Ezékiel 37-39

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Látomás a száraz csontok völgyéről

37 Az Örökkévaló rám helyezte a kezét, és Szelleme által kivitt egy tágas völgybe, amely telis-tele volt csontokkal. ² Körülvezetett a völgyben, és láttam, hogy rengeteg csont hever szanaszét, amelyek már teljesen megszáradtak.

³ Akkor az Örökkévaló megkérdezett: „Ember fia, mit gondolsz, megelevenedhetnek még ezek a csontok?”

Azt válaszoltam: „Ó, Uram, te vagy az Örökkévaló, ezt csak te tudhatod!”

⁴ Ekkor azt mondta nekem: „Prófétálj ezekről a csontokról! Ezt mondd nekik: »Ti száraz csontok, halljátok meg az Örökkévaló szavát! ⁵ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: Lássátok meg, én szellemet hozok belétek, hogy életre keljetek! ⁶ Inakat és izmokat adok rátok, bőrrel borítalak benneteket, és szellemet adok belétek, hogy életre keljetek. Akkor tudjátok meg, hogy én vagyok az Örökkévaló!«”

⁷ Tehát prófétáltam, ahogy az Örökkévaló megparancsolta, és ekkor nagy mennydörgést hallottam. Azután láttam, hogy a csontok — nagy zörgés közepette — kezdtek egymáshoz illeszkedni. ⁸ Majd a szemem láttára inak és izmok növekedtek rajtuk, végül bőr borította be a testeket. Szellem azonban még nem volt bennük: nem lélegeztek.

⁹ Ekkor az Örökkévaló ismét szólt hozzám: „Prófétálj a szellemnek, ember fia, prófétálj! Mondd neki: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: Jöjj elő a négy égtáj felől, és lehelj életet ezekbe, akiket megöltek, hogy feléledjenek!”

¹⁰ Tehát prófétáltam, ahogy az Örökkévaló megparancsolta, s ekkor szellem szállt a földön fekvő testekbe, azok pedig életre keltek, és talpra álltak! Hatalmas sereg lett belőlük!

¹¹ Ezután az Örökkévaló ezt mondta nekem: „Ember fia, ezek a csontok Izráel egész népét jelképezik. Látod, ők azt mondják: »Még a csontjaink is kiszáradtak!^[a] Minden reménységünk odalett, végünk van!« ¹² Ezért hát prófétálj, és mondd nekik: Ezt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló: Nézzétek, felnyitom sírjaitokat, és kihozlak onnan titeket, népem! Azután hazaviszlek benneteket Izráel földjére. ¹³ Amikor kihozlak titeket sírjaitokból, népem, akkor majd megtudjátok, és felismeritek, hogy én vagyok az Örökkévaló! ¹⁴ Saját Szellemem adom, hogy bennetek lakjon, és életre keljetek. Letelepítelek a saját földetekre. Akkor majd megtudjátok, megértitek és elismeritek, hogy mindezt én, az Örökkévaló mondtam, és véghez is vittem.”

Prófécia a két népről, amely egyesül

¹⁵ Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ¹⁶ „Ember fia, fogj egy fadarabot, és írd rá: »Júda és társai^[b], Izráel fiai«! Majd végy egy másik fadarabot, és ezt írd rá: »József, Efraim, és társai, Izráel egész népe«! ¹⁷ Azután illeszd egymáshoz a két darabot — legyenek eggyé a kezedben!

¹⁸ Amikor majd néped fiai megkérdeznek, hogy mit akarsz ezzel jelezni, ¹⁹ mondd nekik: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló: Nézzétek! Kezembe veszem József fáját, amely Efraim kezében van, és azokat az izráeli törzseket, amelyek vele tartanak, és hozzáillesztem őket Júda fájához. Egy fává teszem őket: az én kezemben valóban eggyé lesznek!

²⁰ A két fadarabot szorítsd össze a markodban az emberek szeme láttára, ²¹ és mondd nekik: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: Nézzétek! Kezembe veszem Izráel fiait, kiragadom őket a nemzetek közül, akik közé szétszóródtak, összegyűjtöm mindenfelől, és hazaviszem őket a saját földjükre. ²² Egy nemzetté teszem őket azon a földön, Izráel hegyein. Egyetlen király fog uralkodni rajtuk, s nem válnak külön többé két királyságra. Nem két nemzet lesz, hanem egy. ²³ Nem fogják többé beszennyezni magukat bálványaikkal, meg utálatos tetteikkel és bűneikkel. Kiszabadítom őket minden lakóhelyükről, ahol vétkeztek ellenem. Tisztára mosom őket bűneikből. Így lesznek népemmé, én pedig Istenükké.

²⁴ Szolgám, Dávid lesz a királyuk: egyetlen pásztora lesz egész népemnek. Törvényeim szerint élnek, és engedelmeskednek parancsaimnak. Amit mondok nekik, megteszik. ²⁵ Ott laknak, azon a földön, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam, s amelyen őseik is laktak. Bizony, ott fognak élni gyermekeikkel sőt, az unokáikkal együtt, és azontúl mindig. Szolgám, Dávid pedig fejedelmük lesz örökké. ²⁶ Szövetséget kötök velük békességre és bőségre, és ez a szövetség örökké érvényes marad. Letelepítem és megszaporítom őket, szent helyemet^[c] pedig örökre közöttük helyezem el. ²⁷ Fölöttük lesz lakóhelyem, Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. ²⁸ Akkor a nemzetek megértik, és elismerik, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki Izráelt a magam számára különválasztottam, mivel örökre Izráelbe helyeztem szent helyemet.”

Prófécia Góg ellen

38 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ² „Ember fia, fordítsd tekinteted Góg felé, és prófétálj róla! Nézz Mágóg országa felé! Góg a fejedelme és vezetője Mesek és Tubal népének. ³ Mondd Gógnak: Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Lásd, én ellened fordulok, Góg, aki Mesek és Tubal fejedelme és vezetője vagy! ⁴ Idecsalogatlak: horgot akasztok az állkapcsodba, azzal vezetlek, hogy egész hatalmas seregeddel együtt kivonulj. Igen, a vezetésed alatt álló seregek teljes fegyverzetben, lovak és lovasok, karddal és pajzzsal felszerelve, mindannyian elindulnak a hadjáratra. ⁵ Perzsia, Etiópia és Líbia is jól felszerelt csapatokat küld, ők is veled tartanak. ⁶ Hasonlóképp veled jön Gómer népe, és a messzi északról Tógarma népe is, segédcsapataikkal együtt — nagy sereg gyűlik össze a vezetésed alatt.

⁷ Készülj fel, Góg! Készülj fel, és szedd össze csapataidat, akik köréd gyülekeznek és csatlakoznak hozzád! ⁸ Hosszú idő múlva parancsot kapsz: az utolsó időkben felvonulsz egy olyan ország ellen, amelyet a korábbi háborúk pusztításai után ismét felépítettek és helyreállítottak. Benyomulsz ebbe az országba, amelynek lakói sok nemzet közül gyűltek össze Izráel hegyeire, amelyek előzőleg hosszú ideig lakatlanok voltak. Lakosaik a népek közül jöttek ki, és valamennyien biztonságban élnek. ⁹ Úgy támadod meg ezt az országot, mint ahogy a vihar lecsap. Benyomulsz hatalmas seregeiddel, és elborítod, mint egy sötét felhő, mert rengetegen jönnek veled.”

¹⁰ Azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Abban az időben gonosz gondolatok támadnak benned, és aljas tervet forralsz. ¹¹ Azt mondod magadban: »Hadseregem lerohanja és elfoglalja ezt az országot (Izráelt), hiszen nem védik őket falak! Megtámadom lakosait, akik békében élnek, és annyira biztonságban érzik magukat, hogy nincsenek városfalaik, és kapuikon zárak — sőt, valójában még kapuik sincsenek! ¹² Rengeteg hadizsákmányt szerzek, és kirabolom őket! Kifosztom városaikat, amelyeket a romokból újjáépítettek, megtámadom lakosaikat, akik a nemzetek közül gyűltek össze, hogy a Föld köldökén lakjanak! Kirabolom őket, hiszen annyi értéket és oly nagy gazdagságot gyűjtöttek össze!«

¹³ Akkor Sebá, Dédán és Társis kereskedői, meg a többi városok üzletemberei azt mondják majd neked, Góg: »Azért jöttél, hogy zsákmányt szerezz? Azért gyűjtöttél ekkora hadsereget, hogy kirabold ezt az országot? El akarod vinni az összes aranyat, ezüstöt, meg a nyájakat és minden értéket, gazdagságot?«”

¹⁴ „Ezért hát, ember fia, prófétálj, és ezt mondd Gógnak: Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Ugye, Góg, megtámadod Izráelt, az én népemet, amikor ők már biztonságban élnek? ¹⁵ Eljössz lakóhelyedről, a messzi északról nagy sereggel, sok más néppel együtt, tömérdek lovassal, hatalmas hadsereggel felvonulsz Izráel ellen. ¹⁶ Megtámadod népemet, Izráelt, és elborítod földjüket, mint sötét viharfelhő az eget. Az utolsó időkben fog ez bekövetkezni.

Amikor eljön az ideje, én hozlak el téged, Góg, hogy földemet megtámadd! Azért teszem ezt, hogy a nemzetek megismerjenek engem, megtanulják tisztelni és megkülönböztetni nevemet. Így is lesz, amikor a nemzetek szeme láttára megmutatom hatalmam rajtad, Góg!”

¹⁷ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Abban az időben majd a nemzetek felismerik, hogy te vagy az, Góg, akiről a régi időkben, szolgáim, Izráel prófétái által szóltam. A népek vissza fognak emlékezni arra, hogy prófétáim azokban a régi időkben rólad prófétáltak: előre megmondták, hogy elhozlak téged, Góg, Izráel ellen.”

¹⁸ Azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Azon a napon, amelyen Góg megtámadja Izráel földjét, fellángol haragom ellene. ¹⁹ Azon a napon hatalmas földrengés lesz Izráel földjén. Ez egészen bizonyos, mert féltő szeretetem és izzó haragom késztet rá, hogy ezt megígérjem! ²⁰ Jelenlétemben minden és mindenki reszketni fog! Remegnek majd az égi madarak, a mezei vadak, és az összes szárazföldi állat, amely a földön mozog. Reszketnek az emberek is az egész föld színén mindenhol. A hegyek leomlanak, a sziklák lezuhannak, a falak ledőlnek.

²¹ Előhívok Góg ellen mindenféle rettentést^[d] az összes hegyeimen — mondja Uram, az Örökkévaló —, a katonák fegyvereiket a társaik fordítják, és egymást öldösik. ²² Megbüntetem Gógot és a vezetése alatt lévőket, az egész hatalmas hadsereget halálos járvánnyal, áradásokat okozó felhőszakadással, hatalmas jégesővel, tűzzel és kénesővel. ²³ Így mutatom meg a nemzeteknek, hogy szent vagyok! Így jelentem ki magam sok nép számára, hogy megismerjenek! Akkor fogják igazán megtudni, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia Góg és serege pusztulásáról

39 „Ember fia, prófétálj Góg ellen! Mondd: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: Lásd, én ellened fordulok, Góg, Mesek és Tubal fejedelme és vezetője! ² Elcsalogatlak, és idevezetlek, hogy felvonulj a távoli északról Izráel hegyeire. ³ Itt azután kiütöm bal kezedből íjadat, és jobbodból nyilaidat. ⁴ Izráel hegyein esel el, itt pusztul el hatalmas sereged, és a népek, akik hozzád csatlakoztak. Mindenféle húsevő madaraknak és mezei vadállatoknak adlak eledelül. ⁵ A nyílt mezőn ér utol a halál — szavamra mondom!” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

⁶ „Tüzet küldök Magóg földjére, és azokra is, akik úgy gondolják, hogy biztonságban laknak a szigeteken és a távoli vidékeken. Akkor fogják megtudni és felismerni, hogy én vagyok az Örökkévaló! ⁷ Megismertetem szent nevem népemmel, Izráellel, és soha többé nem engedem, hogy szent nevemet közönségessé^[e] tegyék! A nemzetek pedig megtudják és elismerik, hogy én vagyok az Örökkévaló, Izráel Szentje! ⁸ Nézzétek! Már közeledik a nap, amikor mindez beteljesedik!” Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ez az a nap, amelyről szóltam!”

⁹ „Akkor Izráel összes városaiból kimennek az emberek a mezőre, összegyűjtik a fegyvereket, amelyeket az ellenség eldobált, és mindet elégetik. Összeszedik a kis és nagy pajzsokat, íjakat, nyilakat, buzogányokat, dárdákat, és hét teljes éven keresztül tüzelnek velük. ¹⁰ Nem kell fát vágniuk az erdőn, vagy gallyakat gyűjteniük, mert az ellenség fegyvereivel tüzelnek. Kifosztják azokat, akik őket akarták kifosztani, és zsákmányt szereznek azoktól, akik tőlük akartak zsákmányt rabolni” — mondja Uram, az Örökkévaló.

¹¹ „Azon a napon adok Gógnak egy területet Izráel földjén: a Vándorok-völgyét^[f], hogy ott temessék el elpusztult seregét. Ez a völgy a Holt-tengertől keletre fekszik. A tömegsír útjában lesz azoknak, akik azon az úton jönnek-mennek. Oda temetik el Gógot és egész hadseregét, s attól fogva azt a helyet Góg serege völgyének nevezik. ¹² Izráel népének hét álló hónapon keresztül Góg elpusztult seregének a maradványait kell majd eltemetnie. Így tisztítják meg földjüket a holttestektől. ¹³ Igen, az ország egész lakossága részt vesz ebben a munkában. Egész Izráel számára nagy hírnevet szerez, hogy én, az Örökkévaló ilyen módon dicsőítettem meg nevemet.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

¹⁴ „Férfiakat fognak kijelölni, akik hét teljes hónapon keresztül állandóan ezt a munkát végzik. Keresztül-kasul bejárják az országot, hogy keressék és eltemessék a holttesteket, amelyek szanaszét hevernek. Így tisztítják meg a földet. ¹⁵ Amikor ezek a járőrök valahol találnak ilyen emberi holttesteket, vagy csontokat, jelzőt állítanak mellé. Így azok, akik a temetést végzik, megtalálják, és eltemetik a halottakat a Góg serege völgyében. ¹⁶ Van ott egy város, amelyet attól fogva Hamónának^[g] neveznek. Így tisztítják meg Izráel földjét a holttestektől.”

¹⁷ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Te pedig, ember fia, hívd meg az én nevemben az összes húsevő madarat és mezei vadállatot: »Jöjjetek! Nagy áldozati lakomára gyűljetek mindenfelől, nektek készítettem! Jöjjetek Izráel hegyeire, gyűljetek a véresáldozatra, nektek készítettem! Egyetek húst, igyatok vért! ¹⁸ Erős harcosok húsát egyétek, a föld fejedelmeinek vérét igyátok! Olyanok ezek, mint a Básánban hizlalt kosok, bárányok, bakok és bikák. ¹⁹ Egyétek a legjobb falatokat, egyetek, amennyit tudtok, igyatok megrészegedésig! Lakjatok jól nálam, mert ünnepi lakomát készítettem nektek! ²⁰ Teljetek be lovasokkal és lovaikkal, katonákkal és mindenféle harcosokkal!«” — ezt üzeni Uram, az Örökkévaló.

²¹ „A népek szeme láttára hajtom végre ítéletem, megmutatom nekik dicsőségem: kezem lesújt Gógra és seregére. ²² Attól a naptól fogva mindörökre Izráel népe is tudja és elismeri, hogy én vagyok Istenük, az Örökkévaló! ²³ Megértik a nemzetek is, hogy Izráel népét a saját gonoszsága miatt hurcolták száműzetésbe. Mivel hűtlenül elhagytak engem, azért vetették fogságba őket, azért fordultam el tőlük. Átadtam népem ellenségeik kezébe, s kiszolgáltattam őket a gyilkos fegyvereknek. ²⁴ Mivel bűneikkel bemocskolták magukat, ezért én is tisztátalan életük és bűntetteik szerint bántam velük, arcomat pedig elfordítottam tőlük.”

²⁵ Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ettől kezdve fordítok Jákób sorsán, megkegyelmezek Izráel egész népének, és féltékenyen vigyázok szent nevemre. ²⁶ Amikor biztonságban laknak földjükön, nem kell többé félniük senkitől, elfelejtik minden korábbi szégyenüket, és elfelejtik minden hűtlenségüket, amit ellenem vétettek. ²⁷ Mert visszahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket ellenségeik földjéről. Sok nép szeme láttára általuk bizonyítom be, hogy szent vagyok! ²⁸ Megértik akkor mind, és elismerik, hogy én vagyok Istenük, az Örökkévaló, aki száműztem őket a népek közé, de ismét össze is gyűjtöm őket földjükön. Senkit közülük többé ott nem hagyok! ²⁹ Kiárasztom rájuk Szellemem, Izráel egész népére kiárasztom, s többé arcomat tőlük el nem fordítom.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.