Ézsaiás 11-13
Hungarian Károli
11 És származik egy vesszõszál Isai törzsökébõl, s gyökereibõl egy virágszál nevekedik.
2 A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
3 És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:
4 Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent.
5 Derekának övedzõje az igazság lészen, és veséinek övedzõje a hûség.
6 És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek õrzi azokat;
7 A tehén és medve legelnek, [és] együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;
8 És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstõl elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:
9 Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.
10 És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója lészen, eljõnek a pogányok, és az õ nyugodalma dicsõség lészen.
11 És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitõl.
12 És zászlót emel a pogányok elõtt, és összegyûjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyûjti a földnek négy szárnyairól.
13 Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyûlölködõk kivágattatnak; Efraim nem irígykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra.
14 És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, [és] kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik.
15 És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erõs száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és [népét] sarus lábbal vezeti át,
16 És [csinált] út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak földébõl.
12 És így szólsz ama napon: Hálákat adok néked, oh Uram! mert jóllehet haragudtál reám, [de] elfordult haragod, és megvígasztaltál engemet!
2 Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erõsségem és énekem az Úr, az Úr, és lõn nékem szabadítóm!
3 S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejébõl,
4 És így szólotok ama napon: Adjatok hálát az Úrnak, magasztaljátok az Õ nevét, hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az Õ neve.
5 Mondjatok éneket az Úrnak, mert nagy dolgot cselekedett; adjátok tudtára ezt az egész földnek!
6 Kiálts és örvendj, Sionnak lakosa, mert nagy közötted Izráelnek Szentje!
13 Jövendölés Babilonia ellen, a melyet látott Ésaiás, Ámós fia.
2 Emeljetek zászlót kopasz hegyen, kiáltsatok nékik, kézzel intsetek, hogy bevonuljanak a fejedelmek kapuin!
3 Én parancsoltam felszentelt [vitéz]eimnek, és elhívtam erõsimet haragomnak [véghezvitelére,] a kik én bennem büszkén örvendenek.
4 Hah! zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé; hah! összegyûlt népek országainak zúgása; a seregek Ura harczi sereget számlál.
5 Jõnek messze földrõl, az égnek végérõl, az Úr, és haragjának eszközei, elpusztítani mind az egész földet.
6 Jajgassatok, mert közel van az Úrnak napja, mint pusztító hatalom jõ a Mindenhatótól.
7 Ezért megerõtlenülnek minden kezek, és elolvad minden embernek szíve;
8 És megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el õket, és szenvednek, mint a szülõasszony; egyik a másikon csodálkozik, és arczuk lángba borul.
9 Ímé az Úrnak napja jõ kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bûnöseit elveszesse arról.
10 Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti.
11 És meglátogatom a földön a bûnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erõszakoskodóknak gõgjét megalázom.
12 Drágábbá teszem az embert a színaranynál, és a férfit Ofir kincsaranyánál.
13 Ezért az egeket megrendítem, és megindul helyérõl a föld is, a seregek Urának búsulása miatt, és felgerjedett haragjának napján,
14 És mint az ûzött zerge, és mint a pásztor nélkül való nyáj, kiki népéhez tér meg, és kiki az õ földére fut;
15 Valaki [ott] találtatik, átveretik, és valaki megfogatik, fegyver miatt hull el,
16 Kisdedeiket szemök elõtt zúzzák szét, házaikat elzsákmányolják, és feleségeiket megszeplõsítik.
17 Ímé, én feltámasztom ellenök a Médiabelieket, a kik ezüsttel nem gondolnak, és aranyban nem gyönyörködnek;
18 Kézíveik szétzúznak ifjakat, és nem könyörülnek a méh gyümölcsén, a fiaknak nem irgalmaz szemök:
19 És [olyan] lesz Babilon, a királyságok ékessége, a Khaldeusok dicsekvésének dísze, mint a hogyan elpusztítá Isten Sodomát és Gomorát;
20 Nem ülik meg soha, és nem lakják nemzetségrõl nemzetségre, nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott;
21 Hanem vadak tanyáznak ott, és baglyok töltik be házaikat, és struczok laknak ott, és bakok szökdelnek ott;
22 És vad ebek üvöltenek palotáikban, és mulató házaikban sakálok; és ideje nem sokára eljõ, és napjai nem késnek.