Add parallel Print Page Options

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.

40 Várva vártam az Örökkévalót,
    s ő lehajolt hozzám,
    meghallotta segélykiáltásomat.
Kiemelt a sírgödörből, a pusztulásból,
    kihúzott a sárból,
sziklára állított,
    megerősítette lépteimet.
Új éneket adott számba:
    Istenünk dicséretét.
Sokan látják ezt,
    tisztelik és félik az Örökkévalót,
    és bíznak benne!
Milyen boldog és áldott,
    aki az Örökkévalóban bízik,
aki nem fordul gonosz szellemekhez,
    sem hamis istenekhez.
Ó, Örökkévaló, Istenem,
    milyen sok csodálatos dolgot tettél!
Milyen nagyszerű terveid vannak velünk,
    alig tudjuk megérteni!
Újra és újra ezekről beszélek,
    nem tudok betelni velük!

Uram, te nem gyönyörködsz
    véresáldozatban, vagy ételáldozatban!
De fülemet megnyitottad, hogy megértsem:[a]
    nem égőáldozat,
    sem vétekáldozat, amit kívánsz.
Ekkor azt mondtam: „Jövök,
    ahogy a könyvtekercsben írva van rólam!
Minden vágyam,
    hogy akaratod teljesítsem, Istenem,
    hiszen tanításod a szívemben hordozom.
Igazságosságod örömhírét hirdetem
    a nagy gyülekezetben.
Örökkévaló, te tudod,
    hogy örökké hirdetni fogom,
    nem hallgatok el!
10 Nem titkoltam el jóságod tetteit.
    Hangosan hirdettem hűséges szereteted
    és szabadításod mindenkinek.
Nem titkoltam el kegyelmed és hűségedet,
    mikor szóltam a nagy gyülekezetben!
11 Örökkévaló, ne vond meg tőlem irgalmadat,
    kegyelmed és igazságod őrizzen szüntelen!”

12 Gonoszok sokasága vett körül,
    számba se vehetem őket.
Utolértek bűneim, hogy felnézni sem merek,
    több van belőlük, mint hajszál a fejemen.
    Minden bátorságom elhagyott!
13 Kérlek, Örökkévaló, szabadíts meg!
    Siess hozzám, segíts, ne késs!
14 Szégyenüljenek meg, zavarodjanak össze,
    akik életemre törnek!
Hátráljanak meg, fussanak el szégyenükben,
    akik vesztemet kívánják!
15 Némuljanak el szégyenükben,
    akik gúnyolnak engem!
16 De akik téged keresnek, Uram,
    örüljenek és vigadjanak!
Akik szeretik szabadításodat,
    hadd mondják újra és újra:
    „Milyen hatalmas az Örökkévaló!”

17 Én ugyan szegény és erőtlen vagyok,
    mégis gondomat viseled, Uram!
Te vagy Segítőm és Szabadítóm,
    ó, Istenem, ne késs!

Footnotes

  1. Zsoltárok 40:6 De… megértsem Az ókori görög fordításban (LXX) helyette ez áll: „testet alkottál nekem…”.

40  Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára.

Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.

És kivont engem a pusztulás gödrébõl, a sáros fertõbõl, és sziklára állította fel lábamat, megerõsítvén lépteimet.

És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.

Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!

Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, [de] többek, semhogy elszámlálhatnám.

Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égõáldozatot és bûnért való áldozatot sem kívántál.

Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felõlem,

Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.

10 Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!

11 Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hûségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.

12 Te, Uram, ne tartsd vissza tõlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.

13 Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bûneim, a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem [is] elhagyott engem.

14 Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre!

15 Szégyenüljenek meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják.

16 Pusztuljanak el az õ gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!

17 Örülnek és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat.

18 Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél!