Mikeás 1-3
Hungarian Károli
1 Az Úr igéje, a mely lõn a moreseti Mikeáshoz, Jótám, Akház és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében, a melyet látott Samária és Jeruzsálem felõl.
2 Halljátok meg minden népek, figyelmezz föld és annak teljessége. És az Úr Isten legyen bizonyság ellenetek; az Úr az õ szent templomából!
3 Mert ímé, kijõ az Úr az õ helyérõl, és leszáll és lépdel a földnek magaslatain.
4 És szétmállanak alatta a hegyek, a völgyek pedig szétszakadoznak, mint a viasz a tûz elõtt, mint a meredekrõl leszakadó vizek.
5 A Jákób vétkéért lészen mindez, és az Izráel házának bûnei miatt! Micsoda a Jákób vétke? Avagy nem Samária-é? És mik a Júda magaslatai? Avagy nem Jeruzsálem-é?
6 De olyanná teszem Samáriát, mint a mezõben való kõrakás, szõlõ-plánták [helyévé;] és lezúdítom a völgybe az õ köveit, és még fundamentomit is kimutatom.
7 Faragott képei mind összetöretnek és minden ajándékát tûz égeti meg. Minden bálványait semmivé teszem; mert paráznaság bérébõl gyûjtögette azokat, azért ismét paráznaság bérévé legyenek.
8 E miatt kesergek és jajgatok; ruhátalan és mezítelen járok. Üvöltök, mint a sakálok, és sikongok, mint a struczmadarak.
9 Mert halálosak az õ sebei. Bizony Júdáig ér; népem kapujáig hatol, Jeruzsálemig.
10 Gáthban hírül ne adjátok; sírván ne sírjatok; Beth-le- Afrában porba heveredtem.
11 Költözzetek el, Safirnak lakója gyalázatos meztelenül! Nem vonult ki Saanán lakosa; Beth-Eselnek siralma nem enged tartózkodni.
12 Mert beteg lett Marótnak lakosa [az õ] java[i] miatt; mert veszedelem szállt le az Úrtól Jeruzsálemnek kapujára.
13 Gyors paripához kösd a szekeret, Lákisnak lakója! [ki] a bûnnek kezdõje valál a Sion leányánál. Bizony te benned találtatnak Izráel vétkei!
14 Azért adj válólevelet Moreset-Gátnak! Akzib házai megcsalják Izráel királyait.
15 Még hozok én te néked örököst, Marésa lakosa; Adullámig hat el Izráel dicsõsége!
16 Nyírd le, kopaszítsd meg magadat a te gyönyörûséges fiaidért! Szélesítsd meg kopaszságodat, mint a keselyû; mert rabságra vitettek el tõled!
2 Jaj azoknak, a kik hamisságot gondolnak és a kik ágyasházukban gonoszságot cselekesznek, [és] végrehajtják azt, mihelyt megvirrad, mert hatalmuk van hozzá.
2 Megkívánják a mezõket és elrabolják, és a házakat és elszedik; és nyomorgatják a gazdát, és az õ házanépét az embert és az õ örökségét!
3 Annakokáért ezt mondja az Úr: Ímé, én [is] gonoszt gondolok e nemzetség ellen, melybõl ki nem vonhatjátok a ti nyakatokat és nem jártok kevélyen, mivel gonosz idõ lészen az!
4 Azon a napon példabeszéd támad rólatok, és siralmat sírnak, mondván: Oda van! elpusztultunk! Népem örökségét felcserélte! Miként rabolja el tõlem; hûtelennek osztja ki mezeinket!
5 Azért nem lesz néked, a ki mérõzsinórt vessen sors szerint az Úrnak gyülekezetében.
6 Ne prófétáljatok! prófétálnak õk. [Ha ]nem prófétálnak ezeknek, nem múlik el a gyalázat!
7 Oh te, ki Jákób házának mondatol! hát türelmetlen-é az Úrnak lelke, avagy ezek-é az õ cselekedetei? Nem javára válnak-é az én cselekedeteim annak, a ki igazán jár?
8 A minap mint egy ellenség támadt fel az én népem; a köntösrõl a palástot letépik a gyanútlanul járókról, a háborútól idegenkedõkrõl.
9 Népem asszonyait kiûzitek boldogságuk házából; kisdedeiktõl örökre elveszitek az én dicsõségemet.
10 Keljetek fel és menjetek ki, mert ez nem a nyugalomnak helye; a tisztátalanság miatt, a mely elveszít, és pedig borzasztó veszedelemmel!
11 Ha valamely szélházi és csalárd így hazudoznék: Prédikálok néked borról és részegítõ italról, az volna e népnek prófétája.
12 Mindenestõl egybegyûjtelek téged, Jákób! Összetakarítom Izráel maradékát. Összegyûjtöm õket, mint a boczrai juhokat, mint a nyájat az õ karámja közé; hemzsegnek majd az ember-sokaság miatt.
13 Elõttök megy fel az [út]törõ; kitörnek és átmennek a kapun és kivonulnak, és elõttök megy a királyuk, és élükön az Úr!
3 És mondám én: Halljátok, kérlek, Jákób fejedelmei és Izráel házának vezérei: Nem a ti tisztetek-é tudni az ítéletet?!
2 Ti, kik gyûlölitek a jót és kedvelitek a gonoszt! A kik levonszátok róluk bõrüket és csontjaikról az õ húsokat!
3 A kik megeszik az én népemnek húsát, és lenyúzzák róluk bõrüket, és összetörik csontjaikat, és feldarabolják, akár csak a fazékba, és mint húst a tálba.
4 Kiáltanak majd az Úrhoz, de nem hallgatja meg õket; sõt elrejti akkor orczáját elõlök, mivelhogy gonoszokká lettek cselekedeteik.
5 Így szól az Úr a próféták ellen, a kik elámítják az én népemet, a kik, ha van mit rágniok, békességet hirdetnek, az ellen pedig, a ki nem vet valamit szájokba, hadat indítanak.
6 Azért éjszaka [száll] rátok, hogy ne lássatok, és sötétség [jõ] rátok, hogy ne jövendölhessetek, és a nap lemegy a próféták felett, és elsötétül rajtok a nappal.
7 És megszégyenülnek a látók, és elpirulnak a jövendõmondók, és elfedik szájokat mindnyájan, mert nem lészen felelet Istentõl.
8 Én ellenben megteljesedem az Úr lelkének erejével, és ítélettel és hatalommal, hogy hirdessem Jákóbnak az õ vétkét, és Izráelnek az õ bûnét.
9 Halljátok ezt, kérlek, Jákób házának fejei és Izráel házának vezérei! a kik útáljátok az ítéletet, és minden igazságot elcsavartok;
10 A kik vérrel építitek a Siont, és Jeruzsálemet hamissággal!
11 [Kiknek] fejedelmei ajándékért ítélnek, és papjaik jutalomért tanítanak, és prófétáik pénzért jövendölnek, és mégis az Úrra támaszkodnak, mondván: Avagy nincsen-é közöttünk az Úr?! Nem következik mi reánk veszedelem!
12 Azért ti miattatok mezõvé szántatik a Sion, és kõhalommá lesz Jeruzsálem, a templom hegye pedig erdõs hegygyé.
Mikeás 1-3
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
1 Ez az Örökkévaló üzenete, amelyet Mikeásnak mondott, abban az időben, amikor Jótám, Áház és Ezékiás uralkodott Júda királyságában. Mikeás Móreset városából származott.
Ezt látta Mikeás Samáriáról és Jeruzsálemről[a]:
Prófécia Izráel és Júda ellen
2 Halljátok meg mindannyian,
ti nemzetek!
Figyeljen rám az egész föld,
és minden lakója!
Mert Uram, az Örökkévaló jön
közétek szent Templomából,
hogy maga tanúskodjon előttetek![b]
3 Nézzétek! Az Örökkévaló
kijön lakóhelyéről,
lejön a magasból,
és lépked a föld magaslatain!
4 Lába alatt szétmállanak a hegyek,
meghasadnak a völgyek.
Megolvadnak, mint viasz
a tűz előtt,
lezúdulnak, mint rohanó
vízáradat a lejtőn.
5 Bizony, így lesz ez
Jákób népének vétke miatt,
és Izráel házának[c] bűneiért!
Mert honnan erednek Jákób vétkei?
Samáriából!
Honnan származnak Júda bűnei[d]?
Jeruzsálemből!
6 „Emiatt Samáriát lerombolom
— ezt mondja az Örökkévaló —,
csak egy kőrakás
marad belőle a mezőn,
és a helyére szőlőt ültetnek.
Köveit a völgybe hajítom,
falát az alapjáig lecsupaszítom.
7 Összes bálványszobrát
darabokra törik,
amit paráznaságával gyűjtött,
elégetik,
mert hűtlenségének béréből
állította bálványait,
és azokból ismét
paráznák fizetsége lesz.”
Siratóének
8 Ezért gyászolok és jajgatok,
mezítláb és csupaszon járok,
sírok, mint a sakálok,
jajongok, mint a baglyok.
9 Jaj, mert Samária halálos sebet kapott,
és az ellenség támadása
már Júdát is elérte!
Egészen népem kapujáig hatolt,
már Jeruzsálemet ostromolja
az áradat![e]
10 Ne híreszteljétek ezt Gátban[f],
ne sírjatok Akkóban![g]
Bét-Afra[h] lakói, porban
heverve gyászoljatok!
11 Sáfír lakói,
rabságba vonultok az úton,
szégyennel borítva,
de meztelen!
Caanán[i] lakói nem mernek
várukból kijönni,
Bét-Écel lakói jajgatnak.
Ott sincs többé menedékünk.
12 Márót lakosai reménykedve
várják a jó hírt,
de az Örökkévalótól csak veszedelem
jön Jeruzsálem kapujára.
13 Fogjátok be a lovakat
a harci szekerekbe,
Lákis[j] harcosai!
Tőletek származott Sion népének bűne,
tőletek indultak ki Izráel vétkei!
14 Júda népe,
vegyél búcsút Móreset-Gáttól!
Izráel királyai nem kapnak segítséget
Akzíb házaitól.
15 Marésa[k] lakosai,
városotokat birtokba veszi az ellenség,
és az Örökkévaló a kezükbe ad titeket!
Izráel vezetői
Adullám barlangjába rejtőznek.
16 Jaj, Izráel! Nyírd le hajadat,
gyászold gyermekeidet,
sirasd el őket,
akiket szerettél!
Olyan kopasz[l] legyen a fejed,
mint a keselyűé,[m]
mert bizony,
száműzetésbe hurcolják fiaidat!
Prófécia a gazdagok kapzsisága ellen
2 Ó ti, akik ágyatokban
gonoszságot terveztek,
gaztetteket forgattok
a fejetekben éjjelente,
s mihelyt megvirrad, véghez is viszitek,
mert van hatalmatok rá!
2 Megkívánjátok a szomszéd földjét,
és el is veszitek tőle,
vagy a házát,
és meg is szerzitek,
nyomorgatjátok a gazdát
és a családját,
kiforgatjátok vagyonából az embert,
megfosztjátok örökségétől.
3 Ezért azt üzeni nektek az Örökkévaló:
„Nézzétek, most én is rosszat tervezek
e nemzetség ellen,
amelyet el nem kerülhettek![n]
Ne hordjátok fenn az orrotokat,
mert most valóban
rátok zúdul a veszedelem!
4 Akkor majd rólatok
vesznek példázatot,
és jajgatva éneklik
ezt a siratóéneket:
»Végünk van,
jaj, végünk van!
Egészen tönkrementünk!
Népünk örökségét
elvette tőlünk az Örökkévaló,
és másnak adta.
Földünket idegenek
osztják föl maguk között.«
5 Bizony, mikor eljön az ideje,
hogy az Örökkévaló népe
a saját földjét visszakapja,
nektek már nem lesz utódotok,
akinek kimérhetnék örökségét
Izráel közösségében!”
A prófétát el akarják hallgattatni
6 Azt mondjátok nekem:
„Ne prófétálj ilyeneket!
Ne prófétálj közelgő veszedelemről!
Nem történhet ilyen szégyen velünk!”
7 Vajon Isten elítélte
Jákób családját?
Ilyen türelmetlen az Örökkévaló?
Ilyenek az ő tettei?
Vajon nem hasznára vannak-e szavaim
annak, aki igazságosan él?
8 De ti úgy támadtok népemre,
mint az ellenség!
Letépitek a ruhát
a békés járókelőről,
9 népem asszonyait kiűzitek
boldog otthonaikból,
gyermekeiktől elraboljátok áldásomat!
10 Ezért hát keljetek föl,
messzire kell mennetek,
nincs ezen a földön maradásotok!
Bűneitek tisztátalanná tették e földet,
és rettenetes pusztulást hoznak rá!
11 Bezzeg, ha egy hazug szélhámos
prédikálna e népnek borról
és részegítő italról,
azt elfogadnák prófétának,
az tetszene nekik!
Népe maradékát az Örökkévaló összegyűjti
12 „Mégis összegyűjtelek, Jákób népe,
biztosan egybegyűjtelek!
Izráel maradékát
mindenestül összegyűjtöm én!
Összeterelem őket,
mint juhokat a karámba,
mint nyájamat a legelőn.
Zajongva nyüzsög majd a sokaság:
az emberek nyája.
13 Előttük megy föl, aki utat tör,
követi a nyáj tolongva,
s kitódulnak a kapun a szabadba.
Királyuk megy a nyáj előtt,
élükön maga az Örökkévaló.”
Prófécia a nép vezetői ellen
3 Ezt mondtam: Figyeljetek ide,
Jákób népének vezetői,
Izráel családjának[o] fejedelmei!
Nem a ti dolgotok lenne,
hogy igazságosan ítéljetek?
2 De ti gyűlölitek a jót,
és a gonoszt szeretitek!
Lenyúzzátok népemről a bőrt,
és csontjaikról a húst!
3 Elevenen megnyúzzátok
és felfaljátok őket!
Még csontjaikat is összetöritek,
felaprítjátok, mint a húst a fazékba,
pecsenyét a serpenyőbe.
4 Ezért majd segítségért
kiáltoztok az Örökkévalóhoz,
de nem felel nektek!
Arcát eltakarja előletek
gonosztetteitek miatt.
A hamis próféták ellen
5 Ezt üzeni az Örökkévaló
a hamis prófétáknak,
akik félrevezetik népemet,
akik békességről szónokolnak,
ha van mit enniük,
de azonnal háborút hirdetnek ellened,
ha nem dobsz eléjük harapnivalót:
6 „Éjszaka száll rátok
látomás helyett,
sűrű sötétség
jövendőmondás helyett.
Napotok leáldozik, próféták,
s nappal is sötétség borul rátok.
7 Megszégyenülnek a látók,
kudarcot vallanak a jósok,
eltakarják arcukat,
mert nincs kijelentés,
nincs többé válasz Istentől.”
Mikeást valóban az Örökkévaló küldte
8 Az Örökkévaló betöltött erejével,
betöltött engem Szellemével,
felruházott hatalommal,
hogy ítéletet hirdessek,
hogy szemébe mondjam
Jákób népének,
miben vétkezett,
és Izráelnek megmutassam bűneit.
Miattatok Sion szántófölddé lesz!
9 Figyeljetek rám,
Jákób népének vezetői,
és Izráel fejedelmei!
Ti utáljátok az igaz ítéletet,
és kiforgatjátok az igazságot!
10 Siont ártatlanok meggyilkolása
árán építitek,
és Jeruzsálemet
igazságtalansággal vezetitek!
11 Jeruzsálem bírái
a megvesztegetés szerint
mérik az ítéletet,
papjai díjat kérnek a tanításért,
prófétái meg pénzért jósolnak!
S mégis az Örökkévalóra hivatkoznak,
és elbizakodottan mondják:
„Nem érhet minket
semmi veszedelem,
mert az Örökkévaló közöttünk lakik!”
12 Tudjátok meg hát,
hogy a Sion szántófölddé lesz,
Jeruzsálemből csak romhalmaz marad,
a Templom-hegyből[p] pedig
elvadult bozótos magaslat.
S mindez miattatok történik majd!
Notas al pie
- Mikeás 1:1 Samáriáról és Jeruzsálemről Itt a két főváros valójában az egész északi és déli királyságot, Izráelt és Júdát jelképezi. A prófécia e két királyságnak, vagyis Isten egész választott népének szól.
- Mikeás 1:2 tanúskodjon előttetek Az egész jelenet egy képzeletbeli bírósági tárgyalás, amelyen az Örökkévaló saját népe ellen tanúskodik, a föld összes nemzetei, lakói pedig hallgatják az Örökkévaló panaszát.
- Mikeás 1:5 Izráel háza Jelentheti Izráel egész népét, és a királyi családot is.
- Mikeás 1:5 bűnei Szó szerint: „magaslatai”, vagyis a bálványimádás helyei és oltárai.
- Mikeás 1:9 A következő versekben több város neve is szerepel, s ezek „beszélő nevek” — jelentésük a mondanivaló részét képezi.
- Mikeás 1:10 Gát A filiszteusok egyik városa. „Gát” héberül azt jelenti: „elmondani”.
- Mikeás 1:10 Akkó Az „akkó” szó a héberben azt jelenti: „sírni”.
- Mikeás 1:10 Bét-Afra Azt jelenti: „A por háza”.
- Mikeás 1:11 Caanán Ez a szó azt jelenti: „kijönni”.
- Mikeás 1:13 Lákis Ez hasonlóan hangzik, mint a héber „ló” szó.
- Mikeás 1:15 Marésa Jelentése: „birtok, tulajdon”.
- Mikeás 1:16 kopasz A fej kopaszra nyírása a gyász jele volt.
- Mikeás 1:16 keselyű Dögevő madár, amelynek fején nincsenek tollak, teljesen kopasz.
- Mikeás 2:3 amelyet… kerülhettek Szó szerint: „amelynek igájából nem tudjátok nyakatokat kihúzni”.
- Mikeás 3:1 családjának Szó szerint: „házának”. Jelentése: „királyi családjának” vagy „népének”.
- Mikeás 3:12 A 12. versben felsorolt három jel szó szerint beteljesedett, miután a római hadsereg Kr.u. 70-ben elpusztította Jeruzsálemet.
Jelenések 11
Hungarian Károli
11 És adának nékem vesszõhöz hasonló nádszálat, és angyal áll vala mellém és monda: Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és azokat, a kik abban imádkoznak.
2 De a tornáczot, a mely a templomon kívül van, kihagyd, és azt meg ne mérd; mert a pogányoknak adatott, és a szent várost tapodják negyvenkét hónapig.
3 És adom az én két tanúbizonyságomnak, hogy prófétáljanak, gyászruhákba öltözve, ezer kétszáz hatvan napig.
4 Ezek az a két olajfa, és a két gyertyatartó, a melyek a földnek Istene elõtt állanak.
5 És ha valaki akar nékik ártani, tûz származik az õ szájokból, a mely megöli az õ ellenségeiket; és ha valaki akar nékik ártani, úgy kell annak megöletni.
6 Ezeknek van hatalmuk arra, hogy bezárják az eget, hogy az õ prófétálásuknak idejében esõ ne legyen; és hatalmuk van a vizeken, hogy azokat vérré változtassák, és megverjék a földet akármi csapással, valamennyiszer akarják.
7 És mikor elvégezik az õ bizonyságtételöket, a mélységbõl feljövõ fenevad hadakozik ellenök, és legyõzi õket, és megöli õket.
8 És az õ holttesteik [feküsznek] ama nagy városnak utczáin, a mely lélek szerint Sodomának és Égyiptomnak hivatik, a hol a mi Urunk is megfeszíttetett.
9 És a népek és ágazatok, és nyelvek és nemzetek közül valók látják azoknak holttestét három és fél nap, és azoknak holttestét nem engedik sírba tenni.
10 És a földnek lakosai örülnek és örvendeznek rajtok, és ajándékokat küldenek egymásnak; mivelhogy e két próféta gyötörte a földnek lakosait.
11 De három és fél nap mulva életnek lelke adaték Istentõl õ beléjök, és lábaikra állának; és nagy félelem esék azokra, a kik õket nézik vala.
12 És hallának nagy szózatot az égbõl, a mely ezt mondja vala nékik: Jõjjetek fel ide. És felmenének az égbe felhõben; és láták õket az õ ellenségeik.
13 És lõn abban az órában nagy földindulás, és a városnak tizedrésze elesék; és megöleték a földindulásban hétezer ember neve; és a többiek megrémülének, és a menny Istenének adának dicsõséget.
14 A második jaj elmúlt; ímé a harmadik jaj hamar eljõ.
15 A hetedik angyal is trombitála, és nagy szózatok lõnek a mennyben, a melyek ezt mondják vala: E világnak országai a mi Urunkéi és az õ Krisztusáéi lettek, a ki örökkön örökké uralkodik.
16 És a huszonnégy Vén, a ki az Isten elõtt ül az õ királyiszékeiben, esék az õ orczájára és imádá az Istent,
17 Ezt mondván: Hálát adunk néked Uram, mindenható Isten, a ki vagy és a ki valál és a ki eljövendõ vagy; mert a te nagy hatalmadat kezedhez vetted, és a te országlásodat elkezdetted.
18 És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják.
19 És megnyilatkozék az Isten temploma a mennyben, és megláttaték az õ szövetségének ládája az õ templomában; és lõnek villámlások és szózatok és mennydörgések, és földindulás és nagy jégesõ.
Jelenések 11
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A két próféta
11 Ezután egy nádból készült mérőpálcát kaptam, és ezt hallottam: „Kelj fel, és mérd meg Isten templomát, az oltárt, és azokat, akik a templomban imádják Istent! 2 De a templom udvarával ne törődj, ne mérd meg, mert azt az Izráelen kívüli nemzeteknek adták, akik negyvenkét hónapig tapossák majd a Szent Várost.
3 Én pedig hatalmat adok két tanúmnak, hogy prófétáljanak. Ezerkétszázhatvan napig fognak prófétálni, zsákruhába öltözve.” 4 Ez a két tanú az a két olajfa és az a két mécstartó, akik az egész föld Ura előtt állnak. 5 Ha valaki megpróbál ártani nekik, a két tanú szájából tűz jön ki, amely elpusztítja ellenségeiket. Így fognak meghalni, akik megkísérelik bántani őket. 6 Ennek a két tanúnak hatalma van arra, hogy bezárják az eget, és ne essen az eső addig, amíg a prófétálásuk ideje tart. De hatalmuk van arra is, hogy a vizeket vérré változtassák, vagy hogy bármilyen csapással megverjék a földet, ahányszor csak akarják.
7 Amikor a két tanú befejezi feladatát, a tanúskodást, a feneketlen mélységből feljövő Szörnyeteg majd háborút indít ellenük, legyőzi és megöli őket. 8 Holttestük az utcán fog feküdni abban a nagy városban, amelyet szellemben „Sodomának” és „Egyiptomnak” neveznek. Ez az a város, ahol a két tanú Urát megölték a kereszten. 9 Az emberek mindenféle népből, törzsből, nyelvből és nemzetből három és fél napon keresztül nézik ezt a két halottat, s nem engedik eltemetni őket. 10 A Föld lakosai örülnek, ünnepelnek, és ajándékokat küldenek egymásnak, mert ez a két próféta sok szenvedést okozott nekik.
11 Három és fél nap múlva azonban Istentől az élet szelleme száll a két prófétába, akik talpra állnak. Akik ezt látják, szörnyen megrémülnek. 12 A két próféta pedig hangos kiáltást hall a Mennyből: „Jöjjetek fel ide!” Ekkor egy felhőben ellenségeik szeme láttára felemelkednek a Mennybe.
13 Ebben az órában szörnyű földrengés támad, amelyben a város tizedrésze elpusztul, és hétezer ember meghal. Akik életben maradnak, nagyon megrémülnek, és dicsőséget adnak a Menny Istenének.
14 Ezzel elmúlt a második csapás, de nézzétek, már közeledik a harmadik!
A hetedik trombitaszó
15 A hetedik angyal is megfújta trombitáját, s ekkor erős hangok szólaltak meg a Mennyben. Ezt kiáltották:
„Most lett az egész világ feletti királyi uralom
Urunké és az ő Krisztusáé!
Ő fog uralkodni mindörökké!”
16 Ekkor a huszonnégy mennyei vezető, akik Isten előtt ültek trónjaikon, felkeltek, és arcra borulva imádták Istent. 17 Ezt mondták:
„Hálát adunk neked, Mindenható Úr Isten,
aki vagy, és mindig is voltál,
mert nagy hatalmad kezedbe vetted,
királyi uralkodásodat elkezdted!
18 Megharagudtak az Izráelen kívüli népek,
de most elérkezett a te haragod ideje.
Itt az idő, hogy megítéld a halottakat,
megjutalmazd szolgáidat, a prófétákat,
szent népedet és mindazokat, akik tisztelnek téged,
kicsiket és nagyokat egyaránt.
Itt az idő, hogy elpusztítsd azokat,
akik pusztítják a Földet.”
19 Ekkor kinyílt Isten mennyei temploma, és abban láthatóvá vált Isten Szövetségének ládája. Villámlott, erős hangok és mennydörgések hallatszottak, földrengés és nagy jégeső támadt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center