Ézsaiás 64-66
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
64 Bárcsak meghasítanád az eget, Örökkévaló,
és leszállnál a földre,
hogy a hegyek is remegjenek előtted!
Leszállnál, oly hirtelen,
ahogy lángra lobban a száraz bozót,
vagy felforr a víz!
Akkor ellenségeid is megismernék neved,
s félve reszketnének előtted a nemzetek,
3 látva rettenetes tetteidet,
melyeket senki sem várt!
Ó, bárcsak leszállnál a földre,
hogy a hegyek is remegjenek előtted!
4 Mert öröktől fogva senki sem hallott ilyet,
híre sem jutott fülébe,
nem látott más Istent kívüled,
aki ily nagy dolgokat tesz a benne bízókért!
5 Hiszen elébe sietsz annak,
aki örömét leli az igazságos tettekben,
és tetszésedre él.
De vétkeztünk ellened,
és megharagudtál ránk.
Régóta így van ez,
vajon megszabadulunk-e valaha?
6 Mindannyian tisztátalanná lettünk,
még jótetteink is olyanok,
mint a bemocskolt ruha,
elhervadunk, mint őszi falevél,
bűneink elsodornak, mint a szél.
7 Nincs senki, aki segítségül hívná neved,
vagy hittel kapaszkodna beléd,
mert eltakartad arcod előlünk,
kiszolgáltattál bűneinknek,
hogy megemésszenek bennünket.
8 Örökkévaló, mégis Atyánk vagy te!
Olyanok vagyunk a kezedben,
mint fazekas korongján az agyag.
Bizony, kezed alkotott mindnyájunkat!
9 Ne haragudj ránk oly nagyon,
ne bűneinkre tekints, Örökkévaló!
Nézz ránk,
mégis a te néped vagyunk, mindannyian!
10 Nézd! Szent városaidat lerombolták,
Sion elpusztult,
Jeruzsálem romhalmazzá lett!
11 Szent és gyönyörű Templomunkat,
ahol atyáink dicsértek téged,
tűz égette el.
Minden elpusztult, amiben gyönyörködtünk.
12 Elnézed mindezt, Örökkévaló,
s nem segítesz rajtunk?
Csak hallgatsz,
és tovább is büntetsz bennünket?
Megtaláltak engem, akik nem is kerestek
65 „Válaszoltam azoknak,
akik meg sem kérdeztek.
Engedtem, hogy megtaláljanak,
akik nem is kerestek.
Mivel kiáltottam a népnek,
amely nem nevemet viselte:
»Itt vagyok! Nézzetek rám, itt vagyok!«
2 Karomat kitártam,
naphosszat vártam a makacs és lázadó népre,
amely a saját gondolatait követi,
rossz úton jár,
3 szemtől szembe haragra ingerel engem:
bálványoknak áldoznak a kertekben,[a]
téglákból emelnek oltárt illatáldozathoz,
4 sírkamrákban ülnek,
titkos helyeken éjszakáznak,
disznóhúst esznek,
és tisztátalan étel van tányérjukon.
5 Akik ezt mondják:
»Maradj távol tőlem,
közelembe se jöjj,
mert én annyira szent vagyok!«”
Folyvást bosszant engem ez a nép!
„Folyvást bosszant engem e nép,
mint orromban a füst,
mint folyton égő tűz a szemem előtt.
6 Nézzétek, itt a lista, mindent feljegyeztem,
nem hallgatom el,
nem tűrök örökké,
hanem megfizetek nektek!
Bizony megfizettek mindenért:
7 saját bűneitekért és atyáitok vétkeiért
együtt kell fizetnetek!
— ezt mondja az Örökkévaló. —
Hiszen őseitek is bálványoknak tömjéneztek a hegyeken,
meggyaláztak engem a magaslatokon.
Mindezekért együtt megfizetek,
s megbüntetlek titeket.”
Új nemzedéket nevelek Jákób népéből
8 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Ha nektárt találtok a szőlőfürtben,
azt mondjátok: »Ezt ne törd össze,
mert áldás van benne!«”
Én is így teszek népemmel,
hogy szolgáimat megkíméljem:
összetöröm őket, de nem valamennyit.
9 Új nemzedéket nevelek Jákób népéből,
és örökösöket Júdából,
akik hegyeimet birtokba veszik.
Választottaim öröklik földemet,
és szolgáim telepednek le rajta.
10 Sáron síkságán nyájak legelnek,
Ákór völgyében[b] pedig csordák delelnek.
Népemé lesz ez a föld,
azoké, akik megtaláltak engem.
Mikor szóltam hozzátok, nem törődtetek vele
11 „Ti pedig, akik elhagytátok az Örökkévalót,
és szent hegyemet elfelejtettétek,[c]
akik a szerencse istenének áldoztok,
és a végzet[d] istennőjének;
12 fegyver által vesztek el,
letarol titeket az öldöklés.
Így határoztam felőletek,
mert mikor hívtalak, nem feleltetek,
mikor szóltam hozzátok, nem törődtetek vele.
Egyre csak azt műveltétek,
amit gonosznak tartok,
azt választottátok,
amit nem szeretek.
13 Ezért hát — mondja az Örökkévaló Isten —,
szolgáim esznek majd,
ti pedig éheztek,
szolgáim isznak majd,
de ti szomjaztok,
szolgáim örülnek majd,
ti pedig megszégyenültök,
14 szolgáim örömükben énekelnek majd,
ti meg fájdalmatokban kiáltoztok,
és megtört szívvel jajgattok.
15 Választottaim még a neveteket is
csak átokként emlegetik:
»Így pusztítson el téged az Örökkévaló Isten!«
De szolgáinak az Örökkévaló új nevet ad.”
Új eget és új földet teremtek
16 „Akkor, aki áldást kíván a földön,
ezt mondja: »Az igazság és hűség Istene
áldjon meg!«
Aki esküszik a földön,
az igazság és hűség Istenére esküszik,
mivel a hajdani nyomorúság feledésbe merül,
én sem gondolok rá többé.
17 Mert nézzétek, új eget és új földet teremtek,
a régieket elfelejtik,
eszébe sem jut senkinek.
18 Örüljetek és ujjongjatok hát
annak, amit teremtek,
mert Jeruzsálemet örömre teremtem,
és népét vigadozásra.
19 Örülni fogok Jeruzsálemnek,
és gyönyörködök népemben,
nem fog benne senki sírni többé,
sem fájdalmában kiáltani!
20 Nem lesz többé oly csecsemő,
aki csak pár napot él,
sem felnőtt, aki idő előtt hal meg.
Hiszen aki száz éves korában hal meg,
azt fiatalon elhunytnak tekintik,
s aki még száz évig sem él,
azt átkozottnak gondolják.
21 Aki házat épít,
nyugodtan lakhat benne,
aki szőlőt telepít,
élvezheti is gyümölcsét.
22 Nem úgy építenek,
hogy más lakjon benne,
nem úgy művelik a szőlőt,
hogy más egye annak gyümölcsét.
Hiszen akkor népem fiai
hosszú életűek lesznek, mint a tölgyfák,
s kezük munkáját hosszan élvezhetik.
23 Többé nem a nyomorúságra szülik gyermekeiket,
nem azért, hogy fiatalon meghaljanak,
mert az Örökkévaló megáldja nemzedékeiket,
és gyermekeik velük megmaradnak.
24 Mielőtt kiáltanának,
én már felelek is nekik,
még be sem fejezték kérésüket,
máris teljesítem.
25 Akkor a farkas és a bárány együtt legelésznek,
az oroszlán szénát eszik, mint az ökör,
de a kígyónak csak a por lesz étele!
Szent hegyemen nem árt, s nem pusztít senki!”
— mondja az Örökkévaló.
Miféle házat akartok nekem építeni?
66 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Trónusom a menny,
a földön pedig lábam nyugtatom.
Miféle házat akartok hát számomra építeni?
Milyen nyugvóhelyet készítenétek nekem?
2 Hiszen mindent az én kezem alkotott,
minden az enyém![e]
— mondja az Örökkévaló. —
Hanem ez az, akit megbecsülök:
ha valaki szelíd, megtört szívű, alázatos,
szavaimat féli, és szívből tiszteli.”
A bálványimádók megbüntetése
3 „Ők bikát áldoznak,
de embert is ölnek,
bárányt áldoznak,
de nyakát szegik a kutyának is,
ételáldozatot hoznak,
de disznó[f] vérét is áldozzák,
tömjént füstölögtetnek,
de a bálványokat is imádják,[g]
mert a saját útjaikon járnak,
és undorító bálványaikban gyönyörködnek.
4 Hát én is megszégyenítem őket,
és rájuk hozom, amitől félnek,
mert mikor hívtam őket, nem feleltek,
mikor szóltam hozzájuk, rám sem figyeltek,
azt tették, amit gonosznak tartok,
s azt választották, amit nem szeretek.”
Mielőtt vajúdott volna Sion, máris szült
5 Halljátok meg, mit üzen nektek az Örökkévaló,
akik félitek és tisztelitek szavait:
„Testvéreitek, akik gyűlölnek,
és miattam kirekesztenek titeket,
így gúnyolódtak rajtatok:
»Mutassa meg dicsőségét az Örökkévaló,
hadd lássuk, hogy örültök neki!«
De nem ti, hanem ők szégyenülnek meg!”
6 Halljátok ezt a hangot?!
Morajlás a városból,
valami zúgás a Templom felől!
Az Örökkévaló hangja ez! Ő az,
aki megfizet ellenségeinek!
7 „Mielőtt vajúdott volna Sion,
máris szült!
Még el sem kezdődtek szülési fájdalmai,
máris fiút hozott a világra!
8 Ki hallott valaha ilyet?
Ki látott ehhez hasonlót?
Megszülethet egy ország egyetlen napon?
Világra jöhet egy nemzet egy pillanat alatt?
De lám, Sion azonnal megszülte fiát,
alighogy vajúdni kezdett!
9 Én indítom meg a szülést,
hogyne vinném hát véghez?
Bizony, véghezviszem,
és nem zárom be Sion méhét!”
— mondja Istenetek.
10 „Örülj, Jeruzsálem,
és vigadjatok vele együtt mind,
akik szeretitek őt,
akik gyászoltátok azelőtt!
11 Jeruzsálem dicsősége megvigasztal benneteket,
úgy, mint az anya szoptatja gyermekét.
Bizony, bőségesen táplál titeket,
és gyönyörködtök dicsősége ragyogásában!”
12 Mert ezt mondja az Örökkévaló:
„Békességgel és bőséggel árasztom el Jeruzsálemet,
a nemzetek gazdagsága borítja el,
mint áradó folyó.
Táplálni fognak titeket a nemzetek,
sőt, dédelgetnek, és karjukon hordoznak,
térdükön lovagoltatnak,
mint anya gyermekét!
13 Bizony, megvigasztallak titeket,
mint anya gyermekét,
megvigasztallak azzal, amit Jeruzsálemmel teszek!
14 Ennek láttán örvend majd szívetek,
még csontjaitok is megerősödnek,
mert mindenki meglátja az Örökkévaló hatalmát
szolgái javára,
és haragját ellenségeivel szemben.”
15 Bizony eljön az Örökkévaló tűzben,
harci szekerei száguldanak, mint a szélvész,
izzó haraggal megfizet ellenségeinek,
s lángokkal sújt le rájuk büntetése.
16 Mert tűzzel ítél minden embert az Örökkévaló,
és kardjával.
Bizony, sokan lesznek, akiket haragja megöl!
17 „Elpusztulnak azok is mind, akik megtisztítják magukat, hogy bemehessenek a szent ligetekbe,[h] és bálványaikat imádják. Követik azt, aki a középen van, és disznó, egér, meg hasonló tisztátalan állatok húsát eszik. 18 Jól ismerem tetteiket és gondolataikat!”
A nemzetek meglátják az Örökkévaló dicsőségét
„Eljön az idő, amikor összegyűjtök minden nemzetet és a különböző nyelvű népeket, hogy valamennyien lássák dicsőségemet. 19 Jelt adok nekik, és az életben maradtak közül egyeseket elküldök a nemzetekhez: Társisba, Púlba és Lúdba, az íjászokhoz, meg Tubálhoz és Jávánhoz, a távoli szigetekre és tengerpartokra — mindazokhoz, akik még nem hallották híremet, és nem látták dicsőségemet. Ezek a küldöttek fogják hirdetni dicsőségemet a nemzetek[i] között.
20 Azután elhozzák összes rokonaitokat a nemzetek közül — ajándékul az Örökkévalónak. Bizony, elhozzák őket szent hegyemre, Jeruzsálembe, lovakon, szekereken, gyaloghintókon, öszvéreken és tevéken — mondja az Örökkévaló —, ugyanúgy, mint ahogyan Izráel népe hozza az Örökkévalónak szentelt ajándékokat tiszta edényekben az Örökkévaló Templomába. 21 Ezek közül is választok majd egyeseket szolgálatomra a papok és léviták közé” — mondja az Örökkévaló.
22 „Új eget és új földet teremtek,
amelyek örökre megmaradnak.
Így örökké megmarad nevetek,
és megmaradnak utódaitok is.
23 Abban az időben a föld minden lakója eljön,
hogy imádjon engem.
Bizony, elém jönnek az ünnepeken:
minden Újhold ünnepén,
és minden szombaton!”
— mondja az Örökkévaló.
24 „Mikor pedig kimennek a városból, látni fogják azoknak holttesteit, akik ellenem lázadtak, és iszonyodni fognak tőlük. Mert ott a férgek el nem pusztulnak, és a tűz ki nem alszik soha.”
Footnotes
- Ézsaiás 65:3 kertekben A bálványoknak sokszor különleges kertekben, ligetekben mutatták be az áldozatokat.
- Ézsaiás 65:10 Ákór völgye Jeruzsálemtől északra, kb. 16 km-re fekszik.
- Ézsaiás 65:11 szent… elfelejtettétek Vagyis a Jeruzsálemi Templomot, az áldozatokat, Isten imádatát.
- Ézsaiás 65:11 szerencse… végzet Bálványistenek nevei.
- Ézsaiás 66:2 minden az enyém Vagy: „mindezek így jöttek létre”.
- Ézsaiás 66:3 kutya… disznó Ezek az állatok a Törvény szerint tisztátalanok, s nem alkalmasak áldozatra.
- Ézsaiás 66:3 Ők bikát… imádják Az eredeti szöveg nehezen érthető. Talán azt jelenti, hogy az áldozatok (bika, galamb, stb.) bemutatását az igazi istenfélő lelkület és magatartás nélkül Isten úgy tekinti, mintha súlyos bűnöket követnének el ellene (pl. gyilkosságot és tisztátalan állatok feláldozását).
- Ézsaiás 66:17 szent ligetek Különleges helyek, ahol a bálványisteneknek mutattak be áldozatokat.
- Ézsaiás 66:19 nemzetek A 19. versben felsorolt országok és népek jelképezik az Izráelen kívüli népeket és országokat. Líbia É-Afrikában található ma is. Lud a mai Törökország Ny-i, Tubál pedig a K-i részén volt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center