1 Mózes 16-17
Hungarian Károli
16 És Szárai, az Ábrám felesége nem szûle néki; de vala néki egy Égyiptomból való szolgálója, kinek neve Hágár vala.
2 Monda azért Szárai Ábrámnak: Ímé az Úr bezárolta az én méhemet, hogy ne szûljek: kérlek, menj be az én szolgálómhoz, talán az által megépülök; és engede Ábrám a Szárai szavának.
3 Vevé tehát Szárai, Ábrám felesége az Égyiptombeli Hágárt, az õ szolgálóját, tíz esztendõvel azután, hogy Ábrám a Kanaán földén letelepedék, és adá azt Ábrámnak az õ férjének feleségül.
4 És béméne Hágárhoz, és az fogada az õ méhében; ez pedig a mint látta, hogy terhes, nem vala becsülete az õ asszonyának õ elõtte.
5 Monda azért Szárai Ábrámnak: Bántódásom van miattad. Én adtam öledbe szolgálómat, és mivelhogy látja, hogy teherbe esett, nincsen elõtte becsületem. Tegyen ítéletet az Úr én közöttem és te közötted.
6 És monda Ábrám Szárainak: Ímé a te szolgálód kezedben van, azt tedd vele a mit jónak látsz. Nyomorgatja vala azért Szárai, és az elfuta õ elõle.
7 És találá õt az Úrnak angyala egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, a mely a Súrba menõ úton van.
8 És monda: Hágár, Szárai szolgálója! honnan jössz és hová mégy? És az monda: Az én asszonyomnak, Szárainak színe elõl futok én.
9 Akkor monda néki az Úr angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magad az õ kezei alatt.
10 És monda néki az Úrnak angyala: Felettébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se legyen.
11 És monda néki az Úrnak angyala: Ímé te terhes vagy, és szûlsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.
12 Az pedig vadtermészetû ember lesz: az õ keze mindenek ellen, és mindenek keze õ ellene; és minden õ atyjafiának ellenébe üti fel sátorát.
13 És nevezé Hágár az Úrnak nevét, a ki õ vele szólott vala: Te vagy a látomás Istene. Mert monda: Avagy nem e helyen láttam a látomás után?
14 Annakokáért nevezé azt a forrást Lakhai Rói forrásának; ott van Kádes és Béred között.
15 És fiat szûle Hágár Ábrámnak, és nevezé Ábrám az õ fiának nevét, a kit Hágár szûl vala néki, Ismáelnek.
16 Ábrám pedig nyolczvanhat esztendõs vala, a mikor Hágár Ismáelt szûlé Ábrámnak.
17 Mikor Ábrám kilenczvenkilencz esztendõs vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én elõttem, és légy tökéletes.
2 És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.
3 És arczára borúla Ábrám; az Isten pedig szóla õnéki, mondván:
4 A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszesz.
5 És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.
6 És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tõled.
7 És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségûl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.
8 És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenök lészek nékik.
9 Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megõrizzed, te és a te magod te utánad az õ nemzedékei szerint.
10 Ez [pedig] az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körûlmetéltessék nálatok.
11 És metéljétek körûl a ti férfitestetek bõrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.
12 Nyolcznapos korában körûlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentõl, a ki nem a te magodból való.
13 Körûlmetéltetvén körûlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségûl lesz az én szövetségem a ti testeteken.
14 A körûlmetéletlen férfi pedig, a ki körûl nem metélteti az õ férfitestének bõrét, az ilyen lélek kivágattatik az õ népe közûl, [mert] felbontotta az én szövetségemet.
15 És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az õ neve.
16 És megáldom õt, és fiat is adok õ tõle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak õ tõle.
17 Ekkor arczára borúla Ábrahám, és nevete és gondolá az õ szívében: vajjon száz esztendõs embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilenczven esztendõs lévén, szûlhet-é?
18 És monda Ábrahám az Istennek: Vajha Ismáel élne te elõtted.
19 Az Isten pedig monda: Kétségnélkûl a te feleséged Sára szûl néked fiat, és nevezed annak nevét Izsáknak, és megerõsítem az én szövetségemet õ vele örökkévaló szövetségûl az õ magvának õ utánna.
20 Ismáel felõl is meghallgattalak: Ímé megáldom õt, és megszaporítom õt és megsokasítom õt felette nagyon; tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem õt.
21 Az én szövetségemet pedig megerõsítem Izsákkal, kit néked szûl Sára ez idõkorban a következõ esztendõben.
22 És elvégezé vele való beszédét, és felméne az Isten Ábrahámtól.
23 Vevé azért Ábrahám Ismáelt az õ fiát, és háza minden szülöttét, és mind a pénzén vetteket, minden férfiat Ábrahám házanépe közûl és körûlmetélé férfitestöknek bõrét ugyanazon napon, a mikor szólott vala vele az Isten.
24 Ábrahám pedig kilenczvenkilencz esztendõs vala, mikor körûlmetélé az õ férfitestének bõrét.
25 Ismáel pedig az õ fia tizenhárom esztendõs vala, mikor körûlmetélék az õ férfitestének bõrét.
26 Ugyanazon napon metéltetett körûl Ábrahám és Ismáel az õ fia.
27 És házának minden férfi tagja, háza szülöttei és kik idegen embertõl pénzen vásároltattak, vele együtt körûlmetéltetének.
1 Mózes 16-17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Hágár és Izmáel
16 Száraj, Abrám felesége nem szült még gyermeket, de volt egy fiatal egyiptomi szolgálója, Hágár. 2 Azt mondta hát Száraj Abrámnak: „Kérlek, figyelj rám! Az Örökkévaló nem engedte meg, hogy gyermeket szüljek. Tedd meg hát a kedvemért, hogy hálj a szolgálómmal, Hágárral — akkor talán ő majd szül neked gyermeket, akit a sajátomnak tekinthetek!” Abrám beleegyezett. 3 Így hát Abrám felesége, Száraj a férjének ajándékozta Hágárt, egyiptomi szolgálóját, hogy Abrám felesége legyen[a]. Ez tíz évvel azután történt, hogy Abrám Kánaán földjére érkezett.
4 Abrám együtt hált Hágárral, aki várandós lett. Mikor azonban Hágár észrevette, hogy gyermeket vár, úrnőjét, Szárajt már nem tisztelte úgy, mint addig. 5 Ezt azután Száraj elpanaszolta Abrámnak: „Látod, hogy viselkedik velem Hágár, és te nem teszel semmit! Igaz, én adtam neked a szolgálómat, de amióta terhes lett, már nem tisztel úgy, mint azelőtt! Az Örökkévaló legyen bíró közted és közöttem!”
6 Abrám így felelt: „Száraj, Hágár mégiscsak a te szolgálód! Tegyél vele, amit akarsz!” Ettől fogva Száraj keményen és rosszul bánt Hágárral, aki végül megszökött úrnőjétől.
Az Örökkévaló megszólítja Hágárt
7 Hágár a Súrba vezető úton indult el, és éppen egy forráshoz ért, amikor az Örökkévaló angyala megjelent, és megszólította: 8 „Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mész?”
„Úrnőm, Száraj elől menekülök” — válaszolta Hágár.
9 „Menj csak vissza úrnődhöz, és engedelmeskedj neki!” — mondta az Örökkévaló angyala.
10 Majd hozzátette: „Annyira megsokasítom utódaidat, hogy meg sem lehet őket számolni.”
11 Azután ismét szólt hozzá:
„Figyelj rám! Gyermeket vársz,
és fiút fogsz szülni.
Izmáelnek[b] nevezd,
mert meghallgatott téged az Örökkévaló,
sok szenvedésed között!
12 Izmáel vad lesz és féktelen,
mint a pusztai vadszamár,
szembeszáll mindenkivel,
és mindenki ellene lesz,
mégis rokonai közelében fog lakni.”
13 Akkor Hágár felkiáltott: „Te vagy az Isten, aki lát engem!” Így nevezte Hágár az Örökkévalót, aki beszélt vele. Majd azt gondolta: „Valóban láttam Istent, és mégis élek?” 14 Ezért hívják azt a forrást ma is így: „Az Élő Isten forrása, aki lát engem” — ott található Kádés és Bered között. 15 Ezután Hágár visszatért, majd fiút szült Abrámnak, aki Izmáelnek nevezte a fiát. 16 Abrám ekkor 86 éves volt.
A Szövetség jele: a körülmetélés
17 Amikor Abrám 99 éves lett, az Örökkévaló ismét megjelent neki, és megszólította:
„Én a Mindenható Isten[c] vagyok,
te pedig élj a jelenlétemben,
és senki ne vádolhasson téged!
2 Szövetséget kötök veled,
és nagyon megsokasítom utódaidat.”
3 Akkor Abrám a földre borult Isten előtt, aki így folytatta: 4 „Lásd, ez az én részem a szövetségből: Sok nép atyjává teszlek. 5 A neved sem Abrám[d] lesz, hanem Ábrahám[e], mert sok nép atyjává tettelek. 6 Nagyon megsokasítalak, nemzeteket támasztok belőled, és királyok származnak tőled. 7 Szövetséget kötök veled, és nemzedékről-nemzedékre utódaiddal is: örök szövetséget, hogy Istened leszek, és nekik is Istenükké leszek. 8 Kánaán földjét pedig, amelyen most jövevény vagy, neked és utódaidnak adom örök birtokul, és Istenükké leszek.”
9 Azután ezt mondta Isten Ábrahámnak: „A te részed a szövetség szerint: tartsd meg szövetségemet, és utódaid is őrizzék meg, nemzedékről-nemzedékre! 10 Ez az én szövetségem, amelyet veled és utódaiddal kötöttem, s amelyet meg kell tartanotok: minden fiút és férfit metéljetek körül! 11 Ez legyen a jele szövetségemnek, melyet veled kötöttem, hogy körülmetélitek a férfi testének előbőrét! 12 Az újszülött fiúknál ezt nyolcnapos korukban végezzétek el, nemzedékről-nemzedékre! Minden fiúgyermekre vonatkozik ez, akár a családod tagja, akár nem — még a pénzen vett rabszolgára is. 13 Igen, körül kell metélnetek minden fiúgyermeket, akár a saját fiad, akár a rabszolgád gyermeke. Hordozzátok örök szövetségem jelét a testeteken!
14 Aki pedig közöttetek férfi létére nincs körülmetélve, az megtörte szövetségemet, ezért ki fogják irtani népe közül.”
Az Örökkévaló megígéri, hogy Sárának fia születik
15 Azután Isten folytatta: „Ami pedig a feleségedet, Szárajt[f] illeti, ne nevezd többé így, hanem Sára[g] legyen a neve! 16 Én pedig megáldom őt: fiút adok neked Sárától. Bizony, megáldom Sárát, nemzetek anyjává teszem, és népek királyai származnak tőle.”
17 Ekkor Ábrahám a földre borult Isten előtt, de magában nevetett, és azt gondolta: „Ugyan, hogy lehetne száz éves koromban fiam? Hát Sára hogyan szülhetne 90 éves létére?”
18 De hangosan csak ezt válaszolta: „Bárcsak jóindulattal lennél Izmáel iránt!”
19 „Nem úgy, Ábrahám! — felelt Isten. — Sára, a feleséged szül neked fiút, akit nevezz Izsáknak![h] Én pedig örök szövetséget kötök Izsákkal és utódaival is.
20 Azonban meghallgattam kérésedet Izmáel felől: lásd megáldottam, megszaporítom és megsokasítom őt is. Tizenkét fejedelem lesz utódai között, és nagy nemzetté teszem. 21 De szövetséget csak Izsákkal kötök, akit Sára egy év múlva fog neked szülni.”
22 Ezzel Isten befejezte a beszélgetést Ábrahámmal, és fölment tőle.
23 Még ugyanezen a napon Ábrahám megtette, amit Isten parancsolt neki. Izmáelt, meg háza férfi szolgáit, és azok fiait — akár a házánál születtek, akár pénzért vett rabszolgák voltak — mind összehívta, és megparancsolta, hogy végezzék el a körülmetélést. 24-26 Ábrahám 99 éves, a fia, Izmáel pedig 13 éves volt, amikor mindketten körülmetélkedtek. 27 Ugyanazon a napon körülmetélkedtek Ábrahám összes fiú és férfi szolgái is — akár a házánál születtek, akár pénzért vett rabszolgák voltak.
Footnotes
- 1 Mózes 16:3 Akkoriban elfogadott volt, hogy a meddő feleség helyett annak szolgálója szült gyermeket urának. Ez a gyermek jogilag teljesen a meddő feleség gyermekének számított.
- 1 Mózes 16:11 Izmáel Azt jelenti: „Isten meghallgat”.
- 1 Mózes 17:1 Mindenható Isten Szó szerint: „Él-Saddáj” — ennek jelentése vitatott.
- 1 Mózes 17:5 Abrám Jelentése: „tiszteletre méltó atya”, vagy „felmagasztalt apa”.
- 1 Mózes 17:5 Ábrahám Jelentése: „sokaság atyja”, „sok nép őse”.
- 1 Mózes 17:15 Száraj Jelentése (valószínűleg arám nyelven): „hercegnő”.
- 1 Mózes 17:15 Sára Jelentése szintén „hercegnő”, de ez héber szó.
- 1 Mózes 17:19 Izsák Ez a héberben úgy hangzik, mint a „nevetés” szó.
Máté 5:27-48
Hungarian Károli
27 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az õ szívében.
29 Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
30 És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
31 Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
32 Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
33 Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
34 Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35 Se a földre, mert az az õ lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36 Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
38 Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
39 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felõl, fordítsd felé a másik orczádat is.
40 És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsõt is.
41 És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettõre.
42 A ki tõled kér, adj néki; és a ki tõled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43 Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyûlöld ellenségedet.
44 Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyûlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
45 Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az õ napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esõt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46 Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedõk is nem ugyanazt cselekeszik-é?
47 És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedõk is nem azonképen cselekesznek-é?
48 Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.
Read full chapter
Máté 5:27-48
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A szexuális bűnökről
27 „Hallottátok, hogy megmondták: »Ne kövess el házasságtörést!«[a] 28 Én viszont azt mondom nektek: ha valaki a házasságtörés vágyával néz más feleségére, az magában már el is követte a házasságtörés bűnét. 29 Ezért, ha a jobb szemed vinne bűnbe, még azt is inkább vájd ki, és hajítsd el! Jobban jársz, ha a tested egy részét elveszíted, mint ha ép testtel dobnak a gyehennára! 30 Ha pedig a jobb kezed vinne bűnbe, még azt is vágd le, és dobd el! Jobban jársz, ha a tested egy részét elveszíted, mint ha ép testtel vetnek a gyehennára!”
A válásról(A)
31 „Ezt is mondták nektek: »Aki elválik a feleségétől, adjon neki válólevelet!«[b] 32 Én viszont azt mondom: maga hajtja a feleségét a házasságtörés bűnébe az a férfi, aki bármilyen okból — egyet kivéve — elválik a feleségétől. A kivétel pedig az, ha a feleség házasságtörést követett el. S aki az elbocsátott asszonyt feleségül veszi, az is házasságtörést követ el.”
Az esküről
33 „Hallottátok, hogy őseinknek azt mondták: »Ha megesküszöl valamire, azt ne szegd meg! Amit esküvel ígértél az Örökkévalónak, azt teljesítsd!«[c] 34 Én viszont azt mondom nektek: egyáltalán ne esküdjetek, se az Égre, mert az Isten királyi trónja, 35 se a Földre, mert az Isten lábtartója, se Jeruzsálemre, mert az a Nagy Király városa! 36 Még a saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod feketévé vagy fehérré tenni! 37 Ha »igent« gondoltok, akkor mondjatok igent, ha »nemet« — akkor mondjatok nemet! Amit ezen kívül még hozzátesztek, az már a Gonosztól van.”
Ne fizess rosszal a rosszért!(B)
38 „Hallottátok, hogy megmondták: »Szemet szemért és fogat fogért!«[d] 39 Én viszont azt mondom nektek: ne üssetek vissza annak, aki kárt okoz nektek! Ha valaki arcul üt az egyik oldalról, tartsd oda neki a másik arcodat is! 40 Ha valaki el akarja perelni tőled a kabátodat, add oda neki az ingedet is! 41 Ha valaki arra kényszerít, hogy vidd a csomagját egy mérföldre, vidd el neki kettőre! 42 Ha valaki kölcsönkér tőled valamit, azt add kölcsön neki! Ha pénzt kér kölcsön, ne utasítsd el!”
Szeressétek ellenségeiteket!(C)
43 „Hallottátok, hogy megmondták: »Szeresd a honfitársaidat, de gyűlöld az ellenségeidet!«[e] 44 Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket! 45 Így valóban Mennyei Atyátok fiai lesztek. Ő ugyanis felhozza a Napot, amely az övé, hogy világítson a gonoszoknak és a jóknak is. Hasonlóképpen, esőt küld az igazságosaknak és a bűnösöknek egyaránt. 46 Ha tehát csak azokat szeretitek, akik szeretnek titeket, ugyan milyen jutalmat kaptok? Ennyit a vámszedők is megtesznek! 47 Ha csak a testvéreiteknek köszöntök, ugyan mennyivel tesztek többet, mint mások? Ezt még azok is megteszik, akik nem ismerik Istent! 48 Legyetek tehát tökéletesek, mint ahogy Mennyei Atyátok tökéletes!”
Read full chapterCopyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center