Ézsaiás 1-2
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
1 Ézsaiásnak, Ámóc fiának látomásai. Isten ezeket Jeruzsálemmel és Júda királyságával kapcsolatban mutatta Ézsaiásnak azokban az években, amikor ott a következő királyok uralkodtak: Uzzijjá, azután Jótám, majd Áház, azután Ezékiás.
Pere van az Örökkévalónak Izráel népével
2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Halljátok meg, egek! Figyelj rám, föld, most én szólok:[a]
Fiaimat fölneveltem, naggyá tettem,
mégis elfordultak tőlem!
3 Gazdáját ismeri még az ökör is,
urának jászlát a szamár sem felejti,
csak Izráel nem ismer engem,
saját népem nem figyel rám!
4 Jaj, bűnösök nemzete!
Nép, amelyet vétkek súlyos terhe nyom,
gonosztevők utódai, elvetemült fiak![b]
Elhagyták az Örökkévalót,
megvetették Izráel Szentjét,
megharagították, és elfordultak tőle.
5 Ugyan miért vesződjek még veletek?
Hiába fenyítelek, annál inkább ellenkeztek.
Minden fej beteg,
és minden szív erőtlen.
6 Tetőtől talpig nincs e nemzetben egy tenyérnyi ép hely,
csak vérző sebek,
gennyes kelések, ütések nyomai!
Ki sem mosták, be sem kötötték,
olajjal sem gyógyították.[c]
7 Országotok pusztasággá lett,
városaitok elégtek a tűzben,
földeteket szemetek láttára idegenek emésztik,
pusztítják és dúlják.
8 Sion leánya[d] magára maradt,
mint elhagyott csőszkunyhó a szőlőben,
kalyiba a dinnyeföldön,
mint egy ostromlott és körülzárt város.”
9 Bizony, ha az Örökkévaló, a Seregek Ura
nem őrzött volna meg közülünk némi maradékot,
Sodoma sorsára jutottunk volna,
Gomorához lennénk hasonlók!
Elegem van ünnepeitekből!
10 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, Sodoma vezetői!
Figyeljetek Istenünk tanítására, Gomora[e] lakói!
11 „Minek nekem az áldozati állatok sokasága
— mondja az Örökkévaló —,
torkig vagyok az oltáron égő kosokkal,
s a hizlalt állatok hájával!
Nincs kedvemre a bikák, bakok és bárányok vére!
12 Mikor elém jöttök, kinek hiányzik,
hogy Templomom udvarán tolongjatok?
13 Ne hozzatok nekem többé haszontalan áldozatot,
képmutató ajándékot!
Tömjénetek füstjétől is undorodom!
Elegem van ünnepeitekből:
Újhold, szombat, ünnepre gyülekezés — elég volt!
Vétkesek ünneplését nem szenvedhetem!
14 Lelkem utálja Újhold-ünnepeiteket,
terhemre vannak az évi nagy összegyülekezések,
belefáradtam, hogy elviseljem!
15 Hiába emelitek hozzám könyörgő kezetek,
eltakarom arcom imáitok elől.
Bármilyen buzgón is könyörögjetek,
nem hallgatom meg,
amíg kezetekhez vér tapad!
16 Mossátok le! Tisztuljatok meg!
Ne lássam többé gonosz tetteitek,
ne kövessetek el több gonoszságot!
17 Tanuljatok jót tenni,
törekedjetek igazságosan élni,
térítsétek jó útra, aki erőszakos,
karoljátok fel az árvákat,
emeljetek szót az özvegyekért!
Bűneitek vérpirosak, mégis hófehérek lesztek
18 Jöjjetek hát, szálljunk perbe egymással!
— mondja az Örökkévaló. —
Bár bűneitek vérpirosak,
mégis hófehérek lesztek,
vétkeitek tűzvörösek,
mégis fehérré lesztek,
mint a tiszta gyapjú!
19 Ha engedtek szavamnak,
ha készséggel követtek,
tiétek lesz minden,
amit a föld terem.
20 De kard pusztít el benneteket,
ha nem hallgattok rám,
ha lázadtok ellenem!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Hűséges volt ez a város
21 Hűséges volt ez a város,
igazság és jogosság városa,[f]
hogy lett hát belőle prostituált?
Egykor igazságosság lakott benne,
miért lett belőle gyilkosok tanyája?
22 Fénylő ezüstöd sötét salakká lett,
tiszta borodat felvizezted!
23 Fejedelmeid ellenem lázadtak,
tolvajok barátai ők, mind lefizethetők,
sóvár pénzhajhász valamennyi.
De nem karolják fel az árvát,
s az özvegyek ügyével nem törődnek.
24 Ezért hát azt mondja Uram, az Örökkévaló,
a Seregek Ura, Izráel Erős Istene:
„Jaj nektek, mert megfizetek azoknak,
akik ellenem fordultak,
bosszút állok ellenségeimen,
hogy megszűnjön haragom!
25 Kezembe veszlek, megfenyítelek,
kitisztítom belőled az ónt és a salakot.
Megtisztítalak, mint ötvös az ezüstöt!
26 Olyan vezetőket adok neked, mint régen,
olyan tanácsadókat, mint eleinte.
Akkor majd így hívnak, Jeruzsálem:
»Hűséges Vár és Igazságos Város.«”
27 Igazságos ítélettel szabadítja meg Siont az Örökkévaló.
Akik Sion lakói közül visszatérnek hozzá,
igazságosság által menti meg azokat.
28 De a lázadó bűnösöket összetöri,
s akik elfordulnak tőle, mind megsemmisülnek.
29 Mert akik bálványaikban gyönyörködtek a tölgyligetekben,
megszégyenülnek.
Akik idegen istenek kertjeit[g] választották,
majd szégyentől pirulnak.
30 Hasonlók lesznek az elszáradó tölgyhöz,
vagy a kerthez, amelyet senki sem öntöz.
31 Még a hatalmas is olyan lesz,
mint a kenderkóc,
minden alkotása, műve,
mint a szikra.
Együtt égnek porrá, olthatatlanul!
Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére!(A)
2 Ezt az üzenetet Ézsaiás, Ámóc fia kapta látomásban, Júda királyságával és Jeruzsálemmel kapcsolatban:
2 Az idők végén az Örökkévaló házának hegye
fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken,
messze kimagaslik a dombok közül,
s hozzá gyűlnek mind a nemzetek.
3 Tömegek özönlenek hozzá,
s így hívja egyik a másikat:
„Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére,
Jákób Istenének házához,
hogy megtanítson bennünket útjaira,
s hogy járhassunk ösvényein!
Mert Sionból származik a tanítás,
Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.”
4 Igazságosan ítél az Úr a nemzetek között,
és megfenyít sok népet,
hogy kardjukból ekét kovácsoljanak,
lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket.
Nép a népre többé kardot nem emel,
fiait harcra nem tanítja soha.
5 Jákób népe, jöjjetek,
járjunk az Örökkévaló világosságában!
Eljön a Seregek Urának napja!
6 Jákób királyi családja, elhagytad népedet,
ezért tele vannak keleti babonákkal,[h]
jövendőmondókhoz járnak, mint a filiszteusok,
idegenekkel szövetkeznek.
7 Tele van az ország ezüsttel-arannyal,
gazdagságuknak se szeri, se száma.
Tele van lovakkal,
harci szekereinek se szeri, se száma.
8 Tele van földjük bálványokkal,
kezük alkotásai előtt földig hajolnak,
saját műveiket imádják.
9 Meghajol bálványai előtt a közember,
hajlongnak a vezetők és gazdagok is.
Ne bocsáss meg nekik, Örökkévaló!
10 Meneküljetek a sziklák közé,
rejtőzzetek a föld alá az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől!
11 Mert a büszke tekintetűek a földig hajolnak,
a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon!
12 Bizony, eljön az Örökkévalónak, a Seregek Urának napja,
amikor ő minden büszkét és gőgöst megaláz,
s aki nagyra tartja magát, mind megszégyenül,
13 a magas libanoni cédrusok ledőlnek,
a hatalmas básáni tölgyeket kivágják,
14 a gőgös hegycsúcsok leomlanak,
minden magasra emelt halom eltűnik,
15 a büszke tornyok összedőlnek,
a kevély várfalak leroskadnak,
16 a kincsekkel teli társisi hajók elmerülnek,
s velük együtt minden kívánatos drágaságuk.
17 Akkor az emberi büszkeség földig hajol,
a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon,
18 a bálványok pedig teljesen megsemmisülnek!
19 Akkor az emberek a sziklák közé menekülnek,
remegve a föld alá rejtőznek az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
20 Azon a napon elhajítják bálványaikat
a vakondok és denevérek közé.
Pedig ezüstből-aranyból készítették,
hogy imádják azokat.
21 Rémülten a barlangokba menekülnek,
sziklák hasadékába bújnak az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
22 Ne bízzatok hát halandó emberben,
hisz orrában oly röpke a lehelet, amely élteti!
Ugyan mennyit ér, s mit várhattok tőle?
Footnotes
- Ézsaiás 1:2 én szólok Az egész fejezetben az Örökkévaló „perel” Izráel népével egy képzeletbeli bíróság előtt, ahol az égi és földi lakókat tanúnak hívja, és ítélkezésre szólítja fel.
- Ézsaiás 1:4 gonosztevők… fiak Vagy: „Gonosztevő és elvetemült fiak”.
- Ézsaiás 1:6 olajjal… gyógyították Az ókorban a sebeket, daganatokat olívaolajjal kezelték.
- Ézsaiás 1:8 Sion leánya Vagyis Jeruzsálem.
- Ézsaiás 1:10 Sodoma… Gomora Képes beszéd: Isten itt valójában Júda és Jeruzsálem vezetőihez, illetve népéhez szól.
- Ézsaiás 1:21 város A 21–31 versekben Isten Jeruzsálemhez szól.
- Ézsaiás 1:29 kertjeit Olyan „szent ligetek, kertek”, ahol bálványokat imádtak.
- Ézsaiás 2:6 keleti babonák Utalás Babilonra, és az ott elterjedt varázslásra.
Galatákhoz 5
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Ragaszkodjatok a szabadsághoz!
5 Krisztus azért szabadított fel bennünket, hogy ebben a szabadságban éljünk. Ne engedjétek hát magatokat újra rabszolgává tenni! 2 Figyeljetek rám! Én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, akkor Krisztus nem jelent semmi áldást számotokra. 3 Megismétlem: aki körülmetélkedik, annak a Törvény minden egyes parancsát pontosan meg kell tartania! 4 Akik közületek a Mózes Törvénye által akarnak Isten számára elfogadhatókká lenni, azok elszakították magukat Krisztustól, és kiléptek a kegyelem hatóköréből.
5 Mi ugyanis a Szent Szellem általi újjászületésben, a hit alapján bizakodva várjuk, hogy Isten elfogad bennünket. 6 Ha ugyanis a Krisztus Jézusban vagyunk, akkor sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem számít, csakis az a hit, amely az isteni szeretet által nyilvánul meg.
7 A futásotok igazán szépen indult. Ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? 8 Ez a félrevezetés nem Istentől való, aki elhívott titeket. 9 Egy kevés kovász is megkeleszti az egész tésztát.[a] 10 Bízom az Úrban, hogy végül mégsem fogtok eltérni attól a gondolkodástól, amelyre tanítottalak benneteket. De aki összezavar titeket — bárki is legyen —, megkapja méltó büntetését!
11 Testvéreim! Ha én még mindig a körülmetélkedést terjesztem — amint azt egyesek állítják —, akkor miért üldöznek engem továbbra is? Hiszen, ha még mindig a körülmetélést hirdetném, akkor a Keresztről[b] szóló tanításom nem okozna botrányt. 12 Bárcsak azok, akik titeket megzavarnak, a körülmetélkedésükön túlmenően még ki is herélnék[c] magukat!
13 Testvéreim! Isten benneteket szabadságra hívott el! Csakhogy ezt a szabadságot ne a régi emberi természet kívánságainak kielégítésére használjátok, hanem inkább szeretettel szolgáljatok egymásnak! 14 Az egész Törvény ugyanis ebben az egy mondatban foglalható össze: „Szeresd embertársadat,[d] mint saját magadat!” 15 De ha továbbra is marakodtok, végül még elpusztítjátok egymást!
A Szent Szellem és a régi emberi természet
16 Éljetek a Szent Szellem állandó irányítása szerint, s akkor a régi emberi természet kívánságait nem fogjátok teljesíteni! 17 Mert amire a régi természetünk törekszik, az ellentétes azzal, amit a Szent Szellem akar. E kettő tehát ellensége egymásnak. Ebből következik, hogy ha a Szent Szellem szerint éltek, akkor nem azt fogjátok tenni, amit a régi természet szerint kívánnátok. 18 Ha engeditek, hogy a Szent Szellem vezessen benneteket, akkor nem vagytok a Mózes Törvényének uralma alatt.
19 Nyilvánvaló, hogy a régi természetünkből ilyen dolgok származnak: paráznaság, erkölcstelenség, szexuális bűnök, 20 bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, veszekedés, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, megosztottság, 21 irigykedés, részegeskedés, vad mulatozás és ezekhez hasonlók. Figyelmeztetlek benneteket — ahogy azt már korábban is tettem —, hogy akik így élnek, nem fogják örökölni Isten Királyságát!
22 A Szent Szellem pedig ezeket teremti meg bennünk: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23 szelídség és önuralom. Nincs olyan törvény, amely ezeket elítélné. 24 Akik pedig Krisztus Jézushoz tartoznak, azok már megfeszítették a régi természetüket, annak szenvedélyeivel és vágyaival együtt. 25 Mivel a Szent Szellem által kaptunk új életet, ezért éljünk is a Szent Szellem vezetését követve! 26 Ne legyünk büszkék, ne ingereljük egymást, és ne legyünk féltékenyek egymásra!
Footnotes
- Galatákhoz 5:9 Egy… tésztát A közmondás szerint egy kis dologból (pl. rossz tanításból) is lehet óriási baj. Egyetlen ember rossz hatása is tönkreteheti az egész csoportot.
- Galatákhoz 5:11 Kereszt Vagyis Jézus halála. Jelképesen: az örömhír, amely Jézus Krisztusról, haláláról és feltámadásáról szól — Isten megoldása az ember számára, az üdvösségre vezető egyetlen út.
- Galatákhoz 5:12 ki is herélnék Pál itt olyan kifejezést használ, amely hasonlít a „körülmetélés” szóra. Így fejezi ki, mennyire fel van háborodva amiatt, hogy a hamis tanítók a nem zsidókat is körülmetélkedésre akarják kényszeríteni.
- Galatákhoz 5:14 embertársadat Idézet: 3Móz 19:18. Jézus tanítása a Lk 10:25–37-ben világossá teszi, hogy ez mindenkire vonatkozik, akinek éppen a te segítségedre van szüksége.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center