Add parallel Print Page Options

20  Amely esztendõben Asdódba ment a Tartán, Szargon Assiria királya küldvén õt, és vívá Asdódot és azt elfoglalá:

Ez idõben szólott az Úr Ésaiás, Ámos fia által, mondván: Menj és oldd le a gyászruhát derekadról, és sarudat vond le lábadról! És úgy cselekedett, járván ruha és saru nélkül.

És mondá az Úr: A mint szolgám Ésaiás ruha és saru nélkül jár három esztendeig jegyül és jelenségül Égyiptomra és Szerecsenországra nézve:

Úgy viszi el Assiria királya Égyiptom foglyait és Szerecsenország rabjait, ifjakat és véneket, ruha és saru nélkül és mezítelen alfellel, Égyiptomnak gyalázatára;

S megrettennek és megszégyenülnek Szerecsenország miatt, a melyben reménykedtek, és Égyiptom miatt, a melyben dicsekedtek.

És szól e partvidék lakosa ama napon: Ímé így járt reménységünk, hova segítségért futottunk, hogy Assiria királyától megszabaduljunk; hát mi miként menekülhetnénk meg?

21  Jövendölés a tenger pusztasága ellen.
Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jõ a pusztából, rettenetes földrõl.

Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jõjj fel Élám, szálld meg Madai, minden õ fohászkodásának véget vetek.

Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szûlõ asszony kínjai; gyötrõdöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt.

Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem.

Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst!

Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass õrállót, a mit lát, mondja meg.

És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott.

És kiálta, mint oroszlán: Uram, az õrtoronyban állok szüntelen napestig, és õrhelyemen állok egész éjszakákon.

És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le.

10 Oh én cséplésem és szérûmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétõl, azt jelentém meg néktek!

11 Jövendölés Dúma ellen: Seirbõl így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?

12 Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!

13 Jövendölés Arábia ellen: Az erdõben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei.

14 A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe.

15 Mert az [ellenség] fegyvere elõtt bujdosnak, a kivont fegyver elõtt és a felvont kézívek elõtt és a nehéz harcz elõtt.

16 Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendõ, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsõsége;

17 És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá.

22  Jövendölés a látás völgye ellen.
Mi lelt most, hogy mindenestõl felmenél a házak tetejére?

Te lármával teljes, zajos város, örvendezõ város, megöletteid nem fegyverrel ölettek meg, és nem harczon hullottak el!

Hadnagyaid mind elszaladtak a kézív elõtt, [de] megkötöztettek; a kik benned találtattak, mind megkötöztettek, [midõn] futni akartak messzire.

Ezért mondom: Ne nézzetek reám, hadd kesergessem magamat sírással; ne siessetek vígasztalni engem, népem leánya romlása felett.

Mert rémülésnek és eltapodtatásnak és zavarnak napja [jõ] Istentõl, a seregeknek Urától a látás völgyére, a mely ledönti a kõfalat, és a hegyeken kiáltás hallatik.

És Élám fölvette a tegezt, és [jõ] szekeren emberekkel és lovagokkal, és Kir paizst meztelenít.

És lészen, hogy szép völgyeid betelnek szekerekkel, és a lovagok nyomulnak a kapu felé.

És fölfedi Júdának fátyolát, és tekintesz ama napon az erdõ házának fegyverzetére,

És meglátjátok, hogy Dávid városán sok repedés van, és összegyûjtitek az alsó tó vizét.

10 És megszámláljátok Jeruzsálem házait, és némely házat lerontotok, hogy a kõfalat megerõsíthessétek;

11 És árkot csináltok a két kõfal között a régi tó vizének; és nem tekintetek arra, a ki ezt cselekvé, és a ki régen elvégzé ezt, Õt nem látjátok!

12 És fölhív az Úr, a seregek Ura ama napon sírásra és gyászolásra, ti magatok megkopaszítására és gyászruha-öltésre,

13 És ímé öröm és vígasság; barmok ölése, juhok levágása, húsevés és borivás; együnk, igyunk, mert holnap meghalunk!

14 És megjelenté magát füleimben a seregek Ura: Meg nem bocsáttatik e bûn tinéktek, míg meg nem haltok; szól az Úr, a seregek Ura.

15 Így szólt az Úr, a seregek Ura: No, menj el a kormányzóhoz, Sébnához, a királyi ház fõemberéhez, [és mondd meg néki:]

16 Mi dolgod itt, és ki lesz itten tied, hogy sírt vágatsz itten magadnak? mint a ki sírját magas helyen vágatja, és sziklába véset hajlékot magának!

17 Ímé az Úr elhajít téged erõs hajítással, és megragadván megragad,

18 Hempelygetvén hempelyget, mint gombolyagot, mint labdát, nagy messze földre, ott halsz meg, oda [mennek] dicsõséged szekerei, te, urad házának gyalázata!

19 És kivetlek állásodból és lerántlak helyedrõl.

20 És lesz ama napon, hogy elhívom szolgámat, Eliákimot, a Hilkiás fiát,

21 S felöltöztetem õt öltözetedbe, és öveddel megerõsítem, és uralmadat kezébe adom, és õ lesz atyjok Jeruzsálem lakosainak és a Júda házának;

22 S az õ vállára adom a Dávid házának kulcsát, és a mit megnyit, senki be nem zárja, és a mit bezár, nem nyitja meg senki;

23 S beverem õt, mint szeget erõs helyre, és lészen dicsõséges székül az õ atyja házának;

24 S reá függesztik atyja házának minden dicsõségét: fiakat és unokákat, minden kicsiny edényt, a csészeedényektõl a tömlõknek minden edényeiig.

25 Ama napon, azt mondja a seregeknek Ura, kiesik a szeg, mely erõs helyre veretett, és levágatik és leesik és összetörik a teher, mely rajta volt, mert az Úr mondá.

Prófécia Egyiptom és Etiópia bukásáról

20 Szárgón,[a] Asszíria királya elküldte hadvezérét, Tartánt, hogy foglalja el Asdód városát. Abban az évben, amikor az asszír sereg Asdód alá érkezett — amelyet azután el is foglalt —, az Örökkévaló szólt Ézsaiáshoz, Ámóc fiához: „Vesd le a zsákruhát derekadról, és húzd le a sarudat is!” Ézsaiás engedelmeskedett, és attól fogva ruha nélkül és mezítláb járt-kelt.

3-4 Azután Örökkévaló ezt mondta: „Nézzétek! Szolgám, Ézsaiás, ruha és saru nélkül jár három esztendeig! Intő jel és előkép ez Egyiptom és Etiópia[b] számára, mert amikor Asszíria királya elhurcolja a foglyul ejtett egyiptomiakat és etiópokat, ők is ugyanígy fognak járni. Bizony, rabul ejti a fiatalokat és öregeket, azután mindenféle ruha nélkül, teljesen csupaszon és mezítláb hajtja őket száműzetésbe egész Egyiptom szégyenére! Akkor, akik Etiópiában bíztak és Egyiptom segítségével dicsekedtek, mind csalódnak és kudarcot vallanak.”

E tengerparti tartomány lakói pedig ezt mondják: „Látjátok? Etiópiához és Egyiptomhoz fordultunk segítségért, hogy mentsenek meg bennünket Asszíria királyától. De ha azok is így jártak, akikben reménykedtünk, akkor mi hogyan menekülhetnénk meg?”

Prófécia Babilónia pusztulásáról

21 Súlyos kijelentés a tengerparti sivatag[c] ellen:

Mint pusztító forgószél,
    mint homokvihar a forró déli vidék felől,
úgy közeledik valami a sivatagból,
    a félelmetes föld felől.
Rémületes látomásban láttam ezt:
Árulókat láttam,
    akik árulásra készülnek,
és pusztító hadsereget,
    amely zsákmányolni akar.

Élám, indulj a harcba!
    Média, ostromold meg a várost!

Azt mondja az Örökkévaló:
    „Minden szenvedésnek véget vetek!”

A látomás miatt gyötrelem fogott el,
    bensőm megtelt fájdalommal.
Mint vajúdó asszonyt a szülési fájdalmak,
    engem is kínok görnyesztenek.
Rémítő, amit hallok,
    szörnyű, amit látok:
    rettenetes!
Rémület fog el,
    a félelemtől remegek,
még az alkony kedves órája is
    rettegéssel tölt el.

Kiáltozva futkosnak ide-oda:
    „Lakomához terítsetek, készüljetek,
    hozzatok díszes szőnyegeket!
Egyetek, igyatok,
    dőzsöljetek!”
Mások kiáltanak:
    „Állítsatok a toronyba őrszemet!
Keljetek fel a lakomától, vezérek,
    készüljetek a harcra!”

Ezt mondta nekem az Örökkévaló:
„Állíts a város falára őrszemet,
    hogy amit lát, jelentse!
Figyeljen éberen,
    feszülten figyeljen:
lát-e lovas csapatokat,
    vagy szamáron, tevén nyargalókat!”

Kiáltott az őrszem,[d] mint egy oroszlán:
„Uram, őrhelyemen[e] állok naponta,
    őrt állok minden éjjel!”

Nézd, lovas szekér jön,
    és lovasok kísérik.
Hírt hoznak, s jelentik:
    „Elesett Babilon, elesett!
Bálványszobrai mind a földön hevernek,
    összetörve!”

10 Jaj, népem! Hogy összetörtek
    és letiportak téged!
Amit az Örökkévalótól, a Seregek Urától,
    Izráel Istenétől hallottam,
    azt mondtam el neked.

Prófécia Edomról

11 Súlyos kijelentés Dúmáról:[f]

Széírből[g] kiált valaki:
    „Őrszem, mennyi telt el az éjszakából?
    Őrálló, meddig tart még az éj?”

12 Felelt az őrszem:
    „Eljön majd a hajnal,
    de még éjszaka van.
Kérdezhettek még, ha akartok,
    de majd ha visszatértek.”[h]

Prófécia Arábia ellen

13 Súlyos kijelentés Arábiáról:

Töltsétek az éjszakát valamelyik oázisban,
    Arábia sivatagában!
Rejtőzzetek el a bozótosban,
    Dédán karavánjai!
14 Témá lakosai, hozzatok vizet a szomjazóknak,
    adjatok kenyeret a menekülőknek!
15 Mert kivont kard elől futnak ők,
    felvont íj elől,
    súlyos harcokból menekülnek.

16 Ezt mondta nekem az Úr: „Egy éven belül, ahogy a béresek számolják az időt, Kédár törzsének minden dicsősége elvész. 17 Bizony, kevesen maradnak életben Kédár hős harcosai közül, vitéz íjászaiból alig maradnak” — az Örökkévaló, Izráel Istene mondta ezt.

Prófécia Jeruzsálem ostromáról

22 Súlyos kijelentés a látomás völgyéről:[i]

Mi lelt téged, te zsibongó,
    te lármás, örvendező város?
Miért ment fel mindenki a háztetőkre?
    Jaj, harcosaid nem csatában haltak hősi halált!
Sereged tisztjei mind elfutottak,
    harc nélkül fogságba estek.[j]
Bizony, akit csak megtaláltak,
    mind megkötözték,
    még ha messzire futott is.

Ezért azt mondom:
    Hagyjatok sírni és gyászolni!
Keservesen sírok népem romlásán,
    vigasztalni se próbáljatok!

Mert Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    zűrzavart bocsát a városra,
a látomás völgyét ellenség
    serege földre tiporja.
Lerombolják a város falát,
    segélykiáltásokat visszhangoznak a hegyek.
Látom, hogy Élám harcosai,
    lovasok és harci szekerek gyülekeznek,
    készítik nyilaikat,
Kir íjászai felveszik pajzsaikat.
Júda termékeny völgyei megtelnek
    ellenséges harci szekerekkel,
    s a támadók lovasai felsorakoznak a városkapu előtt.
Akkor az Örökkévaló elveszi védelmező kezét Júdáról,[k]
    de ti azon a napon inkább a fegyverekkel törődtök,
    amelyeket az Erdő-palotában[l] raktároztok.
Inkább a város falait vizsgáljátok,
    s látjátok, hogy sok repedés van
    Dávid városának kőfalán.
Vizet gyűjtötök a víztárolóba,
10     és a falat javítjátok.
Számba veszitek a házakat,
    némelyiket még le is bontjátok,
    hogy legyen mivel kijavítani a kőfalat.
11 Újabb víztárolót építetek a régi helyett
    a két kőfal között,
s minden követ megmozgattok,
    hogy védjétek a várost és magatokat.
Csak éppen arra nem néztek,
    aki mindezt régen eltervezte,
    s most csak véghezviszi!
Csak éppen őrá nem figyeltek!
12 Azon a napon Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
    felhív titeket gyászolásra és sírásra,
hogy öltözzetek zsákruhába,
    és fejetek nyírjátok kopaszra.
13 Ehelyett ti vigadoztok és lakomáztok,
    borjakat és juhokat vágtok,
    húst esztek és bort isztok.
„Együnk-igyunk,
    holnap úgyis meghalunk!”

14 Az Örökkévaló, a Seregek Ura kijelentette nekem, és a saját fülemmel hallottam: „Ezt a bűnötöket, nem bocsátom meg, amíg csak éltek!” Ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura.

Prófécia Sebna és Eljákim sorsáról

15-16 Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura megszólított: „Jöjj ide! Elküldelek Sebna kormányzóhoz, aki a királyi palota ügyeit intézi, és előkelő sírhelyet készíttet magasan a hegyoldalban, sírkamrát vágat magának a sziklába. Ezt mondd neki:

Hogy merészelsz itt sírhelyet készíttetni magadnak,
    noha őseid közül senki sincs itt eltemetve?
17 Tudd meg, hogy az Örökkévaló erősen megragad
    — bármilyen nagynak is képzeled magad —,
    s elhajít téged messzi földre!
18 Bizony, markába fog, mint labdát,
    és messzire elhajít!
Ott fogsz meghalni, tágas és sík földön,
    oda kerülnek szekereid is,
amelyekre olyan büszke vagy,
    urad házának szégyene, Sebna!
19 Kihajítalak téged a hivatalodból,
    megfosztalak tisztségedtől!

20 Azon a napon előszólítom Eljákimot, Hilkijjá fiát, a szolgámat, 21 ráadom Sebna palástját, övét és hatalmát. Ő lesz gondviselője Jeruzsálem lakosainak és Júda népének, ahogy az apa törődik családjával. 22 Sőt, Eljákim vállára teszem Dávid házának kulcsait, hogy amit ő kinyit, azt senki be ne zárja, s amit ő bezár, azt senki ki ne nyissa. 23 Megerősítem őt, ahogy a szöget a mester jó erősen beveri a helyére. Eljákim olyan lesz a családja számára, mint egy dicsőséges trónus. 24 Családja minden tagja egészen rá támaszkodik, rokonsága minden terhét az ő vállára rakják, ahogy a gazdasszony egy szögre akasztja minden edényét, a kicsiny korsóktól a nagy lábasokig.”

25 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Azon a napon letörik az erősen bevert szög, és minden teher, amelyet tartott, a földre hull és összetörik.” Így lesz ez, mert az Örökkévaló mondta.

Footnotes

  1. Ézsaiás 20:1 Szárgón Kr.e. 721–705 között volt Asszíria királya.
  2. Ézsaiás 20:3 Etiópia Szó szerint: Kús. Erős ókori birodalom a Nílus felső folyása mentén, Egyiptomtól délre, részben a mai Szudán és Etiópia területén.
  3. Ézsaiás 21:1 tengerparti sivatag Valószínűleg Babilóniát jelenti.
  4. Ézsaiás 21:8 őrszem Vagy: „látó”. Így nevezték a prófétákat is. A masszoréta héber szövegben: „oroszlán”.
  5. Ézsaiás 21:8 őrhelyemen Szó szerint: „az őrtoronyban”. Az ókori városok kőfalán tornyokat építettek, ahonnan az őrszemek állandóan figyelték a látóhatárt.
  6. Ézsaiás 21:11 Dúmá Jelentése: „a csend földje”. Valószínűleg Edomot jelenti.
  7. Ézsaiás 21:11 Széír Edom másik neve.
  8. Ézsaiás 21:12 visszatértek Ez azt is jelentheti: „majd ha Istenhez fordultok”.
  9. Ézsaiás 22:1 látomás völgye Jelképes kifejezés, valószínűleg Jeruzsálemre vonatkozik. Az 5. versben is.
  10. Ézsaiás 22:3 harc… estek Vagy: „de az íjászok elfogták őket”.
  11. Ézsaiás 22:8 elveszi… Júdáról Vagyis eddig Isten védte őket, mint a fal a várost. Lásd Ézs 4:5–6.
  12. Ézsaiás 22:8 Erdő-palotában Salamon palotájának egyik épülete, ahol a fegyvereket tartották.

Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz.

Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (a mi az elsõ parancsolat ígérettel).

Hogy jól legyen néked dolgod és hosszú életû légy e földön.

Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.

Ti szolgák, engedelmesek legyetek a ti test szerint való uraitoknak félelemmel és rettegéssel, szíveteknek egyenességében, mint a Krisztusnak;

Nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem mint Krisztus szolgái, cselekedvén az Istennek akaratját lélekbõl,

Jó akarattal, mint a kik az Úrnak szolgálnak és nem embereknek;

Tudván, hogy kiki a mi jót cselekszik, azt veendi az Úrtól, akár szolga legyen, akár szabados.

Ti is urak, ugyanazt cselekedjétek õ velök, elhegyván a fenyegetést; tudván, hogy a ti Uratok is mennyben van, és személyválogatás nincsen Õ nála.

10 Végezetre, atyámfiai, legyetek erõsek az Úrban, és az õ hatalmas erejében.

11 Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.

12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

13 Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok.

14 Álljatok hát elõ, körül övezvén derekatokat igazlelkûséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába,

15 És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével;

16 Mindezekhez fölvevén a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok;

17 Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde:

18 Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden idõben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért,

19 Én érettem is, hogy adassék nékem szó számnak megnyitásakor, hogy bátorsággal ösmertessem meg az evangyéliom titkát,

20 A melyért követséget viselek lánczok között; hogy bátran szóljak arról, a miképen kell szólanom.

21 Hogy pedig ti is megtudjátok dolgaimat, hogy mit cselekeszem, mindent megismertet veletek Tikhikus, a szeretett atyafi és hív szolga az Úrban;

22 Kit éppen azért küldöttem hozzátok, hogy megismerjétek a mi dolgainkat, és megvígasztalja a ti szíveteket.

23 Békesség az atyafiaknak és szeretet hittel egybe az Atya Istentõl és az Úr Jézus Krisztustól!

24 A kegyelem legyen mindazokkal, a kik szeretik a mi Urunk Jézus Krisztust romlatlanságban. Ámen.

Szülők és gyermekek

Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úr akarata szerint, mert ez így helyes! Meg van írva: „Tiszteld apádat és anyádat!”[a] Ez az első parancsolat, amelyhez ígéret is kapcsolódik: „Akkor majd jó dolgod lesz, és sokáig élsz itt a földön.”[b]

Apák, ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem az Úr útmutatása szerint neveljétek és fegyelmezzétek őket!

Rabszolgák és uraik

Rabszolgák, engedelmeskedjetek földi uratoknak! Ezt félelemmel, tisztelettel és igaz szívvel tegyétek, mintha közvetlenül Krisztusnak engedelmeskednétek! De ne csak akkor, amikor szem előtt vagytok, hogy az emberek tetszését elnyerjétek! Szívvel-lélekkel végezzétek a munkátokat, mint Krisztus rabszolgái, akik Isten akaratát teljesítik! Örömteli szívvel lássátok el a feladataitokat, mintha nem is a gazdátokat, hanem közvetlenül az Urat szolgálnátok! Jusson eszetekbe, hogy aki jól végzi a munkáját — akár rabszolga, akár szabad —, az Úrtól kapja meg a jutalmát!

Hasonlóképpen ti is, akiknek rabszolgáitok vannak, bánjatok jól velük, és ne fenyegessétek őket! Jusson eszetekbe, hogy Uratok, Jézus — aki a Mennyben van — a szolgáitoknak is Ura, és ő nem személyválogató!

Vegyétek fel Isten teljes fegyverzetét!

10 Végül pedig, erősödjetek meg az Úrban, és hatalmának erejében! 11 Öltözzetek fel abba a teljes fegyverzetbe, amit Isten ad, hogy képesek legyetek ellenállni a Sátán minden cselének és ravaszságának! 12 Hiszen mi nem emberek ellen harcolunk, hanem szellemi természetű uralkodók és fejedelmek ellen, a jelenlegi sötét világot irányító hatalmas és gonosz szellemek ellen, akik a magasságban vannak.

13 Ezért szükséges, hogy vegyétek fel és használjátok mindazokat a fegyvereket, amelyeket Isten ad nektek. Így lesztek képesek ellenállni a gonosz napokon, és megtartani az állásaitokat a gonosszal szemben. 14 Tehát álljatok erősen, és vegyétek körül magatokat az igazsággal, mint egy övvel! Vegyétek magatokra az igazságosságot, mint mellvértet! 15 Legyetek állandóan készen rá, hogy a békesség örömüzenetét hirdessétek — ez legyen a saru a lábatokon! 16 Minden körülmények között hordozzátok a hit pajzsát, amellyel kivédhetitek a Gonosz minden tüzes nyilát! 17 Az üdvösség sisakjával védjétek a fejeteket! Vegyétek kezetekbe a Szent Szellem kardját, amely az Isten beszéde!

18 Minden helyzetben imádkozzatok és könyörögjetek a Szent Szellem által. Erre mindig legyetek készen, maradjatok éberek, tartsatok ki az imádkozásban, és járjatok közben Isten embereiért és népéért!

19 Állhatatosan imádkozzatok értem is, hogy mikor megszólalok, tudjam, mit kell mondanom, és bátran hirdessem mindenkinek az örömüzenet titkát, 20 amelynek követe vagyok, noha most rabságban. Imádkozzatok értem, hogy bátran szólhassak, ahogyan kell!

Búcsúzás

21 Hogy ti is megtudjátok, miként megy a sorom, és hogyan élek, Tükhikosz — aki szeretett testvérünk és az Úr hűséges szolgája —, majd mindent elmond nektek. 22 Azért küldöm őt hozzátok, hogy megtudjátok, hogyan alakulnak a dolgaink, és hogy megvigasztaljon benneteket.

23 Adjon az Atya Isten és az Úr Jézus Krisztus minden testvéremnek békességet és isteni szeretetet a hittel együtt! 24 Isten kegyelme nyugodjon mindazokon, akik el nem múló szeretettel szeretik Urunkat, Jézus Krisztust!

Footnotes

  1. Efézusiakhoz 6:2 Idézet: 2Móz 20:12 és 5Móz 5:16.
  2. Efézusiakhoz 6:3 Idézet: 2Móz 20:12 és 5Móz 5:16.