Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

27  És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Te pedig, embernek fia, kezdj gyászéneket Tírusról.

És mondjad Tírusnak: Ki lakol a tenger révhelyein, ki a népek között kereskedik sok sziget felé, így szól az Úr Isten: Oh Tírus, te ezt mondtad: Én tökéletes szépségben vagyok.

A tengerek szívében vannak határaid, építõid tökéletessé tették szépségedet.

Senir cziprusaiból építették mindkét oldaladat, czédrust hoztak a Libánonról, hogy árbóczfát csináljanak néked.

Básán cserfáiból csinálták evezõidet; evezõpadjaidat a cziprusiak szigeteirõl való sudar czédrusba foglalt elefántcsontból csinálták.

Égyiptomi hímes fehér gyolcs vala vitorlád, hogy legyen zászlód; Elisának szigeteirõl való kék és piros bíbor volt [sátrad] borítékja.

Sidon és Arvad lakói voltak evezõid; a te bölcseid, oh Tírus, kik benned valának, azok voltak kormányosaid.

Gebal vénei és bölcsei voltak benned, kik hasadékaidat javítgaták; a tenger minden hajója és hajósa volt benned, hogy kicseréljék árúidat.

10 Perzsák és lidiaiak és libiaiak voltak seregedben hadakozó férfiaid, paizst és sisakot függesztettek fel benned, a mik ékessé tevének.

11 Arvad fiai és sereged voltak kõfalaidon köröskörül, és kemény vitézek voltak tornyaidban; paizsaikat felfüggesztették kõfalaidon köröskörül, mik tökéletessé tették szépségedet.

12 Tarsis volt a te kereskedõtársad, sok különféle gazdagsága miatt: ezüstöt, vasat, ónt és ólmot adtak õk árúidért.

13 Jáván, Tubál és Mések, ezek a te kalmáraid; rabszolgákat és rézedényeket adtak cserébe árúidért.

14 Tógarma házából lovakat és lovagokat és öszvéreket adtak néked árúkul.

15 Dedán fiai a te kalmáraid, sok sziget kereskedése van hatalmad alatt, elefántcsont-szarukat és ébenfát hoztak néked adóba.

16 Arám a te kereskedõtársad mestermûveid sokasága miatt; gránátot, bíbort, hímes ruhákat, fehér gyolcsot, korálokat és rubint adtak õk árúidért.

17 Júda és Izráel földe, ezek a te kalmáraid; búzát Minnithbõl és édes süteményt és mézet és olajat és balzsamot adtak csereárúidért.

18 Damaskus a te kereskedõtársad mestermûveid sokaságában, sok különféle gazdagságod miatt, - Helbon borával és hófehér gyapjúval.

19 Vedán és Jáván Uzálból adtak árúidért: kovácsolt vasat, kásiát és jó illatú nádat, ezeket csereárúidért.

20 Dedán a te kalmárod, lovagláshoz való nyeregtakarókkal.

21 Arábia és Kédár fejedelmei, õk mindnyájan hatalmad alatt kereskedének; bárányokkal, kosokkal és bakokkal kereskedének veled.

22 Séba és Raema kalmárai a te kalmáraid; mindenféle drága fûszerszámokat és mindenféle drágaköveket és aranyat adtak õk árúidért.

23 Hárán és Kanne és Eden, Seba kalmárai, Assiria [és] Kilmad [mind] a te kereskedõtársad.

24 Ezek a te kalmáraid tökéletes árúkkal, bíbor és hímes köntösökkel és drága ruháknak kötelekkel egybekötött és czédrusfából csinált szekrényeivel, a te sokadalmadban.

25 Tarsis hajói hordozták árúidat, és megtelél, és felette igen híressé levél a tengerek szívében.

26 Nagy vizekre vivének téged a te evezõid, a keleti szél összetört téged a tengerek szívében.

27 Gazdagságod és árúid, csereárúid, hajósaid és kormányosaid, hasadékaid javítgatói és csereárúid árúsai és minden hadakozó férfiaid, a kik benned vannak, és minden benned való sokaság, beleesnek a tengerek szívébe zuhanásod napján.

28 Kormányosaid kiáltásának hangjára megrendülnek a mezõségek.

29 És kiszállnak hajóikból mindnyájan, kik az evezõt fogják, hajósok [és] a tengernek minden kormányosi a szárazföldre lépnek.

30 És hallatják fölötted hangjokat, s keservesen kiáltanak, s port hintenek fejökre, hamuban fetrengenek.

31 És kopaszra nyiratkoznak miattad, és zsákba övezkednek, és sírnak feletted lelki keserûségben keserves sírással.

32 És kezdenek fölötted fájdalmukban gyászéneket, és így énekelnek rólad: Ki volt olyan, mint Tírus? mely [most] mint temetõ a tenger közepette!

33 Mikor kimennek vala árúid a tengerekbõl, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.

34 Most összeomlottál a tengerekrõl le a vizek mélységébe, csereárúid és egész sokaságod benned elsülyedt.

35 A szigetek minden lakosai elborzadnak miattad, s királyaik iszonyodva megiszonyodnak, arczaik rángatóznak.

36 A népek közt való kereskedõk fütyölnek feletted. Rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!

28  És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve,

Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél! Semmi elrejtett dolog nem homályos néked!

Bölcseségeddel és értelmeddel gyûjtöttél magadnak gazdagságot, s gyûjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba.

Bölcseségednek nagy voltával kereskedésed közben megsokasítád gazdagságodat, és felfuvalkodott szíved gazdagságod miatt.

Ezokáért így szól az Úr Isten: Mivel olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve:

Azért ímé, hozok reád idegeneket, a nemzetek legkegyetlenebbjeit, és kivonszák fegyvereiket bölcseséged szépsége ellen, és megfertéztetik fényességedet.

A sírgödörbe szállítnak alá, s meghalsz a megölettek halálával a tengerek szívében.

Vajjon mondván mondod-é megölõd elõtt: Isten vagyok én? holott ember vagy és nem Isten a téged átütõnek kezében!

10 Körülmetéletlenek halálával halsz meg, idegeneknek keze által. Mert én szóltam, ezt mondja az Úr Isten.

11 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

12 Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyûrûje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben.

13 Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskõvel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; [és ]karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél.

14 Valál felkent oltalmazó Kérub; és [úgy] állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál.

15 Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned.

16 Kereskedésed bõsége miatt belsõd erõszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyérõl, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül.

17 Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok elõtt, adtalak szemök gyönyörûségére.

18 Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsõdbõl, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, a kik reád néznek.

19 Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!

20 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

21 Embernek fia! vesd tekintetedet Sidonra, és prófétálj ellene.

22 És mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened [megyek, ]Sidon, és megdicsõítem magamat közepetted, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor ítéleteket cselekszem benne, és megszentelem magamat benne.

23 És bocsátok reá döghalált és vért utczáira, és sebesültek hullanak el benne fegyver miatt, mely reá [jõ] mindenfelõl; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.

24 És ne legyen többé Izráel házának szúró tövise és fájdalomszerzõ tüskéje mindazok között, kik körülöttök vannak, kik õket megvetik, és tudják meg, hogy én vagyok az Úr.

25 Így szól az Úr Isten: Mikor egybegyûjtöm Izráel házát a népek közül, kik közé szétszórattak, akkor megszentelem magamat rajtok a pogányok szeme láttára, és laknak az õ földjökön, melyet adtam Jákóbnak, az én szolgámnak.

26 És laknak azon bátorsággal, és házakat építenek s szõlõket plántálnak, és laknak bátorsággal, mikor ítéleteket cselekedtem mindazokon, kik õket megvetik vala õ körülöttök, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az õ Istenök.

29  A tizedik esztendõben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedikén lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Embernek fia! vesd tekintetedet a Faraóra, Égyiptom királyára, és prófétálj ellene és egész Égyiptom ellen.

Szólj és mondjad: Így szól az Úr Isten: Ímé, én ellened [megyek,] Faraó, Égyiptom királya, te nagy krokodil, a ki fekszik folyói közepette, a ki ezt mondja: Enyém az én folyóm, és én teremtettem magamnak.

És horgokat vetek szádba, és azt cselekszem, hogy folyóid halai odaragadjanak pikkelyeidhez, és kivonszlak folyóid közepébõl, és folyóid minden halait, melyek odaragadnak pikkelyeidhez.

És kivetlek a pusztába téged és folyóid minden halát; a mezõ színére esel; egybe nem szedetel s nem gyûjtetel; a földi vadaknak s az égi madaraknak adlak eledelül.

És megtudják mindnyájan Égyiptom lakói, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy õk nádszál-bot valának Izráel házának;

Melyet ha megfognak kezökkel, összetörsz, s felhasítod egész vállokat, és ha reád támaszkodnak, összeroppansz, s megrázod egész derekokat:

Ezokáért így szól az Úr Isten: Ímé, hozok ellened fegyvert, és kivágok belõled embert és barmot.

És legyen Égyiptom földje pusztasággá és sivataggá, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Mivelhogy azt mondja: A folyó enyém, és én teremtettem:

10 Ezokáért ímé, én ellened [megyek,] és folyóid ellen, és teszem Égyiptom földjét nagy pusztaságok pusztaságává Migdoltól fogva Siénéig, és Szerecsenország határáig.

11 Ne menjen át azon emberi láb, se baromi láb ne menjen át rajta, és ne lakják negyven esztendeig.

12 És adom Égyiptom földjét pusztaságra az elpusztult földek között, s városai lesznek az elpusztult városok közt pusztaságban negyven esztendeig, és eloszlatom az égyiptomiakat a nemzetek közé, s szétszórom õket a tartományokba.

13 Mert így szól az Úr Isten: Negyven esztendõ múlva egybegyûjtöm az égyiptomiakat a népek közül, kik közé szétszórattak.

14 És visszahozom Égyiptom foglyait s visszaviszem õket Pathrós földjére, az õ eredetök földjére, és ott lesznek alacsony királyság.

15 A [többi] királyságokhoz képest alacsony lészen s többé nem emeli magát a nemzetek fölé; és megkevesbítem õket, hogy el ne tapodják a nemzeteket.

16 És nem lesz többé Izráel házának bizodalma, mely vétekre emlékeztessen [engem,] midõn feléje hajlanak, és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.

17 És lõn a huszonhetedik esztendõben, az elsõ hónapban, a hónap elsején, lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

18 Embernek fia! Nabukodonozor Babilon királya nagy fáradsággal fárasztotta seregét Tírus ellen: minden fõ megkopaszult és minden váll feltört; de jutalma nem lõn néki és seregének Tírusból a fáradságért, a melylyel miatta fáradott.

19 Ennekokáért így szól az Úr Isten: Ímé, én Nabukodonozornak a babiloni királynak adom Égyiptom földjét, és elviszi gazdagságát, s elragadja ragadományát, s elprédálja prédáját, és [ez] lesz jutalma seregének.

20 Fizetésül, a melyért fáradott, adom néki Égyiptom földjét, mert értem cselekedtek, ezt mondja az Úr Isten.

21 Azon a napon szarvat sarjasztok Izráel házának, és a te szádat megnyitom közöttök, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.

Gyászének Tíruszról

27 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, énekelj siratóéneket Tíruszról! Ezt mondd Tírusznak, amely a tenger kapujában lakik, sok szigettel és tengeri országgal kereskedik: Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Lám, azt mondtad magadról:

»Szépségem fölülmúlhatatlan,
    milyen tökéletes vagyok!«
Valóban a tenger közepén laksz,
    építőid mestermunkát végeztek,
    mint gyönyörű hajót, úgy építettek!
Oldalaid szeníri ciprusból,
    árbocod libanoni cédrusból,
    evezőid básáni tölgyből készültek.
Fedélzeted ciprusi fenyő,
    elefántcsont berakással díszes.
Hímzett vitorlád színes egyiptomi vászon,
    s mint zászló lobog fölötted.
Elisá szigetéről hozott kék-bíbor színű ponyvád
    lett a takaród.
Szidón és Arvad lakói húzták evezőidet,
    Tírusz bölcsei voltak kormányosaid,
    Gebál vezetői és bölcsei javítgatták hajódat.
Minden hajó és kereskedő hozzád jött,
    hogy üzleteljen veled.

10 Zsoldosaid perzsák, lídek és pútiak,
    pajzsokkal és sisakokkal ékesítették oldalad.
11 Városod falát Arvad harcosai vigyázták,
    bástyáidon gammádiak őrködtek,
pajzsaikat körös-körül falaidra függesztették,
    így ékesítették szépségedet.

12 Társis fiaival kereskedtél gazdagságod miatt, áruidért cserébe ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak. 13 Jáván, Túbal és Mesek kalmárai rabszolgákat és bronzedényeket adtak áruidért. 14 Tógarma népétől[a] kaptál cserébe lovakat, harci méneket és öszvéreket. 15 Dédán fiai voltak kalmáraid, kezedben voltak a szigetek, elefántcsontot és ébenfát hoztak neked. 16 Arám is veled kereskedett, áruidért cserébe smaragdot, bíbort, hímzett ruhákat, finom vásznat, korallt és rubint adott.

17 Júda és Izráel földje is piacodra hozta áruit: minníti búzát, fügét, mézet, olívaolajat és balzsamot[b]. 18 Kereskedtél Damaszkusszal is: az töméntelen árudért cserébe helbóni bort és fehér gyapjút adott neked. 19 Vedán és Jáván hoztak neked Uzzálból kovácsolt vasat, kassziát és édes illatú nádat[c], 20 Dédánból meg nyeregtakarókat hoztak. 21 Arábia és Kédár fejedelmei kezed alatt kereskedtek: bárányokat, kosokat és kecskéket hoztak vásárodra. 22 Seba és Ramá kalmárai is neked hajtottak hasznot: ők szállították a legfinomabb fűszereket, mindenféle drágakövet és aranyat. 23 Kereskedtek veled Hárán, Kanné, Eden, Seba, Asszíria és Kilmad kalmárai is. 24 Piacodra hozták áruikat: drága ruhákat, bíborszövetet, hímzett ruhát, tarka szőnyegeket, erős kötelet. 25 Társis hajói szállították áruidat.

Mint kalmárok hajója,
    olyan voltál, Tírusz,
gazdagsággal megrakodva,
    a tenger közepén.
26 Nagy és mély vizekre eveztél,
    de a keleti szél összetörte
    hajódat a tenger közepén!
27 Bizony, a tengerbe merült minden kincsed,
    összes árud, rakományod,
    egész gazdagságod!
Evezőseid, matrózaid, kormányosaid,
    mesterembereid, zsoldosaid,
    kalmáraid és kereskedőtársaid
pusztulásod napján mind
    veled együtt süllyednek el!

28 Kormányosaid jajkiáltását hallják
    a messzi kikötők,
    pusztulásod hírére megremegnek.
29 Partra szállnak matrózok és kormányosok,
    az evezősök otthagyják a hajót.
30 Jajgatva siratnak téged,
    keservesen gyászolják vesztedet,
hamut szórnak fejükre
    és a porban hevernek.
31 Kopaszra nyírják a fejüket, úgy siratnak,
    zsákba öltözve keserű szívvel gyászolnak.

32 Gyászéneket kezdenek,
    hangosan siratnak:
»Még ilyen pusztulást,
    mint Tíruszé!
Elsüllyedt a tenger közepén,
    mélység lett a temetője!
33 Ó Tírusz, kalmáraid
    mennyi népet gazdagítottak,
kereskedésed javaiból
    királyok is hasznot húztak!
34 Mégis összetörtél,
    tengerbe süllyedtél,
áruid és hajósaid
    mind a mélybe merültek!«

35 Szigetek és kikötők a híredre megrémültek,
    veszteden királyaik ámulva remegnek,
    sorsodtól rettegnek, s arcuk eltorzul.
36 A népek kereskedői rémülten felszisszennek,
    iszonyat tölti el lelküket pusztulásod láttán,
mert nem épülsz fel már soha többé.”

Prófécia Tírusz fejedelméről

28 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, szólj Tírusz fejedelméhez: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló:

Milyen gőgös lettél!
    Azt mondtad: »Isten vagyok én!
    Isten trónján ülök a tenger közepén!«

Pedig csak ember vagy,
    nem isten,
hiába képzeled,
    hogy szíved olyan, mint Istené!
Azt hiszed, bölcsebb vagy Dánielnél,[d]
    s nincs titok, ami elrejtőzhet előled?
Mekkora gazdagságot szereztél,
    kincstáradba drága kincseket gyűjtöttél!
    Erre használtad bölcsességed és értelmed!
Bölcsességed vagyonodat növelte,
    kereskedésed pedig hatalmadat,
de szíved felfuvalkodott gazdagságod miatt!”

Ezt mondja hát Uram, az Örökkévaló:
„Mivel azt gondoltad,
    hogy szíved olyan, mint Istené,
    lásd, így bánok veled:
idegeneket küldök rád,
    a legvadabb népek támadnak ellened,
bölcsességed szépségét
    fegyverrel pusztítják el,
    s fényességedet bemocskolják!
Seregük sírba taszít,
    a halálra sebzett tírusziak halálával
    pusztulsz el te is a tenger közepén.
Mikor kivont karddal rád ront gyilkosod,
    mondhatod-e neki:
    »Isten vagyok én, megállj!«
Pusztán ember vagy,
    megtudod akkor,
nem isten,
    mert kezéből meg nem szabadulsz!
10 Körülmetéletlenek[e] halálával halsz meg,
    kegyetlen idegenek keze döf keresztül,
    szavamra mondom.”
    — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

Siratóének Tírusz királyáról

11 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 12 „Ember fia, ezt a gyászéneket énekeld Tírusz királyáról, és mondd neki: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló:

A tökéletesség mértéke voltál,
    bölcsességgel és szépséggel teljes!
13 Isten kertjében, az Édenben jártál.
Minden drágakő téged ékesített:
    rubin, topáz, gyémánt,
    krizolit, ónix, jáspis,
    zafír, gránát és smaragd.
Teremtésed napján
    foglalták aranyba mindegyiket.
14 Felkent kerub voltál
    Isten szent hegyén,
    aki szárnyaival védelmez.
Tüzes kövek között jártál.
15 Teremtésedtől fogva tökéletes voltál,
    amíg gonoszságot nem találtam benned.
16 Kereskedésed meggazdagított,
    gazdagságod erőszakossá tett,
    így vétkeztél.
Ezért ledobtalak Isten hegyéről,
    száműztelek a tüzes kövek közül,
    te oltalmazó kerub!
17 Szépséged miatt
    szíved felfuvalkodott,
fényességed miatt
    bölcsességed megromlott,
ezért a földre dobtalak,
    királyok szeme elé hajítottalak,
    hogy mind lássanak.
18 Szentélyedet bemocskolták
    súlyos bűneid,
    meggyalázták kereskedésed vétkei.
Ezért tüzet hoztam ki belőled,
    hogy megemésszen téged,
    porig égesse dicsőséged,
hadd lássa vesztedet
    minden földi lakó!

19 Mind, akik ismertek a népek között,
    megrémültek bukásod miatt,
    s elborzadtak szörnyű veszteden.
Mindörökre végeztem veled!”

Prófécia Szidón ellen

20 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 21 „Ember fia, fordulj Szidón felé, és prófétálj ellene! 22 Szólítsd meg, és mondd neki: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló:

Ellened fordulok, Szidón,
    és dicsőséget szerzek nevemnek
    azáltal, amit veled teszek!
Végrehajtom rajtad ítéletemet,
    megbüntetlek,
s akkor fogjátok megérteni,
    hogy én vagyok az Örökkévaló,
amikor szentnek mutatom magam,
    és ítéletet hozok rátok.
23 Mert halálos járványt küldök Szidónra,
    utcáin vér folyik majd,
lakosait karddal vágják le,
    ellenség veszi körül mindenfelől.
Akkor fogjátok megérteni,
    hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Prófécia az Izráelt környező népekről

24 „Eljön az idő, amikor a környező népek közül többé egyik sem lesz szúrós tövis, vagy fájdalmas sebet ejtő tüske Izráel népe számára. Akkor fogja Izráel megérteni és elismerni, hogy én vagyok Uruk, az Örökkévaló!”

25 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Amikor majd összegyűjtöm Izráel népét a nemzetek közül, akik közé szétszórtam őket, akkor majd megtanulják a nemzetek tisztelni és megkülönböztetni nevemet. Akkor majd Izráel újra a saját földjén lakik, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam. 26 Igen, biztonságban fognak ott élni, házakat építenek és szőlőt telepítenek. Mivel megítélem és megbüntetem a körülöttük lévő népeket, akik lenézték és megvetették Izráelt, mindannyian megértik és elismerik, hogy én, az Örökkévaló vagyok Izráel Istene.”

Prófécia Egyiptom ellen

29 A száműzetés tizedik évében[f], a tizedik hónap tizenkettedik napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, tekints Egyiptom királyára, a fáraóra. Ezt mondd neki és Egyiptomnak: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló:

Lásd, ellened fordulok,
    fáraó, Egyiptom királya,
te hatalmas szörnyeteg[g],
    aki a Nílus ágai közt heverészel,
s azt mondod: »Enyém a folyó,
    én alkottam magamnak!«
Horgokat akasztok állkapcsodba,
    folyód halait páncélodhoz tapasztom,
    s partra vonszollak a halakkal együtt.
Puszta sivatagba doblak téged és halaidat,
    sík mezőn pusztulsz el,
össze sem takarít senki,
    el sem temetnek.
Mezei vadak és égi madarak
    gyomra lesz a temetőd!
6-7 Akkor tudja meg Egyiptom minden lakosa,
    hogy én vagyok az Örökkévaló!

Egyiptom, te törékeny nádszál vagy
    Izráel számára!
Mikor próbáltak beléd kapaszkodni,
    megrepedtél, és a válluk kificamodott,
amikor próbáltak rád támaszkodni,
    megrándult a derekuk.
Ezért hát — azt mondja Uram, az Örökkévaló —
    ellenség seregét hozom ellened, Egyiptom,
    s kiirtok belőled embert és állatot!
Puszta romhalmazzá lesz Egyiptom földje,
    s akkor tudod meg,
    hogy én vagyok az Örökkévaló!

Mivel azt mondtad: »Enyém a folyó, én alkottam magamnak!« 10 — ezért ellened fordulok, fáraó, és a folyód ellen. Elpusztítom Egyiptomot teljesen egyik végétől a másikig, az északi Migdoltól a déli etióp határig. 11 Úgy elpusztul, hogy negyven éven keresztül egészen lakatlan lesz: nem jár arra sem ember, sem állat. 12 Igen, Egyiptom is az elpusztult országok közé fog tartozni negyven évig. Városait is a romvárosok között emlegetik majd. Lakosait pedig szétszórom a népek közé, elszélesztem őket az országokban.”

13 Azt mondja Uram az Örökkévaló: „Negyven év múltával ismét összegyűjtöm az egyiptomiakat a nemzetek közül, akik közé szétszórtam őket. 14 Száműzötteiket visszahozom, hazatérnek Patrósz földjére, ahonnan származtak, de ezúttal már csak gyenge és jelentéktelen országgá lesznek. 15 Bizony, ez lesz a leggyengébb királyság, és soha többé nem fog más országokat leigázni. Olyan kicsivé teszem őket, hogy nem tudnak mások fölött uralkodni. 16 Izráel népe sem fog többé Egyiptomban bízni, sőt, inkább arra a bűnére emlékezik majd, amikor Egyiptomhoz fordult segítségért.”

Prófécia az Egyiptom elleni hadjáratról

17 A száműzetés huszonhetedik évében[h], az első hónap első napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 18 „Ember fia, Nebukadneccar, Babilon királya seregével együtt sokat fáradozott, hogy Tíruszt elfoglalja. Minden fej lekopaszodott, minden váll kisebesedett az erőlködéstől. De fáradságuk jutalmát nem kapták meg, Tíruszt nem tudták elfoglalni.”

19 Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Lásd, én odaadom Egyiptomot Nebukadneccarnak, Babilon királyának! Egyiptom népét tömegestül fogságba hurcolja, kincseit elrabolja, gazdagságát zsákmányul ejti: ez lesz a jutalma a babilóniai seregnek. 20 Bizony, Nebukadneccarnak adtam Egyiptomot, mert értem fáradozott” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

21 „Azon a napon ismét megnövelem Izráel hatalmát, neked pedig, Ezékiel, ismét megengedem, hogy szólj népedhez! Akkor fogják megérteni, és igazán megtudni, hogy én vagyok az Örökkévaló.”

Notas al pie

  1. Ezékiel 27:14 népétől Vagy: „királyi családjától”.
  2. Ezékiel 27:17 balzsam Gyógyszerként használt, növényekből származó illatos kenőcs.
  3. Ezékiel 27:19 kassziát… nádat Ezek ókori illatszerek.
  4. Ezékiel 28:3 Dániel Valószínűleg Dániel próféta, vagy valamelyik bölcs a régi időkből.
  5. Ezékiel 28:10 Körülmetéletlen Olyan személy, illetve nép, aki illetve amely nem tartozik ahhoz a szövetséghez, amelyet Isten Ábrahámmal kötött, s amelynek jele a körülmetélés volt.
  6. Ezékiel 29:1 tizedik év Ez Kr.e. 587 telén történt.
  7. Ezékiel 29:3 szörnyeteg Egyiptom királyát egy hatalmas nílusi krokodilhoz hasonlítja.
  8. Ezékiel 29:17 huszonhetedik év Ez Kr.e. 571-ben volt.

Hasonlóképen az asszonyok engedelmeskedjenek az õ férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkül is megnyeressenek;

Szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket.

A kiknek ékessége ne legyen külsõ, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevésébõl való;

Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten elõtt.

Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az õ férjöknek.

Miként Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezvén õt, a kinek gyermekei lettetek, ha jót cselekesztek, és semmi félelemtõl nem rettegtek.

A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon [feleségükkel,]az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak.

Végezetre mindnyájan [legyetek] egyértelmûek, rokonérzelmûek, atyafiszeretõk, irgalmasak, kegyesek:

Nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sõt ellenkezõleg áldást mondván, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek,

10 Mert a ki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot:

11 Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt.

12 Mert az Úr szemei az igazakon [vannak], és az õ fülei azoknak könyörgésein; az Úr orczája pedig a gonoszt cselekvõkön.

13 És kicsoda az, a ki bántalmaz titeket, ha a jónak követõi lesztek?

14 De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok [vagytok, ]azoktól való félelembõl pedig ne féljetek, se zavarba ne essetek;

15 Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek [legyetek] megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tõletek a bennetek levõ reménységrõl, szelídséggel és félelemmel:

16 Jó lelkiismeretetek lévén; hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevõket, megszégyenüljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket.

17 Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogynem gonoszt cselekedve.

18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bûnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint;

19 A melyben elmenvén, a tömlöczben lévõ lelkeknek is prédikált,

20 A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketûrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által;

21 A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által;

22 A ki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; a kinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erõk.

Tanácsok férjeknek és feleségeknek

Ehhez hasonlóan ti, asszonyok is fogadjátok el a férjetek fennhatóságát, és engedelmeskedjetek nekik! Így még azokat a férjeket is megnyerhetitek Isten számára, akik Isten beszédének nem akarnak engedelmeskedni. Nem kell semmit sem mondanotok: az fogja meggyőzni a férjeteket, ha látja, milyen tiszta és istenfélő életet éltek. Ne a hajfonatokkal, arany ékszerekkel, vagy drága ruhákkal akarjatok külsőleg szépnek látszani! A szépségetek belülről, a szívetekből sugározzon, kedves és nyugodt szellemetekből, mert ez a szépség örökkévaló, és ez az, amit Isten igazán értékel.

Ez tette széppé a régi idők szent asszonyait. Ők is Istenben reménykedtek, és engedelmeskedtek a férjüknek. Ilyen asszony volt Sára is, aki engedelmeskedett a férjének, Ábrahámnak, és urának hívta őt. Ti is Sára példáját követitek, ha azt teszitek, ami helyes, és nem féltek semmitől.

Ugyanígy, férjek, ti is megértően bánjatok a feleségetekkel! Úgy tiszteljétek őket, mint a gyengébbeket illik! De tiszteljétek őket úgy is, mint akikkel együtt kaptátok az örök élet kegyelmét! Így bánjatok velük! Ellenkező esetben hiába imádkoztok, nem lesz semmi eredménye!

Ha ártatlanul szenvedtek

Végül pedig, éljetek egyetértésben és harmóniában! Ugyanaz a gondolkodásmód és törekvés legyen bennetek! Igyekezzetek egymást megérteni! Szeressétek egymást, mint igazi, jó testvérek! Legyetek együtt érzők és alázatosak! Sohase bánjatok rosszul azzal, aki veletek rosszul bánik, se ne mondjatok rosszat annak, aki nektek rosszat mond! Ellenkezőleg: áldással viszonozzátok a rosszat! Hiszen Isten erre hívott el benneteket, és így kapjátok meg áldását. 10 Ahogyan az Írás mondja:

„Aki szereti az életét,
    és jó napokat akar látni,
az ne mondjon semmi gonoszságot,
    se ne hazudjon!
11 Forduljon el a gonosztól, és tegyen jót,
    keresse a békességet és őrizze meg!
12 Mert az Úr figyel az igaz emberekre,
    és meghallgatja imádságukat,
de szembeszáll azokkal,
    akik gonoszságot művelnek.”[a]

13 Ugyan ki bánt benneteket, ha igazán a jóra törekedtek? 14 Ha viszont jót tesztek, és mégis szenvednetek kell, akkor is örüljetek! Tehát „ne féljetek tőlük, és ne hagyjátok magatokat megijeszteni!”[b] 15 Szívetekben Krisztust tiszteljétek, mint Uratokat! Mindig legyetek készek, hogy meg tudjatok felelni azoknak, akik azt kérdezik, miben reménykedtek! 16 De szelíden és tisztelettel válaszoljatok nekik! Legyen tiszta a lelkiismeretetek! Így azok, akik Krisztus követése miatt kritizálnak benneteket, szégyent fognak vallani.

17 Lehet, hogy jót tesztek, és igazságosan éltek, mégis szenvednetek kell. Ha Istennek ez az akarata, ez még mindig sokkal jobb, mintha valami rosszat tesztek, és amiatt szenvedtek. 18 Hiszen maga Krisztus is meghalt egyszer a bűnök miatt. Az Ártatlan halt meg a bűnösökért, hogy Istenhez vezessen benneteket. Az emberi testben meghalt, de a Szent Szellem erejében feltámadt.

Noé és az Özönvíz példája

19 Krisztus a Szent Szellem erejével elment azokhoz a szellemekhez, akik a „börtönben” raboskodtak, és beszélt hozzájuk. 20 Ők azok, akik engedetlenek voltak Nóé idejében, pedig Isten türelmesen várt rájuk, amíg Nóé a Bárkát építette.

Ebben a Bárkában csak kevesen, mindössze nyolcan menekültek meg az Özönvízből és a víz által. 21 A mostani bemerítkezés annak az Özönvíznek a jelképe, mert hasonlóképpen megment benneteket. De nem azzal, hogy testetekről a piszkot lemossa, hanem azáltal, hogy Istentől tiszta lelkiismeretet kaptok. Ez pedig azért lehetséges, mert Jézus Krisztus feltámadt a halálból, 22 felment a Mennybe, és Isten jobb oldalán leült. Minden angyal, minden hatalmasság és minden erő felett már ő uralkodik.

Notas al pie

  1. 1 Péter 3:12 Idézet: Zsolt 34:12–16.
  2. 1 Péter 3:14 Idézet: Ézs 8:12.