Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

23  Hazug hírt ne hordj; ne fogj kezet a gonoszszal, hogy hamis tanú [ne] légy.

Ne indulj a sokaság után a gonoszra, és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva, annak elfordítására.

Szegénynek se kedvezz az õ peres ügyében.

Ha elõltalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki.

Ha látod, hogy annak a szamara, a ki téged gyûlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd; oldd le azt õ vele együtt.

A te szegényednek igazságát el ne fordítsd az õ perében.

A hazug beszédtõl távol tartsd magad, és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak.

Ajándékot el ne végy: mert az ajándék megvakítja a szemeseket, és elfordítja az igazak ügyét.

A jövevényt ne nyomorgasd; hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mivelhogy jövevények voltatok Égyiptom földén.

10 Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését;

11 A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; a mi pedig ezektõl megmarad, egye meg a mezei vad. E képen cselekedjél szõlõddel és olajfáddal is.

12 Hat napon át végezd dolgaidat, a hetedik napon pedig nyúgodjál, hogy nyúgodjék a te ökröd és szamarad, és megpihenjen a te szolgálód fia és a jövevény.

13 Mindazt, a mit néktek mondtam, megtartsátok, és idegen istenek nevét ne emlegessétek; ne hallassék az a te szádból.

14 Háromszor szentelj nékem innepet esztendõnként.

15 A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres [kézzel senki] se jelenjék meg színem elõtt.

16 És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezõn; és a takarodás innepét az esztendõ végén, a mikor termésedet betakarítod a mezõrõl.

17 Esztendõnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe elõtt.

18 Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi [áldozatom] kövére meg ne maradjon reggelig.

19 A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába. Ne fõzd meg a gödölyét az õ anyjának tejében.

20 Ímé én Angyalt bocsátok el te elõtted, hogy megõrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, a melyet elkészítettem.

21 Vigyázz magadra elõtte, és hallgass az õ szavára; meg ne bosszantsd õt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van õ benne.

22 Mert ha hallgatándasz az õ szavára; és mindazt megcselekedénded, a mit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.

23 Mert az én Angyalom te elõtted megyen és beviszen téged az Emoreusok, Khitteusok, Perizeusok, Kananeusok, Khivveusok és Jebuzeusok közé, és kiirtom azokat.

24 Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld azokat, és ne cselekedjél az õ cselekedeteik szerint; hanem inkább döntögesd le azokat és tördeld össze bálványaikat.

25 És szolgáljátok az Urat a ti Istenteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom ti közûletek a nyavalyát.

26 El sem vetél, meddõ sem lesz a te földeden [semmi]; napjaid számát teljessé teszem.

27 Az én rettentésemet bocsátom el elõtted, és minden népet megrettentek, a mely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamtatom elõtted.

28 Darazsat is bocsátok el elõtted, és kiûzi elõled a Khivveust, Kananeust és Khitteust.

29 De nem egy esztendõben ûzöm õt ki elõled, hogy a föld pusztává ne legyen, és meg ne sokasodjék ellened a mezei vad.

30 Lassan-lassan ûzöm õt ki elõled, míg megszaporodol és bírhatod a földet.

31 És határodat a veres tengertõl a Filiszteusok tengeréig vetem, és a pusztától fogva a folyóvízig: mert kezeitekbe adom annak a földnek lakosait, és kiûzöd azokat elõled.

32 Ne köss szövetséget se azokkal, se az õ isteneikkel.

33 Ne lakjanak a te földeden, hogy bûnbe ne ejtsenek téged ellenem: mert ha az õ isteneiket szolgálnád, vesztedre lenne az néked.

24  És monda Mózesnek: Jõjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen, és hajtsátok meg magatokat [elõtte] távolról.

És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jõjjön fel vele.

Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyezõ szóval felele, mondván: Mindazokat a dolgokat, a melyeket az Úr parancsolt, megcselekeszszük.

Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.

Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égõ áldozatokat, és hálaáldozatul tulkokat ölének az Úrnak.

Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medenczékbe: a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté.

Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.

Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.

Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen;

10 És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényû tárgy vala, és olyan tiszta, mint maga az ég.

11 És Izráel fiainak [e] választottjaira nem bocsátá kezét: jóllehet látták az Istent, mindazáltal ettek és ittak is.

12 És szóla az Úr Mózesnek: Jõjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kõtáblákat, és a törvényt és a parancsolatot, a melyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.

13 Felkele azért Mózes és az õ szolgája Józsué, és felméne Mózes az Isten hegyére.

14 A véneknek pedig monda: Várjatok itt reánk, míg visszatérünk hozzátok: Ímé Áron és Húr veletek [vannak]; a kinek valami ügye van, õ hozzájok menjen.

15 Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhõ borítá el a hegyet.

16 És az Úr dicsõsége szálla alá a Sinai hegyre, és felhõ borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhõ közepébõl.

17 Az Úr dicsõségének jelensége pedig olyan vala az Izráel fiainak szeme elõtt, mint emésztõ tûz, a hegy tetején.

18 És beméne Mózes a felhõ közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.

23 „Ne terjessz hazugságot, se rágalmat! Ne fogj össze azzal, aki bűnös, és ne tanúskodj mellette hamisan!

Ha a többség akar valami rosszat, te akkor se állj közéjük! Ne tanúskodj hamisan, még akkor se, ha mindenki más ezt teszi!

Ne légy részrehajló a peres ügyben, még a szegény javára se!

Ha rátalálsz ellenfeled elkóborolt ökrére vagy szamarára, feltétlenül vidd vissza hozzá! Ha látod, hogy ellenséged szamara összeroskadt a teher alatt, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!

Szegény embert ne fossz meg igazságától a peres ügyben, csak azért, mert szegény.

Ne keveredj bele igazságtalan ügybe vagy vádaskodásba!

Ne ítélj halálra ártatlan és igazságos embert, mert aki ilyen gonoszságot követ el, azt én ítélem el!

Megvesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert különben elveszted a tisztánlátásodat, és nem érvényesül az igazak igazsága!

A közöttetek lakó idegen nemzetiségű lakosokat ne nyomjátok el, mert ti magatok is jól tudjátok, mit jelent jövevényként élni idegen országban! Emlékezzetek rá, hogy így laktatok Egyiptomban.”

A három nagy ünnep(A)

10 „Szántóföldjeidet hat éven keresztül műveld meg: szánts, vess és arasd le termését. 11 De minden hetedik évben hagyd parlagon[a] a földet, hadd pihenjen! Amit ekkor magától terem, azt se gyűjtsd be, hanem hagyd ott néped szegényeinek, amit pedig ők meghagynak, az legyen a mezei vadaké. Így bánj szőlőskerteddel és olajfáiddal is.

12 Hat napon keresztül végezd a munkádat, de a hetedik napon tarts szünetet! Hadd pihenjenek meg az ökreid, szamaraid, és szolgáid is! Még szolgálód fia és az idegen béres is hadd lélegezzen fel egy kissé!

13 Gondotok legyen rá, hogy engedelmesen kövessétek mindazt, amit én, az Örökkévaló mondtam nektek! Ne imádjatok más isteneket, ne kérjétek a segítségüket vagy áldásukat! Még a nevüket se említsétek!

14 Évente háromszor szenteljetek nekem ünnepet!

15 Tartsátok meg a Kovásztalan Kenyerek ünnepét az Abib hónapban, a kijelölt időben, mert ebben a hónapban jöttetek ki Egyiptomból. Ilyenkor hét napig csakis kovásztalan kenyeret ehettek, ahogyan megparancsoltam nektek, és mindenki hozza elém a maga áldozatát. Amikor elém járultok, senki ne jöjjön üres kézzel!

16 Tartsátok meg az Aratás ünnepét, amikor az első termést betakarítod abból, amit a földedbe vetettél.

Tartsátok meg a Sátorok ünnepét ősszel, amikor végleg betakarítod és leszüreteled munkád gyümölcsét a mezőről és a kertekből.

17 Ezen a három ünnepen minden egyes férfi jelenjen meg a kijelölt helyen, az Örökkévaló Úr[b] előtt, hogy imádja őt!

18 Az áldozati állat vérét ne tedd az oltárra kovászos kenyérrel együtt! Az áldozati állatok zsíros részeit még aznap égesd el az oltáron, soha ne hagyd meg a következő napra!

19 Földed termésének legjavát mindig vidd be Istened, az Örökkévaló házába!

Kecskegida húsát soha ne főzd meg az anyja tejében!”

Utasítás Kánaán elfoglalására

20 „Nézd, elküldöm angyalomat, hogy előtted menjen, megőrizzen útközben, és bevezessen arra a földre, amelyet számotokra készítettem. 21 Vigyázz, hogy tisztelettel bánj vele, engedelmeskedj a szavának! Ne lázadj ellene, mert nem nézi el bűnös tetteiteket, hiszen az én nevem[c] lakik benne! 22 Ha engedelmeskedsz szavának, és megteszed mindazt, amit én mondok neked, akkor ellensége leszek ellenségeidnek, és ellenfele ellenfeleidnek.

23 Angyalom bevezet titeket arra a földre, amelyet most az emóriak, hettiták, perizziek, kánaániak, hivviek és jebúsziak birtokolnak, én pedig kiirtom ezeket a népeket.

24 De vigyázz, meg ne hajolj isteneik előtt, és ne imádd azokat! Ne kövesd azoknak a népeknek a vallásos szokásait! Bálványisteneiket teljesen pusztítsd el, és emlékköveiket törd össze!

25 Ti egyedül az Örökkévalót imádjátok, Isteneteket! Akkor meg fog áldani titeket bőséggel, enni-innivalóval, egészséggel, és eltávolít tőletek minden betegséget. 26 Nem lesz közöttetek meddő, sem aki elvetél, és hosszú élettel áldalak meg titeket.

27 Amerre vonultok, ott a nemzeteket megrémítem, hogy féljenek tőlem, és ne bántsanak titeket. Akik között átvonultok, azokat összezavarom, ellenségeiteket pedig megfutamítom. 28 Darazsakat[d] is küldök előttetek, amelyek kiűzik előletek arról a földről a hivvieket, kánaániakat és hettitákat. 29 De nem egy év alatt fogom kiűzni őket, mert akkor a lakatlan földön elszaporodnának a vadállatok. 30 Fokozatosan űzöm el őket, hogy legyen időtök benépesíteni és birtokba venni a földet.

31 Nektek adom azt a földet a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig,[e] és a déli sivatagtól az Eufrátesz folyóig. Annak a földnek lakóit a hatalmatokba adom, és kiűzitek őket onnan.

32 De vigyázzatok, ne kössetek szövetséget se velük, se isteneikkel! 33 Ne engedjétek, hogy azok a népek megmaradjanak országotokban! Ha ezt mégis megengeditek nekik, akkor arra fognak csábítani benneteket, hogy vétkezzetek ellenem. Vigyázzatok! Ha isteneiket fogjátok imádni, akkor bizony csapdába kerültök!”

Isten szövetséget köt népével

24 Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: „Jöjj fel hozzám a hegyre, és veled együtt Áron, Nádáb és Abíhú, meg Izráel vezetői közül hetvenen! Boruljatok le egy kissé távolabb, azután egyedül te jöjj közelebb az Örökkévalóhoz! A többiek ne közeledjenek, és a nép se jöjjön föl a hegyre!”

Mózes elmondta a népnek mindazt, amit az Örökkévaló mondott: minden rendelkezését. Erre a nép egy akarattal így válaszolt: „Igen, megtesszük mindazt, amit az Örökkévaló mondott.”

Ezután Mózes leírta az Örökkévaló minden szavát.

Másnap kora reggel Mózes oltárt épített a hegy lábánál, majd 12 oszlopot állított föl, Izráel 12 törzse szerint. Ezután küldött néhány fiatal férfit, hogy válasszanak ki bikákat, készítsék elő, és mutassák be azokat égő- és hálaáldozatul az Örökkévalónak az oltáron.

Az áldozati állatok vérét[f] Mózes fogta fel edényekben, majd két részre osztotta. Az egyik felét az oltárra öntötte.

Majd felolvasta a nép előtt a Szövetség Könyvét, hogy mindenki hallja. A nép pedig ismét így válaszolt rá: „Igen, megtesszük mindazt, amit az Örökkévaló mondott, és engedelmeskedni fogunk!”

Mózes ekkor a vér másik felét a népre hintette, és ezt mondta: „Ez a vér pecsételi meg a szövetséget, amelyet az Örökkévaló kötött veletek mindezek szerint a felolvasott igék szerint.”

Ezután ment föl a hegyre Mózes, Áron, Nádáb, Abíhú és a 70 vezető. 10 Ott a hegyen látták Izráel Istenét, akinek lába alatt ragyogó kék drágakőhöz hasonló kövezet látszott, olyan, mint a tiszta égbolt. 11 Izráelnek ezek a vezetői látták Istent, de ő mégsem emelt rájuk kezet,[g] hanem együtt ettek és ittak.

Az Örökkévaló felhívja Mózest a hegyre

12 Később az Örökkévaló ismét szólította Mózest: „Jöjj fel hozzám a hegyre! Mialatt itt leszel, kőtáblákat adok neked, amelyekre fölírtam a törvényt és a parancsokat, hogy azokra megtanítsd a népet.”

13-14 Ekkor Mózes ezt mondta Izráel vezetőinek: „Várjatok itt ránk, amíg visszajövünk! Nézzétek, itt marad veletek Áron és Húr, ha valakinek valami vitás ügye van, forduljon hozzájuk!” Ezután Mózes és szolgája, Józsué elindultak fölfelé, Isten hegyére.

15 Mózes egyre följebb ment. Felhő borította be a hegyet, 16 mert az Örökkévaló dicsősége leszállt a Sínai-hegyre. Ez így volt hat napon keresztül, s a hetedik napon az Örökkévaló szólította Mózest a felhőből. 17 Izráel népe is látta az Örökkévaló dicsőségét, amint leszállt a hegy csúcsára. Olyannak tűnt számukra, mintha emésztő tűz égne a hegy tetején.

18 Azután Mózes följebb kapaszkodott a hegyen, és bement a felhőbe. Ott is maradt[h] 40 nap és 40 éjjel.

Notas al pie

  1. 2 Mózes 23:11 hagyd parlagon Vagyis: „ne nyúlj hozzá”, „ne műveld meg!”
  2. 2 Mózes 23:17 Örökkévaló Úr Szó szerint: „JHVH Adonáj”.
  3. 2 Mózes 23:21 nevem Jelentheti azt is: „erőm, hatalmam, jelenlétem”.
  4. 2 Mózes 23:28 Darazsakat Vagy valamilyen más repülő rovart, amelynek fájdalmas csípése van. Esetleg angyalokat is jelenthet.
  5. 2 Mózes 23:31 filiszteusok tengere Vagyis a Földközi-tenger.
  6. 2 Mózes 24:6 vérét A szövetség megkötését mindig vérrel kellett megpecsételni.
  7. 2 Mózes 24:11 mégsem… kezet Valószínűleg arra utal, hogy aki Istent látja, az meghal. Ezek a vezetők azonban látták őt, mégsem haltak meg.
  8. 2 Mózes 24:18 Ott is maradt Valószínű, hogy a következő 7 fejezetben azok a dolgok vannak följegyezve, amelyeket az Örökkévaló ez alatt a 40 nap alatt mondott, illetve mutatott Mózesnek. Amikor ez az idő letelt, Mózes lejött a hegyről — lásd 32:15.

20  Mert hasonlatos a mennyeknek országa a gazdaemberhez, a ki jó reggel kiméne, hogy munkásokat fogadjon az õ szõlejébe.

Megszerzõdvén pedig a munkásokkal napi tíz pénzben, elküldé õket az õ szõlejébe.

És kimenvén három óra tájban, láta másokat, a kik hivalkodván a piaczon álltak vala.

És monda nékik: Menjetek el ti is a szõlõbe, és a mi igazságos, megadom néktek.

Azok pedig elmenének. Hat és kilencz óra tájban ismét kimenvén, ugyanazon képen cselekedék.

Tizenegy óra tájban is kimenvén, talála másokat, a kik hivalkodva állottak vala, és monda nékik: Miért álltok itt egész napon át, hivalkodván?

Mondának néki: Mert senki sem fogadott meg minket. Monda nékik: Menjetek el ti is a szõlõbe, és a mi igazságos, megkapjátok.

Mikor pedig beestveledék, monda a szõlõnek ura az õ vinczellérjének: Hívd elõ a munkásokat, és add ki nékik a bért, az utolsóktól kezdve mind az elsõkig.

És jövén a tizenegyórásak, fejenként tíz-tíz pénzt võnek.

10 Jövén azután az elsõk, azt gondolják vala, hogy õk többet kapnak: de õk is tíz-tíz pénzt võnek fejenként.

11 A mint pedig fölvevék, zúgolódnak vala a házigazda ellen,

12 Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlõkké tetted azokat velünk, a kik a napnak terhét és hõségét szenvedtük.

13 Õ pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerzõdtél-é meg velem?

14 Vedd, a mi a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked.

15 Avagy nem szabad-é nékem a magaméval azt tennem, amit akarok? avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?

16 Ekképen lesznek az utolsók elsõk és az elsõk utolsók; mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

Read full chapter

Példázat a szőlőmunkásokról

20 „Isten Királysága hasonló ehhez: egyszer egy szőlősgazda korán reggel kiment, hogy napszámosokat fogadjon a szőlőjébe. Megegyezett velük egy dénár napszámban, majd kiküldte őket a szőlőjébe dolgozni.

Reggel kilenc óra körül ismét kiment a piactérre, s látott néhány férfit, akik tétlenül álldogáltak. Ezt mondta nekik: »Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megkapjátok!« Azok el is mentek.

Délben, majd három óra körül ismét kiment, és újabb munkásokat fogadott fel, akiket szintén kiküldött a szőlőjébe dolgozni. Amikor délután öt óra körül kiment a piactérre, megint talált ott munka nélkül lézengőket, és megkérdezte tőlük: »Miért álldogáltok itt tétlenül egész nap?«

»Mert még senki sem fogadott fel bennünket« — felelték.

»Menjetek ti is a szőlőmbe dolgozni!« — mondta nekik.

Amikor beesteledett, a szőlősgazda szólt a munkások vezetőjének: »Hívd ide a munkásokat, és fizesd ki a bérüket! Az utolsókkal kezdd, és az elsőket fizesd ki utoljára!«

Először jöttek azok, akik csak öt óra körül kezdték a munkát. Mindegyikük egy-egy dénárt kapott. 10 Amikor az elsők következtek, azt remélték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. 11 Amikor átvették a bérüket, méltatlankodva mondták a gazdának: 12 »Akik utoljára jöttek, azok csak egy órát dolgoztak. Te azonban ugyanúgy bántál velük, mint velünk, pedig mi egész nap keményen dolgoztunk a forró napon!«

13 Ő így felelt egyiküknek: »Barátom! Nem vagyok igazságtalan hozzád! Nem abban egyeztünk meg, hogy egy dénár a napszám? 14 Fogd a béredet, és menj! Ennek az utolsóként érkezett munkásnak is ugyanannyit akarok adni, mint neked. 15 Vagy talán nincs jogom azt tenni a saját pénzemmel, amit akarok? Azért nézed ezt rossz szemmel és irigykedve, mert én nagylelkű vagyok hozzájuk?«

16 Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.”

Read full chapter