Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

Dárius király második esztendejének hatodik hónapjában, a hónapnak elsõ napján szóla az Úr Aggeus próféta által Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak, mondván:

Így szól a Seregeknek Ura, mondván: Ezt mondja e nép: Nem jött még el az idõ, az Úr háza építésének ideje!

Az Úr pedig így szól Aggeus próféta által, mondván:

Ideje-é néktek, hogy ti mennyezetes házakban lakozzatok, holott ez a ház romban áll?

Most azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!

Sokat vetettetek, de keveset takartok; esztek, de meg nem elégesztek; isztok, de meg nem részegesztek; ruházkodtok, de meg nem melegesztek, a bérlõ is lyukas zacskóra bérel.

Ezt mondja a Seregeknek Ura: Gondoljátok meg jól a ti útaitokat!

Menjetek fel a hegyre, és hordjatok fát, és építsétek e házat, hogy gyönyörködjem benne, és dicsõíttessem, azt mondja az Úr.

Sokat vártatok, de ímé kevés lett; haza is hordtátok, de én ráfuvallok arra! Mi okért? azt mondja a Seregeknek Ura. Az én házamért, a mely ím romban áll, ti pedig siettek, kiki a maga házához.

10 Azért vonták meg tõletek az egek a harmatot, vonta meg a föld az õ termését.

11 És pusztulást rendeltem a [sík] földre és a hegyekre, a búzára és a borra, az olajra és mindarra, a mit a föld terem; sõt az emberre és a baromra és minden kézimunkára is.

12 És meghallá Zorobábel, a Sealtiél fia, és Jósua, a Jehosadák fia, a fõpap, és a nép minden többi [tag]ja az Úrnak, az õ Istenöknek szavát és Aggeus próféta beszédeit, a miként elküldte õt az Úr, az õ Istenök, és megfélemlék a nép az Úr elõtt.

13 És szóla Aggeus, az Úr követe, az Úr küldetésében, mondván a népnek: Én veletek vagyok, azt mondja az Úr.

14 És felindítá az Úr Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, a Júda fejedelmének lelkét, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak lelkét, és a nép minden többi [tag]jának lelkét is, és bemenének és munkálkodának a Seregek Urának, az õ Istenöknek házában.

15 A hatodik hónapnak huszonnegyedik napján, Dárius királynak második esztendejében.

A hetedik hónap huszonnegyedik napján szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván:

Szólj csak Zorobábelnek, a Sealtiél fiának, Júda fejedelmének, és Jósuának, a Jehosadák fiának, a fõpapnak, és a nép többi [tag]jainak, mondván:

Ki van még életben köztetek, a ki látta ezt a házat az õ elsõ dicsõségében? És milyennek látjátok ti most ezt? Avagy olyan-é ez a ti szemetekben, mintha semmi volna?

De most légy bátor, Zorobábel, azt mondja az Úr! Légy bátor te is, Jósua, Jehosadák fia, te fõpap, és légy bátor e földnek minden népe, azt mondja az Úr, és cselekedjétek, mert én veletek vagyok, azt mondja a Seregeknek Ura,

Az igét, a melylyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Égyiptomból, és az én lelkem köztetek marad. Ne féljetek!

Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés [idõ] van még, és én megindítom az eget és a földet, a tengert és a szárazt.

És megindítok minden népet, és eljön, a kit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsõséggel, azt mondja a Seregeknek Ura.

Enyém az ezüst és enyém az arany, azt mondja a Seregeknek Ura.

Nagyobb lészen e második háznak dicsõsége az elsõnél, azt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet, azt mondja a Seregeknek Ura.

10 A kilenczedik hónap huszonnegyedikén, Dáriusnak második esztendejében szóla az Úr Aggeus próféta által, mondván:

11 Ezt mondja a Seregeknek Ura: Kérdezd meg csak a papokat a törvény felõl, mondván:

12 Ha szentelt húst visz valaki az õ köntösének szárnyában, és illeti annak szárnyával a kenyeret vagy a fõzeléket, vagy a bort, vagy az olajat, vagy bármi más eleséget: vajjon szent-e az? És felelének a papok, és mondák: Nem.

13 Aggeus pedig mondá: Ha hulla által fertõzött illeti mindezeket, tisztátalanná lesz-é? És felelének a papok, és mondák: Tisztátalanná!

14 Aggeus pedig felele, és mondá: Épp így e nép és épp így e nemzet én elõttem, azt mondja az Úr, és épp így kezöknek minden munkája, és a mit ide felhoznak: tisztátalan az.

15 Most azért jól gondoljátok meg e naptól fogva az elmultakat is, mielõtt még követ kõre tettek volna az Úr hajlékában!

16 Az elõtt elmentek a huszas garmadához, és tíz lett; elmentek a sajtóhoz, hogy ötven vederrel merítsenek, és húsz lett.

17 Megvertelek titeket üszöggel, ragyával, és kezetek minden munkáját kõesõvel, és még sem [hajoltatok] hozzám, azt mondja az Úr. x^2.18 Jól gondoljátok hát meg e naptól fogva az elmultakat is! A kilenczedik [hónap] huszonnegyedik napjától, attól a naptól fogva, a melyen letétetett az Úr hajlékának alapja. Jól meggondoljátok!

19 Van-é még mag a csûrben? És bizony, a szõlõ, a füge, a gránátalma és az olajfa sem termett! E naptól fogva megáldalak.

20 Másodszor is szóla az Úr Aggeusnak a hónap huszonnegyedik napján, mondván:

21 Mondd meg Zorobábelnek, Júda fejedelmének: Én megindítom az eget és a földet.

22 És felforgatom az országok királyi székét, és elfogyasztom a pogány országok erejét, és felforgatom a szekeret és a benne ülõket, és lehullanak a lovak és a rajtok ülõk: kiki az õ atyjafiának fegyvere által.

23 Azon a napon, azt mondja a Seregeknek Ura, felveszlek téged Zorobábel, Sealtiélnek fia, én szolgám, azt mondja az Úr, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyürû, mert téged választottalak el, azt mondja a Seregeknek Ura.

Építsétek fel a Templomot!

Dárius király uralkodásának 2. évében[a], a 6. hónap 1. napján szólt az Örökkévaló Haggeus próféta által Zerubbábelhez, Sealtiél fiához, Júda tartományának kormányzójához, és Jósua főpaphoz, Jócádák fiához.

Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Ez a nép azt mondja: »Még jött el az ideje, hogy az Örökkévaló házát[b] egészen helyreállítsuk.[c]«”

De az Örökkévaló így válaszolt Haggeus prófétán keresztül: „Hát annak itt van az ideje, hogy ti kényelmes faburkolatú házaitokban lakjatok, miközben az én házam romokban hever? Gondoljátok csak meg, mire jutottatok! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. — Sok magot vetettetek, de aratáskor mégis keveset vittetek haza! Van ugyan mit ennetek, de sohasem laktok jól! Bort is isztok, de ahhoz már nem elég, hogy megittasodjatok! Van mibe öltözködnötök, de a ruhátok a hideg ellen már nem véd meg. Megkapjátok ugyan a munkátok bérét, de az kifolyik a kezetek közül.[d]

Gondoljátok csak meg, mire jutottatok! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. —

Menjetek hát fel a hegyek erdőségeibe, hozzatok gerendákat, és építsétek fel házamat egészen, hogy gyönyörködjem benne, és hogy dicsőségemre szolgáljon! — mondja az Örökkévaló. —

Hiszen gazdag termést vártatok, de kevés lett. Mikor pedig hazavittétek, én ráfújtam és eltűnt! Mit gondoltok, miért?

Mert az én házam romos és befejezetlen, ti pedig mindannyian csak a saját házatokkal törődtök! — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. — 10 Ezért zárult be fölöttetek az ég, s nem adott harmatot, a föld pedig nem hozott termést. 11 Ezért parancsoltam szárazságot a szántóföldre és a dombokra, a gabonára és szőlőre, az olajfákra és minden egyéb terményre. Sőt, az embereket és az állatokat is sújtotta a szárazság, és minden munkájukat tönkretette.”[e]

A Templom újjáépítését folytatják

12 A vezetők — Zerubbábel, Sealtiél fia és Jósua, Jócádák fia, a főpap — és a száműzetésből hazatért maradék nép engedelmeskedett Istenük az Örökkévaló szavának, amelyet Haggeus próféta által mondott. Hiszen Haggeust Istenük, az Örökkévaló küldte hozzájuk, akit mindannyian tiszteltek és féltek.

13 Akkor Haggeus, az Örökkévaló küldötte, így szólt az egész néphez: „Ezt üzeni nektek az Örökkévaló: »Én vagyok veletek!«”

14-15 Az Örökkévaló felbátorította Zerubbábelt, Sealtiél fiát, Júda kormányzóját és Jósuát, Jócádák fiát, a főpapot, és mind az egész népet. Ezért valamennyien eljöttek, és Dárius király uralkodásának második évében, a 6. hónap 24. napján munkához láttak, hogy Istenük, az Örökkévaló, a Seregek Ura házát egészen felépítsék.

Legyetek bátrak és erősek!

A 7. hónap 21. napján az Örökkévaló üzenete érkezett Haggeus prófétához: „Ezt mondd Zerubbábelnek, Sealtiél fiának, Júda helytartójának és Jósua főpapnak, Jócádák fiának, meg a maradék népnek:

Ki az közületek, aki még eredeti dicsőségében látta ezt a Templomot[f]? Milyennek látjátok most? Ugye, azt gondoljátok, hogy ez semmi ahhoz a Templomhoz képest?

Mégis, légy erős és bátor, Zerubbábel — az Örökkévaló mondja ezt neked! Légy erős és bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia! Legyetek bátrak és erősek ti is mindannyian, akik Izráel földjén éltek — az Örökkévaló mondja ezt nektek! Építsétek fel egészen a Templomot, mert én vagyok veletek, a szövetségem szerint, amelyet kötöttem veletek, amikor kijöttetek Egyiptomból — az Örökkévaló, a Seregek Ura mondja ezt nektek. Szellemem közöttetek lakik, ne féljetek!”

Megrázom a Mennyet és a Földet

Mert ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Egy kis idő múlva még egyszer megrázom a Mennyet és a Földet, a tengert és a szárazföldet. Felrázom az összes nemzetet, és ide hozzák kincseiket: megtöltöm ezt a házat dicsőséggel — ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. Enyém az ezüst és az arany[g] — ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura. Nagyobb lesz ennek a második háznak a dicsősége, mint az elsőé volt — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —, és ezen a helyen adok nektek békességet és bőséget” — mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.

Ettől a naptól fogva megáldalak!

10 Dárius király uralkodásának 2. évében, a 9. hónap 24. napján az Örökkévaló üzenete érkezett Haggeus prófétához.

11 „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Kérdezd meg a papoktól, hogyan rendelkezik a Törvény abban az esetben, 12 mikor valaki az Örökkévalónak szentelt, áldozatra szánt húst visz a ruhája szélébe göngyölve. Ha ilyenkor a ruhája szegélye megérint valamilyen más ételt, például kenyeret, zöldséget, bort, vagy olajat, akkor vajon az a másik étel is szentté lesz-e?”

A papok ezt válaszolták: „Nem, az a másik étel nem válik ettől szentté.”

13 Majd Haggeus tovább kérdezte a papokat: „Amikor valaki megérint egy holttestet, tisztátalanná válik, igaz? Ha egy ilyen tisztátalan ember ér hozzá ezekhez az ételekhez, akkor azok is tisztátalanná lesznek?”

A papok ezt válaszolták: „Igen, amihez hozzáér, az is tisztátalanná válik.”.

14 Akkor Haggeus ezt mondta: „Ugyanígy tisztátalan ez a nép, az egész nemzet az én szememben — azt mondja az Örökkévaló —, és tisztátalan kezüknek minden munkája is. Sőt, amit az oltáron feláldoznak, az is mind tisztátalan!

15 De jól figyeljétek meg, mi történik a mai naptól kezdve! Emlékezzetek rá, hogy ment a sorotok eddig, mielőtt az Örökkévaló Templomát elkezdtétek építeni! 16 Mikor azt reméltétek, hogy a búzavetés húszkosárnyit terem, csak tízet arattatok. Azt vártátok, hogy szőlőtök ötven hordó bort terem, de csak húszat adott. 17 Megvertelek titeket és kezetek munkáját mindenféle csapással: jégesővel, kártevőkkel és betegségekkel, de mégsem fordultatok vissza hozzám! — azt mondja az Örökkévaló. —

18 De jól figyeljétek meg, mi fog történni a mai naptól, a 9. hónap 24. napjától kezdve, amikor befejeztétek az Örökkévaló Templomának alapozását!

Figyeljétek csak meg! 19 Bár az elmúlt években nem hozott jó termést sem a gabona, sem a szőlő, sem a gránátalma, sem az olajfa — de ettől a naptól kezdve bőségesen megáldalak benneteket.”

Pecsétgyűrűm leszel, Zerubbábel!

20 A 9. hónap 24. napján az Örökkévaló másodszor is szólt Haggeus prófétához: 21 „Mondd meg Zerubbábelnek, Júda kormányzójának: Megrázom a Mennyet és a Földet, 22 felfordítom a királyságok trónjait, a nemzetek királyságainak erejét elveszem, felfordítom a harci szekereket, s lehullanak róluk a harcosok, ló és lovasa holtan zuhan a földre. Társaik fegyverétől mind elpusztulnak! 23 Azon a napon — ezt mondja neked az Örökkévaló, a Seregek Ura — felveszlek téged szolgám, Zerubbábel, Sealtiél fia — mondja az Örökkévaló —, és pecsétgyűrűm leszel, mivel téged választottalak!” Ezt üzeni neked az Örökkévaló, a Seregek Ura.

Notas al pie

  1. Aggeus 1:1 Dárius… évében Vagyis Kr.e. 520-ban.
  2. Aggeus 1:2 házát Vagyis a jeruzsálemi Templomot, amelyet a bablioni sereg Kr.e. 586-ban lerombolt.
  3. Aggeus 1:2 Még… helyreállítsuk A Templomot a száműzetésből Kr.e. 536-ban hazatért maradék elkezdte újjáépíteni, de az építkezés hamarosan félbeszakadt, és csak 15 év múlva fejezték be.
  4. Aggeus 1:6 Megkapjátok… közül Szó szerint: „Aki bérért dolgozik, lyukas zacskóba teszi a pénzét.”
  5. Aggeus 1:11 tönkretette A héberben a „szárazság” szó hasonló a „tönkretesz” szóhoz.
  6. Aggeus 2:3 Templomot A babilóniai sereg Kr.e. 586-ban rombolta le az első Templomot. Akik még épségben látták, azok közül Kr.e. 520-ban már csak kevesen voltak életben.
  7. Aggeus 2:8 ezüst és az arany Tágabb értelemben: „minden pénz, vagyon, kincs, érték”.

17  És jöve egy a hét angyal közül, a kinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nékem: Jövel, és megmutatom néked a nagy paráznának kárhoztatását, a ki a sok vizen ül;

A kivel paráználkodtak a föld királyai, és az õ paráznaságának borával megrészegedtek a föld lakosai.

És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala.

Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakõvel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az õ paráznaságának tisztátalanságával,

És az õ homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.

És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétõl és a Jézus bizonyságtevõinek vérétõl; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám õt.

És monda nékem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom néked ez asszonynak titkát és a fenevadét, a mely õt hordozza, a melynek hét feje és tíz szarva van.

A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységbõl jõ fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van.

Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét fõ a hét hegy, a melyen az asszony ül;

10 Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljõ, kevés [ideig] kell annak megmaradni.

11 A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy.

12 A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.

13 Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.

14 Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyõzi õket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az õ vele való hivatalosok és választottak és hívek [is.]

15 És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek.

16 És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggyûlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik õt tûzzel.

17 Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az õ szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az õ birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei.

18 És az asszony, a melyet láttál, ama nagy város, a melynek királysága van a földnek királyain.

A Nagy Parázna

17 Odajött hozzám az egyik angyal a hét közül, akik a hét poharat kapták, és azt mondta: „Jöjj, megmutatom neked a Nagy Parázna elítélését, aki a tengerek felett ül. Ő az, akivel a Föld királyai paráználkodtak, s aki lerészegítette a Föld lakóit paráznaságával, mint erős borral.”

Ekkor az angyal szellemben magával ragadott a pusztába. Ott egy asszonyt láttam, aki egy skarlátvörös színű Szörnyeteg hátán ült, amelynek hét feje és tíz szarva volt. A Szörnyetegre mindenhol olyan nevek és titulusok voltak írva, amelyek Istenre nézve gyalázkodást jelentettek. Az asszony bíborszínű és skarlátvörös ruhát viselt, drágakövekkel, gyöngyökkel és arannyal ékesítette magát. A kezében borral teli aranykelyhet tartott, amely az asszony paráznaságát, és mindenféle utálatos tisztátalanságát jelképezte. Homlokára ez a titokzatos név volt felírva:

nagy babilon

a paráznák anyja

a föld minden gonoszságának anyja

Láttam, hogy az asszony lerészegedett azoknak a vérétől, akiket Isten szent népe közül a Jézusról való tanúskodásukért öltek meg.

Amikor ezt az asszonyt megláttam, nagyon megdöbbentem. Az angyal meg is kérdezte: „Csodálkozol? Feltárom hát neked, mi az értelme ezeknek a jelképeknek: az asszonynak és a hétfejű, tízszarvú Szörnyetegnek, amely az asszonyt a hátán hordozza. A Szörnyeteg, amelyet láttál, volt, de most nincs, azonban arra készül, hogy feljöjjön a feneketlen mélységből, s azután majd a végső pusztulásra megy. A földön élő emberek közül azok, akiknek a nevét nem írták be a világ teremtése előtt az Élet Könyvébe, csodálkoznak, amikor meglátják a Szörnyeteget. Azon csodálkoznak, hogy a Szörnyeteg volt, most nincs, de mégis meg fog jelenni.

Itt van igazán szükséged a bölcsességre és értelemre, hogy ezt megérthesd!

A Szörnyeteg hét feje azt a hét hegyet jelenti, amelyen az asszony ül. 10 De jelenti azt a hét királyt is, akik közül az első öt már meghalt, az egyik most van, az utolsó pedig még nem jött el. Amikor majd eljön, csak rövid ideig marad. 11 Maga a Szörnyeteg pedig, amely volt, de most nincs, az a nyolcadik király. Ez is a hét király közé tartozik, és a pusztulás felé halad.

12 A tíz szarv, amelyet láttál, tíz királyt jelent, akik még nem kezdték meg uralkodásukat. Ők majd a Szörnyeteggel együtt kapnak egyetlen óráig tartó királyi hatalmat. 13 Mind a tíz királynak az a közös szándéka és célja, hogy erejüket és hatalmukat átadják a Szörnyetegnek. 14 Együttes erővel háborút fognak indítani a Bárány ellen.

A Bárány azonban legyőzi őket, mert ő az Urak Ura és a Királyok Királya. Vele együtt fognak győzni azok is, akik kiválasztottak, elhívottak és hűségesek.”

15 Az angyal így folytatta: „Az a hatalmas tenger, amely felett a Nagy Paráznát láttad ülni, a népeket, embertömegeket, nemzeteket és nyelveket jelképezi. 16 A Szörnyeteg és a tíz szarv, amelyet láttál, meggyűlölik a Nagy Paráznát, mindenéből kifosztják, még a ruhát is letépik róla, húsát megeszik, és tűzben pusztítják el. 17 Mert Isten adta ezt a tíz király szívébe, hogy az ő tervét végrehajtsák. Igen, Isten akarta, hogy a tíz király egy akarattal átadja hatalmát a Szörnyetegnek, amíg Isten szavai beteljesednek. 18 Az asszony pedig, akit láttál, azt a nagy várost jelenti, amely a Föld királyai felett uralkodik.”