1 Mózes 4-6
Hungarian Károli
4 Azután ismeré Ádám az õ feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szûli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
2 És ismét szûlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lõn, Kain pedig földmívelõ.
3 Lõn pedig idõ multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcsébõl.
4 És Ábel is vive az õ juhainak elsõ fajzásából és azoknak kövérségébõl. És tekinte az Úr Ábelre és az õ ajándékára.
5 Kainra pedig és az õ ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.
6 És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fõvel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bûn az ajtó elõtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.
8 És szól s beszél vala Kain Ábellel, az õ atyjafiával. És lõn, mikor a mezõn valának, támada Kain Ábelre az õ atyjafiára, és megölé õt.
9 És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Õ pedig monda: Nem tudom, avagy õrizõje vagyok-é én az én atyámfiának?
10 Monda pedig [az Úr]: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földrõl.
11 Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az õ száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedbõl.
12 Mikor a földet míveled, ne adja az többé néked az õ termõ erejét, bujdosó és vándorló légy a földön.
13 Akkor monda Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám.
14 Ímé elûzöl engem ma e földnek színérõl, és a te színed elõl el kell rejtõznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.
15 És monda néki az Úr: Sõt inkább, aki megöléndi Kaint, hétszerte megbüntettetik. És megbélyegzé az Úr Kaint, hogy senki meg ne ölje, a ki rátalál.
16 És elméne Kain az Úr színe elõl, és letelepedék Nód földén, Édentõl keletre.
17 És ismeré Kain az õ feleségét, az pedig fogada méhében, és szûlé Hánókhot. És építe várost, és nevezé azt az õ fiának nevérõl Hánókhnak.
18 És lett Hánókhnak fia, Irád: És Irád nemzé Mekhujáelt: Mekhujáel pedig nemzé Methusáelt, és Methusáel nemzé Lámekhet.
19 Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Czilla.
20 És szûlé Háda Jábált. Ez volt atyjok a sátorban-lakóknak, és a barompásztoroknak.
21 Az õ atyjafiának pedig Jubál vala neve: ez volt atyja minden lantosnak és síposnak.
22 Czilla pedig szûlé Tubálkaint, mindenféle réz- és vasszerszámok kovácsolóját: és Tubálkain hugát, Nahamát.
23 Akkor monda Lámekh az õ feleségeinek: Oh Háda és Czilla, hallgassatok szómra, Lámekh feleségei, halljátok beszédem: embert öltem, mert megsebzett; ifjat öltem, mert megütött.
24 Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekhért.
25 Ádám pedig ismét ismeré az õ feleségét, és az szûle néki fiat, és nevezé annak nevét Séthnek: mert adott [úgymond,] énnékem az Isten más magot Ábel helyett, kit megöle Kain.
26 Séthnek is született fia, és nevezé annak nevét Énósnak. Akkor kezdték segítségül hívni az Úrnak nevét.
5 Ez az Ádám nemzetségének könyve. A mely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt.
2 Férfiúvá és asszonynyá teremté õket, és megáldá õket és nevezé az õ nevöket Ádámnak, a mely napon teremtetének.
3 Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendõt, és nemze [fiat] az õ képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.
4 És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolczszáz esztendõre, és nemze fiakat és leányokat.
5 És lõn Ádám egész életének ideje kilenczszáz harmincz esztendõ; és meghala.
6 Éle pedig Séth száz öt esztendõt, és nemzé Énóst.
7 És éle Séth, minekutánna Énóst nemzette, nyolczszáz hét esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
8 És lõn Séth egész életének ideje kilenczszáz tizenkét esztendõ; és meghala.
9 Éle pedig Énós kilenczven esztendõt, és nemzé Kénánt.
10 És éle Énós, minekutánna Kénánt nemzette, nyolczszáz tizenöt esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
11 És lõn Énós egész életének ideje kilenczszáz öt esztendõ; és meghala.
12 Éle pedig Kénán hetven esztendõt, és nemzé Mahalálélt.
13 És éle Kénán, minekutánna Mahalálélt nemzette, nyolczszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
14 És lõn Kénán egész életének ideje kilenczszáz tíz esztendõ; és meghala.
15 Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendõt, és nemzé Járedet.
16 És éle Mahalálél, minekutánna Járedet nemzette, nyolczszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
17 És lõn Mahalálél egész életének ideje nyolczszáz kilenczvenöt esztendõ; és meghala.
18 Éle pedig Járed száz hatvankét esztendõt, és nemzé Énókhot.
19 És éle Járed, minekutánna Énókhot nemzette, nyolczszáz esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.
20 És lõn Járed egész életének ideje kilenczszáz hatvankét esztendõ; és meghala.
21 Éle pedig Énókh hatvanöt esztendõt, és nemzé Methuséláht.
22 És járt Énókh az Istennel, minekutánna Methuséláht nemzette, háromszáz esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
23 És lõn Énókh egész életének ideje háromszáz hatvanöt esztendõ.
24 És mivel Énókh Istennel járt vala; eltûnék, mert Isten magához vevé.
25 Éle pedig Methusélah száz nyolczvanhét esztendõt és nemzé Lámekhet.
26 És éle Methusélah, minekutánna Lámekhet nemzette, hétszáz nyolczvankét esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.
27 És lõn Methusélah egész életének ideje kilenczszáz hatvankilencz esztendõ; és meghala.
28 Éle pedig Lámekh száz nyolczvankét esztendõt, és nemze fiat.
29 És nevezé azt Noénak, mondván: Ez vígasztal meg minket munkálkodásunkban s kezünk terhes fáradozásában e földön, melyet megátkozott az Úr.
30 És éle Lámekh, minekutánna Noét nemzette, ötszáz kilenczvenöt esztendõt; és nemze fiakat és leányokat.
31 És lõn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendõ; és meghala.
32 És mikor Noé ötszáz esztendõs volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet.
6 Lõn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének.
2 És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közûl, kiket megkedvelnek vala.
3 És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy õ test; legyen életének ideje száz húsz esztendõ.
4 Az óriások valának a földön abban az idõben, sõt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok [gyermekeket] szûlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitõl fogva híres-neves emberek voltak.
5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az õ szívében.
7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színérõl; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.
8 De Noé kegyelmet talála az Úr elõtt.
9 Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.
10 És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.
11 A föld pedig romlott vala Isten elõtt és megtelék a föld erõszakoskodással.
12 Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az õ útát a földön.
13 Monda azért Isten Noénak: Minden testnek vége elérkezett elõttem, mivelhogy a föld erõszakoskodással telt meg általok: és ímé elvesztem õket a földdel egybe.
14 Csinálj magadnak bárkát gófer fából, rekesztékeket csinálj a bárkában, és szurkozd meg belõl és kivûl szurokkal.
15 Ekképen csináld pedig azt: A bárka hoszsza háromszáz sing legyen, a szélessége ötven sing, és a magassága harmincz sing.
16 Ablakot csinálj a bárkán, és egy singnyire hagyd azt felülrõl; a bárka ajtaját pedig oldalt csináld; alsó, közép, és harmad padlásúvá csináld azt.
17 Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élõ lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész.
18 De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled.
19 És minden élõbõl, s minden testbõl, mindenbõl kettõt-kettõt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nõstények legyenek.
20 A madarak közûl az õ nemök szerint, a barmok közûl az õ nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közûl az õ nemök szerint; mindenbõl kettõ-kettõ menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.
21 Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehetõ, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelûl.
22 És úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék.
1 Mózes 4-6
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Az első család
4 Ádám a feleségével, Évával hált. Ezután Éva gyermeket várt, majd fiút szült, akit Kainnak[a] nevezett, mert örömében azt mondta: „Az Örökkévaló megsegített, hogy fiút szüljek!” 2 Azután ismét fiút szült, Kain öccsét, Ábelt. Kain földműves lett, Ábel pedig juhpásztor.
Az első gyilkosság
3 Történt egyszer, hogy Kain áldozatot vitt az Örökkévalónak a föld terméséből. 4 Ábel is áldozott az Örökkévalónak, de ő a nyája elsőszülött bárányainak legjavából.
Az Örökkévaló szívesen fogadta Ábelt és az áldozatát, 5 azonban Kain és az áldozata nem nyerte el a tetszését. Emiatt Kain nagyon megharagudott és elkeseredett. 6 Az Örökkévaló megkérdezte tőle: „Miért haragszol, és miért keseredtél el? 7 Ha azt teszed, ami helyes, elfogadlak téged. Ha pedig nem: Nézd, a bűn lesben áll az ajtód előtt, és uralkodni akar rajtad. De ne engedj neki, hanem te uralkodj rajta!”
8 Ezután Kain szólt Ábelnek: „Menjünk ki ketten a mezőre![b]” Kimentek hát, és ott Kain rátámadt a testvérére és meggyilkolta.
9 Az Örökkévaló megszólította Kaint: „Hol van Ábel, a testvéred?”
Kain ezt felelte: „Honnan tudjam? Nem az én dolgom, hogy törődjek vele!”
10 „Miért tetted ezt, Kain? Meggyilkolt testvéred kifolyt vére bosszúért kiált hozzám a földről — mondta az Örökkévaló. — 11 Ezért megátkozlak: többé nem leszel képes megművelni a földet, amely beitta testvéred vérét, akit meggyilkoltál! 12 Ha műveled a földet, az többé nem terem a számodra semmit, és hontalanul fogsz kóborolni a földön.”
13 „Túl szigorúan büntettél meg! Ez elviselhetetlen! — ellenkezett Kain. 14 — Látod, most elűzöl engem erről a megművelt termőföldről, kitaszítasz jelenlétedből, és hontalanul kell kóborolnom a földön. Attól félek, hogy akárki megölhet engem, akivel találkozom.”
15 „Nem akarom, hogy ez történjen! — válaszolt az Örökkévaló. — Aki meggyilkolja Kaint, annak a családjából hét rokona kell fizessen az életével érte!”
Az Örökkévaló ezzel a figyelmeztetéssel védte meg Kaint, hogy senki meg ne ölje, akivel találkozik.
Kain utódai
16 Kain tehát elfutott az Örökkévaló közeléből, és Édentől keletre, Nód[c] földjén telepedett le.
17 Ezután Kain a feleségével hált, aki terhes lett, majd fiút szült, akit Énóknak nevezett. Kain épített egy várost, és azt is a fiáról nevezte el. 18 Énóknak is született fia: Írád, majd annak is lett fia: Mehújáél. Annak fia Metúsáél, annak fia pedig Lámek.
19 Lámek két feleséget vett: Ádá és Cillá volt a nevük. 20 Ádá szülte Jábált, aki az őse lett az állattartó, sátorlakó népeknek. 21 Ádá másik fiát Júbálnak hívták, aki az őse lett a húros- és fúvós hangszerek zenészeinek. 22 Cillá is szült fiút, Túbálkaint, és annak húgát, Naamát. Túbálkain mestere lett a különböző bronz- és vaseszközök készítésének.
23 Egyszer Lámek így szólt a feleségeihez:
„Ádá és Cillá, figyeljetek!
Feleségeim, hallgassatok szavamra!
Megöltem egy férfit,
mert megsebesített,
egy ifjút,
mert megütött!
24 Ha hétszeres a bosszú Kainért,
akkor Lámekért hetvenhétszeres!”
Sét és Énós születése
25 Ezután Ádám ismét hált a feleségével, Évával, aki ezután gyermeket várt, majd fiút szült. Éva elnevezte ezt a fiút Sétnek[d], mert azt mondta: „Adott nekem az Isten másik gyermeket Ábel helyett, akit Kain meggyilkolt!” 26 Sétnek is született fia, akit Énósnak nevezett. Az ő életében kezdték az emberek segítségül hívni[e] az Örökkévaló nevét.
Ádám utódai Nóéig(A)
5 Ez Ádám leszármazottjainak felsorolása.
Amikor Isten Ádámot megteremtette, saját magához hasonlóvá alkotta.
2 Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, azután megáldotta, és teremtésük napján embernek[f] nevezte őket.
3 Amikor Ádám 130 éves lett, fia született, akit Sétnek nevezett. Sét is hasonlított Ádámra: olyan volt, mint az apja. 4 Ezután Ádám még 800 évet élt, további fiai és leányai születtek, 5 végül 930 éves korában halt meg.
6 Sétnek 105 éves korában született Énós nevű fia. 7 Ezután Sét még 807 évet élt, további fiai és leányai születtek, 8 végül 912 éves korában halt meg.
9 Énósnak 90 éves korában született Kénán nevű fia. 10 Ezután Énós még 815 évet élt, további fiai és leányai születtek, 11 végül 905 éves korában halt meg.
12 Kénánnak 70 éves korában született Mahalalél nevű fia. 13 Ezután Kénán még 840 évet élt, további fiai és leányai születtek, 14 végül 910 éves korában halt meg.
15 Mahalalélnek 65 éves korában született Jered nevű fia. 16 Ezután Mahalalél még 830 évet élt, további fiai és leányai születtek, 17 végül 895 éves korában halt meg.
18 Jerednek 162 éves korában született Énók nevű fia. 19 Ezután Jered még 800 évet élt, további fiai és leányai születtek, 20 végül 962 éves korában halt meg.
21 Énóknak 65 éves korában született Metúselah nevű fia. 22 Ezután Énók még 300 évig szoros közösségben élt Istennel, és további fiai meg leányai születtek. 23-24 A földön Énók élete 365 évig tartott. Szoros közösségben élt Istennel, aki végül magához emelte.[g] Ettől kezdve Énókot senki sem látta többé.
25 Metúselahnak 187 éves korában született Lámek nevű fia. 26 Ezután Metúselah még 782 évet élt, további fiai és leányai születtek, 27 végül 962 éves korában halt meg.
28 Lámeknak 182 éves korában fia született, 29 akit Nóénak[h] nevezett, mert ezt mondta: „Ez a fiú hoz nekünk megnyugvást és vigasztalást fáradságos munkánk közepette ezen a földön, amelyet az Örökkévaló megátkozott.” 30 Lámek még 595 évet élt Nóé születése után, további fiai és leányai születtek, 31 végül 777 éves korában halt meg. 32 Miután Nóé elmúlt 500 éves, három fia született: Sém, Hám és Jáfet.
Az özönvíz előtt
6 Az emberek elszaporodtak és elterjedtek a földön. Isten fiainak tetszettek az emberek leányai, mert nagyon vonzónak látták őket. Akik megtetszettek nekik, azokat el is vették feleségül.
3 Akkor az Örökkévaló ezt mondta: „Ne maradjon szellemem örökké az emberben, hiszen ő csak halandó földi lény![i] Legyen hát életének ideje mindössze 120 esztendő.”[j]
4 Isten fiai elvették az emberek leányait, akik gyerekeket szültek nekik. Ezekből lettek a régi idők híres-nevezetes hősei, nagy harcosok, akik akkoriban — sőt még később is — éltek a földön.
5 Az Örökkévaló látta, hogy az ember gonoszsága az egész földön elhatalmasodott. Megvizsgálta és úgy találta, hogy az emberek szívében minden gondolat, szándék és terv mindig csak rosszra irányul. 6 Emiatt az Örökkévaló megbánta, hogy embert teremtett a földre, és bánkódott. 7 Majd az Örökkévaló elhatározta: „Eltörlöm a földről az embert, akit teremtettem! Sőt, az állatokat is elpusztítom vele együtt! Elpusztítom az embereket, a kis és nagy szárazföldi állatokat és a madarakat is, mivel már bánom, hogy megalkottam őket.”
Nóé története
8 Nóé azonban kedves volt az Örökkévalónak, ezért neki megkegyelmezett.
9 Ez Nóé nemzetségének története.
Nóé igaz ember[k] volt. Kortársai közül senki sem vádolhatta őt semmilyen bűnnel. Nóé szoros közösségben élt Istennel. 10 Három fia született: Sém, Hám és Jáfet.
11-12 Az egész emberiség végleg rossz útra tért. Isten megvizsgálta a föld lakosait, és látta, hogy annyira erőszakosak lettek, hogy az egész földet elborították bűntetteikkel.
13 Ezért Isten azt mondta Nóénak: „Elhatároztam, hogy minden embert[l] kiirtok a föld színéről, mert az emberek erőszakossága már elborította az egész földet! Bizony, elpusztítom őket és a földet!
14 Építs hát magadnak egy bárkát gófer fából, és tapaszd be kívül-belül szurokkal! Készíts benne szobákat és rekeszeket! 15 Így készítsd el: a hossza 300, a szélessége 50, a magassága pedig 30 könyöknyi legyen![m] 16 A bárka teteje alatt egy könyök[n] magas nyílást hagyj a fény számára! Az ajtót a bárka oldalán helyezd el! Emeletes legyen a bárka: alsó, középső és felső szintet készíts benne!
17 Tehát építsd meg a bárkát, mert hatalmas özönvízzel fogom elborítani az egész földet, és minden élőlényt kiirtok az ég alatt, amelyben élő lehelet van. Bizony, a szárazföldön minden élőlény el fog pusztulni!
18 Veled azonban, Nóé, szövetséget kötök: te jöjj be a bárkába, s veled együtt a fiaid, feleséged és fiaid feleségei is jöjjenek be! 19 Ugyancsak hozz be a bárkába mindenféle állatból kettőt-kettőt, hogy veled együtt életben maradjanak. Minden fajból egy hímet és egy nőstényt válassz! 20 Mindenféle madárból, kis és nagy szárazföldi vadállatból is hozz be kettőt-kettőt a fajuk szerint — mindegyikből hímet és nőstényét —, hogy túléljék az özönvizet! 21 Gyűjts össze mindenféle élelmet, és raktározd el a bárkában, mind a magatok, mind az állatok számára.”
22 Nóé mindezt el is végezte: mindent pontosan úgy tett, ahogy Isten parancsolta.
Footnotes
- 1 Mózes 4:1 Kain A héberben ez a szó hasonlít a „kaptam” szóra.
- 1 Mózes 4:8 Menjünk ki ketten a mezőre Ez a mondat az ókori görög (LXX) fordításban található, a masszoréta héber szövegben nem.
- 1 Mózes 4:16 Nód Azt jelenti: „vándorlás”.
- 1 Mózes 4:25 Sét Neve azt jelenti: „adni”.
- 1 Mózes 4:26 segítségül hívni Azt is jelenti: „imádni”, „imádkozni”.
- 1 Mózes 5:2 embernek Szó szerint: „adam”-nak, amely lehet személynév: „Ádám”, de jelentheti általában az embert is.
- 1 Mózes 5:23 A földön… emelte Szó szerint: „Énók 365 évig élt. Istennel járt, és eltűnt, mert Isten magához vette.” Az a kifejezés, hogy „Istennel járt” azt jelenti, hogy „állandóan szoros közösségben élt vele”. A görög fordításban (LXX): „Énók kedves volt Istennek”. A 22. versben is, és a 6:9-ben is.
- 1 Mózes 5:29 Nóé Ez a szó a héberben hasonlít a „pihenés”, „vigasztalás” szóhoz.
- 1 Mózes 6:3 halandó földi lény Szó szerint: „test”.
- 1 Mózes 6:3 Legyen… esztendő Vagy: „Ezért mostantól már csak 120 évig fognak élni.” — vagyis Isten akkor, amikor ezt mondta, még 120 évet engedélyezett az emberiségnek, s azután az Özönvíz következett.
- 1 Mózes 6:9 igaz ember Vagy: „Nóé tökéletes volt a maga nemzedékében.” Ez a kifejezés azt jelenti, hogy Nóé igazságos, becsületes és jó ember volt, aki mindig hűséges volt Istenhez, és engedelmeskedett neki.
- 1 Mózes 6:13 minden embert Szó szerint: „minden testet”. Ez a kifejezés jelentheti az egész emberiséget, de az összes élőlényt is.
- 1 Mózes 6:15 A bárka mai mértékkel kb. 133–156 m hosszú, 22–26 m széles, és 13–16 m magas volt.
- 1 Mózes 6:16 egy könyök Kétféle „könyök” ismert: a rövidebb kb. 44 cm, a hosszabb kb. 52 cm.
Máté 2
Hungarian Károli
2 A mikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletrõl bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván:
2 Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az õ csillagát napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki.
3 Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egész Jeruzsálem.
4 És egybegyûjtve minden fõpapot és a nép írástudóit, tudakozódik vala tõlük, hol kell a Krisztusnak megszületnie?
5 Azok pedig mondának néki: A júdeai Bethlehemben; mert így írta vala meg a próféta:
6 És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belõled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt.
7 Ekkor Heródes titkon hivatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolá tõlük a csillag megjelenésének idejét.
8 És elküldvén õket Bethlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezõsködjetek a gyermek felõl, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek néki.
9 Õk pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, elõttük megy vala mind addig, a míg odaérvén, megálla a hely fölött, a hol a gyermek vala.
10 És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének.
11 És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tõnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát.
12 És mivel álomban meginttettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájokba.
13 Mikor pedig azok visszatérnek vala, ímé megjelenék az Úrnak angyala Józsefnek álomban, és monda: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és fuss Égyiptomba, és maradj ott, a míg én mondom néked; mert Heródes halálra fogja keresni a gyermeket.
14 Õ pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Égyiptomba távozék.
15 És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, a mit az Úr mondott a próféta által, a ki így szólt: Égyiptomból hívtam ki az én fiamat.
16 Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták õt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendõstõl és azon alól, az idõ szerint, a melyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektõl.
17 Ekkor teljesedék be, a mit Jeremiás próféta mondott, a midõn így szólt:
18 Szó hallatszott Rámában: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az õ fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.
19 Mikor pedig Heródes meghalt, ímé az Úrnak angyala megjelenék álomban Józsefnek Égyiptomban.
20 Mondván: Kelj fel, vedd a gyermeket és annak anyját, és eredj az Izráel földére; mert meghaltak, a kik a gyermeket halálra keresik vala.
21 Õ pedig felkelvén, magához vevé a gyermeket és annak anyját, és elméne Izráel földére.
22 Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek, az õ atyjának helyén, nem mert vala oda menni, hanem minthogy álomban meginteték, Galilea vidékeire tére.
23 És oda jutván, lakozék Názáret nevû városban, hogy beteljesedjék, a mit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni.
Máté 2
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A keleti bölcsek imádják Jézust
2 Jézus a júdeai Betlehemben született, Heródes király uralkodása idején. Ezután bölcsek érkeztek keletről Jeruzsálembe, 2 és azt kérdezték: „Hol van az a kisgyermek, aki a zsidók királyának született? Ugyanis láttuk feltűnni a csillagát keleten — és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”
3 Heródes királyt ez a hír nagyon nyugtalanította, és vele együtt Jeruzsálem egész népe is felbolydult. 4 Heródes emiatt összehívott minden főpapot és törvénytanítót, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Messiásnak. 5 „A júdeai Betlehemben — válaszolták ők —, ahogyan megírta a próféta:
6 »Betlehem, Júda földjén,
nem vagy te jelentéktelen Júda fejedelmei között,
mert belőled származik majd az uralkodó,
aki pásztora lesz népemnek, Izráelnek!«”[a]
7 Ekkor Heródes titokban magához hívatta a bölcseket, és aprólékosan kikérdezte őket, hogy mikor látták meg először a csillagot. 8 Ezután elküldte őket Betlehembe. „Menjetek el — mondta nekik —, és tudjatok meg mindent a gyermekről! Ha megtaláljátok, hozzatok nekem hírt róla, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!”
9-10 A bölcsek meghallgatták a királyt, majd útra keltek. Ekkor hirtelen feltűnt előttük ugyanaz a csillag, amelyet már keleten is láttak, és ujjongó öröm töltötte be őket. A csillag előttük ment, majd megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. 11 Bementek a házba, és ott találták a gyermeket, anyjával, Máriával együtt. Leborultak a gyermek előtt, és imádták. Majd felnyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
12 Mivel Isten álmukban figyelmeztette a bölcseket, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, ezért más úton tértek haza.
Menekülés Egyiptomba
13 Miután a bölcsek elmentek, Józsefnek álmában megjelent az Örökkévaló egyik angyala, és ezt mondta: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg ismét szólok neked! Heródes ugyanis kutatni fog a gyermek után, mert meg akarja ölni.”
14 József azonnal felkelt, és még azon az éjjelen a gyermekkel és annak anyjával együtt Egyiptomba indult. 15 Ott is maradt egészen Heródes haláláig. Így teljesedett be, amit az Örökkévaló mondott a próféta által:
„Egyiptomból hívtam ki a fiamat.”[b]
Heródes megöleti a betlehemi gyermekeket
16 Amikor Heródes fölismerte, hogy a bölcsek túljártak az eszén, őrjöngött dühében. Kiküldte a katonáit, hogy öljenek meg Betlehemben és a környékén minden fiúgyermeket, aki kétéves, vagy annál fiatalabb volt. A két éves kort azért szabta meg, mert a bölcsektől megtudta a csillag feltűnésének idejét. 17 Ekkor teljesedett be, amit Isten Jeremiás próféta által mondott:
18 „Kiáltozás hallatszott Rámában,
nagy sírás és jajgatás:
Ráhel siratta gyermekeit,
és nem akart megvigasztalódni,
mert meghaltak.”[c]
Visszatérés Egyiptomból
19 József és családja Egyiptomban éltek, amikor Heródesnek vége lett. Akkor az Örökévaló egyik angyala megjelent Józsefnek álmában, 20 és ezt mondta: „Kelj fel, vedd a gyermeket és az anyját, és térj vissza Izráel földjére, mert akik meg akarták ölni a gyermeket, már meghaltak!”
21 József útrakelt, és hazatért a gyermekkel és Máriával Izráel földjére. 22 De nem mert Júdeába menni, mert meghallotta, hogy ott Arkhelaosz, Heródes fia uralkodik. Akkor Isten tanácsot adott Józsefnek álmában, aki így a családjával együtt Galileába ment, 23 és odaérve Názáret városában telepedett le.
Így teljesedett be, amit Isten a próféták által mondott a Messiásról:
„Názáretinek[d] fogják őt nevezni.”
Footnotes
- Máté 2:6 Idézet: Mik 5:2.
- Máté 2:15 Idézet: Hós 11:1.
- Máté 2:18 Idézet: Jer 31:15.
- Máté 2:23 Názáretinek Vagyis Názáret városából valónak nevezik. A „názáret” szó hasonló ahhoz a szóhoz, amely Ézs 11:1-ben fordul elő, az egyik Messiásra vonatkozó próféciában, s amelynek jelentése: vesszőszál, facsemete, sarj, ág.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center