Add parallel Print Page Options

137 Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos.

138 A te bizonyságaidat igazságban és hûségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben.

139 Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedrõl az én ellenségeim.

140 Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt.

141 Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem.

142 A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz.

143 Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem.

144 A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!

Read full chapter