Ézsaiás 1-4
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
1 Ézsaiásnak, Ámóc fiának látomásai. Isten ezeket Jeruzsálemmel és Júda királyságával kapcsolatban mutatta Ézsaiásnak azokban az években, amikor ott a következő királyok uralkodtak: Uzzijjá, azután Jótám, majd Áház, azután Ezékiás.
Pere van az Örökkévalónak Izráel népével
2 Ezt mondja az Örökkévaló: „Halljátok meg, egek! Figyelj rám, föld, most én szólok:[a]
Fiaimat fölneveltem, naggyá tettem,
mégis elfordultak tőlem!
3 Gazdáját ismeri még az ökör is,
urának jászlát a szamár sem felejti,
csak Izráel nem ismer engem,
saját népem nem figyel rám!
4 Jaj, bűnösök nemzete!
Nép, amelyet vétkek súlyos terhe nyom,
gonosztevők utódai, elvetemült fiak![b]
Elhagyták az Örökkévalót,
megvetették Izráel Szentjét,
megharagították, és elfordultak tőle.
5 Ugyan miért vesződjek még veletek?
Hiába fenyítelek, annál inkább ellenkeztek.
Minden fej beteg,
és minden szív erőtlen.
6 Tetőtől talpig nincs e nemzetben egy tenyérnyi ép hely,
csak vérző sebek,
gennyes kelések, ütések nyomai!
Ki sem mosták, be sem kötötték,
olajjal sem gyógyították.[c]
7 Országotok pusztasággá lett,
városaitok elégtek a tűzben,
földeteket szemetek láttára idegenek emésztik,
pusztítják és dúlják.
8 Sion leánya[d] magára maradt,
mint elhagyott csőszkunyhó a szőlőben,
kalyiba a dinnyeföldön,
mint egy ostromlott és körülzárt város.”
9 Bizony, ha az Örökkévaló, a Seregek Ura
nem őrzött volna meg közülünk némi maradékot,
Sodoma sorsára jutottunk volna,
Gomorához lennénk hasonlók!
Elegem van ünnepeitekből!
10 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, Sodoma vezetői!
Figyeljetek Istenünk tanítására, Gomora[e] lakói!
11 „Minek nekem az áldozati állatok sokasága
— mondja az Örökkévaló —,
torkig vagyok az oltáron égő kosokkal,
s a hizlalt állatok hájával!
Nincs kedvemre a bikák, bakok és bárányok vére!
12 Mikor elém jöttök, kinek hiányzik,
hogy Templomom udvarán tolongjatok?
13 Ne hozzatok nekem többé haszontalan áldozatot,
képmutató ajándékot!
Tömjénetek füstjétől is undorodom!
Elegem van ünnepeitekből:
Újhold, szombat, ünnepre gyülekezés — elég volt!
Vétkesek ünneplését nem szenvedhetem!
14 Lelkem utálja Újhold-ünnepeiteket,
terhemre vannak az évi nagy összegyülekezések,
belefáradtam, hogy elviseljem!
15 Hiába emelitek hozzám könyörgő kezetek,
eltakarom arcom imáitok elől.
Bármilyen buzgón is könyörögjetek,
nem hallgatom meg,
amíg kezetekhez vér tapad!
16 Mossátok le! Tisztuljatok meg!
Ne lássam többé gonosz tetteitek,
ne kövessetek el több gonoszságot!
17 Tanuljatok jót tenni,
törekedjetek igazságosan élni,
térítsétek jó útra, aki erőszakos,
karoljátok fel az árvákat,
emeljetek szót az özvegyekért!
Bűneitek vérpirosak, mégis hófehérek lesztek
18 Jöjjetek hát, szálljunk perbe egymással!
— mondja az Örökkévaló. —
Bár bűneitek vérpirosak,
mégis hófehérek lesztek,
vétkeitek tűzvörösek,
mégis fehérré lesztek,
mint a tiszta gyapjú!
19 Ha engedtek szavamnak,
ha készséggel követtek,
tiétek lesz minden,
amit a föld terem.
20 De kard pusztít el benneteket,
ha nem hallgattok rám,
ha lázadtok ellenem!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Hűséges volt ez a város
21 Hűséges volt ez a város,
igazság és jogosság városa,[f]
hogy lett hát belőle prostituált?
Egykor igazságosság lakott benne,
miért lett belőle gyilkosok tanyája?
22 Fénylő ezüstöd sötét salakká lett,
tiszta borodat felvizezted!
23 Fejedelmeid ellenem lázadtak,
tolvajok barátai ők, mind lefizethetők,
sóvár pénzhajhász valamennyi.
De nem karolják fel az árvát,
s az özvegyek ügyével nem törődnek.
24 Ezért hát azt mondja Uram, az Örökkévaló,
a Seregek Ura, Izráel Erős Istene:
„Jaj nektek, mert megfizetek azoknak,
akik ellenem fordultak,
bosszút állok ellenségeimen,
hogy megszűnjön haragom!
25 Kezembe veszlek, megfenyítelek,
kitisztítom belőled az ónt és a salakot.
Megtisztítalak, mint ötvös az ezüstöt!
26 Olyan vezetőket adok neked, mint régen,
olyan tanácsadókat, mint eleinte.
Akkor majd így hívnak, Jeruzsálem:
»Hűséges Vár és Igazságos Város.«”
27 Igazságos ítélettel szabadítja meg Siont az Örökkévaló.
Akik Sion lakói közül visszatérnek hozzá,
igazságosság által menti meg azokat.
28 De a lázadó bűnösöket összetöri,
s akik elfordulnak tőle, mind megsemmisülnek.
29 Mert akik bálványaikban gyönyörködtek a tölgyligetekben,
megszégyenülnek.
Akik idegen istenek kertjeit[g] választották,
majd szégyentől pirulnak.
30 Hasonlók lesznek az elszáradó tölgyhöz,
vagy a kerthez, amelyet senki sem öntöz.
31 Még a hatalmas is olyan lesz,
mint a kenderkóc,
minden alkotása, műve,
mint a szikra.
Együtt égnek porrá, olthatatlanul!
Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére!(A)
2 Ezt az üzenetet Ézsaiás, Ámóc fia kapta látomásban, Júda királyságával és Jeruzsálemmel kapcsolatban:
2 Az idők végén az Örökkévaló házának hegye
fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken,
messze kimagaslik a dombok közül,
s hozzá gyűlnek mind a nemzetek.
3 Tömegek özönlenek hozzá,
s így hívja egyik a másikat:
„Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére,
Jákób Istenének házához,
hogy megtanítson bennünket útjaira,
s hogy járhassunk ösvényein!
Mert Sionból származik a tanítás,
Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.”
4 Igazságosan ítél az Úr a nemzetek között,
és megfenyít sok népet,
hogy kardjukból ekét kovácsoljanak,
lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket.
Nép a népre többé kardot nem emel,
fiait harcra nem tanítja soha.
5 Jákób népe, jöjjetek,
járjunk az Örökkévaló világosságában!
Eljön a Seregek Urának napja!
6 Jákób királyi családja, elhagytad népedet,
ezért tele vannak keleti babonákkal,[h]
jövendőmondókhoz járnak, mint a filiszteusok,
idegenekkel szövetkeznek.
7 Tele van az ország ezüsttel-arannyal,
gazdagságuknak se szeri, se száma.
Tele van lovakkal,
harci szekereinek se szeri, se száma.
8 Tele van földjük bálványokkal,
kezük alkotásai előtt földig hajolnak,
saját műveiket imádják.
9 Meghajol bálványai előtt a közember,
hajlongnak a vezetők és gazdagok is.
Ne bocsáss meg nekik, Örökkévaló!
10 Meneküljetek a sziklák közé,
rejtőzzetek a föld alá az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől!
11 Mert a büszke tekintetűek a földig hajolnak,
a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon!
12 Bizony, eljön az Örökkévalónak, a Seregek Urának napja,
amikor ő minden büszkét és gőgöst megaláz,
s aki nagyra tartja magát, mind megszégyenül,
13 a magas libanoni cédrusok ledőlnek,
a hatalmas básáni tölgyeket kivágják,
14 a gőgös hegycsúcsok leomlanak,
minden magasra emelt halom eltűnik,
15 a büszke tornyok összedőlnek,
a kevély várfalak leroskadnak,
16 a kincsekkel teli társisi hajók elmerülnek,
s velük együtt minden kívánatos drágaságuk.
17 Akkor az emberi büszkeség földig hajol,
a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon,
18 a bálványok pedig teljesen megsemmisülnek!
19 Akkor az emberek a sziklák közé menekülnek,
remegve a föld alá rejtőznek az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
20 Azon a napon elhajítják bálványaikat
a vakondok és denevérek közé.
Pedig ezüstből-aranyból készítették,
hogy imádják azokat.
21 Rémülten a barlangokba menekülnek,
sziklák hasadékába bújnak az Örökkévaló rettentése elől,
dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
22 Ne bízzatok hát halandó emberben,
hisz orrában oly röpke a lehelet, amely élteti!
Ugyan mennyit ér, s mit várhattok tőle?
3 Értsétek meg, Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura hamarosan elveszi Júda népétől mindazt, amire támaszkodtak, és Jeruzsálemből, amiben lakosai bíztak!
Elveszi a kenyeret és a vizet,
2 a hős harcosokat és katonákat,
bírákat és prófétákat,
jövendőmondókat és a véneket,
3 elveszi a katonai és polgári vezetőket,
a tanácsadókat, mesterembereket és varázslókat.
4 „Helyettük kamaszokat adok nekik fejedelmekül,
akik majd felelőtlenül és önzőn uralkodnak rajtuk.”
5 Nyomorba süllyed a nép,
egyik a másikat nyomorgatja,
mind erőszakoskodnak egymással,
az ifjú tiszteletlenül az idősre támad,
a közember a vezetők ellen lázad.
6 Akkor így biztatja testvér a testvérét:
„Neked még van egy jó ruhád,
légy a fejedelmünk, vezérünk!
Rád bízzuk ezt a romhalmazt,
vállald el hát a vezetést!”
7 De az így kiált fel:
„Nem leszek én a gondviselőtök!
Sem ruha, sem kenyér nincs a házamban,
nem leszek én a vezéretek!”
8 Bizony, megromlott Jeruzsálem,
Júda népe lezüllött!
Az Örökkévaló ellen fordultak szavaikkal és tetteikkel,
s ellene lázadtak, hogy haragra ingereljék.
9 Személyválogatásuk ellenük tanúskodik,
kérkednek bűneikkel, mint Sodoma lakói,
már nem is szégyenkeznek!
Jaj nekik, mert saját fejükre hozzák a bajt,
amit megérdemeltek!
10 Mondjátok meg az igazaknak,
hogy nekik jó soruk lesz,
mert tetteik gyümölcsét élvezhetik!
11 De jaj a vétkeseknek,
mert gonoszságukért megfizetnek nekik!
12 Jaj népem! Elnyomóid gyermekek,
és asszonyok uralkodnak rajtad!
Vezetőid tévútra vezetnek,
mert maguk is utat tévesztettek.
13 Bírói székéből feláll az Örökkévaló,
hogy pereljen, és megítélje a népeket.
14 Népe vezetőin számon kéri vétkeiket:
„Letaroltátok a szőlőt[i] az utolsó szemig!
Házaitokban szegényektől rablott zsákmányt rejtegettek!
15 Hogy meritek letaposni népemet,
porba tiporni szegényeit?!”
Ezt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura.
16 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Sionban a leányok elbizakodtak,
az asszonyok fenn hordják orrukat!
Kihívóan tekintgetnek körül,
tipegve járnak,
csilingelnek lábkarikáikkal.”
17 Emiatt Uram, az Örökkévaló megszégyeníti őket:
Sion leányainak fejét kopaszra nyírják,
asszonyait csupaszra vetkőztetik.
18 Bizony akkor elveszi tőlük Uram minden drága díszüket, ékszerüket: lábpereceket, fejékeket és holdacskás nyakláncokat, 19 fülbevalókat, karpereceket és fátylakat, 20 kendőket, lábra való láncokat, illatszereket, díszes öveket és amuletteket,[j] 21 gyűrűket és orrpereceket, 22 díszes ruhákat, köntösöket és erszényeket, 23 tükröket, selyemingeket, turbánokat és vállkendőket.
24 Akkor majd a parfümillat helyett
bűzt éreznek,
díszes öv helyett
a derekukon kötelet hordanak,
az elegáns frizura helyén
kopaszság[k] lesz,
a drága ruhák helyett
zsákba[l] öltöznek.
Bizony, arcfesték helyett
a szolgaság bélyegét viselik majd bőrükön!
25 Fiaidat kard öli meg,
vitézeid harcban esnek el, Jeruzsálem!
26 Kapuid romlásukat gyászolják,
te magad pedig a porban ülsz majd,
sorsodon sírva-keseregve.
4 Abban az időben hét nő ragad meg egy férfit,
s azt mondják: „Hadd viseljük neved!
Nem kell eltartanod bennünket,
a magunk kenyerét esszük,
magunk ruházkodunk,
csak szabadíts meg a szégyentől,
hogy se férjünk, se gyerekünk!”
Az Örökkévaló Csemetéjének dicsősége
2 Abban az időben, akik megmenekülnek,
és életben maradnak Izráel népéből,
csodálják és dicsőítik az Örökkévaló Csemetéjét[m],
és dicsekednek országuk nagyszerű terméseivel.
3 Aki megmarad Sionban,
akit életben hagynak Jeruzsálemben,
azt mind szentnek nevezik majd,
annak nevét az élők közé jegyzik fel Jeruzsálemben.
4 Bizony, Uram megtisztítja Sion leányait[n]
minden undok vétküktől,[o]
elmossa Jeruzsálemből az ártatlanok vérét[p]
az ítélet szellemével,
megemésztő tűzzel.
5 Azután teremt az Örökkévaló Sion hegyének
minden lakóhelye és gyülekezete fölé
nappal felhőt,
és lobogó tűz ragyogását éjjel.
Dicsőséges jelenlétével betakar mindenkit,
6 mint árnyas sátor tikkasztó hőségben,
mint menedék pusztító viharban,
mint oltalom zuhogó esőben.
Footnotes
- Ézsaiás 1:2 én szólok Az egész fejezetben az Örökkévaló „perel” Izráel népével egy képzeletbeli bíróság előtt, ahol az égi és földi lakókat tanúnak hívja, és ítélkezésre szólítja fel.
- Ézsaiás 1:4 gonosztevők… fiak Vagy: „Gonosztevő és elvetemült fiak”.
- Ézsaiás 1:6 olajjal… gyógyították Az ókorban a sebeket, daganatokat olívaolajjal kezelték.
- Ézsaiás 1:8 Sion leánya Vagyis Jeruzsálem.
- Ézsaiás 1:10 Sodoma… Gomora Képes beszéd: Isten itt valójában Júda és Jeruzsálem vezetőihez, illetve népéhez szól.
- Ézsaiás 1:21 város A 21–31 versekben Isten Jeruzsálemhez szól.
- Ézsaiás 1:29 kertjeit Olyan „szent ligetek, kertek”, ahol bálványokat imádtak.
- Ézsaiás 2:6 keleti babonák Utalás Babilonra, és az ott elterjedt varázslásra.
- Ézsaiás 3:14 szőlőt Valószínűleg jelképesen értendő: Júda országát és népét jelenti. A Szentírásban a szőlőskert sok helyen szerepel Isten népe jelképeként.
- Ézsaiás 3:20 amulett Apró tárgy, amelyet a pogányok a nyakukba vagy a karjukra kötve hordtak, mert varázserőt tulajdonítottak nekik (pl. hogy megvédik tulajdonosukat a betegségtől).
- Ézsaiás 3:24 kopaszság Az ókorban a rabszolgákat kopaszra nyírták.
- Ézsaiás 3:24 zsákba A gyászolás külső jele sokszor a zsákba öltözés volt.
- Ézsaiás 4:2 az Örökkévaló Csemetéje A Messiás egyik jelképes neve. Szó szerint: a kivágott fa tövéről, vagy gyökeréből kihajtó gyökérsarj, facsemete, kis fácska — amely idővel nagy fává növekszik. Lásd még Zak 6:12.
- Ézsaiás 4:4 Sion leányai Itt most a Jeruzsálemben élő leányokat és asszonyokat jelenti.
- Ézsaiás 4:4 vétküktől Az eredeti szöveg a menstruáció utáni megtisztulási szertartásra utal.
- Ézsaiás 4:4 vérét Az ártatlanul megöltek vére bosszúért kiált Istenhez, és átkot hoz a városra.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center