Ámos 4-6
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Prófécia a gazdag samáriai asszonyok ellen
4 Halljátok meg ezt az üzenetet,
ti gazdag samáriai asszonyok,
akik meghíztatok a jólétben,
mint a básáni tehenek[a],
akik elnyomjátok a szegényeket,
letiporjátok a nincsteleneket,
akik férjeitekkel bort hozattok,
hogy annál mulassatok![b]
2 Megesküdött Uram, az Örökkévaló,
a saját szentségére,
hogy eljön az idő,
amikor foglyul ejtenek
és elhurcolnak titeket,
gyermekeitekkel együtt,
ahogy hálóba kerítik a nagy halakat,
és horoggal kifogják a kis halakat.
3 A városfal törésein át menekültök ki,
és a Hermón felé hajtanak el benneteket
— ezt mondja az Örökkévaló.
A nemzet, amely elutasítja a fenyítést
4 „Menjetek csak Bételbe,
hogy ott vétkezzetek!
Menjetek csak Gilgálba,
hogy bűnt bűnre halmozzatok![c]
Vigyétek áldozataitokat minden reggel,
meg tizedeiteket a háromnapos ünnepekre,
5 vigyétek csak a kovászos ételáldozatot,
dicsekedjetek csak a hálaáldozattal,
hadd lássa mindenki!
Hiszen ti így szeretitek[d], Izráel fiai,
nem igaz?!”
— ezt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló.
6 „Ezért éhínséget küldtem rátok minden városban,
hogy még kenyér sem maradt házaitokban,
de mégsem fordultatok vissza hozzám!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
7 „Elvettem tőletek a tavaszi esőt,
mikor a gabon legjobban kívánta volna.[e]
Egyik városra küldtem esőt,
a másik szárazon maradt.
Egyik mezőre esett,
a másik teljesen kisült.
8 Két-három város lakói tántorogtak
egy kúthoz ivóvízért,
de nem jutott mindenkinek,
mégsem fordultatok vissza hozzám!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
9 „Kertjeitek és szőlőitek termését
betegségekkel pusztítottam el,
füge- és olajfáitokat lerágták a sáskák,
mégsem fordultatok vissza hozzám!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
10 „Betegséggel vertelek meg titeket,
járványokkal, mint egykor
Egyiptom lakóit,
ifjaitokat kiszolgáltattam
a kard élének,
lovaitokat zsákmányul adtam
ellenségeiteknek,
táborotokat orrfacsaró
hullabűz borította,
mégsem fordultatok vissza hozzám!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
11 „Úgy elpusztítottam néhány városotokat,
ahogy eltöröltem Sodomát és Gomorát,
s mint a tűzből kikapott üszkös fadarab,
olyan lett, aki megmaradt,
mégsem fordultatok vissza hozzám!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
12 „Emiatt így bánok majd veled, Izráel!
S mivel így bánok veled,
készülj ítéletemre,
mert bizony Istened elé kell állanod!”
13 Ő az, aki hegyeket formál,
és szelet teremt.
Ő teremti az ember szellemét,
és gondolatait[f] kijelenti az embereknek.
Ő változtatja a hajnalt sötétséggé,
és lépdel a föld magaslatain.
Örökkévaló, Seregek Ura és Istene
— ez az ő neve!
Siratóének Izráelről
5 Halld meg ezt, Izráel népe! Halld meg siratóénekem, amellyel gyászollak téged!
2 „Jaj, elesett Izráel szűz leánya,
fel sem kel soha többé!
Olyanná lett, mint akit
fegyver sújtott porba!
Saját földjén terült el,
ott hagyták egyedül,
nincs, aki fölemelje!”
3 Mert ezt mondja Uram, az Örökkévaló:
„Ha egy városból ezren indultok csatába,
csak száz tér vissza élve,
ha százan indultok,
csak tíz tér haza épségben.”
Engem keressetek, hogy éljetek!
4 Ezt üzeni az Örökkévaló Izráel népének:[g]
„Engem keressetek,
hogy éljetek!
5 Ne Bételbe igyekezzetek,
ne Gilgálba siessetek!
Beérsebába[h] se menjetek át,
hiszen Gilgál[i] lakóit
száműzetésbe hurcolják,
Bételt meg porig rombolják!”[j]
6-7 Ti, akik elcsavarjátok[k] a jogosságot,
és lábbal tiporjátok az igazságosságot,
az Örökkévalót keressétek,
és élni fogtok!
Különben olthatatlan tűz
gyullad fel József házában[l],
amely még Bételt is porrá égeti!
8 Ő az, aki a Fiastyúkot
és a Kaszás-csillagot teremtette,
a sűrű sötétséget hajnallá változtatja,
a nappalt meg éjszakává.
Ő szólítja elő a tengerek vizét,
és elborítja a föld színét vele.
Örökkévaló — ez az ő neve!
9 Ő sújt le a hatalmasokra,
mint a villám,
és hirtelen elpusztítja váraikat.
Fenyegető prófécia a gazdagok ellen
10 Ti gyűlölitek azt,
aki nyilvánosan elítéli
az igazságtalanságot,
és utáljátok,
mert igazat mond.
11 Tudjátok meg hát:
mivel letapostátok a szegényeket,
és elvettétek tőlük
még a kenyérnek való gabonát is,
ezért hiába építitek
előkelő házaitokat,
nem fogtok bennük lakni soha!
Hiába gondozzátok szép szőlőiteket,
meg sem kóstolhatjátok a borát!
12 Jól tudom, milyen sok bűn terhel titeket,
s milyen sokat vétkeztetek:
nyomorgatjátok az igazakat,
elfogadjátok a megvesztegetést,
megfosztjátok jogaiktól a szegényeket
a bíróság előtt.
13 Ezért, aki értelmes,
bölcsebb, ha hallgat,
mert gonosz időket élünk.
14 Törekedjetek inkább a jóra,
ne a rosszra,
akkor nyugodtan élhettek,
s az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene
valóban veletek lesz,
ahogyan mondogatjátok!
15 Gyűlöljétek a gonoszt,
és szeressétek a jót,
állítsátok helyre
az igazságos ítélkezést!
Akkor talán megkönyörül rajtatok
az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene,
és megkegyelmez
Izráel maradékának.
16 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene:
„Minden utcán keservesen
jajgatni fognak,
és a tereken rémülten kiáltoznak.
Siratni hívják még a földműveseket is,
a siratóasszonyokkal[m] együtt,
hogy jajgassanak.
17 Bizony, minden szőlőskertben[n]
sírni fognak,
amikor átmegyek közöttetek!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
Az Örökkévaló napja
18 Jaj nektek, akik kívánjátok
az Örökkévaló napját!
Mit reméltek az ő napjától?
Hiszen számotokra sötét az a nap,
nem világosság!
19 Úgy jártok vele,
mint aki oroszlán elől fut,
és medve támadja meg.
Vagy a házába menekülve
a falhoz támaszkodik,
s ott marja meg a vipera.
20 Hiszen számotokra sötétséget
hoz az a nap,
nem világosságot!
Bizony, sűrű homályt,
amelyben még halvány fénysugár sincs!
Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket!
21 „Gyűlölöm vallásos ünnepeiteket,
nem szenvedhetem tovább!
Nem gyönyörködöm ünnepi gyűléseitekben!
22 Hiába hoztok elém égő- és ételáldozatokat,
nem fogadom el tőletek,
hizlalt hálaáldozati állataitokra rá sem nézek!
23 Elegem van dicsőítő énekeitek zajából!
Hallani sem bírom hárfátok dallamát!
24 Inkább áradjon az ítélet,
zúduljon alá az igazság,
mint a hirtelen támadt árvíz,
vagy a medréből kilépő folyó!”
25 „Izráel, égőáldozatokat és ételáldozatokat
hoztál nekem negyven évig,
a pusztai vándorlás idején.[o]
26 De hordoztátok isteneitek,
Szikkút, Molok, Kijjún,
meg a csillagok isteneinek bálványait,[p]
amelyeket magatoknak készítettetek!
27 Ezért hát messzire űzlek titeket,
száműzetésbe hurcolnak benneteket,
Damaszkuszon is túlra!”
— ezt mondja az, kinek neve Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene.
Az önelégült elbizakodottság büntetése
6 Jaj nektek,
akik gondtalan jólétben
éltek a Sionon!
Jaj nektek,
akik önelégült elbizakodottságban
éltek Samáriában,[q]
akik magatokat a legkülönb nép
vezetőinek tartjátok,
hiszen hozzátok fordul tanácsért
egész Izráel!
2 Menjetek csak el Kalnéba,
nézzetek szét a nagy Hamátban,
járjátok be Gát[r] városát
a filiszteusok földjén!
Különbek vagytok-e náluk?
Nem nagyobb-e országuk
a tieteknél?
3 Jaj nektek, akik a veszedelem napját
távolinak gondoljátok,
pedig tetteitekkel
éppen ti sürgetitek jövetelét!
4 Jaj nektek,
akik díszes pamlagon heverésztek,
elefántcsonttal díszített
nyoszolyákon nyújtózkodtok,
akik báránysülttel lakomáztok,
s levágjátok a borjakat magatoknak,
5 hárfát pengetve dalolgattok,
és hangszereket készítetek magatoknak,
mint Dávid,[s]
6 akik öblös korsókból
isszátok a bort,
s drága illatszerekkel
kenegetitek magatokat,
de József népe[t] romlásán
nem bánkódtok!
7 Elsők lesztek hát,
akiket száműzetésbe hurcolnak,
s vége szakad
a henyélők lakomáinak!
8 Uram, az Örökkévaló megesküdött önmagára, ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene:
„Utálom, amire Jákób népe[u] oly büszke,
gyűlölöm várait és palotáit,
ezért kiszolgáltatom a várost
ellenségeinek,
és kezükbe adok mindenkit,
aki csak benne lakik.”
Csak kevesen maradnak életben Izráelben
9 Akkor, ha tízen maradnak élve egy családból, még azok is meghalnak. 10 S ha eljön egy rokon, hogy kivigye a házból a holttesteket, hogy elégesse őket; megkérdezi azt, aki a házban maradt: „Van-e még ott valaki más?”
Az meg válaszol: „Nem, nincs más, hála…”.[v]
De a másik félbeszakítja: „Hallgass! Ki ne mondd az Örökkévaló nevét!”
11 Mert nézzétek, az Örökkévaló parancsol,
és darabokra töri a nagy házakat,
apró törmelékké zúzza a kis házakat!
12 Vajon vágtatnak-e a lovak a sziklákon?
Vagy felszánthatjátok-e
ökrökkel a tengerpartot?
De ti az igaz ítéletet
keserű méregre cseréltétek!
Az igazságosság gyümölcse helyett
üröm terem nálatok!
13 Dicsekedtek vele,
hogy Lódebárt elfoglaltátok.
Kérkedve mondjátok:
„Lám, a magunk erejével
foglaltuk el Karnaim várát!”
14 „Ezért hát, Izráel,
ellened indítok egy népet
— mondja az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene —,
elnyomnak és sanyargatnak majd téged
egész földeden,
a hamáti úttól az Arava-völgyig.”[w]
Footnotes
- Ámos 4:1 gazdag… básáni tehenek A „básáni” azt jelentette: Básánból való. Itt jelképesen a Samáriai gazdagok elkényeztetett asszonyait jelenti.
- Ámos 4:1 Ámósz prófétai szolgálata idején Samária jólétben és gazdagságban élt.
- Ámos 4:4 Menjetek… halmozzatok Bétel és Gilgál az északi királyság (Izráel) két fontos kultuszhelye volt, ahol bálványokat imádtak.
- Ámos 4:5 A 4–5 vers hangvétele gúnyos, mert a felsorolt áldozatok mind súlyosan sértik a Törvény előírásait. Bétel és Gilgál az északi királyságban (Izráel) szándékosan a Törvény ellenére létesített „szent helyek” voltak, és a bálványimádást szolgálták.
- Ámos 4:7 tavaszi… volna Szó szerint: „Visszatartottam tőletek az esőt három hónapig, az aratás előtt.” Izráelben ezt az időszakot nevezték késői esőknek. A gabona termése nagyrészt ettől függött.
- Ámos 4:13 gondolatait Jelentheti Isten gondolatait, vagy az ember gondolatait, de az előbbi valószínűbb.
- Ámos 5:4 népének Szó szerint: „házának”. Ez jelentheti a királyi családot is.
- Ámos 5:5 Bétel, Gilgál, Beérseba A bálványimádás helyei.
- Ámos 5:5 Gilgál Ennek a városnak a neve hasonlóan hangzik a héberben, mint az, hogy „száműzetésbe hurcolják”.
- Ámos 5:5 rombolják Ez hasonlóan hangzik a héberben, mint az, hogy „Bét-Áven”, amely ironikusan Bételt jelenti. „Bétel” jelentése: „Isten háza”, „Bét-Áven” jelentése pedig: „Gonoszság háza”.
- Ámos 5:6 elcsavarjátok Szó szerint: „ürömmé változtatjátok”. Az üröm keserű és mérgező növény.
- Ámos 5:6 József házában Vagyis az egész északi királyság, Izráel országa elpusztul. Bételben építette föl Jeroboám, Izráel első királya az északi királyság vallási központját.
- Ámos 5:16 siratóasszony A temetések alkalmával felfogadott „hivatásos” siratók, akik hangosan kiáltozva, jajgatva és énekelve gyászolták az elhunytat. Ez a szokás a magyar népnél egyes helyeken még ma is él.
- Ámos 5:17 szőlőskertben Vagyis: még ott is, ahol máskor vidámság és jókedv uralkodott, mint pl. a szüret idején a szőlőben.
- Ámos 5:25 Izráel… idején Ez a mondat kérdésnek is fordítható.
- Ámos 5:26 isteneitek… bálványait Vagy: „királyotok sátorát és bálványaitok zsámolyát”. Isten ebben a versben Asszíria bálványisteneit sorolja. Az ókori görög fordítás (LXX) a fentieken kívül még a Rafán (Romfa) nevű bálványt is említi.
- Ámos 6:1 Ámósz prófétai szolgálata idején az északi királyság, Izráel népe gondtalan jólétben és bőségben élt.
- Ámos 6:2 Kálné, Hamát, Gát Az asszírok által meghódított városok Babilóniában, Arámban és Filiszteában.
- Ámos 6:5 hárfát… Dávid Vagy: „hárfát pengettek, és egyéb hangszereken játszotok, mint Dávid”.
- Ámos 6:6 József népe Itt az északi királyságot, vagyis Izráel népét jelenti.
- Ámos 6:8 Jákób népe Itt az északi királyságot, vagyis Izráel népét jelenti.
- Ámos 6:10 Nem… hála… Valószínűleg azt akarta mondani: „… hála az Örökkévalónak!” — de a másik félbeszakította.
- Ámos 6:14 a hamáti úttól az Arava-völgyig Ez a kifejezés azt jelenti: „Az ország északi határától a déli határáig.”
Jelenések 7
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A száznegyvennégyezer
7 Ezután egy-egy angyalt láttam a Föld négy sarkánál állni, akik visszatartották a Föld négy szelét, hogy se a földön, se a tengeren, se a fákra ne fújjon a szél. 2 Majd észrevettem egy másik angyalt is, aki kelet felől közeledett, és az Élő Isten pecsétjét hozta magával. Erős hangon kiáltott a másik négy angyalnak, akik hatalmat kaptak, hogy kárt okozzanak a földön és a tengeren: 3 „Ne bántsátok se a földet, se a tengert, se a fákat addig, amíg Istenünk rabszolgáit a homlokukon meg nem jelöljük a pecséttel!”
4 Hallottam a megjelöltek számát: összesen száznegyvennégyezer embert jelöltek meg a pecséttel Izráel népének tizenkét törzséből:
5 tizenkétezret Júda törzséből,
tizenkétezret Rúben törzséből,
tizenkétezret Gád törzséből,
6 tizenkétezret Ásér törzséből,
tizenkétezret Naftáli törzséből,
tizenkétezret Manassé törzséből,
7 tizenkétezret Simeon törzséből,
tizenkétezret Lévi törzséből,
tizenkétezret Issakár törzséből,
8 tizenkétezret Zebulón törzséből,
tizenkétezret József törzséből
és tizenkétezret Benjámin törzséből.
A fehér ruhások serege
9 Ezután ismét láttam: egy megszámlálhatatlanul nagy sokaságot, akik mindenféle nemzetből, törzsből, népből és nyelvből származtak. A trón és a Bárány előtt álltak fehér ruhában, és a kezükben pálmaágat tartottak. 10 Ezt kiáltották:
„A győzelem Istenünké, aki a trónon ül, és a Bárányé!”
11 Az angyalok, akik körülállták a trónt, a mennyei vezetőket és a négy mennyei élőlényt, arcra borultak a trón előtt. 12 Ezekkel a szavakkal imádták Istent:
„Ámen! Istenünk, tiéd az áldás, a dicsőség, a bölcsesség,
a hála, a tisztelet, a hatalom és az erő örökké. Ámen!”
13 Ekkor az egyik mennyei vezető megkérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhások, és honnan jöttek?”
14 Így feleltem: „Uram, te tudod!”
Így válaszolt: „Ők azok, akik a nagy szenvedések idejéből jöttek, s akik a Bárány vérével megtisztították és megfehérítették ruháikat.[a] 15 Ezért állnak most Isten trónja előtt a templomában,[b] és imádják őt éjjel-nappal. Az, aki a trónon ül, kiterjeszti sátorát fölöttük. 16 Ezért soha többé nem éheznek, nem szomjaznak, a nap nem égeti, hőség nem bántja őket, 17 mert a Bárány a pásztoruk, aki a trón közepén ül, és az élet vizének forrásaihoz vezeti őket. Isten pedig minden könnyet letöröl a szemükről.”
Footnotes
- Jelenések 7:14 akik… ruháikat Azt jelenti: hisznek Jézusban, és abban, hogy Isten megbocsátotta bűneiket Jézus halála (vére) által.
- Jelenések 7:15 templom Itt Isten szellemi lakóhelyét jelenti a Mennyben, ahol az övéi imádják őt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center