén feleségül?
28 Jójadának (ki Eliásib fõpapnak fia vala) fiai közül is egy veje vala a Horonitbeli Szanballatnak, elûzém azért õt tõlem.
29 Emlékezzél meg õ rólok én Istenem, a papságnak és a papság szövetségének és a Lévitáknak ilyen megfertõztetéséért!
30 És megtisztítám õket minden idegenektõl és rendtartást szabék a papoknak és a Lévitáknak, kinek-kinek az õ dolgában,
31 A fa hozására is bizonyos idõkben és az elsõ zsengékre. Emlékezzél meg én Istenem az én javamra!
Nehemiás 11-13
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Jeruzsálem újra benépesül(A)
11 Izráel vezetői Jeruzsálembe költöztek, és ott telepedtek le. A többiek közül sorsolással választották ki azokat a családokat, akik szintén oda költöztek. Minden tizedik férfit kisorsolták, hogy a szent városban lakjon, a többiek pedig a saját városukban maradtak. 2 Mindenki áldotta azokat, akik önként vállalkoztak rá, hogy beköltöznek Jeruzsálembe.
3 Júda tartományának vezetői szintén Jeruzsálembe költöztek. A többi júdai lakos: a papok, a léviták, a Templom szolgái, Salamon szolgáinak leszármazottjai és a közemberek mind a saját városukban, a tulajdon birtokukon maradtak.
4 Júda és Benjámin törzséből egyesek Jeruzsálemben telepedtek le.
Júda törzséből a következők költöztek Jeruzsálembe:
Atájá, Uzzijjá fia (Uzzijjá Zekarjá fia, aki Amarjá fia, aki Sefatjá fia, aki Mahalalél fia volt — valamennyien Pérec leszármazottjai), azután 5 Maaszéja, Bárúk fia (Bárúk Kol-Hóze fia, aki Hazája fia, aki Adájá fia, aki Jójárib fia, aki Zekarjá fia, aki Hassilóni fia volt). 6 Pérec leszármazottjai közül összesen 468 bátor férfi telepedett le Jeruzsálemben a családjával együtt.
7 Benjámin törzséből a következők költöztek Jeruzsálembe:
Szallu, Messulám fia (Messulám Jóéd fia, aki Pedájá fia, aki Kólájá fia, aki Maaszéjá fia, aki Ítiél fia, aki Jesája fia volt). 8 Azután Gabbaj, Szallaj és még sokan mások, összesen 928 férfi. 9 A vezetőjük Jóel, Zikri fia volt. Júda, Hasszenúá fia volt a város helyettes vezetője.
10 A papok közül ezek költöztek Jeruzsálembe:
Jedajá, Jójárib fia; azután Jákin; 11 azután Szerájá, Hilkijjá fia (Hilkijjá Mesullám fia, aki Cádók fia, aki Merájót fia, aki Ahitúbnak, Isten Temploma felügyelőjének a fia volt); 12 azután a rokonaik közül 822 férfi, akik a Templom körüli munkákat végezték; azután Adájá, Jehórám fia (Jehórám Pedaljá fia, aki Amci fia, aki Zekarjá fia, aki Pashúr fia, aki Malkijjá fia volt) 13 és vele a rokonai közül 242 családfő a családjával együtt; azután Amasszaj, Azarél fia (Azarél Ahzaj fia, aki Mesillémót fia, aki Immér fia volt) 14 és vele a rokonai közül 128 bátor férfi a családjával, akiknek a vezetője Zabdiél, Haggedólim fia volt.
15 A léviták közül ezek költöztek Jeruzsálembe:
Semajá, Hassúb fia (Hassúb Azrikám fia, aki Hasabjá fia, aki Bunni fia volt); 16 azután a léviták vezetői közül Sabbetaj és Józábád, akik a Templom épületének külső munkáiért voltak felelősek; 17 azután Mattanjá, Mika fia (Mika Zabdi fia, aki Aszáf fia volt), az énekesek vezetője, aki a hálaadó dicséretet szokta elkezdeni; azután Bakbukjá, aki a vezető után a második volt; azután Abdá, Sammúa fia (Sammúa Gálál fia, aki Jedútún fia volt). 18 Összesen 284 lévita lakott a szent városban.
19 A kapuőrök közül Akkúb, Talmón és a rokonaik költöztek Jeruzsálembe, összesen 172 férfi és a családjaik. Ők álltak őrt a kapuknál.
20 Izráel népének, a papoknak és a lévitáknak többi része a maga városaiban maradt, mindenki a saját lakóhelyén és birtokán. 21 A Templom szolgái az Ófel-dombon laktak, a vezetőik Cíhá és Gispá voltak.
22 A Jeruzsálemben lakó léviták vezetője Uzzi, Báni fia volt (Báni Hasabja fia, aki Mattanjá fia, aki Mika fia volt). Uzzi Ászáf leszármazottjai közé tartozott, akik Isten Templomában énekesek voltak — ők vezették a dicséretet. 23 Ezeknek az énekeseknek a szolgálatát a király rendelete pontosan és napról napra megszabta.
24 Petahjá, Mesézabél fia (aki Júda fiának, Zerahnak a leszármazottja volt) a király mellett állt, mint tanácsadó a népet illető dolgokban.
25 A Júda törzsébe tartozók a következő vidéki városokban és falvakban laktak: Kirját-Arba és a környező falvak, Dibón és a környező falvak, Jekabceél és a falvai, 26 Jésua, Móláda, Bét-Pelet, 27 Hacar-Súál, Beérseba és falvai, 28 Ciklág, Mekóna és falvai, 29 Én-Rimmón, Corá, Jarmút, 30 Zánóah, Adullám és falvai, Lákis és a körülötte lévő terület, Azéka és falvai. Tehát a Júda törzsébe tartozók népesítették be a vidéket Beérsebától a Hinnóm-völgyig.
31 A Benjámin törzsébe tartozók a következő településeken laktak: Geba, Mikmász, Ajja, Bétel és falvai, 32 Anátót, Nób, Ananja, 33 Hácór, Ráma, Gittaim, 34 Hádíd, Cebóim, Neballat, 35 Lód, Ónó és a Mesteremberek Völgye. 36 A léviták csoportjai részben Júda területén, részben Benjámin között telepedtek le.
A papok és léviták névsora
12 Zerubbábel, Sealtiél fia, és Jésua vezetésével a következő papok és léviták tértek haza a száműzetésből: Szerájá, Jirmejá, Ezrá, 2 Amarjá, Mallúk, Hattús, 3 Sekanjá, Rehúm, Merémót, 4 Iddó, Ginnetón, Abijjá, 5 Mijjámin, Maadjá, Bilgá, 6 Semajá, Jójárib, Jedajá, 7 Szallú, Ámók, Hilkijjá, Jedajá. Ezek voltak Jésua idejében a papok és rokonságuk vezetői.
8 A léviták a következők voltak: Jésua, Binnúj, Kadmiél, Sérébjá, Jehúdá és Mattanjá. A dicséretek vezetője Mattanjá volt, a rokonaival együtt. 9 Az ő rokonaik voltak Bakbukjá és Unni, akik a dicséret alatt a többi énekessel szemközt álltak a szolgálat rendje szerint. 10 Jésua fia Jójákim, Jójákim fia Eljásib, Eljásib fia Jójádá, 11 Jójádá fia Jonatán, Jonatán fia pedig Jaddúa volt.
A papi és lévita családok vezetői
12 Jójákim idejében a papi családok vezetői a következők voltak:
Szerájá családjában Merájá,
Jirmejá családjában Hananjá,
13 Ezrá családjában Mesullám,
Amarja családjában Jehóhánán,
14 Melikú családjában Jonatán,
Sebanjá családjában Jószéf,
15 Hárim családjában Adná,
Merájót családjában Helkaj,
16 Iddó családjában Zekarjá,
Ginnetón családjában Mesullám,
17 Abijjá családjában Zikri,
Minjámin és Móadjá családjában Piltaj,
18 Bilgá családjában Sammúa,
Semajá családjában Jehónátán,
19 Jójárib családjában Mattenaj,
Jedajá családjában Uzzi,
20 Szallaj családjában Kallaj,
Ámók családjában Éber,
21 Hilkijjá családjában Hasabjá,
Jedajá családjában Netanél.
22 A léviták vezetőit Eljásib, Jójádá, Jóhánán, és Jaddúa idejében jegyezték fel. A papokat pedig Dárius perzsa király idejében írták össze. 23 Lévi törzséből a vezetőket a Krónikák Könyvében jegyezték fel Jóhánánnak, Eljásib fiának az idejéig. 24 Ezek voltak a léviták vezetői: Hasabjá, Sérébjá, Jésua, Binnúj és Kadmiél. Amikor a dicséreteket énekelték, a vezetők és a rokonaik két csoportban álltak fel. Az egyik csoportban a vezetők, a másikban a rokonaik. A dicséret és a hálaadás énekeit a két csoport egymásnak felelgetve énekelte — ahogyan azt Dávid, az Isten embere elrendelte.
25 Kapuőrök voltak: Mattanjá, Bakbukjá, Óbadjá, Mesullám, Talmón, és Akkúb, akik a kapuknál lévő raktárakra vigyáztak. 26 Ők Jójákimnak, Jésua fiának, Jócádák unokájának idejében és Nehémiásnak, a királyi helytartónak az idejében, meg Ezsdrás papnak, az írástudónak az idejében szolgáltak.
Jeruzsálem falainak felavatása
27 Amikor elérkezett a falak felavatásának ideje, összegyűjtötték a lévitákat — minden olyan helyről, ahol laktak — Jeruzsálembe, hogy szenteljék fel a város falát hálaadással, dicsérettel, örvendezéssel, énekléssel és ütős és húros hangszerekkel.
28 Össze is gyűltek az énekesek és a zenészek Jeruzsálem környékéről és a netófai falvakból, 29 Bét-Gilgálból, Gebából és Azmávetből. Az énekesek ugyanis Jeruzsálem környékén építettek maguknak falvakat. 30 A papok és a léviták előbb megszentelték magukat, azután az egész népet, a kapukat és a falakat is.
31 Azután mondtam Júda vezetőinek, hogy menjenek fel a fal tetejére. Két nagy dicsőítő csoportra osztottam fel az énekeseket és az egész népet. Az egyik csoportot jobb felé indítottam a fal tetején, a Szemét-kapu irányába. 32 Utánuk indult Hósajá, és a júdai vezetők egyik fele, 33 Azarjá, Ezrá, Mesullám, 34 Júda, Benjámin, Semajá és Jirmejá. 35 Velük ment a papok közül trombitákkal Zekarjá, Jonatán fia (Jonatán Semajá fia, aki Mattanjá fia, aki Mikajá fia, aki Zakkúr fia, aki Aszáf fia volt), 36 és a rokonai: Semajá, Azarél, Milalaj, Gilalaj, Máaj, Netanél, Júda és Hanáni — náluk voltak Dávidnak, az Isten emberének hangszerei. Ezt a csoportot Ezsdrás, az írástudó vezette. 37 A Forrás-kapunál felmentek Dávid városának lépcsőin, majd Dávid palotája mellett kelet felé, a Vízi-kapuhoz.
38 A másik dicsőítő csoport az ellenkező irányba, balra indult el. Én is velük tartottam, a nép másik felével együtt. Végigmentünk a fal tetején, a Kemencék tornya mellett a széles falszakaszig. 39 Majd tovább, az Efraim-kapu, az Ó-kapu, a Hal-kapu, a Hananél-torony, a Méá-torony mellett egészen a Juh-kapuig és az Őrség-kapuig. Ott a csoport megállt. 40 Azután mindkét csoport a Templomba vonult és felsorakozott a saját helyén. Én is a helyemre álltam, és velem együtt a vezetők egyik része. 41 Azután a papok is a maguk helyére álltak: Eljákim, Maaszéjá, Minjámin, Mikajá, Eljóénaj, Zekarjá és Hananjá. Ezeknek a kezében trombiták voltak. 42 Majd az összes többi pap — Maaszéjá, Semajá, Eleázár, Uzzi, Jehóhánán, Malkijjá, Élám és Ezer — is a saját helyére állt.
Akkor az énekesek elkezdték a dicsőítést Jizrahjá vezetésével. 43 Azután a papok sok áldozatot mutattak be Istennek. Mindenki nagyon boldog volt, mert Isten megörvendeztette a népet. Még az asszonyok és gyermekek is részt vettek a nagy örvendezésben. Messze földre elhallatszott Jeruzsálem öröme.
44 Még aznap kijelöltem azokat a férfiakat, akikre rábíztam a raktárak őrzését. Ezekben a kamrákban őrizték a templomi kincseket, az Istennek felajánlott hála-áldozatokat, az első termést, a tizedeket, és mindazokat a terményeket, amelyeket a Törvény szerint a papok és a léviták számára az emberek behoztak a városokból és a falvakból. Egész Júdea népe örült, hogy a papok és a léviták szolgálatba álltak, 45 és hogy hűségesen végezték Isten szolgálatában a feladatukat, a szertartásokat és a megszentelés szolgálatát. Hasonlóképpen az énekesek és a kapuőrök is ellátták a maguk szolgálatát — ahogyan azt Dávid király és a fia, Salamon király megparancsolták. 46 Ugyanis Dávid király és Ászáf ideje óta voltak az énekeseknek vezetői, és meg volt határozva, hogy mikor melyikük vezeti a dicsőítést.
47 Zerubbábel idejében és később Nehémiás idejében is Izráel egész népe hűségesen megadta mindazt, ami az énekeseket és a kapuőröket napról napra megillette. Ugyanígy megadták a lévitáknak, ami járt nekik. A léviták viszont ebből megadták Áron leszármazottjainak — a papoknak — az őket megillető elkülönített részt.
Elkülönülés az idegen népektől
13 Történt, hogy a nép előtt felolvasták Mózes Könyvét, és azt találták benne, hogy sem Ammon, sem Moáb népe közül senki soha nem csatlakozhat Isten népének a közösségéhez — vagyis Izráelhez. 2 Ez a törvény azért rendelkezett így, mert az ammoniak és moábiak nem akartak élelmet és vizet adni Izráel népének. Sőt, felbérelték Bálámot, hogy átkozza meg Izráelt. Istenünk azonban Bálámot arra indította, hogy megáldja Izráelt. 3 Amint a nép meghallotta ezt a törvényt, elhatározta, hogy engedelmeskedni fog. Ezért elkülönültek azoktól, akik az idegenek közül közéjük keveredtek.
Nehémiás helyreállítja a jó rendet
4-5 Eljásib pap, aki a Templom raktárainak felügyelője volt, már korábban rokonságba került Tóbijjával, és átengedett neki egy kamrát a Templomban. Pedig korábban ott az Örökkévalónak felajánlott és áldozatra szánt gabonát, tömjént és a szent edényeket tartották, meg a lévitáknak, énekeseknek és a kapuőröknek szánt tizedeket — a gabonát, bort, olívaolajat —, és a papoknak szánt ajándékokat.
6 Amikor ezek történtek, én éppen nem voltam Jeruzsálemben. Ugyanis Artahsaszta babilóniai király uralkodásának 32. évében[a] visszatértem a király szolgálatába. Egy idő múlva ismét szabadságot kértem a királytól, 7 és megint Jeruzsálembe utaztam. Mikor megérkeztem, csak akkor tudtam meg, hogy Eljásib milyen bűnt követett el, amikor Tóbijjának átadott egy kamrát az Isten Templomának raktáraiban. 8 Ezt igen rosszallottam, és elrendeltem, hogy abból a kamrából azonnal dobják ki Tóbijjá holmiját. 9 Azután a parancsomra megtisztították a kamrát, és ismét ott helyezték el a templomi edényeket, a gabonát és a tömjént.
10 Megtudtam azt is, hogy a szolgálatra beosztott léviták nem kapták meg az emberektől az őket megillető részt, ezért az énekesekkel együtt hazamentek a maguk földjét művelni. 11 Ezért kérdőre vontam a vezetőket, és leszidtam őket: „Miért nem viseltek gondot az Isten Templomára?!” Azután ismét összegyűjtöttem a lévitákat és visszaállítottam őket a templomi szolgálatba. 12 Ettől kezdve Júdea népe behozta a templomi raktárakba a gabona, a bor és az olívaolaj tizedét.
13 A raktárak felügyeletével megbíztam Selemjá papot, Cádók írástudót és Pedáját, a lévitát, segítségül pedig melléjük rendeltem Hánánt (aki Zakkúr fia, Mattanjá unokája volt) — mert őket megbízhatónak tartották. Az ő feladatuk volt az élelem kiosztása a szolgálatot végző rokonaik között.
14 Kérlek, Istenem, emlékezz meg rólam! Könyvedből ne törüld ki hűséges tetteimet, amelyeket Isten Templomáért és azokért vittem véghez, akik ott szolgálnak!
15 Akkoriban láttam Júdeában olyanokat, akik nem tartották meg a szombati nyugalom napját, hanem akkor is dolgoztak: szőlőt szüreteltek és mustot készítettek, betakarították a gabonát és a kévékkel megterhelték a szamarakat, és behozták a városba az áruikat: a bort, szőlőt, fügét és egyebeket, hogy szombaton eladják azokat. Figyelmeztettem tehát őket, hogy szombaton ne áruljanak élelmiszert sem.
16 Tíruszból is jöttek kereskedők, akik szombaton halat és mindenféle mást árultak Jeruzsálemben a júdaiaknak. 17 Ezért figyelmeztettem a júdai vezetőket: „Súlyos bűnt követtek el, amikor a szombat napját közönséges nappá teszitek! 18 Hiszen őseink is ugyanezt a bűnt követték el, azért hozta ránk és erre a városra Istenünk a sok bajt és veszedelmet. Ti pedig még inkább haragra ingerlitek Istent Izráel ellen azzal, hogy a szombatot közönséges hétköznappá alacsonyítjátok!”
19 Ezért megparancsoltam, hogy amikor a szombat előestéjén Jeruzsálem kapuira árnyék borul, a kapukat be kell zárni, és csak a szombat elmúltával szabad ismét kinyitni azokat. Néhány fegyveres szolgámat a kapukhoz állítottam, s meghagytam nekik, hogy a szombat ideje alatt ne engedjenek semmiféle terhet vagy árut a kapun átvinni.
20 Emiatt a kereskedők és az árusok kénytelenek voltak néhányszor a városon kívül tölteni az éjszakát. 21 Figyelmeztettem őket: „Ne merészeljetek többé a kapuk előtt tanyázni a szombat ideje alatt! Ha ez még egyszer előfordul, megbüntetlek benneteket!” Ezután a szombat idején nem jöttek többet.
22 A lévitáknak pedig megparancsoltam, hogy szenteljék meg magukat, és őrizzék a kapukat, hogy Jeruzsálemben mindenki tartsa meg a szombatot, mint Isten számára elkülönített ünnepet.
Istenem, kérlek, emlékezz meg rólam, és arról, amit tettem! Légy hozzám kegyelmes, és mutasd meg irántam való szereteted!
Elválás az idegen asszonyoktól
23 Akkoriban észrevettem, hogy vannak Júdában olyan férfiak, akik idegenek közül vettek feleséget: Asdódból, Ammonból, illetve Moábból. 24 A gyermekeik közül sokan már nem is tudtak héberül, hanem valamelyik idegen nép nyelvén beszéltek. 25 Ezért határozottan megszidtam és keményen megfenyegettem ezeket a férfiakat. Némelyiket megvertem, és megtéptem. Azután megeskettem őket Istenre, hogy leányaikat idegenekhez nem adják férjhez, sem az idegenek közül nem vesznek feleséget sem maguknak, sem a fiaiknak. 26 „Nem ez volt-e a bűne Salamonnak, Izráel királyának is? Pedig messze földön nem volt hozzá hasonló nagy király, akit Isten annyira szeretett, és egész Izráel királyává tette! Mégis bűnbe vitték Salamont az idegen asszonyok. 27 Ti most mégis képesek vagytok ugyanazt a szörnyű bűnt újra elkövetni?! Idegen asszonyokat vettetek feleségül — s ezzel hűtlenek lettetek Istenünkhöz!”
28 Eljásib főpap egyik unokája, Jójádá fia is idegen asszonyt vett feleségül: a hóróni Szanballat leányát. Ezért ezt a férfit elkergettem.
29 Istenem, kérlek, emlékezz rá, hogy ezek a férfiak beszennyezték a papi rendet, megtörték a papokkal és a lévitákkal kötött szövetségedet!
30 Így különítettem el tehát őket minden idegen asszonytól. Meghatároztam a papok és a léviták feladatait, és mindenkit a maga helyére állítottam a szolgálatban. 31 Még arra is gondom volt, hogy az áldozatokhoz szükséges tűzifát és az első termést időben hozzák be a templomba.
Istenem, kérlek, emlékezz rám kegyelmed szerint!
Notas al pie
- Nehemiás 13:6 32. évében Vagyis Kr.e. 432-ben.
Zsoltárok 126
Hungarian Károli
126 Grádicsok éneke.
Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók.
2 Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vígadozással. Akkor így szóltak a pogányok: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr!
3 Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, azért örvendezünk.
4 Hozd vissza, Uram, a mi foglyainkat, mint patakokat a déli földön!
5 A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
6 A ki vetõmagját sírva emelve megy tova, vígadozással jõ elõ, kévéit emelve.
Zsoltárok 126
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
„A Templomba felvezető ének.”
126 Mikor az Örökkévaló visszahozta
a foglyokat a száműzetésből Sionba,
azt hittük, álmodunk!
2 Lelkünk megtelt vidámsággal,
nyelvünk öröménekkel.
Azt mondták a népek:
„Hatalmas dolgokat tett Izráellel az Örökkévaló!”
3 Bizony, hatalmas dolgokat tett velünk az Örökkévaló,
ezért örvendezünk!
4 Örökkévaló, fordítsd jóra sorsunkat,
ahogy zápor után a kiszáradt medrek
ismét megáradnak!
5 Akik sírva vetik a magot,
örvendezve arassanak!
6 Aki sírva viszi vetőmagját a földjére,
ujjongással hozza be kévéit[a] a mezőről!
Notas al pie
- Zsoltárok 126:6 kéve Régen a gabonát aratáskor kévékbe kötötték, így szállították a csépléshez.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center