Zsoltárok 17
Hungarian Károli
17 Dávid imádsága.
Hallgasd meg, Uram, az igazságot, vedd észre könyörgésemet, figyelmezzél imádságomra, mely nem jõ csalárd ajakról.
2 A te orczádtól jõjjön ki ítéletem, a te szemeid hadd lássanak igazat.
3 Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi [rosszat; ha tán] gondoltam [is], nem jött ki a számon.
4 Az emberek cselekedeteinél a te ajkad igéjével vigyáztam az erõszakosnak ösvényeire.
5 Ragaszkodtak lépteim a te ösvényeidhez, nem ingadoztak lábaim.
6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet.
7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól.
8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
9 A gonoszok elõl, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elõl, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
10 Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
11 Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
12 Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülõ oroszlánkölyökhöz.
13 Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le õt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
14 Az emberektõl, oh Uram, kezeddel, a világ embereitõl! Az õ osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bõvölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
15 Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midõn felserkenek.
Zsoltárok 17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávid imádsága.
17 Örökkévaló, hallgasd meg imádságomat,
mert igazságért könyörgök!
Halld meg segélykiáltásomat,
mert őszinte szívvel jövök hozzád!
2 Te jól látod a teljes igazságot,
ítélj a javamra!
3 Örökkévaló, megvizsgáltad szívemet,
meglátogattál még éjjel is.
Próbára tettél,
de nem találtál bennem semmi hamisságot.
Megvizsgáltad gondolataimat is,
de láttad, hogy nem mondtam semmi gonoszat.
4 Minden erőmmel igyekeztem
parancsodat megtartani.
5 Ösvényeidet követtem,
le nem tértem róluk sohasem.
6 Mikor hozzád kiáltottam, Istenem,
mindig meghallgattál engem!
Fordulj felém, kérlek,
hallgasd meg most is imádságomat!
7 Örökkévaló, te megszabadítod ellenségeiktől,
akik benned bíznak!
Bizony, megszabadítod őket
jobb karod erejével!
Mutasd meg, milyen csodálatos
hűséged és szereteted!
8 Őrizz meg, mint szemed fényét!
Szárnyaid árnyékában rejts el engem
9 a gonoszok elől,
akik el akarnak pusztítani!
Ments meg halálos ellenségeimtől,
akik körülfogtak!
10 Kegyetlen szívük nem ismer irgalmat,
magabiztos büszkeséggel beszélnek.
11 Folyton a sarkamban lihegnek,
s már körül is zártak egészen.
Szemüket rám szegezik:
lesik, hogyan terítsenek a földre,
12 mint oroszlán a zsákmányát,
mint ifjú oroszlán, amely prédáját lesi.
13 Kelj fel, Örökkévaló![a]
Szállj szembe velük,
vágd le őket kardoddal,
ments meg a gonoszoktól!
14 Hatalmaddal irtsd ki őket a földről!
De azoknak, akiket szeretsz, Örökkévaló,
adj bőven minden jót,
hadd teljenek be áldásaiddal!
Még unokáik is örököljék tőlük áldásaidat!
15 Én pedig szemtől szembe
meglátom arcodat az igazságban!
Micsoda öröm tölt el, mikor felébredek
és meglátlak téged!
Footnotes
- Zsoltárok 17:13 Kelj fel, Örökkévaló Ezt mondták, amikor a Szövetségládát a papok a vállukra vették, hogy továbbvigyék. Lásd 4Móz 10:35–36.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center