Add parallel Print Page Options

További bölcs mondások

Többet ér a jó hírnév a drága illatos olajnál,
    és jobb a halál napja a születés napjánál.
Jobb ahhoz a házhoz menni, ahol halottat siratnak,
    mint ahhoz, ahol ünnepet ülnek.
Hiszen minden ember meghal előbb-utóbb,
    és jó, ha az élők erről nem feledkeznek meg.

Jobb a szomorúság,
    mint a nevetés,
mert amíg az arcod szomorú,
    a szíved jobb belátásra tér.
A bölcsek gondolatai a gyászolók körül forognak,
    a bolondoknak pedig mindig a szórakozáson jár az eszük.

Jobb, ha a bölcs dorgálására hallgatsz,
    mint ha a bolondok énekére.
Mert a bolondok nevetése olyan,
    mint az égő tövis[a] ropogása a fazék alatt
    — ez is hiábavalóság!

A zsarolás még a bölcseket is bolonddá teszi,
    és a megvesztegetés eltorzítja az ítéletet.

Jobb valaminek a befejezése, mint a kezdete.
    Jobb, ha valaki türelmes természetű, mint ha büszke.

Ne légy hirtelen haragú,
    mert a harag a bolondokra jellemző.

10 Ne mondd, hogy a „régi szép idők” jobbak voltak,
    mert ez nagy ostobaság!

11 Jó a bölcsesség meg a gazdag örökség együtt,
    mert maradandó hasznot hoznak minden élőnek.
12 Mert a bölcsesség védelmez, akár a nagy vagyon.
    De a bölcsesség maradandó haszna még nagyobb:
    valódi életet ad annak, aki megismeri.

13 Figyeld meg Isten alkotásait!
    Ki tudja egyenessé tenni, amit ő meghajlított?

14 Mikor jól megy a sorod,
    örülj neki!
Mikor pedig rossz napok jönnek,
    gondold meg, hogy ezt is, azt is Isten adta.
S hogy mi következik a jövőben,
    senki sem tudhatja.

15 Sok mindent láttam hiábavaló életem napjaiban.
    Van igazságos ember, aki fiatalon meghal,
    s vannak gonoszok, akik sokáig élnek.
16 Ne vidd túlzásba még az igazságosságot se,
    ne akarj túlságosan bölcs lenni,
    miért tennéd magad tönkre?
17 Ne légy szándékosan gonosz,
    se túlságosan ostoba,
    miért rövidítenéd meg az életed hosszát?
18 Jó, ha mindkét tanácsot megfogadod,
    mert aki istenfélő, mindkét csapdát gondosan elkerüli.

19 A bölcsesség nagyobb erőt ad a bölcsnek,
    mint tíz tanácsos a városnak.

20 Bizony, nincs a földön olyan igaz ember,
    aki mindig csak jót tesz, és sohasem vétkezik.

21 Ne törődj mindenféle szóbeszéddel,
    nehogy megtudd, ha a szolgád rosszat mond rólad!
22 Hiszen te is sokszor mondtál rosszat másokról
    — tudod te azt jól!

23 Mindezeket gondosan megvizsgáltam a bölcsességem által, hogy helyes választ találjak kérdéseimre, de nem találtam. 24 Arra jutottam, hogy nem lehet megérteni, miért vannak úgy a dolgok, ahogy vannak. Ugyan kicsoda tudná felfogni és megmagyarázni?

25 Elhatároztam, hogy teljes szívvel keresem, kutatom és megismerem a bölcsességet és a dolgok végső értelmét. Meg akartam ismerni és érteni azt is, hogy milyen ostoba dolog a gonoszság, és hogy milyen őrült dolog a bolondság.

26 Azt találtam, hogy van olyan asszony, aki veszélyesebb, mint a csapda: szíve, mint a háló, karja, mint a bilincs. Akit Isten kedvel, az megmenekül az ilyen asszonytól, de a bűnös beleesik a csapdájába. Bizony, még a halálnál is keserűbb, ha valakit ilyen asszony ejt rabul!

27 Azt mondja a Prédikátor: Mindent gondosan mérlegre tettem, és próbáltam a dolgok végső lényegét megtalálni, 28 de nem sikerült, bár még mindig keresem.

Igazságos férfit találtam — ezer közül egyet —, de asszonyt nem találtam.

29 Csupán ezt az egyet találtam: Isten az embert egyszerűnek és becsületesnek teremtette, de az emberek mindenfélét kitaláltak, amivel bonyolulttá teszik a dolgokat.

Bölcsesség és hatalom

Ki hasonló a bölcshöz?
    Ki tudja megmagyarázni a dolgok értelmét?
A bölcsesség ragyogóvá teszi arcodat,
    megenyhíti szigorú vonásaidat.

Azt mondom: engedelmeskedj a király parancsának, az Istenre tett esküd miatt! Ne tagadd meg könnyelműen a királynak való engedelmességet, és bátran állj elő a javaslatoddal, mert a király mindent megtehet! Hiszen a király szava hatalmas, ki vonhatja kérdőre: „Mit teszel?” Aki engedelmeskedik a király parancsának, azt nem éri veszedelem. A bölcs tudja, hogy mikor, mit és hogyan kell tennie.

Minden dolognak megszabott ideje van. Ugyanakkor a halandó számára ez súlyos teher, mert nem tudja, mit hoz a jövő. Hiszen ki mondhatná meg, mi következik ezután?

Nincs ember, aki visszatarthatná az élet leheletét,
    mikor az elszáll.
Nincs senki, akinek hatalma lenne
    a halála napja fölött.
Nem engedik szabadságra a katonát,
    amíg tart a háború.
Ugyanígy, a gonoszság sem engedi szabadon azt,
    aki a gonosz tettet elkövette.

Ilyen dolgokat láttam a nap alatt, és mindezeket gondosan megvizsgáltam. Láttam, hogy az emberek arra törekszenek, hogy uralkodjanak a másik fölött, és ezzel sok fájdalmat okoznak.

10 Megfigyeltem, hogyan temetik el nagy tisztességgel a gonoszokat. Utána az emberek dicsérték az elhunytat, pedig ők is ugyanabban a városban éltek, és ismerték az elhunytat, aki gonosz dolgokat tett. Ez is hiábavalóság!

Igazság, jutalom és büntetés

11 Mivel aki gonosz dolgokat tesz, nem azonnal nyeri el méltó büntetését, a többiek felbátorodnak, és még több gonoszságot követnek el.

12 Igaz, a bűnös százszor is vétkezik, s ennek ellenére hosszú életet élhet, mégis jól tudom, hogy végül is azoknak lesz jó dolguk, akik tisztelik és félik Istent, és engedelmeskednek neki. 13 Az istentelen gonoszoknak nem lesz jó dolguk, és életük nem nyúlik hosszúra, mint este az árnyék — mert nem tisztelik és félik Istent.

14 Bizony, történik a földön sokféle hiábavaló és helytelen dolog! Van úgy, hogy az igazakkal bánnak úgy, ahogy a bűnösök érdemelnék, a bűnösökkel pedig úgy, ahogy az igazakkal kellene. Ez is hiábavalóság!

15 Ezért hát dicsérem az örömet, mert nincs jobb, amit az ember a nap alatt tehet, mint hogy egyen-igyon és örüljön az életnek. Ez kísérje őt fáradságos munkájában, élete minden napján. Bizony, mindezt Istentől kapja a nap alatt!

16 Akkor teljes szívvel rászántam magam, hogy megismerjem a bölcsességet, és megértsem mindazt, amiért az emberek éjjel-nappal szüntelen fáradoznak a földön — még pihenést sem engednek maguknak. 17 Majd azt is megfigyeltem és mérlegeltem, amit Isten tesz. Végül arra jutottam, hogy senki sem képes megérteni, ami a nap alatt történik. Bizony, bármennyit is fáradozzon ezzel valaki, nem jut eredményre! Ha a bölcsek azt mondanák is, hogy ők értik, az sem igaz. Senki sem képes megérteni ezeket!

Gondolatok az életről és a halálról

Teljes szívvel rászántam magam, hogy mindezt megvizsgáljam, és arra jutottam, hogy Isten kezében vannak az igazak, a bölcsek és minden, amit tesznek. Azonban senki sem tudja, hogy szeretet, vagy gyűlölet vár-e rá a jövőben.

De mindenkire ugyanaz a sors vár: mindannyian meghalunk. Meghal az igaz és a gonosz, de meghalnak a jók is, meghal a tiszta és a tisztátalan, meghal, aki áldozik, és az is, aki nem, meghal a jó ember és a bűnös, meghal, aki esküvel tesz fogadalmat, és aki nem esküszik. Bizony, mind meghalunk, nincs kivétel!

Mindazok között, amik a nap alatt történnek, ez a legrosszabb, hogy mindenki ugyanúgy végzi!

Ráadásul, az ember szíve tele van gonoszsággal, az elméje pedig bolondságokkal, amíg csak él. Azután pedig a halottakhoz megy.

Mégis, aki egyszer megszületett, amíg csak él, van reménye. Hiszen még egy kutya is többet ér, amíg él, mint egy döglött oroszlán!

Az élők legalább annyit tudnak, hogy egyszer meg fognak halni, de a halottak már semmit sem tudnak, és már semmiből nincs hasznuk többé — még emléküket is elfelejtik az élők. Elfelejtik még azt is, hogy szerették, gyűlölték, vagy irigyelték azokat, akik már meghaltak. Bizony a meghaltak végérvényesen ki vannak rekesztve mindabból, ami a nap alatt történik, miután ők már elmentek.

Ezért hát egyél-igyál örömmel és jókedvvel, mert ez Isten kedvére van. Ruháid legyenek mindig fehérek, és fejedről ne fogyjon el az olaj![b] Örülj az életnek feleségeddel együtt, akit szeretsz, és akit Isten adott neked — egész hiábavaló életedben a nap alatt! Hiszen ez a te részed az életben, ezért találj örömöt mindabban, amit teszel, s amiért fáradozol a nap alatt. 10 Mindent, amit megtehetsz, vagy meg kell tenned, vidd véghez teljes szívvel és képességeid szerint! Mert a Seolban — ahová menned kell — már nincs sem munka, sem elmélkedés, sem tudás, sem bölcsesség.

11 Azt is megfigyeltem, hogy a nap alatt nem a leggyorsabb futó nyeri a versenyt, nem a legerősebb harcos győz a csatában, nem a bölcsek kapják a magas fizetést[c], nem az értelmeseknek jut a gazdagság, nem a jó szakembereket emelik magas pozícióba, hanem a dolgok alakulása az idő alkalmasságától és a véletlentől függ.

12 Sőt, az ember még a közelgő veszedelmet sem veszi észre. Ahogy a halat megfogják a hálóban, vagy a madarat hurokkal, az embert is hirtelen és váratlanul éri a veszedelem.[d]

A bölcsesség megszabadíthat a veszedelemtől

13 Láttam a nap alatt egy példát arra, hogy a bölcsesség mire képes — és ez nagyon fontosnak tűnt. 14 Volt egy kis város, amelyben kevés lakó élt. Egyszer egy hatalmas király a seregével megtámadta ezt a városkát, körülvette, és sáncot emelt ellene, hogy megostromolja. 15 A városban lakott egy bölcs és szegény férfi, aki bölcsességével megszabadította városát az ellenségtől. A város lakói azonban hamar elfelejtették, hogy mit köszönhetnek ennek a szegény embernek. 16 Akkor ezt gondoltam: Lám, a bölcsesség többet ér, mint az erő és hatalom! De aki szegény, azt nem becsülik meg, és nem hallgatnak a szavára, akármilyen bölcs is.

17 Jobb a bölcsek halk szavú tanácsára hallgatni,
    mint az ostobák vezérének kiabálására.
18 Többet ér a bölcsesség,
    mint a fegyverek,
de egyetlen bűnös tönkre teheti,
    amit a bölcsesség megszerzett.

10 Ahogy a döglött legyektől megbüdösödik az illatos kenőcs úgy teszi tönkre egy jelentéktelennek tűnő bolondság mindazt, amit a bölcsesség és a tisztesség elért.

A bölcset a szíve jobbra vezeti,
    a bolondot pedig balra[e].

A bolond még akkor is elárulja, mennyire ostoba,
    ha csak végigmegy az utcán.

Ha a király megharagszik rád,
    ne mozdulj el a helyedről,
mert a nyugodt felelet
    lecsendesítheti nagy haragját.[f]

Láttam egy gonosz dolgot a nap alatt, amely az uralkodó tévedésének következménye. Néha az ostobákat emelik magas pozícióba, míg a gazdagokat alacsony sorba szorítják. Láttam szolgákat előkelő sorban, lovon járni, s ugyanakkor fejedelmeket meg gyalog, mintha szolgák lennének.

Véletlen balesetek

Aki gödröt ás,
    könnyen beleesik abba.
Aki lebontja a kőkerítést,
    azt kígyómarás fenyegeti.
Aki követ fejt,
    baleset érheti,
és aki fát dönt,
    az is veszedelemben forog.

10 Ha a fejszéd tompa, de nem élesíted meg, akkor erődet kell megfeszítened, de a bölcsesség mindig megkönnyíti a munkádat.

11 Hiába tudod, hogy kell kígyót idomítani, ha megmar a kígyó, mielőtt még „megbűvölnéd”.

Bölcs és bolond beszéd

12 A bölcs beszéde megbecsülést szerez neki,
    de a bolondot saját szavai teszik tönkre.
13 A bolond beszéde butasággal kezdődik,
    és gonosz őrültséggel végződik.
14 A bolond folyton csak a jövőről beszél,
    pedig senki sem tudja, mit hoz a holnap.
Ki a megmondhatója,
    mi lesz, miután meghalunk?
15 A munka annyira kifárasztja a bolondokat,
    hogy még a városba vezető utat sem találják meg.

16 Jaj annak az országnak,
    amelynek királya neveletlen suhanc,
    s amelynek fejedelmei reggeltől estig csak lakomáznak!
17 Boldog az az ország, amelynek királya
    előkelő származású, nemes jellemű,
és fejedelmei mértékkel étkeznek,
    — azért, hogy erősek maradjanak,
    s nem azért, hogy lerészegedjenek.

18 Ha hanyag vagy,
    fejedre roskadnak a gerendák,
s ha ölbe tett kézzel üldögélsz,
    beázik a tető!

19 A jó étel megvidámítja a lelket,
    s örömmel tölt el a bor,
de mindehhez pénzre van szükséged!

20 Még gondolatban se átkozd a királyt!
    Titokban se kívánj rosszat a gazdagoknak!
Elviszi szavadat az égi madár,
    elárulhat még egy kicsiny madárka is!

Különböző bölcs mondások

11 Dobd csak a kenyered a víz színére,
    sok nap múltán is ott találod.[g]

Amid van, abból adj másoknak is,
    minél többnek,
mert nem tudhatod,
    mikor kerülsz te is szorult helyzetbe.[h]

Amikor látod, hogy sötét felhők közelednek,
    tudod, hogy hamarosan nagy eső hullik belőlük.
A kidöntött fa akár dél, akár észak felé esik,
    ha egyszer ledőlt, ott is marad.[i]

Aki mindig a kedvező időjárásra vár,
    nem fog vetni soha.
Aki meg az esőtől fél,
    aratni nem mer soha.[j]

Honnan jön a szél, s hogy merre tart,
    vagy hogyan formálódik a gyermek anyja méhében,
    — nem tudhatod.
Éppígy nem értheted, mit cselekszik Isten,
    miért, és hogyan
    — pedig mindent ő irányít!

Korán reggel láss a magvetéshez,
    de este is folytasd a munkát,
mert nem tudhatod, melyik lesz sikeres,
    egyik, vagy a másik,
    esetleg mindkettő.

Milyen édes a világosság!
    Milyen jó a nap fényét látni!
Örülj hát életednek,
    ha sokáig élhetsz!
De ne felejtsd, hogy utána
    a sötétség hosszú ideje jön,
    s az mind hiábavalóság!

A fiatalságról

Ti is, fiatalok, örüljetek,
    amíg ifjak vagytok!
Örüljön szívetek a fiatalság idejének,
    de jól meggondoljátok, milyen úton jártok,
    s jól megnézzétek, mit tesztek!
Ne feledjétek, hogy Isten előtt egyszer meg kell állnotok,
    s számot kell adjatok mindezekről!
10 Tisztítsátok meg szívetek az aggodalomtól,
    távol legyen tőletek minden betegség és baj,
    mert a fiatalság és a hajnal hiábavalóság!

Az öregség és a halál

12 Jusson eszedbe, Teremtőd,
    amíg fiatal vagy,
amíg az öregség[k] nyűgös napjai nem jönnek,
    az évek, melyeket nem szeretsz!

Amíg a nap fénye el nem homályosul,
    meg a hold és a csillagok,
    és visszatérnek a felhők az esők után,
mikor remegnek a ház őrzői,
    és megroggyannak az erős férfiak,
megállnak az őrlő asszonyok,
    mert kevesen vannak,
és akik az ablakon kinéznek,
    már homályosan látnak,
akkor bezárják a két külső kaput,
    elhalkul az őrlőkő hangja,
felkelnek a hajnali madárhangra,
    és elhalkul az éneklő leányok hangja,
akkor már egy dombocskától is félnek,
    és mindenféle veszedelmet rejt az út,
kivirágzik a mandula ága,
    nehezen vonszolja magát a sáska,
    és kialszik a kívánság[l] lángja,
az ember pedig elmegy örökös házába,
    és az utcán siratóasszonyok járnak.

Emlékezz Teremtődre, amíg fiatal vagy,
    mielőtt elszakad az ezüstkötél,
    tönkremegy az aranyveder,
    eltörik a korsó a kútnál,
    összetörik a kerék a ciszternánál,
a test pedig visszatér a földbe,
    ahonnan származik,
a szellem meg Istenhez,
    aki adta!

Milyen nagy hiábavalóság!
    — mondja a Prédikátor. —
Milyen nagy hiábavalóság!
    Bizony, minden hiábavalóság.

Utószó

Azon felül, hogy a Prédikátor bölcs volt, még a népet is bölcsességre tanította. Mások bölcs mondásait és példázatait is összegyűjtötte, tanulmányozta és elrendezte. 10 A Prédikátor a saját írásaiban nagy gondot fordított arra, hogy gondolatait művészi formában, a legalkalmasabb szavakkal fejezze ki, és mindig világosan megírta az igazságot.

11 Bizony, a bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke![m] Az egy pásztortól származó összegyűjtött bölcs mondások pedig, mint az erősen bevert szögek.[n]

12 Végezetül, fiam, fogadd meg ezt a figyelmeztetést: tanulmányozd ezeket a bölcs mondásokat, de légy óvatos mások írásaival kapcsolatban! Az emberek folyton újabb és újabb könyveket írnak, s ha mindent el akarsz olvasni, az nagyon kifárasztja a testedet!

13 Miután mindezt meghallgattad, az egész könyvet ebben lehet összefoglalni:

Tiszteld és féld Istent,
    parancsainak pedig engedelmeskedj!

Ez az ember legfőbb dolga, 14 hiszen Isten meg fogja ítélni az emberek összes jó és rossz tetteit, még azt is, amit titokban vittek véghez.

Footnotes

  1. Prédikátor 7:6 égő tövis Valószínűleg azért hasonlítja ehhez, mert a tövises ágak pattogva-ropogva gyorsan elégnek, de nem adnak elég meleget az étel elkészítéséhez, csak nagy zajt csapnak.
  2. Prédikátor 9:8 Ez a vers az ünnepi öltözetre és a lakomákra utal.
  3. Prédikátor 9:11 fizetést Szó szerint: „kenyeret” — vagyis a jó megélhetéshez szükséges javakat.
  4. Prédikátor 9:12 A 12. versben nem szerepel a „veszedelem” szó, csak valószínűsíthető, hogy erről van szó, de nincs megnevezve.
  5. Prédikátor 10:2 Az eredetiben a „jobb” egyúttal azt is jelenti, hogy „jó”, „igazságos”, „jogos”, „helyes”, „egyenes”. Viszont a „bal” jelentése átvitt értelemben „rossz”, „igazságtalan”, „jogtalan”, „helytelen” is lehet.
  6. Prédikátor 10:4 mert… haragját Jelentheti azt is: „mert, ha nyugodt maradsz, súlyos vétket akadályozhatsz meg”.
  7. Prédikátor 11:1 Ez a vers egy régi mondást idéz, amelynek értelmét már nem ismerjük. Egyesek azt gondolják, hogy a jó cselekedetekre, adakozásra buzdít, mások szerint a hosszú távú kereskedelmi befektetésekre.
  8. Prédikátor 11:2 A 2. vers valószínűleg az adakozásról szól, és hozzáértendő, hogy „és akkor te is számíthatsz majd az ő segítségükre”. Mások szerint viszont a befektetések kockázatának csökkentésére vonatkozik.
  9. Prédikátor 11:3 A 3. vers valószínűleg arról szól, hogy vannak dolgok, amelyekben biztosak lehetünk.
  10. Prédikátor 11:4 A 4. vers valószínűleg arról szól, hogy vannak dolgok, amelyekben soha nem lehetünk biztosak.
  11. Prédikátor 12:1 öregség Az 1–7 versek az ember megöregedésének, halálának és temetésének folyamatát beszélik el költői képekben.
  12. Prédikátor 12:5 kívánság Jelentheti az étvágyat és a szexuális kívánságot egyaránt. Ez a rész az eredeti héber szövegben nehezen érhető.
  13. Prédikátor 12:11 ösztöke Egyenes bot, a végén hegyes szöggel. Az állatok (juhok, marhák) terelésénél használják. Ha az állat nem akar engedelmeskedni, az ösztökével kissé megbökdösik, s ez a fájdalom engedelmességre „ösztökéli”.
  14. Prédikátor 12:11 szögek Jelentheti azt is: „sátorcövekek”.