Add parallel Print Page Options

Szólítá Mózest és beszéle vele az Úr a gyülekezet sátorából, mondván:

Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha valaki közületek áldozni akar az Úrnak: barmokból, tulok- és juhfélékbõl áldozzatok.

Ha tulokfélébõl áldozik egészen égõáldozattal: hímmel és éppel áldozzék. A gyülekezet sátorának ajtajához vigye azt, hogy kedvessé legyen az Úr elõtt.

És tegye kezét az égõáldozat fejére, hogy kedves legyen õ érette, hogy engesztelést szerezzen az õ számára.

És ölje meg a tulkot az Úr elõtt, az Áron fiai pedig, a papok, vigyék fel a vért, és hintsék a vért köröskörûl az oltárra, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.

Azután vonja le az égõáldozat bõrét, azt pedig vagdalja el tagjaira.

És az Áron pap fiai gerjeszszenek tüzet az oltáron, és rakjanak fát a tûzre.

Azután rakják az Áron fiai, a papok, a tagokat: a fejet és a kövérjét a fára, a mely az oltáron lévõ tûzön van.

A belét pedig és lábszárait mossa meg vízben, és füstölögtesse el a pap az egészet az oltáron egészen égõáldozatul. Ez a tûzáldozat kedves illatú az Úrnak.

10 Ha pedig a juhfélékbõl: bárányokból vagy kecskékbõl akar valaki áldozni égõáldozatul, hímmel és éppel áldozzék.

11 És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az Úr elõtt, az Áron fiai pedig, a papok, hintsék annak vérét az oltárra köröskörül.

12 Azután vagdalja el azt tagjaira, a fejével és kövérjével együtt, a pap pedig rakja azokat a fára, a mely az oltáron lévõ tûzön van.

13 A belet és a lábszárakat mossa meg vízben, a pap pedig áldozza meg az egészet és füstölögtesse el az oltáron égõáldozatul. Ez a tûzáldozat kedves illatú az Úrnak.

14 Ha pedig madárfélébõl akar áldozni égõáldozatul az Úrnak, gerliczékbõl vagy galambfiakból áldozzék.

15 És vigye azt a pap az oltárhoz, és tekerje ki annak a fejét, és füstölögtesse el az oltáron, a vérét pedig bocsássa ki az oltár falára.

16 A begyét pedig rútságával egyben vegye ki, és vesse azt az oltár keleti oldalára, a hamu helyére.

17 És hasítsa meg azt a szárnyain, de el ne szakaszsza egymástól, és füstölögtesse el azt a pap az oltáron a fán, a mely a tûzõn van, égõáldozatul. Tûzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.

Mikor valaki ételáldozatot akar áldozni az Úrnak, lisztlángból áldozzék, és öntsön arra olajat, és temjént is tegyen arra.

És vigye azt az Áron fiaihoz, a papokhoz, és vegyen ki abból egy tele marokkal; annak lisztlángjából és olajából, az egész temjénével együtt, és füstölögtesse el a pap az oltáron annak emlékeztetõ részéül. Ez a tûzáldozat kedves illatú az Úrnak.

A mi pedig megmarad az ételáldozatból, Ároné és az õ fiaié legyen; szentséges [áldozat] ez az Úrnak tûzáldozatai között.

Hogyha pedig ételáldozatot kemenczében sültbõl akar áldozni valaki lisztlángból, olajjal elegyített kovásztalan lepényei, vagy olajjal megkent kovásztalan pogácsái legyenek.

Ha pedig a te áldozatod serpenyõben sült ételáldozat, olajjal elegyített kovásztalan lisztlángból legyen.

Darabold azt el, és önts reá olajat, ételáldozat ez.

Ha pedig a te ételáldozatod rostélyon sült, lisztlángból, olajjal készíttessék.

És vidd el az ételáldozatot, a mi ezekbõl készült, az Úrnak, és azt a papnak bemutatván, az vigye azt el az oltárhoz.

És vegyen a pap az ételáldozatból emlékeztetõ részt, és füstölögtesse el az oltáron; tûzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.

10 A mi pedig megmarad az ételáldozatból, Ároné és az õ fiaié legyen; szentséges áldozat ez az Úrnak tûzáldozatai között.

11 Semmi ételáldozat, a mit az Úrnak áldoztok, kovászszal ne készüljön; mert kovászból és mézbõl semmit se füstölögtethettek az Úrnak a tûzáldozatok között.

12 Zsengeáldozatul felvihetitek azokat az Úrnak, de az oltárra nem juthatnak fel kedves illatul.

13 Minden te ételáldozatodat pedig sózd meg sóval, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sója; minden te áldozatodhoz sót adj.

14 Ha zsengékbõl való ételáldozatot áldozol az Úrnak, tûznél pergelt kalászból, és zsenge gabona-darából áldozzad a te zsengéidnek áldozatát.

15 Adj hozzá olajat, és tégy reá tömjént; ételáldozat ez.

16 A pap pedig füstölögtesse el annak emlékeztetõ részét a darából és olajból, az egész tömjénnel együtt. Tûzáldozat ez az Úrnak.

Hogyha hálaáldozattal áldozik valaki, ha tulokfélébõl, akár hímmel, akár nõsténynyel áldozik: ép barmot vigyen az Úr elé.

És tegye a kezét az õ áldozatjának fejére, és ölje meg azt a gyülekezet sátorának nyílásánál, és Áron fiai, a papok, öntsék a vért köröskörül az oltárra.

Azután vigyen a hálaáldozatból tûzáldozatot az Úrnak: a kövérjét, a mely a belet takarja, és mindazt a kövérjét, a mely a belek között van.

A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.

És füstölögtessék el azt Áron fiai az oltáron az égõáldozattal együtt a tûzön lévõ fán: tûzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.

Hogyha pedig valaki juhfélébõl áldozik hálaáldozatot az Úrnak, akár hím, akár nõstény legyen az, épekkel áldozzék.

Ha bárányt visz õ az õ áldozatául, vigye azt az Úr elébe.

És tegye a kezét az õ áldozatjának fejére, azután ölje meg azt a gyülekezet sátora elõtt, és az Áron fiai öntsék a vérét az oltárra köröskörül.

Azután áldozzék az Úrnak e hálaáldozatból tûzáldozatot: a kövérjét, a farkát egészen, a melyet a hátagerézdi végénél vágjon el, és a belét takaró kövérjét, és minden kövérjét, a mely a belek közt van.

10 És a két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.

11 És füstölögtesse el azt a pap az oltáron: tûzáldozati eledel ez az Úrnak.

12 Hogyha kecskével áldozik valaki, azt is az Úr elé vigye.

13 És tegye kezét annak fejére, és ölje meg azt a gyülekezetnek sátora elõtt, és öntsék az Áron fiai annak vérét az oltárra körül.

14 És áldozzék abból tûzáldozatot az Úrnak: a kövérjét, a mely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, a mely a belek között van.

15 A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el.

16 És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tûzáldozati eledelül, kedves illatul. A kövérje mind az Úré [legyen].

17 Örökkévaló rendtartás legyen a ti nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken: semmi kövért és semmi vért meg ne egyetek!

Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:

Szólj az Izráel fiainak, mondván: Ha valaki tévedésbõl vétkezik az Úrnak valamely parancsolata ellen, úgy a mint nem kellene cselekednie, és a [parancsolatok] közül valamelyiknek ellene cselekszik:

Ha a felkent pap vétkezik, a népnek romlására: hozzon az õ bûnéért, a melyet elkövetett, egy tulkot, fiatal ép marhát az Úrnak bûnáldozatul.

És vigye a tulkot a gyülekezet sátorának nyílásához, az Úr elé, és tegye a kezét a tuloknak fejére, és a tulkot ölje meg az Úr elõtt.

És vegyen a felkent pap a tuloknak vérébõl, és vigye be azt a gyülekezet sátorába.

És mártsa be a pap az õ újját a vérbe, és hintsen a vérbõl hétszer az Úr elõtt a szent hajléknak függönye felé.

És tegyen a pap a vérbõl az Úr elõtt a fûszerekbõl való füstölõ oltár szarvaira, a mely ott van a gyülekezet sátorában; a tulok vérét pedig mind öntse az egészen égõáldozat oltárának aljára, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.

Azután a tuloknak, a mely bûnáldozatra való, minden kövérjét szedje ki belõle: azt a kövérjét, amely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, a mi a belek között van.

A két vesét is, és a rajtuk lévõ kövérséget, a mely a véknyaknál van, és a májon lévõ hártyát a vesékkel együtt vegye el,

10 A miképen kiszedik a hálaáldozatra való tulokból; és füstölögtesse el azokat a pap az égõáldozatnak oltárán.

11 A tuloknak pedig bõrét és minden húsát, fejével és lábszáraival együtt, bélit és ganéját,

12 És mind az egész tulkot vigye ki a táboron kivül tiszta helyre, a hová a hamut öntik: és égesse el azt a fán, tûzben; ott égessék meg, a hová a hamut öntik.

13 Hogyha pedig az Izráel fiainak egész közönsége megtéved, és a gyülekezet elõtt rejtve marad e dolog; és valami olyat cselekesznek az Úrnak valamelyik parancsolatja ellen, a mit nem kellett volna cselekedni, és bûnösökké lesznek:

14 Mikor kitudódik a bûn, a melyet elkövettek: akkor áldozzék a gyülekezet egy tulkot, fiatal marhát a bûnért, és vigye azt a gyülekezetnek sátora elé.

15 És a gyülekezet vénei tegyék kezeiket a tuloknak fejére az Úr elõtt, és ölje meg a tulkot [a] [pap] az Úr elõtt.

16 Azután vigyen be a felkent pap a tulok vérébõl a gyülekezet sátorába.

17 És mártsa be a pap az õ újját a vérbe, és hintsen abból hétszer az Úr elõtt a függöny felé.

18 És tegyen a vérbõl az oltár szarvaira is, a mely az Úr elõtt, a gyülekezet sátorában van; a vért pedig mind öntse az egészen égõáldozat oltárának aljára, a mely a gyülekezet sátorának nyílása elõtt van.

19 Minden kövérjét pedig szedje ki belõle, és füstölögtesse el az oltáron.

20 És úgy cselekedjék azzal a tulokkal, mint a bûnért való tulokkal cselekvék, úgy cselekedjék vele, és engesztelést szerez számukra a pap, és megbocsáttatik nékik.

21 És vigye ki a tulkot a táboron kivül, és égesse el azt, miképen elégette az elsõ tulkot. A gyülekezet bûnéért való áldozat ez.

22 Ha fejedelem vétkezik, és cselekeszik valamit az Úrnak, az õ Istenének parancsolata ellen, a mit nem kellett volna cselekedni, és bûnössé lesz tévedésbõl:

23 Ha tudtára esik néki a bûne, a melyet elkövetett, akkor vigyen áldozatul egy ép kecskebakot,

24 És tegye kezét a baknak fejére, és ölje meg azt azon a helyen, a hol megölik az egészen égõáldozatot, az Úr elõtt; bûnért való áldozat ez.

25 És vegyen a pap a bûnért való áldozatnak vérébõl az õ újjával, és tegyen az égõáldozat oltárának szarvaira; a vérét pedig öntse az égõáldozatok oltárának aljára.

26 A kövérjét pedig mind füstölögtesse el az oltáron, mint a hálaáldozatnak kövérjét. Így szerezzen néki a pap engesztelést az õ bûnéért, és megbocsáttatik néki.

27 Ha pedig a föld népe közül vétkezik valaki tévedésbõl, mivelhogy az Úrnak valamelyik parancsolatja ellen olyat cselekeszik, a mit nem kellett volna cselekedni, és bûnössé lesz;

28 Ha tudtára esik néki az õ bûne, a melyet elkövetett: vigyen áldozatul az õ bûnéért, a melyet elkövetett, egy ép nõstény kecskét.

29 És tegye a kezét a bûnért való áldozat fejére, és ölje meg a bûnért való áldozatot az egészen égõáldozat helyén.

30 És vegyen a pap annak vérébõl az újjával, és tegyen az égõáldozat oltárának szarvaira, a vérét pedig mind öntse az oltárnak aljára.

31 Azután vegye el minden kövérjét, a mint elveszik a hálaáldozatnak kövérjét: és füstölögtesse el a pap az oltáron, kedves illatul az Úrnak. Ekképen szerezzen néki engesztelést a pap, és megbocsáttatik annak.

32 Ha pedig bárányt visz az õ bûnért való áldozatául, nõstényt és épet vigyen.

33 És tegye a kezét annak a bûnért való áldozatnak fejére, és ölje meg azt bûnért való áldozatul azon a helyen, a hol megölik az egészen égõáldozatot.

34 És vegyen a pap a bûnért való áldozat vérébõl az újjával, és tegyen az égõáldozat oltárának szarvaira; a vért pedig mind öntse az oltárnak aljára.

35 Azután vegye el minden kövérjét, a mint elveszik a hálaáldozatra való báránynak kövérjét, és füstölögtesse el azokat a pap az oltáron az Úrnak tûzáldozataival. Ekképen szerezzen néki engesztelést a pap az õ bûnéért, a melyet elkövetett, és megbocsáttatik néki.

Az égőáldozatok

Az Örökkévaló szólította Mózest a Találkozás Sátorából, és így szólt hozzá:[a] „Ezt mondd Izráel népének: Amikor közületek valaki áldozatot hoz az Örökkévalónak, az áldozatra szánt állat a következők egyike lehet: szarvasmarha, juh, vagy kecske.

Ha szarvasmarhát hoz égőáldozatul, akkor az csakis ép és egészséges bika legyen. Vezesse a bikát a Találkozás Sátorának bejáratához, hogy az Örökkévaló elfogadja azt áldozatul. Azután tegye a kezét az állat fejére, amelyet az Örökkévaló így elfogad égőáldozatul, hogy engesztelést szerezzen annak az embernek, aki hozta.

Ezután vágják le[b] a bikát ott, az Örökkévaló előtt. Az Áron rendjéből való papok pedig mutassák be áldozatul a vért az oltáron, amely a Találkozás Sátora előtt van: hintsék a vért körös-körül az oltár négy oldalára. Nyúzzák meg az állatot, és vágják részeire. 7-8 Ezalatt az Áron rendjéből való papok gyújtsanak tüzet az oltáron, majd helyezzék el ezeket a részeket — a fejet és a hájat is — az égő fára. A beleket és a lábszárakat azonban előbb vízben mossák meg. Azután a pap égesse el az oltáron az egész állatot. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.

10 Ha valaki juhot, vagy kecskét hoz égőáldozatul az Örökkévalónak, akkor az csakis ép és egészséges kos, vagy bak legyen. 11 Az oltár északi oldalánál vágják le az áldozati állatot az Örökkévaló előtt. Az Áron rendjéből való papok hintsék a vért körös-körül az oltár négy oldalára. 12 Az állat testét vágják részeire, és tegyék külön a fejét és a hájat. Majd helyezzék el ezeket a részeket — a fejet és a hájat is — az égő fára. 13 A beleket és a lábszárakat azonban előbb vízben mossák meg. Azután a pap égesse el az oltáron az egész állatot. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.

14 Ha valaki madarat hoz égőáldozatul az Örökkévalónak, akkor az gerle, vagy galambfióka legyen. 15 A pap vigye az oltárhoz, tekerje ki a nyakát, majd égesse el az oltár tüzén. Előbb azonban a vérét folyassa ki az oltár falára, 16 a begyét meg a farokrészét pedig mindenestül távolítsa el, és dobja az oltár keleti oldalán a hamu helyére. 17 A madarat a szárnyainál fogva hasítsa fel, de ne vágja szét két darabra. A pap égesse el a madarat egészen a tűzben, az oltáron égő fa lángjában. Égőáldozat ez, kedves illatú ajándék, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.

Ételáldozatok

Amikor valaki lisztáldozatot hoz az Örökkévalónak, akkor a legfinomabb lisztből hozzon, öntsön rá olívaolajat és tegyen rá tömjént. Azután vigye az Áron rendjéből való papokhoz. A pap vegyen ki a lisztből és az olajból egy maroknyit, de úgy, hogy az összes tömjén a kivett részben legyen. Ezt a maroknyi részt — amely az egész áldozatot jelképezi — égesse el az oltár tüzén. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Ami pedig megmarad belőle, az legyen Ároné és a papoké, mivel ez a legszentebb rész, hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való.

Amikor kemencében sült ételekből hozol áldozatot az Örökkévalónak, akkor a legfinomabb lisztből készíts olívaolajjal gyúrt kovász nélküli lepényeket, vagy olívaolajjal megkent lángosokat. Ha sütőlapon készíted el áldozatul a lepényeket, akkor is a legfinomabb lisztből készítsd, olívaolajjal gyúrd meg, de ne legyen benne kovász. Miután megsült, törd darabokra, és önts rá olívaolajat. Lisztáldozat ez. Ha edényben készíted el, akkor is a legfinomabb lisztből készítsd, olívaolajjal gyúrd meg, de ne legyen benne kovász.

Az így elkészített áldozatot vidd az Örökkévaló elé, és add oda a papnak, ő pedig vigye az oltárhoz. A pap vegyen ki belőle egy részt — amely az egész áldozatot jelképezi —, és égesse el az oltár tüzén. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.

10 Ami pedig megmarad belőle, az legyen Ároné és a papoké, mivel ez a legszentebb rész, hiszen az Örökkévalónak fölajánlott ajándékból való.

11 Minden lisztáldozat, amit az Örökkévalónak áldozol, kovász és élesztő nélkül készüljön, mivel ami kovászt, élesztőt, vagy mézet tartalmaz, az nem kerülhet az oltárra ajándékul. 12 Bár amikor az első termésből hozol az Örökkévalónak áldozatot, akkor hozhatsz olyan dolgokat is, amelyekben van kovász, élesztő, vagy méz, de ezek nem kerülhetnek föl az oltárra kedves illatú ajándékként.

13 Minden lisztáldozatodat sózd meg, mielőtt fölviszed az Örökkévalónak. Ne hiányozzon a só egyetlen lisztáldozatról sem, mert a só Istened szövetségét jelképezi, ezért minden áldozatodat sóval mutasd be.

Az első termésből való áldozatok

14 Amikor az első termésből mutatsz be áldozatot az Örökkévalónak, az első kalászokból kipergetett gabonából készíts tűzön pörkölt gabonadarát. 15 Önts rá olívaolajat és tegyél rá tömjént. Gabonaáldozat[c] ez. 16 A pap égesse el annak egy részét — egy maroknyi gabonadarát, olívaolajat és az összes tömjént. Ajándék ez az Örökkévalónak.

Hálaáldozatok

Amikor valaki szarvasmarhát akar hálaáldozatként hozni az Örökkévalónak, akkor az áldozatra szánt állat lehet bika, vagy tehén, de feltétlenül ép és egészséges legyen. Vezesse az állatot a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye kezét az áldozat fejére, majd vágják le azt. Az Áron rendjéből való papok pedig hintsék az áldozat vérét körös-körül az oltár négy oldalára. Az áldozati állat egy részét a papok vigyék az Örökkévalónak ajándékul: a belső szerveken lévő zsíros részeket, a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. Ezeket az Áron rendjéből való papok égessék el az oltár tüzén az égőáldozattal együtt. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.

Ha valaki juhot, vagy kecskét akar hálaáldozatként hozni az Örökkévalónak, akkor az áldozatra szánt állat lehet hím, vagy nőstény, de feltétlenül ép és egészséges legyen. Ha juhot áldoz, vezesse az állatot az Örökkévaló elé. Tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágja le azt a Találkozás Sátora előtt. Az Áron rendjéből való papok pedig hintsék az áldozat vérét körös-körül az oltár négy oldalára. Az áldozati állat egy részét a papok vigyék az Örökkévalónak ajándékul: a belső zsíros részeit és az egész zsíros farkát, amelyet a farokcsigolyánál vágjanak le, 10 azután a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 11 Ezeket a pap égesse el az oltár tüzén. Ajándék ez az Örökkévalónak.

12 Ha kecskét áldoz, vezesse az állatot az Örökkévaló elé. 13 Tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágja le azt a Találkozás Sátora előtt. Az Áron rendjéből való papok pedig öntsék az áldozat vérét körös-körül az oltár négy oldalára. 14 Az áldozati állat egy részét a papok vigyék az Örökkévalónak tűzáldozatul: a belső zsíros részeit, 15 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét. 16 Ezeket a pap égesse el az oltár tüzén. Kedves illatú ajándék ez, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad.

Az áldozati állatok zsíros részei különleges áldozatként mind az Örökkévalót illetik meg, ezért 17 soha ne egyétek meg az állatok zsíros részét, se a vérét semmilyen formában! Nemzedékről nemzedékre örökké érvényes rendelkezés ez számotokra, minden lakóhelyeteken.”

Áldozatok a nem szándékos vétkekért

Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: „Ezt mondd Izráel népének: Ha valaki nem szándékosan vétkezik[d] az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor így kell eljárnia:

Ha egy fölkent pap[e] vétkezik, és emiatt az egész nép vétkessé válik, akkor a pap hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul[f] egy ép és egészséges bikát. Vezesse az állatot az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágják le a bikát az Örökkévaló előtt. A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére.

Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt: a belső szerveken lévő zsíros részeket, a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét — 10 éppen úgy, mint a hálaáldozati[g] bikánál. Ezeket a kövér részeket a pap égesse el az égőáldozati oltár tüzén.

11-12 A bika testének többi részét: bőrét, húsát, fejét, lábszárait, megmaradt belső részeit és ganéját — szóval mindazt, ami még megmaradt belőle, a pap vigye ki a táborból egy rituálisan tiszta helyre. Arra a helyre vigye, ahová a hamut szokták kivinni, és égesse el azokat teljesen egy meggyújtott farakáson.

13 Előfordulhat, hogy Izráel népének egész közössége vétkezik, de nem szándékosan. Olyat tesznek, amivel áthágják az Örökkévaló parancsát, de a közösség nem veszi észre, hogy amit tett, az vétek. 14 Ha azonban később fölismerik, hogy vétkeztek, akkor a közösség hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy bikaborjút. Vezessék az állatot a Találkozás Sátora elé.

15 Azután a közösség vezetői tegyék a kezüket az áldozat fejére az Örökkévaló előtt, majd vágják le a bikaborjút az Örökkévaló előtt. 16 A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, 17 majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. 18 Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére. 19 Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt, és égesse el azokat az oltár tüzén. 20 Éppen úgy tegyen mindent, mint a vétekáldozati bikánál. Így tisztítsa meg a pap a szent helyet, és az Örökkévaló megbocsát népének.

21 A bika testének többi részét a pap vigye ki a táborból és égesse el, ahogyan az előbbi esetben[h] történt. Ez a közösség vétekáldozata.

22 Előfordulhat, hogy a fejedelem vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. 23 Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges kecskebakot. 24 Tegye a kezét a bak fejére, és vágják le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. Vétekáldozat ez. 25 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 26 Az áldozati állat belső részeiből az összes kövéret égesse el a pap az oltár tüzén, ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap a fejedelem vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a fejedelemnek.

27 Előfordulhat, hogy valaki a nép közül vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. 28 Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges nőstény kecskét. 29 Tegye a kezét a vétekáldozati kecske fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. 30 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 31 Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén kedves illatú ajándékként, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

32 Ha juhot hoz az Örökkévalónak vétekáldozatul, akkor ép és egészséges nőstény juh legyen az. 33 Tegye a kezét a vétekáldozati bárány fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. 34 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 35 Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozati báránynál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén az Örökkévalónak a többi ajándékkal együtt. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

Footnotes

  1. 3 Mózes 1:1 Ez a rész valószínűleg a 2Móz 40:35-höz kapcsolódik, és annál a résznél folytatja az elbeszélést, amikor az Örökkévaló dicsősége betölti a Sátrat, és emiatt Mózes nem mehet be oda.
  2. 3 Mózes 1:5 vágják le Ez valószínűleg a papoknak szól, esetleg Mózesnek. A 11. versben hasonlóan.
  3. 3 Mózes 2:15 Gabonaáldozat Szó szerint: „lisztáldozat”.
  4. 3 Mózes 4:2 nem szándékosan vétkezik Vagyis véletlenül, tévedéssel, mulasztással, vagy hasonló módon vétkezik.
  5. 3 Mózes 4:3 fölkent pap Ebben az esetben a főpapról van szó. Az 5. és 16. versben is.
  6. 3 Mózes 4:3 vétekáldozatul Vagy: „megtisztulásra szolgáló áldozatul”. A 20. versben is.
  7. 3 Mózes 4:10 hálaáldozat Lásd 3:1–5.
  8. 3 Mózes 4:21 előbbi esetben Lásd a 11–12. versben.