Add parallel Print Page Options

Egy gyermek születik nékünk

De nem lesz mindig sötétség ott, ahol most nyomorúság van! Igaz, az Úr előbb megalázta Zebulon és Naftáli földjét, de később dicsőségessé teszi Galileát, idegen népek lakóhelyét, a Jordánon túli vidéket, és a Tenger útjának tartományát.

Mert a nép, amely sötétségben jár,
    nagy világosságot lát!
A halál árnyékának országában lakókra
    hirtelen fény ragyog.
Uram, te megsokasítod ezt a népet,
    ujjongó örömmel töltöd meg szívüket!
Úgy örvendeznek előtted,
    mint az aratás ünnepén,
mint győztes csata után,
    mikor zsákmányt osztanak.
Mert összetörted rabságunk igáját,
    szétzúztad elnyomónk hatalmát,
nyomorgatónk botját eltörted,
    mint Midján napján![a]
A durva katonacsizmák,
    amelyek letiportak minket,
mind elégnek,
    minden véres egyenruhát tűz emészt meg!

Mert egy gyermek születik,
    fiút ad nekünk az Örökkévaló,
    aki vállára veszi az uralom terhét.
Így hívják: „Csodálatos, Tanácsadó,
    Erős Isten, Öröklét Forrása,
    Békesség Fejedelme.”
Békéje és uralkodása egyre jobban kiterjed,
    véget nem ér soha!
Királyként ül Dávid trónján,
    melynek igazság az alapja.
Igazságosság által uralkodik
    attól kezdve örökké.
Féltő szeretetének tüze[b] által
    az Örökkévaló, a Seregek Ura viszi ezt véghez.

Az Örökkévaló megbünteti Júda népét

Uram figyelmeztette Jákób népét,
    üzent Izráelnek,
hogy megértse az egész nemzet,
    még Efraim és Samária minden lakója is,
akik büszkén és gőgös szívvel mondják:
10 „Ha vályogházainkat lerombolták,
    majd újakat építünk, de faragott kövekből!
A vadfüge-gerendák leestek,
    de mi cédrus-gerendákkal pótoljuk!”
11 Ezért az Örökkévaló felhozza Izráel ellen
    Arám seregét, Recín ellenségeit.
Ráküldi összes ellenfeleit:
12 jönnek az arámok keletről,
    támadják a filiszteusok nyugatról,
    mind tátott szájjal falják Izráelt.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
    karja még felemelve marad!

13 A nép mégsem tért vissza
    az Örökkévalóhoz, a Seregek Urához,
    aki fenyítette őket,
nem keresték őt,
    nem törődtek vele!
14 Ezért az Örökkévaló levágja Izráelről
    mind a fejét, mind a farkát,
a magas pálma ágát,
    és az alacsony sást egyaránt.
15 A fej: az idős vezetők, a tekintélyesek,
    a farok: a hamis próféták.
16 Mert vezetői e népet tévútra vezették,
    s akiket vezettek, elvesztek.
17 Ezért Uram nem leli örömét az ifjakban,
    s nem könyörül sem az árvákon,
    sem az özvegyeken,
hiszen istentelenek és gonoszok mindannyian,
    s mindenki ostobaságot beszél.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
    karja még felemelve maradt!

18 A gonoszság, mint a tűz,
    elégeti a tövises bozótot
    és a tüskés gazt.
Meggyújtja a sűrű erdőt is,
    gomolygó füstje magasra emelkedik.
19 Az Örökkévaló, a Seregek Ura haragjától
    lángba borul a föld,
bizony, megég a nép e tűzben,
    menthetetlenül!
Senki sem könyörül testvérén,
    sem rokonán!
20 Jobb felé harap,
    de nem lakik jól,
bal felől rabol,
    azonmód felfalja,
mégsem elégszik meg,
    mind egymást marják és emésztik.
21 Manassé Efraimra támad,
    Efraim Manassét marja,
    majd mindketten Júdának esnek.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
    karja még felemelve maradt!

10 Nézzétek őket,
    milyen igazságtalan törvényeket hoznak,
    milyen elnyomó rendeleteket írnak!
Nem szolgáltatnak igazságot a nincstelennek,
    megfosztják jogaiktól népem szegényeit,
kirabolják az özvegyeket,
    kifosztják az árvákat!
De mitévők lesznek majd a büntetés napján?
    Mihez kezdenek, mikor rájuk zúdul
    a messziről jövő, pusztító áradat?
Kihez fordulnak segítségért?
    Hová rejtik el kincseiket?
Bizony, nem menekülhetnek!
Vagy a foglyok közé görnyednek,
    vagy a holtak közé hullanak.
Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le,
    karja még felemelve maradt!

Prófécia Asszíria ellen

Ezt mondja az Úr: „Jaj Asszíriának, haragom botjának!
    Mert haragom eszköze ő,
    és a kezében lévő fegyver is!
Istentelen és gonosz nemzet ellen küldtem Asszíriát,
    a nép ellen, amely magára haragított!
Én parancsoltam meg seregének,
    hogy raboljanak és zsákmányoljanak,
    s tapossák a sárba Izráelt.

De Asszíria királya nem érti ezt,
    mást tervez, mások a céljai,
pusztítani akar, népeket irtani,
    amennyit csak lehet.
Azt mondja:
    »Seregem vezérei királyokkal érnek föl!
Ki állhat meg előttem?
    Elfoglaltam Kalnót és Karkemist!
Így járt Hamát és Arpad,
    meghódolt előttem Samária és Damaszkusz is!
10 Legyőztem a bálványistenek országait,
    pedig bálványaik különbek voltak,
    mint Jeruzsálem és Samária bálványszobrai!
11 Hogyne tudnék akkor elbánni Jeruzsálemmel
    és bálványaival is?!
Bizony úgy bánok vele is, mint Samáriával
    és annak bálványaival!«”

12 Asszíria királya nem tudja, hogy az Úr előbb befejezi, amit Sion hegyén és Jeruzsálemben elkezdett, azután pedig megbünteti Asszíria királyát gőgös szíve és kevély tekintete miatt. 13 Mert azt mondta az asszír király:

„Ezt mind a magam erejével
    és bölcsességével vittem véghez!
    Mert bölcs vagyok és hatalmas!
Eltöröltem királyságok határait,
    elraboltam kincseiket,
    letaszítottam trónjukról királyaikat.
14 Oly könnyen elvettem a népektől gazdagságukat,
    mint madárfészekből az elhagyott tojásokat.
    Így raboltam ki az egész földet!
A szárnyát sem merte mozdítani senki,
    egy hangot sem szólt,
    még csak nem is csipogott!”

15 Dicsekszik-e a fejsze[c] azzal szemben,
    aki a kezében tartja, s fát dönt vele?
Hősködik-e a fűrész a gazdája előtt,
    aki dolgozik vele?
Vajon a vessző mozgatja a kart,
    mikor az megfenyít valakit?
Vagy a bot emelgeti a gazdáját,
    aki büntet vele?
16 Emiatt Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    Asszíriát kövérségét lesoványítja,
dicsőségét szégyenre változtatja,
    s tűzzel égeti meg.
17 Mert Izráel Világossága[d]
    olyan lesz, mint a tűz,
    Izráel Szentje, mint a lobogó láng.
Egyetlen napon megégeti a gazt
    és tüskés-tövises bozótját!
18 Bizony, elpusztítja a hatalmas erdőt
    és a gyönyörű kerteket,
    testestől-lelkestől elemészti minden ékességét!
Mint korhadó gerenda,
    elsorvad Asszíria dicsősége.
19 Oly kevés fa marad meg erdejében,
    hogy még egy gyermek is számba veheti.

A hűséges maradék visszatér

20 Azon a napon Izráel maradéka, Jákób családjának menekültjei, többé nem abban bíznak, nem arra támaszkodnak, aki őket nyomorgatja és veri, hanem teljes szívvel-lélekkel az Örökkévalóban bíznak, Izráel Szentjére támaszkodnak! 21 A hűséges maradék visszatér![e] Jákób családjának maradéka visszatér az Erős Istenhez![f]

22 Mert, ha néped fiai, ó Izráel, oly sokan lennének, mint tengerparton a homokszemek, akkor is csak a maradék tér vissza. Hiszen a pusztulást az Örökkévaló elhatározta, nem vonja vissza, s ítélete mindenestől igazságos! 23 Bizony, Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura véghezviszi, amit elhatározott: az egész országot teljesen elpusztítja!

Ne félj Asszíriától, Sion!

24 Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója! Igaz, botjával megver téged, és pálcáját rád emeli, mint egykor Egyiptom tette, 25 de már csak egy kis idő, és ellened való haragom lecsillapul. Azután pedig Asszíria ellen fordulok, s haragomban elpusztítom őket!”

26 Akkor az Örökkévaló, a Seregek Ura ostorral veri az asszírok seregét, ahogy Midján seregét szétverte az Óréb sziklánál,[g] és ahogy botját Egyiptomban a Vörös-tenger fölé emelte.[h]

27 Akkor Asszíria terhét az Úr leveszi vállaidról, Izráel,
    és igáját leveszi nyakadról.
    Igen, széttörik az iga a kövérséged miatt.

Az asszír sereg betör Júdába

28 Az asszírok[i] elfoglalják Aj városát,
    majd átvonulnak Migrónon.
    A hadi fölszerelést Mikmászban rakják le,
29 utána átkelnek a gázlón,
    és éjjel Gebában táboroznak.
Ráma lakói félelemtől remegnek, Saul városa,
    Gibea lakói menekülnek.[j]
30 Gallim[k] lakói segítségért kiáltanak.
    Halld meg Lais, válaszolj Anatót!
31 Madménából mindenki elfut,
    Gébim lakosai elrejtőznek.
32 Nób városánál még ma megállnak,
    öklüket rázzák és fenyegetik Sion leányának a hegyét,
    Jeruzsálem dombját.[l]
33 De akkor Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    levágja a felső ágakat, rettenetes erővel.
A magas termetűeket kivágja,
    a kiemelkedőket földre teríti.
34 Bizony, fejszéje kivágja a sűrű erdőt,
    s Libanon pompás cédrusait ledönti a Hatalmas!

A „Vesszőszál”, akin megnyugszik az Örökkévaló Szelleme

11 Vesszőszál sarjad Isai[m] törzsének tövéből,
    friss hajtás hajt ki gyökeréből,[n]
akin megnyugszik az Örökkévaló Szelleme:
    bölcsesség és értelem Szelleme,
tanács és erő Szelleme,
    az Örökkévaló ismeretének és félelmének Szelleme.
Az Örökkévaló tiszteletében és félelmében leli örömét.
Nem aszerint ítél, amit szemével lát,
    nem aszerint dönt, amit fülével hall,
hanem igazságosan uralkodik a szegények fölött,
    és helyesen dönt a föld alázatosainak ügyében.
Szavának botjával lesújt a földre,
    ajkának leheletével megöli a gonosztevőket.
Derekára köti az igazságosságot, mint övet,
    körülövezi magát hűséggel.

Uralma alatt farkas és bárány együtt lakik,
    a párduc és kecskegida együtt heverésznek,
a borjú, oroszlán és hízott birka együtt legelnek,
    s egy fiúcska terelgeti őket.
Tehén és medve együtt legelésznek,
    s kicsinyeik békésen játszanak egymással.
    Az oroszlán is szénát eszik, mint az ökör.
A csecsemő nyugodtan játszik a viperalyuknál,
    a kisgyermek bátran nyúl a mérges kígyóhoz,
mert szent hegyemen senki sem árt a másiknak,
    se nem pusztít.
Mert az Örökkévaló ismeretével betelik a föld,
    ahogy a tengert a víz beborítja.

10 A vesszőszál, Isai gyökerének sarja,
    lobogó zászló lesz magasan a népek fölött.
Őt keresik, hozzá jönnek mind a nemzetek,
    és megtisztelik lakóhelyét.

Izráel szétszórt népének összegyűjtése

11 Akkor az Úr másodszor nyújtja ki karját,
    hogy népe maradékát megváltsa.
Megszabadítja, akik megmaradtak
    Asszíriában, Egyiptomban,
    Patrószban, Etiópiában,
    Élámban, Sineárban, Hamátban,
    a tenger szigetein és partvidékein.
12 Mert magasra emeli zászlaját,
    jelt ad a nemzeteknek,
és összegyűjti Izráel szétszórt fiait
    az egész földről,
összeszedi Júda elszéledt leányait
    a négy égtáj felől.
13 Efraim féltékenysége megszűnik,
    s Júdából a gyűlölködőket kiirtják.
Efraim nem irigykedik többé Júdára,
    s Júda sem támad Efraimra.
14 Sőt, együtt csapnak le,
    mint a sas, a filiszteusokra,
    együtt fosztják ki kelet fiait,[o]
elfoglalják Edom és Moáb földjét,
    s Ammon fiai meghódolnak előttük.
15 Az Örökkévaló végleg elpusztítja
    Egyiptom tengerének öblét.[p]
Majd kezét az Eufrátesz fölé emeli,
    lesújt rá erős szélviharral,
hét ágra választja szét,
    és népét száraz lábbal vezeti keresztül.
16 Utat készít népe maradékának,
    amely Asszíriából kiszabadul,
amint utat nyitott,
    mikor Izráel kijött Egyiptomból.

Dicsőítő ének

12 Akkor majd így énekelsz:
„Dicsérlek, Örökkévaló, mert bár haragudtál rám,
    de lecsillapult haragod, és megvigasztaltál!
Nézzétek, Isten a szabadítóm!
    Benne bízom, és nem félek!
Az Örökkévalót,
    csak az Örökkévalót dicsérem!
Róla énekelek,
    mert ő maga lett a szabadítóm!”[q]

Akkor ujjongó örömmel fogtok vizet meríteni
    a szabadítás forrásából!
Akkor így énekeltek:
    „Dicsérjétek az Örökkévalót!
    Magasztaljátok nevét!
Hirdessétek a nemzetek között
    hatalmas tetteit!
Hirdessétek, hogy neve
    mindenek fölött való!
Énekeljetek az Örökkévalónak!
    Róla énekeljetek,
mert dicsőséges dolgokat vitt véghez,
    tudja meg az egész világ!
Ujjongva kiáltsatok Sion lakói,
    mert nagy közöttetek Izráel Szentje,
    s veletek lakik!”

Footnotes

  1. Ézsaiás 9:4 Midján napján Utalás a midjáni megszálló sereg vereségére Bír 7:15–25.
  2. Ézsaiás 9:7 Féltő szeretetének tüze Az eredeti kifejezés erős indulatot jelent: erős szeretet, gyűlölet, harag és féltékenység egyaránt lehet.
  3. Ézsaiás 10:15 fejsze A 15–19. versekben az Asszír királyról és egész birodalmáról van szó. A fejsze, fűrész, vessző, bot, gaz, bozót, erdő, kert, beteg — mind őket jelképezi.
  4. Ézsaiás 10:17 Izráel Világossága Isten egyik jelképes neve.
  5. Ézsaiás 10:21 a… maradék visszatér Ez egyúttal Ézsaiás egyik fiának neve, amelyet az Örökkévalótól kapott. Lásd 7:3. Az Örökkévaló éppen azért nevezte így a fiút, hogy állandóan emlékeztesse őket ennek a névnek a prófétikus jelentésére.
  6. Ézsaiás 10:21 Erős Isten Lásd Ézs 9:6.
  7. Ézsaiás 10:26 Midján… sziklánál Lásd Bír 7:25.
  8. Ézsaiás 10:26 botját… emelte Lásd 2Móz 14:1–15:21.
  9. Ézsaiás 10:28 asszírok Ez az eredetiben nincs megnevezve, csak a szöveg-összefüggésből következik.
  10. Ézsaiás 10:29 Ebben a versben Jeruzsálemtől északra fekvő városok szerepelnek.
  11. Ézsaiás 10:30 Gallim Város, Jeruzsálemtől délre.
  12. Ézsaiás 10:32 A 28–32 versekben Ézsaiás olyan júdeai városneveket említ, amelyeknek jelentése szemléletesen ábrázolja az asszír sereg pusztítását.
  13. Ézsaiás 11:1 Isai Dávid király apja.
  14. Ézsaiás 11:1 hajtás… gyökeréből Vesszőszál, facsemete vagy a kivágott fa gyökeréből kinövő sarjhajtás. Világos jelkép, amely a Messiásra utal. Ez a szó több helyen előfordul még a Szentírásban, s általában a „Csemete” szóval fordítják: Ézs 53:2, Zak 3:8 és 6:12, Jer 23:5 és 33:15.
  15. Ézsaiás 11:14 kelet fiai A Babilóniai birodalomban, és a körülötte élő népeket jelenti.
  16. Ézsaiás 11:15 öblét Szó szerint: „nyelvét”.
  17. Ézsaiás 12:2 Az Örökkévalót… szabadítóm Szó szerint: „Jah Jahve az én erőm és dicsőítő énekem! Ő lett szabadításom, üdvösségem!” Hasonlít Mózes diadalénekére. Lásd 2Móz 15:2.