Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

22  És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

És te, embernek fia, ítélni akarsz? meg akarod-é ítélni a vérontó várost? add tudtára minden útálatosságait,

És mondjad: Így szólt az Úr Isten: Te város, ki közepében vért ontott, hogy eljõjjön ideje, és bálványokat csinált magának önmaga megfertéztetésére;

Véred miatt, melyet ontottál, lettél bûnös, és bálványaiddal, melyeket csináltál, fertéztetted meg magadat, s közelebb hoztad napjaidat s eljutottál esztendeidig; azért adlak gyalázatul a pogányoknak, és csúfolásul minden tartománynak.

A kik közel s távol vannak tõled, megcsúfolnak téged, te fertézett nevû, sok háborúságú!

Ímé, Izráel fejedelmei, kiki az õ tehetsége szerint azon volt benned, hogy vért ontsanak.

Apát és anyát megútáltak te benned, a jövevényen nyomorgatást cselekedtek te közepetted, árvát és özvegyet sanyargattak benned.

A mi nékem szenteltetett, megútáltad, s szombatimat megfertéztetted.

Rágalmazók voltak benned, hogy vért ontsanak, s a hegyeken ettek benned, fajtalanságot cselekedtek közepetted.

10 Az atya szemérmét föltakarták benned, a havivér miatt tisztátalant erõszakolták benned.

11 Egyik felebarátjának feleségével cselekedett útálatosságot, a másik meg menyét fertéztette meg fajtalanságban, s volt, a ki húgát, atyjának leányát erõszakolta benned.

12 Ajándékokat vettek fel benned a vérontásra, uzsorát és kamatot szedtél, s nyerekedtél felebarátaidon csalárdsággal, s én rólam elfelejtkeztél, ezt mondja az Úr Isten.

13 És ímé, összecsapom tenyeremet nyereségeden, a melyet csináltál, és a vérontásokon, melyek lõnek te benned.

14 Vajjon megállhat-é szíved, avagy erõsek lesznek-é kezeid azokban a napokban, mikor én számolok veled? Én, az Úr, szólottam és meg is cselekszem.

15 És eloszlatlak téged a pogányok közé, és szétszórlak a tartományokba, s véget vetek tisztátalanságodnak.

16 S örökségül bírlak téged a pogányok szeme láttára, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.

17 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

18 Embernek fia! Izráel háza salakká lett nékem; egészen réz és ón és vas és ólom a kemencze közepette; ezüstsalakká lettek:

19 Ennekokáért így szól az Úr Isten. Mivelhogy mindnyájan salakká lettetek, azért ímé, egybegyûjtelek titeket Jeruzsálem közepébe.

20 A mint egybe szoktak gyûjteni ezüstöt és rezet és vasat és ólmot és ónt a kemencze közepébe, hogy tüzet gerjeszszenek rá a megolvasztásra; így gyûjtelek egybe búsulásomban és haragomban, és bevetlek s megolvasztlak titeket.

21 És egybegyûjtelek titeket, és rátok fúvom búsulásom tüzét, hogy benne megolvadjatok.

22 A mint megolvad az ezüst a kemencze közepében, úgy olvadtok meg õ benne, és megtudjátok, hogy én, az Úr öntöttem ki haragomat reátok.

23 És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

24 Embernek fia! mondjad néki: Te vagy a föld, mely meg nem tisztult; esõt nem kapott a haragnak napján.

25 Pártosok az õ prófétái õ közepette; olyanok, mint az ordító oroszlán, mely ragadományt ragad: lelkeket ettek, kincset és drágaságot elvesznek, özvegyeit megsokasítják õbenne.

26 Papjai erõszakot tettek törvényemen, s megfertéztették, a mi nékem szenteltetett! különbséget nem tettek a között, a mi szent és a mi köz, s a tisztátalan és tiszta között különbséget nem tanítottak, s szombataimtól elrejtették szemeiket, úgyhogy megszentségtelenítettek engem.

27 Elõljárói õ közepette mint a ragadományt ragadozó farkasok: vért ontani, a lelkeket elveszteni, hogy nyerekedhessenek nyereséggel.

28 És prófétái mázolnak nékik mázzal: hiábavalóságot látnak s jövendölnek hazugságot nékik, mondván: Így szól az Úr Isten! holott az Úr nem beszélt.

29 A föld népe nyomorgatást cselekszik és ragadományt ragadoz, a szûkölködõt és szegényt sanyargatja, s a jövevényt törvénytelen nyomorgatja.

30 És keresék közülök valakit, a ki falat falazna, és állana a törésen én elõmbe az országért, hogy el ne pusztítsam azt; de senkit nem találék.

31 Ennekokáért kiontám haragomat reájok, megemésztém õket búsulásom tüzével, útjokat fejökhöz verém, azt mondja az Úr Isten.

23  És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:

Embernek fia! Volt két asszony, egy anyának leányai.

És paráználkodának Égyiptomban, ifjúságukban paráználkodtak; ott szorongatták emlõjüket, ott nyomogatták szûzi keblöket.

És nevök: Oholá a nagyobbik, és húga Oholibá; és lõnek enyimekké, és szülének fiakat és leányokat. A mi pedig a nevöket illeti: Samaria az Oholá és Jeruzsálem az Oholibá.

És paráználkodék Oholá oldalamon, és fölgerjede szeretõihez, a közeli Assiriabeliekhez.

Kik kék bíborba öltözöttek, helytartók és fejedelmek, kívánatos ifjak mindnyájan, lovagok, lovakon ülõk.

És nékik adá magát paráznaságaiban Assiria válogatott ifjainak; és mindazoknál, kikhez felgerjede, minden õ bálványaikkal megfertézteté magát.

De az Égyiptombeliektõl való paráznaságait is el nem hagyá, mert vele háltak ifjúságában, s õk nyomogatták szûzi kebelét, és kiöntötték õ reá paráznaságukat.

Ennekokáért adtam õt szeretõinek kezébe, Assiria fiainak kezébe, kikhez fölgerjedett.

10 Azok feltakarák szemérmét, fiait és leányit elvivék s magát fegyverrel ölék meg, úgy hogy híre-neve lõn az asszonyoknál, s ítéletet cselekedének rajta.

11 És látá húga, Oholibá, és még gonoszabbul folytatá bujálkodását amannál, és paráznaságait nénje paráználkodásainál.

12 Assiria fiaihoz fölgerjedt, közeli helytartókhoz s fejedelmekhez, teljes szépségben öltözõkhöz, lovagokhoz, lovakon ülõkhöz, kik mindnyájan kivánatos ifjak.

13 És látám, hogy megfertéztette magát: egy az útjok kettõjöknek.

14 És még szaporítá paráznaságait, és láta férfiakat bevésve a falon, a Káldeusok képeit, bevésve vörös festékkel,

15 Kik övet viseltek derekukon, csomós süvegeket fejükön, olyanok mind, mint a szekérrõl harczolók, hasonlók Bábel fiaihoz, kiknek szülõföldje Káldea;

16 És fölgerjedt hozzájok szemei nézésében, s bocsáta követeket hozzájok Káldeába.

17 És eljövének õ hozzá Bábel fiai a szerelem ágyasházába, s megfertézteték õt paráznaságukkal, úgyhogy tisztátalan lett miattok; s ekkor lelke eltávozék tõlök.

18 És mikor feltakarta paráznaságait és feltakarta szemérmét, eltávozék az én lelkem õ tõle, a mint az õ nénjétõl lelkem eltávozott vala.

19 És megsokasítá paráznaságait, megemlékezvén ifjúságának napjairól, mikor Égyiptom földjén paráználkodott;

20 És fölgerjede azok bujálkodóihoz, kiknek teste olyan, mint a szamarak teste, és folyásuk, mint lovak folyása.

21 És megemlékezél ifjúságod fajtalankodására, mikor õk, az égyiptomiak, nyomogatták kebledet, hogy szorongassák ifjúságod emlõit.

22 Ennekokáért Oholibá, így szól az Úr Isten: Ímé, én feltámasztom a te szeretõidet ellened, kiktõl pedig eltávozott lelked, s reád hozom õket mindenfelõl.

23 Babilon fiait és minden Káldeabelit, Pekódot és Soát és Koát, Assiria minden fiát õ velük, kívánatos ifjakat, helytartókat s fejedelmeket, mindnyájokat, szekérrõl harczolókat s elõkelõket, és lovakon ülõket, mindnyájokat.

24 És jõnek reád szekereknek és kerekeknek tömegével s népek sokaságával, nagy és kis paizszsal és sisakkal körülvesznek téged mindenfelõl, s adok nékik hatalmat az ítéletre, s megítélnek téged az õ ítéletök szerint.

25 És megmutatom rajtad féltõ szerelmemet, s cselekszenek veled kegyetlenül; orrodat s füleidet elmetélik, s maradékod fegyver miatt hull el; õk fiaidat és leányaidat elviszik, s maradékodat tûz emészti meg.

26 S megfosztanak ruháidtól, és elveszik ékességeidet.

27 És véget vetek fajtalanságodnak s Égyiptom földjérõl való paráznaságodnak, s nem emeled föl szemeidet rájok, s Égyiptomra nem emlékezel többé.

28 Mert így szól az Úr Isten: Ímé, én adlak téged azoknak kezébe, a kiket gyûlölsz, azoknak kezébe, a kiktõl eltávozott lelked.

29 És gyûlölséggel cselekesznek veled, és mindent, mit kerestél, elvesznek tõled, és mezítelen s ruhátalan hagynak, hogy feltakartassék paráznaságaid szemérme. És fajtalanságod s paráználkodásaid

30 Hozták ezeket reád; mivelhogy paráználkodtál a pogányok után, mert megfertéztetted magad azok bálványaival.

31 Nénéd útján jártál, azért az õ poharát adom kezedbe.

32 Így szól az Úr Isten: Nénéd poharát megiszod, mely mély és széles; leszen nevetségedre s csúfoltatásodra, hogy sok fér bele.

33 Részegséggel és bánattal megtelsz; pusztaság és elpusztulás pohara a te nénéd, Samaria pohara!

34 Meg kell innod azt s fenékig hajtanod; és cserepein rágódni fogsz, emlõidet megszaggatod azokon, mert én szólottam, ezt mondja az Úr Isten.

35 Ennekokáért ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy elfelejtkeztél én rólam s hátad mögé vetettél engemet, te is hordozd fajtalanságodat és paráznaságaidat.

36 És monda az Úr nékem: Embernek fia! avagy nem ítéled-é Oholát és Oholibát? Hirdesd nékik útálatosságaikat.

37 Mert házasságot törtek, és vér van kezeiken, és bálványaikkal törtek házasságot, és fiaikat is, kiket szültek vala nékem, tûzben nékik áldozák azok eledeléül.

38 Sõt ezt is cselekedték velem: megfertézteték az én szent helyemet azon a napon, és szombatimat megszentségteleníték.

39 És mikor megölték fiaikat az õ bálványaiknak, bemenének az én szenthelyembe azon a napon, hogy megszentségtelenítsék, és ímé, így cselekedtek az én házamban.

40 Sõt elküldöttek messzünnen jövõ emberekhez, kikhez követség küldetett, és ímé eljövének, a kiknek kedvéért megmosódál, kendõzéd szemeidet, és fölékesítéd magad ékességgel;

41 És ültél pompás kerevetre, s terített asztal vala az elõtt, és az én füstölõ szeremet és olajomat arra tevéd;

42 És lõn ott örvendezõ sokaságnak zaja. És [küldöttek] az emberek sokaságából való férfiakhoz, hozatának ivótársakat a pusztából; és ezek adának karpereczeket az õ kezeikre és ékes koronát fejökre.

43 És mondék: Még az elaggott is házasságot tör? most már paráznaságod fog paráználkodni, és úgy lõn.

44 És bemenének hozzá, mint a hogy a parázna asszonyhoz bemennek; így mentek be Oholához és Oholibához, e fajtalan asszonyokhoz.

45 És igaz férfiak, ezek ítélik meg õket a házasságtörõk, és vérontók ítéletével, mert házasságtörõk és vér van kezeiken.

46 Mert így szól az Úr Isten: Hozzanak rájok gyülekezetet, és adják õket bántalmazásra és ragadományra.

47 És kövezze meg õket a gyülekezet, és vagdalják össze õket fegyvereikkel; fiaikat és leányaikat öljék meg, és házaikat tûzzel égessék meg.

48 És megszüntetem a fajtalanságot a földrõl, és tanul minden asszony, és nem cselekesznek a ti fajtalanságotok szerint.

49 És reátok vetik fajtalanságotokat, s bálványaitok vétkeit viselitek, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr Isten.

Jeruzsálem bűnei és büntetése

22 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, hirdesd ki az ártatlanokat gyilkoló város ítéletét! Olvasd fejére miden utálatos bűnét! Mondd neki: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló: Eljön a megbüntetésed ideje, te város! Ártatlanokat gyilkoltak benned, és bálványokat állítottak fel, amellyekkel bemocskoltad magad!

Az ártatlanok vére bűnnel terhelt meg, a bálványok pedig bemocskoltak téged. Így siettetted ítéleted idejét, így érkeztél el éveid végéhez! Emiatt gyalázatossá teszlek a népek előtt, csúfolni fognak téged a nemzetek! Bizony, a közel és távol lakók gúnyolni fognak téged, mert rossz híred van, és folyvást viszálykodsz!

Te város, amelyben Izráel népének fejedelmei arra használták hatalmukat, hogy ártatlanokat öljenek meg; amelyben a gyermekek nem tisztelik, hanem lenézik szüleiket; ahol igazságtalanul bánnak az idegenekkel; ahol elnyomják az árvákat és az özvegyeket! A szent dolgokat megvetetted, a szombati nyugalom napját nem tartottad meg! Voltak lakosaid között rágalmazók és gyilkosok, mások bálványoknak áldoztak a hegyeken, meg utálatos bűnöket követtek el.

10 Volt közötted olyan férfi, aki apjának feleségével hált; mások asszonnyal erőszakoskodtak tisztulásuk idején; 11 elcsábították szomszédjuk feleségét; megerőszakolták a saját menyüket, vagy apjuk leányát, a testvérüket. 12 Te város, amelyben bérgyilkosságokat követtek el, uzsorakamatot szedtek, csalással kifosztottak egyeseket! A város, amely rólam elfelejtkezett!” — azt mondja Uram, az Örökkévaló.

13 „Így hát én is összecsapom kezem nyerészkedéseid és a benned meggyilkolt ártatlanok vére miatt! 14 Meg tudsz-e állni előttem, lesz-e elég erő a karodban, amikor elszámolok veled? — ezt én, az Örökkévaló mondtam, és meg is teszem! 15 Szétszórlak titeket a népek közé, elszélesztelek a föld országaiban, és véget vetek minden utálatos tisztátalanságotoknak! 16 Gyalázatos leszel a népek előtt — akkor fogod igazán megtudni, és elismerni, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

Példázat az ezüst salakjáról

17 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 18 „Ember fia, Izráel népe olyanná lett, mint az ezüstműves számára az ezüst salakja. Olyan az egész nép, mint az olvasztókemence közepén a salak: van abban bronz, ón, vas és ólom is, csak éppen ezüst nincsen! 19-20 Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: Ó Izráel, mind salakká lettetek! Ezért haragomban összegyűjtelek benneteket Jeruzsálembe, mint ahogy az olvasztókemence közepére felhalmozzák az ezüstöt, bronzot, vasat, ólmot és ónt. S ahogyan a fújtatóval felszítják a tüzet, és ráfújják a fémre, hogy megolvadjon, úgy fújom rátok én is haragom tüzét, és megolvasztalak titeket! 21 Bizony, összegyűjtelek benneteket, és rátok fújom haragom tüzét úgy, hogy megolvadtok benne! 22 Ahogy az ezüst megolvad a kemence izzó tüzében, ti is megolvadtok majd — s akkor értitek meg és ismeritek fel, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki haragom tüzét fújtam rátok.”

Kerestem valakit, aki elém állna népéért

23 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 24 „Ember fia, ezt mondd Izráelnek: Olyan föld vagy, amely nem tisztult meg[a], és nem kapott esőt a harag napján. 25 Prófétáid összeesküvést szőnek, és olyanok, mint az ordító oroszlán, amely zsákmányát marcangolja: lelkekre vadásznak s felfalják őket, drága kincseket zsákmányolnak, sok asszonyt özveggyé tesznek.

26 Papjaid erőszakot követtek el törvényemen, és szent dolgaimat közönségessé tették, nem különböztették meg a szentet a közönségestől, nem tanították a népet a tiszta és tisztátalan közötti különbségre, nem tartották tiszteletben a szombati nyugalom napját, gyalázatot hoztak rám.

27 A nép vezetői olyanok, mint a zsákmányukat marcangoló farkasok: lelkeket vadásznak és gyilkolnak, hogy vagyont szerezzenek.

28 Prófétáid olyanok, mint a rossz kőműves, aki nem javítja meg a fal romlását, csak felületesen bevakolja és bemázolja, hogy eltakarja a bajt. Ezek a hamis próféták hamis látomásaikkal és hazug jövendöléseikkel takargatják a bajokat és ámítják a népet. Az Örökkévalóra hivatkoznak: »Ezt mondja Uram, az Örökkévaló…« — holott az Örökkévaló nem szólt hozzájuk egy szót sem.

29 Az egyszerű emberek is becsapják egymást, erőszakoskodnak, rabolnak. Kihasználják és elnyomják a nincsteleneket, és megkárosítják az idegeneket, megfosztják őket jogaiktól és igazságtalanul bánnak velük.

30 Kerestem hát közöttük egy férfit, aki a városfal romlását kijavítsa, és a falat helyreállítsa. Kerestem valakit közülük, aki odaállna a fal résébe, és elém állna a saját népéért, hogy ne pusztítsam el őket. Kerestem valakit, de senkit sem találtam. 31 Így hát haragom zúdul rájuk, s haragom tüzében végzek velük! Megfizetek nekik tetteik és életmódjuk szerint.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

Prófécia Samáriáról és Jeruzsálemről

23 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: „Ember fia, ez a jelképes történet Samáriáról és Jeruzsálemről szól: Volt egyszer két nővér, egy anyának a leányai. Mindketten Egyiptomban lettek prostituáltak, még fiatalságuk idején. Ott adták oda magukat először a férfiaknak, és hagyták, hogy a mellüket fogdossák. Az idősebb neve Oholá[b], a fiatalabbé Oholibá[c]. Azután mindkettőt feleségül vettem, és gyermekeket szültek nekem. Ami pedig nevük jelentését illeti, Oholá Samáriát, Oholibá pedig Jeruzsálemet jelképezi.

Azután Oholá — bár az én feleségem volt — folytatta prostituált életmódját, és megkívánta a szomszédos asszírokat. Szerelemre gyulladt az asszírok iránt, akik bíborba öltöztek, lovon jártak, mind fiatalok és szemrevalók voltak. Paráználkodott ezekkel az asszír vezetőkkel, beléjük szeretett, és bálványaikkal bemocskolta magát. Ráadásul, még az Egyiptommal kezdett paráználkodását sem hagyta abba! Egyiptom volt az első szeretője, akinek fiatalságában odaadta magát, akivel először paráználkodott, és akinek engedte, hogy a mellét fogdossa. Ezért hát kiszolgáltattam Oholát a szeretőinek, az asszíroknak, akiket megkívánt. 10 Azok pedig meztelenre vetkőztették[d], majd karddal megölték, és gyermekeit elrabolták. Így büntették meg Oholát, így hajtották végre rajta az ítéletet. Az asszonyok között azóta is emlegetik szomorú történetét!

11 Húga, Oholibá látta, mi lett a sorsa a nővérének, mégsem okult belőle. Sőt, sokkal inkább paráználkodott, mint a nővére, még hűtlenebb lett, és súlyosabban vétkezett. 12 Ő is megkívánta a szomszédos asszír vezetőket, akik előkelően öltöztek, lovon jártak, mind fiatalok és szemrevalók voltak. 13 Láttam, hogy Oholibá is bemocskolta magát — mindkét asszony ugyanúgy vétkezett.

14 Azonban Oholibá még továbbment a romlottságban. Meglátta a káldeusok[e] piros festékkel festett képét a falakon. 15 Ezek mind a káldeusok földjén született kiváló katonák, babilóniai harci szekereken száguldanak, derekukon övet viselnek, fejükön meg turbánt. 16 Amint Oholibá meglátta őket, beléjük szeretett, megkívánta őket, és elküldte követeit hozzájuk Káldeába. 17 El is jöttek azok Oholibához, hogy szeretkezzenek vele. De annyira bemocskolták, hogy megundorodott és elfordult tőlük.

18 Amikor pedig Oholibá paráznasága nyilvánvaló lett, és szégyene napvilágra került, én is megundorodtam és elfordultam tőle, mint a nővérétől is. 19 Oholibá mégis folytatta parázna életmódját, sőt, még többet paráználkodott, mint fiatalsága idején Egyiptomban. 20 Olyan szeretőkhöz fordult, akik úgy szeretkeznek, mint a szamarak, vagy mint a lovak. 21 Vágyakozva gondolt vissza fiatalságára, amikor Egyiptomban ölelgették szeretői, amikor először szeretkezett velük.

A hűtlenség büntetése

22 Ezért, Oholibá, ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Nézd! Ellened uszítom régi szeretőidet, akiket megutáltál. Mind ellened támadnak, körülvesznek mindenfelől. 23 Eljönnek Babilon fiai, a káldeusok, eljönnek Pekód, Sóá és Kóá harcosai, meg az asszírok is velük együtt — mind szemrevaló fiatal tisztek és vezetők, harci szekerek harcosai, válogatott lovasok. 24 Az egész nagy sereg rád támad: mindegyikük fején a sisakja, kezében a pajzsa és fegyvere, rád rohannak a harci szekerek és lovasok, körülfognak téged.

Én pedig rájuk bízom, hogy végrehajtsák rajtad az ítéletet, és hogy a saját törvényeik szerint büntessenek meg téged. 25 Féltékeny haraggal bánok veled, és ez a nagy sereg kegyetlenül megbüntet téged: levágják orrodat és füledet, maradékod kard miatt hullik el, gyermekeidet elhurcolják, a többit pedig tűz pusztítja el. 26 Ruháidat letépik, ékszereidet elrabolják. 27 Véget vetek paráznaságodnak, amelyet Egyiptomban kezdtél. Rájuk sem nézel többé, s Egyiptomot végképp elfelejted.”

28 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Lásd, én kiszolgáltatlak azoknak a népeknek, akiket gyűlölsz! Bizony, azok kezébe adlak, akiktől utálattal elfordultál. 29 Ők pedig gyűlölettel bánnak veled: elrabolnak tőled mindent, amiért dolgoztál, s otthagynak csupaszon és kifosztva, szégyenletes paráznaságod mindenki előtt kiderül. 30 Igen, így bánok veled, mert paráználkodtál a népekkel, és bemocskoltad magad bálványaikkal! 31 Követted nővéred példáját, emiatt te is ugyanarra a sorsra jutsz!”

32 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló:

„Bizony, innod kell nővéred poharából,
    amely öblös és mély!
Nevetnek majd rajtad a népek,
    és kigúnyolnak,
mert oly sokat kell innod belőle!
33 Megrészegedsz tőle,
    megtelsz fájdalommal,
mert a pusztulás pohara ez,
    és a pusztításé.
Nővéred, Samária pohara ez.
34 Ki kell innod, fenékig kell ürítened,
    még cserepein is rágódsz majd,
    és bánatodban melledet szaggatod
— ezt én mondom neked!”
    Ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

35 Ezért ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: „Mivel elfelejtettél, és hátat fordítottál nekem, viselned kell gonoszságod és paráznaságod minden büntetését!”

Hirdesd ki az ítéletet!

36 Ezt mondta nekem az Örökkévaló: „Ember fia, hirdess ítéletet Oholá és Oholibá fölött! Hirdesd ki, add tudtukra minden utálatos bűnüket!

37 Mindketten vétkesek a házasságtörésben, gyilkosságban, bálványimádásban, mert bálványaikkal követték el a házasságtörést. Vétkeztek abban is, hogy fiaikat, akiket nekem szültek, bálványaiknak áldozták a tűzben: megölték őket. 38 Ezenfelül még be is mocskolták Templomomat, és nem tartották meg a szombati nyugalom napját. 39 Amikor gyermekeiket feláldozták a bálványaiknak, még aznap eljöttek az én Templomomba, és ott is áldoztak! Bizony, megtették ezt Templomomban, így mocskolták azt be!

40 Messze földre követeket küldtek, idegeneket hívtak, s azok el is jöttek. Fogadásukra kicsinosították magukat: megfürödtek, szemüket kifestették, ékszereiket fölrakták, 41 asztalt terítettek vendégeiknek, pompás ágyra dőltek, és tömjénemet,[f] meg olajamat[g] eléjük tették.

42 Jeruzsálem zajongott, mint az ünnepeken az örvendező tömeg. Sokan összecsődültek, ettek-ittak, hangoskodtak[h], még a pusztából is hoztak durva és részeges ivócimborákat, akik mindkét asszonynak karpereceket adtak, és a fejükre ékes koronát tettek. 43 Akkor mondtam az egyik asszonynak, aki a paráznaságból már kiöregedett: Még azzal is paráználkodni fognak, aki már megvénült, ő meg fogadja a vendégeket? 44 De azok bizony bementek hozzájuk, mint a paráznákhoz szoktak. Bementek Oholához és Oholibához, ezekhez a züllött asszonyokhoz.

45 Igazságos férfiak fogják elítélni a két asszonyt, ahogyan a házasságtörő és gyilkos asszonyokat szokták, mert Oholá és Oholibá valóban mindketten házasságtörők és gyilkosok”.

46 Mert azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Hívjátok össze ellenük a népgyűlést, és adják át ezt a két asszonyt nekik! Ők pedig rémüljenek meg, s azután a népgyűlés fossza meg őket minden vagyonuktól, és büntesse meg őket! 47 Kövezze meg őket a gyülekezet, és karddal vágják szét őket, sőt, gyermekeiket is öljék meg, házukat pedig égessék porig! 48 Így fogom gyökerestül kiirtani ezt a gonoszságot Izráel földjéről, hogy okuljon ebből minden asszony, és hogy intő példa legyen ez a számukra, hogy ne járjanak Oholá és Oholibá útján soha! 49 Így fognak megbüntetni titeket gonoszságotokért és bálványimádásotokért — ti pedig el kell szenvedjétek ezt a büntetést! Akkor fogjátok igazán megtudni és elismerni, hogy én vagyok az Úr, az Örökkévaló.”

Notas al pie

  1. Ezékiel 22:24 nem tisztult meg Szójáték: ez a szó azt is jelenti „nem kapott esőt”.
  2. Ezékiel 23:4 Oholá Jelentése: „sátor”. Valószínűleg a Szent Sátorra utal.
  3. Ezékiel 23:4 Oholibá Jelentése: „sátorom az ő országában van”.
  4. Ezékiel 23:10 meztelenre vetkőztették Másik jelentése: „száműzetésbe hurcolták”.
  5. Ezékiel 23:14 káldeusok Egy babilóniai törzs neve, amelyből Nebukadneccar király is származott. Sokszor általában a babilóniai népeket jelenti.
  6. Ezékiel 23:41 tömjénemet Különleges illatos fűszerkeverék, amelyet kizárólag Isten számára volt szabad elkészíteni és a füstölőoltáron elégetni. 2Móz 30:34–38.
  7. Ezékiel 23:41 olajamat Különleges illatszerekkel kevert olaj, amelyet kizárólag Isten számára volt szabad elkészíteni és a Törvény szerint a felkenetésre használni. 2Móz 30:22–33.
  8. Ezékiel 23:42 hangoskodtak Népünnepély, nyilvános örömünnep, amely a Törvény szerint az Isten népének közös ünnepe, ebben az esetben azonban az idegenekkel együtt folytatott vad mulatozássá fajult. 5Móz 14:22–29, 26:1–15.

Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban, Galátziában, Kappadóciában, Ázsiában és Bithiniában elszéledt jövevényeknek,

A kik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Lélek megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem és békesség adassék néktek bõségesen.

Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az õ nagy irgalmassága szerint újonnan szûlt minket élõ reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által,

Romolhatatlan, szeplõtelen és hervadhatatlan örökségre, a mely a mennyekben van fenntartva számunkra,

A kiket Isten hatalma õriz hit által az idvességre, a mely készen van, hogy az utolsó idõben nyilvánvalóvá legyen.

A melyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között,

Hogy a ti kipróbált hitetek, a mi sokkal becsesebb a veszendõ, de tûz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsõségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor;

A kit, noha nem láttatok, szerettek; a kiben, noha most nem látjátok, de hisztek [benne], kibeszélhetetlen és dicsõült örömmel örvendeztek:

Elérvén hitetek czélját, a lélek idvességét.

10 A mely idvesség felõl tudakozódtak és nyomozódtak a próféták, a kik az irántatok való kegyelem felõl jövendöltek:

11 Nyomozódván, hogy mely vagy milyen idõre jelenté [azt] ki a Krisztusnak õ bennök levõ Lelke, a ki eleve bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseirõl és az azok után való dicsõségrõl.

12 A kiknek megjelentetett, hogy nem magoknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal, a melyeket most hirdetnek néktek azok, a kik prédikálták néktek az evangyéliomot az egekbõl küldött Szent Lélek által; a mikbe angyalok vágyakoznak betekinteni.

13 Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, a melyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.

14 Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti elõbbi kívánságaitokhoz, a melyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek;

15 Hanem a miképen szent az, a ki elhívott titeket, ti is szentek legyetek teljes életetekben;

16 Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én szent vagyok.

17 És ha Atyának hívjátok õt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek- kinek cselekedete szerint, félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét:

18 Tudván, hogy nem veszendõ holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekbõl;

19 Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplõtlen bárányén, a Krisztusén:

20 A ki eleve el volt ugyan rendelve, a világ megalapítása elõtt, megjelent pedig az idõk végén ti érettetek,

21 A kik õ általa hisztek Istenben, a ki feltámasztotta õt a halálból és dicsõséget adott néki; hogy a ti hitetek reménység is legyen Istenben.

22 Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélkül való atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívbõl buzgón szeressétek;

23 Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek ígéje által, a mely él és megmarad örökké.

24 Mert minden test olyan, mint a fû, és az embernek minden dicsõsége olyan, mint a fû virága. Megszárad a fû, és virága elhull:

25 De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett.

Péter, Jézus Krisztus apostola üdvözletét küldi Isten kiválasztott népének, akik szétszóródva élnek Pontuszban, Galáciában, Kappadóciában, Kis-Ázsiában és Bitiniában. Az Atya-Isten már réges-régen elhatározta, hogy kiválaszt és szent népévé tesz benneteket a Szent Szellem által. Isten arra választott ki benneteket, hogy engedelmeskedjetek neki, és hogy megtisztítson titeket a Jézus Krisztus vére, vagyis áldozati halála által. Isten adjon nektek egyre több kegyelmet és békességet!

Élő reménység

Áldott legyen az Isten, Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült bennünket Jézus Krisztusnak a halálból való feltámasztása által. Ez pedig élő reménységet jelent a számunkra. Most tehát reménységgel várjuk, hogy megkapjuk örökségünket, amelyet semmi sem tehet tönkre, s amely soha meg nem fakul, és sohasem veszít az értékéből, mert a Mennyben őrzik a számunkra. Mindez a tiétek, akiket Isten hatalma védelmez a hitetek által, ameddig a teljes üdvösséget el nem éritek. Ez már el van készítve, hogy az idők végén mindenki számára lelepleződjön. Ezért tölt el benneteket nagy öröm — annak ellenére, hogy most még egy kis ideig különböző megpróbáltatások szomorúságot okoznak nektek.

A valódi hit

S hogy miért van ez így? Mert szükséges, hogy ezek a nehézségek próbára tegyék a hiteteket, vajon valódi-e. Az igazi hit ugyanis értékesebb a színtiszta aranynál. Az aranyat tűzzel tisztítják meg, mégsem marad meg örökké. Hitetek viszont, miután kipróbálták és valódinak bizonyult, dicséretet, elismerést és dicsőséget szerez nektek, amikor Jézus Krisztus megjelenik. Igaz, ti nem ismertétek Jézust személyesen, de mégis szeretitek őt. Bár most sem látjátok, mégis hisztek benne, és dicsőséges öröm tölt el benneteket, amelyet lehetetlen szavakkal kifejezni. Így éritek el a hitetek célját: a lelketek üdvösségét.

A régi próféták üzenete

10 Ezt az üdvösséget próbálták megérteni, ezt kutatták nagy szorgalommal a régi időkben a próféták is, akik Isten kegyelméről prófétáltak, amely most megérkezett hozzátok. 11 Azt szerették volna tudni, hogy mikor és hogyan fog megtörténni az, amit Krisztus Szelleme mutatott nekik. A Szent Szellem a prófétákban élt, és előre megmutatta Krisztus szenvedéseit és az utána következő dicsőségét. 12 Azt is megmagyarázta a prófétáknak, hogy a munkájukkal nem saját maguknak, hanem az utánuk következő nemzedékeknek szolgálnak.

Ti vagytok ez a nemzedék, és a ti javatokra szolgál mindaz, amit a próféták mondtak! Ugyanerről beszéltek azok is, akik mostanában az örömhírt elvitték hozzátok. Isten azért küldte a Mennyből a Szent Szellemet, hogy segítsen nekik hirdetni az örömüzenetet, amelybe még az angyalok is vágyakozva szeretnének betekintést kapni!

Szentek legyetek!

13 Ezért szedjétek rendbe a gondolataitokat, készüljetek fel, és legyetek józanok! Amikor Jézus Krisztus megjelenik, ő majd Isten kegyelmét hozza magával a számotokra. Ebben a kegyelemben reménykedjetek teljes erővel!

14 Régebben, amikor még nem ismertétek Jézus Krisztust, a bennetek lévő gonosz kívánságok szerint éltetek. Most azonban Isten engedelmes gyermekei lettetek. Ezért ne éljetek tovább úgy, mint régen, 15 hanem életetek minden területén szentek legyetek, mivel Isten is szent, aki elhívott benneteket! 16 Mert ezt mondja Isten az Írásban: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!”[a]

17 Amikor imádkoztok, édesapátoknak hívjátok Istent! De tudjátok meg, hogy ő kivételezés nélkül és igazságosan fog ítélni mindenkit! Ezért Isten iránti tisztelettel és félelemmel éljetek, mint akik csak átutazóban vagytok a Földön!

Jézus Krisztus vére

18 Tartsátok szem előtt, hogy régen számotokra nem volt az életnek igazi értelme. Ezt az életmódot az őseitek hagyományozták rátok, de Isten kiszabadított benneteket ebből a céltalan életből. Ez azonban nagyon sokba került! Nem arany- vagy ezüstpénzzel fizetett értetek, amely elveszti az értékét, 19 hanem Krisztus vérével, amely mindennél értékesebb. Ez a vér olyan, mint a hibátlan áldozati bárány vére. 20 Isten már a világ teremtése előtt kiválasztotta Krisztust, aki csak most, ezekben az utolsó napokban jelent meg értetek. 21 Sőt, a halálból is feltámasztotta őt, és dicsőséget adott neki. Krisztus által hisztek és reménykedtek ti is Istenben.

Újjászülettetek!

22 Mivel engedelmeskedtetek az igazságnak, ezzel megtisztítottátok lelketeket. Most tehát éljetek képmutatás nélkül, őszinte testvéri szeretetben! Isten szeretetével, tiszta szívvel, és teljes erőtökkel szeressétek egymást! 23 Újjászülettetek, de az új életetek már nem halandó forrásból származik, mint a földi élet, hanem halhatatlanból. Ez a forrás pedig Isten beszéde, amely élő és örökké érvényes. 24 Ahogyan az Írás mondja:

„Minden ember olyan, mint a fű,
    és minden emberi dicsőség,
    mint a mező virága.
Elszárad a fű, lehull a virág,
25     de az Örökkévaló beszéde
    mindig érvényes marad.”[b]

Ezt a beszédet hallottátok ti is, amikor az örömüzenetet hirdették nektek.

Notas al pie

  1. 1 Péter 1:16 Idézet: 3Móz 11:44–45; 19:2; 20:7.
  2. 1 Péter 1:25 Idézet: Ézs 40:6–8.