Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. A „Ne pusztíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid tanítása abból az időből, amikor Saul embereket küldött, hogy figyeljék Dávid házát, és öljék meg őt.

59 Istenem, ments meg ellenségeimtől,
    védj meg támadóimtól!
Szabadíts meg a gonosztevőktől,
    ments meg a gyilkosoktól!
Nézd, lesben állnak, hogy megöljenek!
    Erős harcosok gyűltek össze ellenem,
pedig ártatlan vagyok,
    nem követtem el semmi rosszat, Örökkévaló!
Nem adtam rá okot,
    mégis készülődnek, hogy megtámadjanak!
Örökkévaló, kérlek, lásd meg ezt,
    kelj fel, és siess segítségemre!
Örökkévaló, Seregek Ura és Istene,
    te vagy Izráel Istene!
Kelj fel hát, és büntesd meg
    ezeket az istenteleneket!
Ne kegyelmezz az árulóknak,
    akik gonosz terveket szőnek! Szela

Előbújnak esténként, mint a kutyák,
    morogva körülszimatolják a várost.
Hallod, hogy fenyegetnek és szidnak engem?
    Nyelvük a fegyverük,
    s azt mondják, úgysem hallja senki.
De te, Örökkévaló, te kineveted őket,
    kigúnyolod mind az istenteleneket!

Énekelek neked, Istenem,
    mert olyan vagy nekem,
    mint magas kővár a hegytetőn!
10 Isten szeret engem, és elém jön,
    győzelemre segít a harcban!
    Megsegít, hogy ellenségeimet legyőzzem.
11 Ne öld meg őket egyszerre,
    nehogy népem felejtsen,
de szórd szét és verd meg őket hatalmaddal,
    Uram és Védelmezőm!
12 Essenek csapdába büszkeségük és rágalmaik miatt,
    hiszen minden szavuk átok és hazugság!
13 Pusztítsd el őket haragodban,
    végezz velük örökre,
hadd tudják meg az egész földön,
    hogy Isten uralkodik Jákób népén! Szela

14 Előbújnak esténként, mint a kutyák,
    morogva körülszimatolják a várost.
15 Csatangolnak, ennivalót keresnek,
    ha nem találnak, vonyítanak.
16 De én minden reggel énekkel dicsérlek
    hűségedért és szeretetedért, Uram!
Bizony, te vagy erős kőváram
    a magas hegytetőn!
    Hozzád menekülök a veszedelem idején!
17 Énekemmel dicsérlek,
    mert erős kőváram vagy
    magasan fenn, a hegytetőn!
Isten, én szerető Istenem!

59  Az éneklõmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midõn [embereket ]külde Saul, és õrizék az õ házát, hogy megöljék õt.

Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtõl, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!

Szabadíts meg engemet a gonosztevõktõl, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;

Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyûltek ellenem az erõsek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!

Bûnöm nélkül egybegyûlnek és készülnek [ellenem]: serkenj fel elõmbe és lásd meg [ezeket!]

Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. Szela.

Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.

Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, [úgy mond], kicsoda hallja meg?

Te pedig, Uram, neveted õket, és megcsúfolod mind e pogány népet.

10 Hatalmá[val szemben] te reád vigyázok; mert Isten az én váram.

11 Elõmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim [romlását.]

12 Ne öld meg õket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd õket a te hatalmaddal, és alázd meg õket Uram, mi paizsunk!

13 Szájuknak vétke az õ ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.

14 Veszítsd el õket búsulásodban, veszítsd el õket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.

15 Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.

16 Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.

17 Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.

18 Én erõsségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: õ az én kegyelmes Istenem!