Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felõl, Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban.

Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és õk elpártolának tõlem.

Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az õ urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá!

Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megútálták az Izráel Szentjét, [és] elfordultak tõle.

Miért ostorozzalak tovább, holott a bûnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erõtelen.

Tetõtõl talpig nincs e [test]ben épség, [csupa] seb és dagadás és kelevény, a melyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak.

Országtok pusztaság, városaitokat tûz perzselé föl, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság az, mint a hol idegenek dúltak;

És úgy maradt a Sion leánya, mint kunyhó a szõlõben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város.

Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem hagyott volna bennünk, úgy jártunk volna mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók.

10 Halljátok az Úrnak beszédét, Sodoma fejedelmei, és vedd füleidbe Istenünk tanítását, Gomora népe!

11 Mire való nékem véres áldozataitoknak sokasága? ezt mondja az Úr; megelégeltem a kosok egészen égõáldozatait és a hízlalt barmok kövérét; s a tulkok, bárányok és bakok vérében nem gyönyörködöm;

12 Ha eljöttök, hogy színem elõtt megjelenjetek, ki kivánja azt tõletek, hogy pitvarimat tapossátok?

13 Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat elõttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bûnt és ünneplést el nem szenvedhetek.

14 Újholdaitokat és ünnepeiteket gyûlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.

15 És ha kiterjesztitek kezeiteket, elrejtem szemeimet elõletek; sõt ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom: vérrel rakvák kezeitek.

16 Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elõl cselekedeteitek gonoszságát, szünjetek meg gonoszt cselekedni;

17 Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erõszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.

18 No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bûneitek skárlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínûek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.

19 Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek;

20 És ha vonakodtok, sõt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!

21 Mint lett paráznává a hív város! teljes vala jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok!

22 Ezüstöd salakká lett, tiszta borod vízzel elegyítve:

23 Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjök.

24 Ezért azt mondja az Úr, a seregeknek Ura, Izráel erõs [Istene]: Jaj! mert vígasztalást veszek háborgatóimon, és bosszút állok ellenségimen!

25 És kezemet ellened fordítom, és kiolvasztom mintegy lúggal salakodat, és eltávolítom minden ólmodat;

26 És adok néked oly birákat, mint régen, és oly tanácsosokat, mint kezdetben, s ekkor azt mondják te néked: ez igaz város, ez hív város.

27 Sion jogosság által váltatik meg, és megtérõi igazság által;

28 De elvesznek a bûnösök és gonoszok egyetemben, s megemésztetnek, a kik az Urat elhagyták.

29 Mert szégyen éri õket a cserfákért, a melyekben gyönyörködétek, és pirulni fogtok a kertek miatt, a melyeket kedveltek;

30 És hasonlatosok lesztek az elhullott levelû terpentinfához, és a víz nélkül való kerthez:

31 És csepüvé lesz az erõs, és munkája szikrává: mindketten égni fognak, és oltójok nem lészen.

Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felõl.

Lészen az utolsó idõkben, hogy erõsen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok;

És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Õ útaira, és mi járjunk az Õ ösvényein, mert tanítás Sionból jõ, és Jeruzsálembõl az Úrnak beszéde;

Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikbõl kapákat, és dárdáikból metszõkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.

Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!

Mert elhagytad, [Uram,] a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztõk, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget;

És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek;

És betelt földje bálványokkal, [és ]kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak.

Ezért [porba] hajtatik a közember, és megaláztatik a fõember, és meg nem bocsátsz nékik.

10 Menj be a kõsziklába, és rejtõzzél el a porba az Úr félelme elõl, és az Õ nagyságának dicsõsége elõtt.

11 A kevély szemû közember megaláztatik, és a fõemberek magassága [porba] hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon.

12 Mert a seregek Urának napja [eljõ] minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik.

13 És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen;

14 Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen;

15 Minden magas torony ellen, és minden erõs kõfal ellen;

16 És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörûséges drágaságok ellen.

17 És [porba] hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a fõemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon.

18 És a bálványokat teljességgel elveszti.

19 És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elõl és nagyságának dicsõsége elõtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.

20 Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok elõtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek,

21 Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elõl és az Õ nagyságának dicsõsége elõtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.

Ézsaiásnak, Ámóc fiának látomásai. Isten ezeket Jeruzsálemmel és Júda királyságával kapcsolatban mutatta Ézsaiásnak azokban az években, amikor ott a következő királyok uralkodtak: Uzzijjá, azután Jótám, majd Áház, azután Ezékiás.

Pere van az Örökkévalónak Izráel népével

Ezt mondja az Örökkévaló: „Halljátok meg, egek! Figyelj rám, föld, most én szólok:[a]

Fiaimat fölneveltem, naggyá tettem,
    mégis elfordultak tőlem!
Gazdáját ismeri még az ökör is,
    urának jászlát a szamár sem felejti,
csak Izráel nem ismer engem,
    saját népem nem figyel rám!

Jaj, bűnösök nemzete!
    Nép, amelyet vétkek súlyos terhe nyom,
    gonosztevők utódai, elvetemült fiak![b]
Elhagyták az Örökkévalót,
    megvetették Izráel Szentjét,
    megharagították, és elfordultak tőle.

Ugyan miért vesződjek még veletek?
    Hiába fenyítelek, annál inkább ellenkeztek.
Minden fej beteg,
    és minden szív erőtlen.
Tetőtől talpig nincs e nemzetben egy tenyérnyi ép hely,
    csak vérző sebek,
    gennyes kelések, ütések nyomai!
Ki sem mosták, be sem kötötték,
    olajjal sem gyógyították.[c]
Országotok pusztasággá lett,
    városaitok elégtek a tűzben,
földeteket szemetek láttára idegenek emésztik,
    pusztítják és dúlják.
Sion leánya[d] magára maradt,
    mint elhagyott csőszkunyhó a szőlőben,
    kalyiba a dinnyeföldön,
    mint egy ostromlott és körülzárt város.”

Bizony, ha az Örökkévaló, a Seregek Ura
    nem őrzött volna meg közülünk némi maradékot,
Sodoma sorsára jutottunk volna,
    Gomorához lennénk hasonlók!

Elegem van ünnepeitekből!

10 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, Sodoma vezetői!
    Figyeljetek Istenünk tanítására, Gomora[e] lakói!
11 „Minek nekem az áldozati állatok sokasága
    — mondja az Örökkévaló —,
torkig vagyok az oltáron égő kosokkal,
    s a hizlalt állatok hájával!
Nincs kedvemre a bikák, bakok és bárányok vére!
12 Mikor elém jöttök, kinek hiányzik,
    hogy Templomom udvarán tolongjatok?
13 Ne hozzatok nekem többé haszontalan áldozatot,
    képmutató ajándékot!
    Tömjénetek füstjétől is undorodom!
Elegem van ünnepeitekből:
    Újhold, szombat, ünnepre gyülekezés — elég volt!
    Vétkesek ünneplését nem szenvedhetem!
14 Lelkem utálja Újhold-ünnepeiteket,
    terhemre vannak az évi nagy összegyülekezések,
    belefáradtam, hogy elviseljem!
15 Hiába emelitek hozzám könyörgő kezetek,
    eltakarom arcom imáitok elől.
Bármilyen buzgón is könyörögjetek,
    nem hallgatom meg,
    amíg kezetekhez vér tapad!
16 Mossátok le! Tisztuljatok meg!
    Ne lássam többé gonosz tetteitek,
    ne kövessetek el több gonoszságot!
17 Tanuljatok jót tenni,
    törekedjetek igazságosan élni,
térítsétek jó útra, aki erőszakos,
    karoljátok fel az árvákat,
    emeljetek szót az özvegyekért!

Bűneitek vérpirosak, mégis hófehérek lesztek

18 Jöjjetek hát, szálljunk perbe egymással!
    — mondja az Örökkévaló. —
Bár bűneitek vérpirosak,
    mégis hófehérek lesztek,
vétkeitek tűzvörösek,
    mégis fehérré lesztek,
    mint a tiszta gyapjú!
19 Ha engedtek szavamnak,
    ha készséggel követtek,
tiétek lesz minden,
    amit a föld terem.
20 De kard pusztít el benneteket,
    ha nem hallgattok rám,
    ha lázadtok ellenem!”
    — ezt mondja az Örökkévaló.

Hűséges volt ez a város

21 Hűséges volt ez a város,
    igazság és jogosság városa,[f]
    hogy lett hát belőle prostituált?
Egykor igazságosság lakott benne,
    miért lett belőle gyilkosok tanyája?
22 Fénylő ezüstöd sötét salakká lett,
    tiszta borodat felvizezted!
23 Fejedelmeid ellenem lázadtak,
    tolvajok barátai ők, mind lefizethetők,
    sóvár pénzhajhász valamennyi.
De nem karolják fel az árvát,
    s az özvegyek ügyével nem törődnek.

24 Ezért hát azt mondja Uram, az Örökkévaló,
    a Seregek Ura, Izráel Erős Istene:
„Jaj nektek, mert megfizetek azoknak,
    akik ellenem fordultak,
bosszút állok ellenségeimen,
    hogy megszűnjön haragom!
25 Kezembe veszlek, megfenyítelek,
    kitisztítom belőled az ónt és a salakot.
    Megtisztítalak, mint ötvös az ezüstöt!
26 Olyan vezetőket adok neked, mint régen,
    olyan tanácsadókat, mint eleinte.
Akkor majd így hívnak, Jeruzsálem:
    »Hűséges Vár és Igazságos Város.«”

27 Igazságos ítélettel szabadítja meg Siont az Örökkévaló.
    Akik Sion lakói közül visszatérnek hozzá,
    igazságosság által menti meg azokat.
28 De a lázadó bűnösöket összetöri,
    s akik elfordulnak tőle, mind megsemmisülnek.
29 Mert akik bálványaikban gyönyörködtek a tölgyligetekben,
    megszégyenülnek.
Akik idegen istenek kertjeit[g] választották,
    majd szégyentől pirulnak.
30 Hasonlók lesznek az elszáradó tölgyhöz,
    vagy a kerthez, amelyet senki sem öntöz.
31 Még a hatalmas is olyan lesz,
    mint a kenderkóc,
minden alkotása, műve,
    mint a szikra.
Együtt égnek porrá, olthatatlanul!

Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére!(A)

Ezt az üzenetet Ézsaiás, Ámóc fia kapta látomásban, Júda királyságával és Jeruzsálemmel kapcsolatban:

Az idők végén az Örökkévaló házának hegye
fölülemelkedik a legmagasabb hegyeken,
    messze kimagaslik a dombok közül,
    s hozzá gyűlnek mind a nemzetek.
Tömegek özönlenek hozzá,
    s így hívja egyik a másikat:
„Jöjjetek, menjünk fel az Örökkévaló hegyére,
    Jákób Istenének házához,
hogy megtanítson bennünket útjaira,
    s hogy járhassunk ösvényein!
Mert Sionból származik a tanítás,
    Jeruzsálemből jön az Örökkévaló szava.”

Igazságosan ítél az Úr a nemzetek között,
    és megfenyít sok népet,
hogy kardjukból ekét kovácsoljanak,
    lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket.
Nép a népre többé kardot nem emel,
    fiait harcra nem tanítja soha.

Jákób népe, jöjjetek,
    járjunk az Örökkévaló világosságában!

Eljön a Seregek Urának napja!

Jákób királyi családja, elhagytad népedet,
    ezért tele vannak keleti babonákkal,[h]
jövendőmondókhoz járnak, mint a filiszteusok,
    idegenekkel szövetkeznek.
Tele van az ország ezüsttel-arannyal,
    gazdagságuknak se szeri, se száma.
Tele van lovakkal,
    harci szekereinek se szeri, se száma.
Tele van földjük bálványokkal,
    kezük alkotásai előtt földig hajolnak,
    saját műveiket imádják.
Meghajol bálványai előtt a közember,
    hajlongnak a vezetők és gazdagok is.
Ne bocsáss meg nekik, Örökkévaló!

10 Meneküljetek a sziklák közé,
    rejtőzzetek a föld alá az Örökkévaló rettentése elől,
    dicsőségének félelmetes fensége elől!
11 Mert a büszke tekintetűek a földig hajolnak,
    a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon!
12 Bizony, eljön az Örökkévalónak, a Seregek Urának napja,
    amikor ő minden büszkét és gőgöst megaláz,
    s aki nagyra tartja magát, mind megszégyenül,
13 a magas libanoni cédrusok ledőlnek,
    a hatalmas básáni tölgyeket kivágják,
14 a gőgös hegycsúcsok leomlanak,
    minden magasra emelt halom eltűnik,
15 a büszke tornyok összedőlnek,
    a kevély várfalak leroskadnak,
16 a kincsekkel teli társisi hajók elmerülnek,
    s velük együtt minden kívánatos drágaságuk.
17 Akkor az emberi büszkeség földig hajol,
    a gőgös szégyenkezve porig alázkodik.
Egyedül az Örökkévalót magasztalják fel azon a napon,
18     a bálványok pedig teljesen megsemmisülnek!

19 Akkor az emberek a sziklák közé menekülnek,
    remegve a föld alá rejtőznek az Örökkévaló rettentése elől,
    dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.
20 Azon a napon elhajítják bálványaikat
    a vakondok és denevérek közé.
Pedig ezüstből-aranyból készítették,
    hogy imádják azokat.
21 Rémülten a barlangokba menekülnek,
    sziklák hasadékába bújnak az Örökkévaló rettentése elől,
    dicsőségének félelmetes fensége elől,
mikor felkel, hogy megrázza a földet.

22 Ne bízzatok hát halandó emberben,
    hisz orrában oly röpke a lehelet, amely élteti!
Ugyan mennyit ér, s mit várhattok tőle?

Notas al pie

  1. Ézsaiás 1:2 én szólok Az egész fejezetben az Örökkévaló „perel” Izráel népével egy képzeletbeli bíróság előtt, ahol az égi és földi lakókat tanúnak hívja, és ítélkezésre szólítja fel.
  2. Ézsaiás 1:4 gonosztevők… fiak Vagy: „Gonosztevő és elvetemült fiak”.
  3. Ézsaiás 1:6 olajjal… gyógyították Az ókorban a sebeket, daganatokat olívaolajjal kezelték.
  4. Ézsaiás 1:8 Sion leánya Vagyis Jeruzsálem.
  5. Ézsaiás 1:10 Sodoma… Gomora Képes beszéd: Isten itt valójában Júda és Jeruzsálem vezetőihez, illetve népéhez szól.
  6. Ézsaiás 1:21 város A 21–31 versekben Isten Jeruzsálemhez szól.
  7. Ézsaiás 1:29 kertjeit Olyan „szent ligetek, kertek”, ahol bálványokat imádtak.
  8. Ézsaiás 2:6 keleti babonák Utalás Babilonra, és az ott elterjedt varázslásra.

Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.

Ímé, én Pál mondom néktek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus néktek semmit sem használ.

Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, a ki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani.

Elszakadtatok Krisztustól, a kik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelembõl kiestetek.

Mert mi a Lélek által, hitbõl várjuk az igazság reménységét.

Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit.

Jól futottatok; kicsoda gátolt meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak?

Ez a hitetés nem attól van, a ki titeket hív.

Kis kovász az egész tésztát megkeleszti.

10 Bizodalmam van az Úrban ti hozzátok, hogy más értelemben nem lesztek; de a ki titeket megzavar, elveszi az ítéletet, bárki legyen.

11 Én pedig atyámfiai, ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett a kereszt botránya.

12 Bárcsak ki is metszetnék magukat, a kik titeket bujtogatnak.

13 Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sõt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

14 Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

15 Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emészszétek.

16 Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.

17 Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.

18 Ha azonban a Lélektõl vezéreltettek, nem vagytok a törvény alatt.

19 A testnek cselekedetei pedig nyilvánvalók, melyek [ezek]: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás.

20 Bálványimádás, varázslás, ellenségeskedések, versengések, gyûlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások, pártütések,

21 Irígységek, gyilkosságok, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók: melyekrõl elõre mondom néktek, a miképen már ezelõtt is mondottam, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, Isten országának örökösei nem lesznek.

22 De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, hûség, szelídség, mértékletesség.

23 Az ilyenek ellen nincs törvény.

24 A kik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt.

25 Ha Lélek szerint élünk, Lélek szerint is járjunk.

26 Ne legyünk hiú dicsõség kívánók, egymást ingerlõk, egymásra irígykedõk.

Ragaszkodjatok a szabadsághoz!

Krisztus azért szabadított fel bennünket, hogy ebben a szabadságban éljünk. Ne engedjétek hát magatokat újra rabszolgává tenni! Figyeljetek rám! Én, Pál mondom nektek, hogy ha körülmetélkedtek, akkor Krisztus nem jelent semmi áldást számotokra. Megismétlem: aki körülmetélkedik, annak a Törvény minden egyes parancsát pontosan meg kell tartania! Akik közületek a Mózes Törvénye által akarnak Isten számára elfogadhatókká lenni, azok elszakították magukat Krisztustól, és kiléptek a kegyelem hatóköréből.

Mi ugyanis a Szent Szellem általi újjászületésben, a hit alapján bizakodva várjuk, hogy Isten elfogad bennünket. Ha ugyanis a Krisztus Jézusban vagyunk, akkor sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség nem számít, csakis az a hit, amely az isteni szeretet által nyilvánul meg.

A futásotok igazán szépen indult. Ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? Ez a félrevezetés nem Istentől való, aki elhívott titeket. Egy kevés kovász is megkeleszti az egész tésztát.[a] 10 Bízom az Úrban, hogy végül mégsem fogtok eltérni attól a gondolkodástól, amelyre tanítottalak benneteket. De aki összezavar titeket — bárki is legyen —, megkapja méltó büntetését!

11 Testvéreim! Ha én még mindig a körülmetélkedést terjesztem — amint azt egyesek állítják —, akkor miért üldöznek engem továbbra is? Hiszen, ha még mindig a körülmetélést hirdetném, akkor a Keresztről[b] szóló tanításom nem okozna botrányt. 12 Bárcsak azok, akik titeket megzavarnak, a körülmetélkedésükön túlmenően még ki is herélnék[c] magukat!

13 Testvéreim! Isten benneteket szabadságra hívott el! Csakhogy ezt a szabadságot ne a régi emberi természet kívánságainak kielégítésére használjátok, hanem inkább szeretettel szolgáljatok egymásnak! 14 Az egész Törvény ugyanis ebben az egy mondatban foglalható össze: „Szeresd embertársadat,[d] mint saját magadat!” 15 De ha továbbra is marakodtok, végül még elpusztítjátok egymást!

A Szent Szellem és a régi emberi természet

16 Éljetek a Szent Szellem állandó irányítása szerint, s akkor a régi emberi természet kívánságait nem fogjátok teljesíteni! 17 Mert amire a régi természetünk törekszik, az ellentétes azzal, amit a Szent Szellem akar. E kettő tehát ellensége egymásnak. Ebből következik, hogy ha a Szent Szellem szerint éltek, akkor nem azt fogjátok tenni, amit a régi természet szerint kívánnátok. 18 Ha engeditek, hogy a Szent Szellem vezessen benneteket, akkor nem vagytok a Mózes Törvényének uralma alatt.

19 Nyilvánvaló, hogy a régi természetünkből ilyen dolgok származnak: paráznaság, erkölcstelenség, szexuális bűnök, 20 bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, veszekedés, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, megosztottság, 21 irigykedés, részegeskedés, vad mulatozás és ezekhez hasonlók. Figyelmeztetlek benneteket — ahogy azt már korábban is tettem —, hogy akik így élnek, nem fogják örökölni Isten Királyságát!

22 A Szent Szellem pedig ezeket teremti meg bennünk: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23 szelídség és önuralom. Nincs olyan törvény, amely ezeket elítélné. 24 Akik pedig Krisztus Jézushoz tartoznak, azok már megfeszítették a régi természetüket, annak szenvedélyeivel és vágyaival együtt. 25 Mivel a Szent Szellem által kaptunk új életet, ezért éljünk is a Szent Szellem vezetését követve! 26 Ne legyünk büszkék, ne ingereljük egymást, és ne legyünk féltékenyek egymásra!

Notas al pie

  1. Galatákhoz 5:9 Egy… tésztát A közmondás szerint egy kis dologból (pl. rossz tanításból) is lehet óriási baj. Egyetlen ember rossz hatása is tönkreteheti az egész csoportot.
  2. Galatákhoz 5:11 Kereszt Vagyis Jézus halála. Jelképesen: az örömhír, amely Jézus Krisztusról, haláláról és feltámadásáról szól — Isten megoldása az ember számára, az üdvösségre vezető egyetlen út.
  3. Galatákhoz 5:12 ki is herélnék Pál itt olyan kifejezést használ, amely hasonlít a „körülmetélés” szóra. Így fejezi ki, mennyire fel van háborodva amiatt, hogy a hamis tanítók a nem zsidókat is körülmetélkedésre akarják kényszeríteni.
  4. Galatákhoz 5:14 embertársadat Idézet: 3Móz 19:18. Jézus tanítása a Lk 10:25–37-ben világossá teszi, hogy ez mindenkire vonatkozik, akinek éppen a te segítségedre van szüksége.