Add parallel Print Page Options

Jézus Krisztus áldozata tökéletessé tesz

10 A Törvényben az eljövendő áldásoknak csupán az árnyéka van meg, nem pedig maguk a valóságos dolgok. Ez vonatkozik azokra az áldozatokra is, amelyeket a Törvény szerint évente újra meg újra be kell mutatni Istennek, mert ezek az áldozatok sohasem tudják tökéletessé tenni azokat, akik ilyen módon közelednek Istenhez. Hiszen, ha a Törvény tökéletessé tette volna őket, már régen abbahagyták volna az áldozatokat! Akkor ugyanis azok, akik az áldozatokat bemutatták, egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem lenne többé bűntudatuk.

De nem ez a helyzet! Éppen ellenkezőleg: az évente bemutatott áldozatok folyton a bűnre emlékeztetnek, mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje az emberek bűneit!

Ezért mondta Krisztus, amikor bejött a világba:

„Istenem, nem kívántad a bűnért való áldozatokat,
    sem a hálaáldozatokat,
    hanem testet alkottál nekem.
Nem lelted örömödet az égőáldozatokban,
    sem a vétekért való áldozatokban.
Ezért azt mondtam: Itt vagyok én, Istenem!
    Azért jöttem, hogy véghezvigyem akaratodat,
    úgy, ahogy a könyvtekercsben meg van írva rólam.”[a]

Tehát először azt mondja: „Nem kívántad a bűnért való áldozatokat, sem a hálaáldozatokat. Nem lelted örömödet az égőáldozatokban, sem a vétekért való áldozatokban.” (Pedig a Törvény szerint ezeket az áldozatokat kellett bemutatni.) Azután pedig így szól: „Itt vagyok én, Istenem! Azért jöttem, hogy véghezvigyem akaratodat.” Ez azt jelenti, hogy Isten megszünteti az áldozatok régi rendjét, és ugyanakkor új rendet vezet be. 10 Jézus Krisztus valóban véghezvitte mindazt, amit Isten akart. Bennünket pedig Istennek ez az akarata tett az ő számára különválasztott, szent néppé. Ez Jézus testének egyszeri feláldozása által történt meg, amely mindörökké érvényes.

11 Izráelben a papok minden nap szolgálatban álltak, és elvégezték a Törvény által előírt kötelességüket. Újra és újra bemutatták ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem tudták eltörölni a bűnöket. 12 Ezzel ellentétben Krisztus csak egyetlenegy — örökre érvényes — áldozatot mutatott be a bűnökért, majd leült Isten jobbján, 13 és már csak arra vár, hogy ellenségeit az Atya-Isten legyőzze és Krisztus hatalma alá kényszerítse. 14 Mert Krisztus ezzel az egyetlenegy áldozatával örökre tökéletessé tette azokat, akiket Isten számára különválasztott.

15 Ugyanezt mondja nekünk a Szent Szellem is:

16 „Ilyen Szövetséget[b] fogok kötni velük
azok után a napok után,
    — mondja az Örökkévaló —:
törvényeimet a szívükbe vésem,
    és beírom az értelmükbe.”[c]

17 Azután pedig ezt mondja:

„Többé nem fogok visszaemlékezni
    bűneikre és gonoszságaikra.”[d]

18 Ha pedig Isten végérvényesen megbocsátotta a bűnöket, akkor többé nincs szükség újabb bűnért való áldozatra!

Bátran közeledj Istenhez!

19 Ezért, testvéreim, félelem nélkül, teljes bizalommal és szabadon bemehetünk a mennyei Szentek Szentjébe[e] Jézus vére, vagyis halála által, 20 mivel Jézus megnyitotta számunkra az odavezető utat. Ez az út új és élő, amely bevezet a széthasadt függönyön[f] keresztül a Szentek Szentjébe. A függöny pedig Jézus testét jelképezi.

21 Hatalmas Főpapunk van, aki Isten családját kormányozza! 22 Ezért őszinte szívvel és a hit bizonyosságával közeledjünk Istenhez! Hiszen a szívünket Jézus vére megtisztította a rossz lelkiismerettől, ahhoz hasonlóan, ahogy a tiszta víz lemossa testünkről a piszkot. 23 Kapaszkodjunk bele erősen ebbe a reménységbe, ne engedjük ki a kezünkből, és bátran valljuk is meg! Hiszen Isten, akitől az ígéreteket kaptuk, teljesen megbízható, és meg is fogja adni, amit ígért.

Segítsetek egymásnak!

24 Figyeljünk oda egymásra is! Biztassuk egymást az isteni szeretetre és a helyes tettekre! 25 Ne hanyagoljuk el a közösség összegyülekezéseit — mint egyesek teszik —, hanem bátorítsuk egymást! Annál is inkább, mivel látjuk, hogy közeledik az a bizonyos Nap![g]

Ne fordulj el Krisztustól!

26 Azonban, ha szándékosan továbbra is vétkezünk, miután megismertük az igazságot, akkor nincs többé bűnért való áldozat, amely eltörölhetné a bűneinket. 27 Nem marad más hátra, mint rettegve várni Isten ítéletére és haragjának pusztító tüzére, amely mindenkit megemészt, aki ellenkezik vele. 28 Ha valaki Mózes Törvényének nem engedelmeskedett — és ezt két vagy három tanú bizonyította —, akkor a bűnöst meg kellett ölni, s nem volt szabad megkönyörülni rajta.

29 Akkor vajon mit érdemel az, aki Isten Fiát „megtapossa”? Bizony, az ilyen még sokkal súlyosabb büntetést kap, mivel nem tisztelte Jézus vérét, amellyel ő az Új Szövetséget megkötötte, s amellyel az illetőt egyszer már megtisztította! Ezzel az ilyen ember a Szent Szellemet is bántalmazta, aki Isten kegyelmét közvetíti! 30 Mert ismerjük azt, aki ezt mondta: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek!”[h] És ezt is mondta: „Az Örökkévaló meg fogja ítélni népét.”[i] 31 Bizony, rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!

Ne veszítsd el a bátorságod és örömöd!

32 Emlékezzetek azokra az időkre, amikor először megismertétek az igazságot! Milyen sok szenvedést kellett elviselnetek, mégis kitartottatok. 33 Volt, hogy sokak előtt megszégyenítettek titeket, és gonoszul bántak veletek. Ti pedig segítettétek azokat, akik hasonlóan szenvedtek, 34 vagy, akiket börtönbe zártak, és együtt szenvedtetek velük. Még azt is jókedvvel viseltétek, amikor a vagyonotokat erőszakkal elvették tőletek, hiszen tudtátok, hogy sokkal értékesebb és örökkévaló kincsetek van.

35 Ezért hát őrizzétek meg ezt a bátorságot és hitet, mert nagy jutalom vár rátok! 36 Legyetek türelmesek és kitartók, mert miután mindent véghezvittetek, amit Isten akar, megkapjátok tőle, amit megígért! 37 Hiszen ő mondta:

„Hamarosan megérkezik, akit várunk,
    nem fog elkésni.
38 Szolgám, akit elfogadtam,
    aki bízik és hisz bennem, örökké élni fog,
de ha meghátrál vagy visszafordul,
    akkor nincs a kedvemre.”[j]

39 Mi azonban nem azok közé tartozunk, akik visszafordulnak és elvesznek, hanem azokhoz, akik hisznek és üdvösséget nyernek.

Footnotes

  1. Zsidókhoz 10:7 Idézet: Zsolt 40:6–8.
  2. Zsidókhoz 10:16 Szövetség Az Új Szövetséget jelenti, amelyet Isten Jézus által kötött a népével, és amely jobb, mint a Régi Szövetség. Lásd a Szójegyzékben.
  3. Zsidókhoz 10:16 Idézet: Jer 31:33.
  4. Zsidókhoz 10:17 Idézet: Jer 31:34.
  5. Zsidókhoz 10:19 mennyei Szentek Szentje Az a szellemi hely a Mennyben, ahol Isten lakik, és ahol az övéi imádják és szolgálják őt.
  6. Zsidókhoz 10:20 függöny A Szent Sátorban és a jeruzsálemi Templomban is ez választotta el a Szentélyt a Szentek Szentjétől. Azt a szellemi gátat jelképezte, amely megakadályozta az embereket abban, hogy bemehessenek Isten jelenlétébe. Amikor Jézus meghalt, ez a függöny kettéhasadt (Mt 27:51), jelezve, hogy a Mennyben megnyílt az Isten jelenlétébe vezető út. Nevezik „kárpit”-nak is.
  7. Zsidókhoz 10:25 az a bizonyos Nap Valószínűleg Krisztus visszajövetelét jelenti.
  8. Zsidókhoz 10:30 Idézet: 5Móz 32:35.
  9. Zsidókhoz 10:30 Idézet: 5Móz 32:36 és Zsolt 135:14.
  10. Zsidókhoz 10:38 Idézet: Hab 2:3–4 (Szeptuaginta).

The Sacrifice of Jesus

10 1-10 The old plan was only a hint of the good things in the new plan. Since that old “law plan” wasn’t complete in itself, it couldn’t complete those who followed it. No matter how many sacrifices were offered year after year, they never added up to a complete solution. If they had, the worshipers would have gone blissfully on their way, no longer dragged down by their sins. But instead of removing awareness of sin, when those animal sacrifices were repeated over and over they actually heightened awareness and guilt. The plain fact is that bull and goat blood can’t get rid of sin. That is what is meant by this prophecy, put in the mouth of Christ:

You don’t want sacrifices and offerings year after year;
    you’ve prepared a body for me for a sacrifice.
It’s not fragrance and smoke from the altar
    that whet your appetite.
So I said, “I’m here to do it your way, O God,
    the way it’s described in your Book.”

When he said, “You don’t want sacrifices and offerings,” he was referring to practices according to the old plan. When he added, “I’m here to do it your way,” he set aside the first in order to enact the new plan—God’s way—by which we are made fit for God by the once-for-all sacrifice of Jesus.

11-18 Every priest goes to work at the altar each day, offers the same old sacrifices year in, year out, and never makes a dent in the sin problem. As a priest, Christ made a single sacrifice for sins, and that was it! Then he sat down right beside God and waited for his enemies to cave in. It was a perfect sacrifice by a perfect person to perfect some very imperfect people. By that single offering, he did everything that needed to be done for everyone who takes part in the purifying process. The Holy Spirit confirms this:

This new plan I’m making with Israel
    isn’t going to be written on paper,
    isn’t going to be chiseled in stone;
This time “I’m writing out the plan in them,
    carving it on the lining of their hearts.”

He concludes,

I’ll forever wipe the slate clean of their sins.

Once sins are taken care of for good, there’s no longer any need to offer sacrifices for them.

Don’t Throw It All Away

19-21 So, friends, we can now—without hesitation—walk right up to God, into “the Holy Place.” Jesus has cleared the way by the blood of his sacrifice, acting as our priest before God. The “curtain” into God’s presence is his body.

22-25 So let’s do it—full of belief, confident that we’re presentable inside and out. Let’s keep a firm grip on the promises that keep us going. He always keeps his word. Let’s see how inventive we can be in encouraging love and helping out, not avoiding worshiping together as some do but spurring each other on, especially as we see the big Day approaching.

26-31 If we give up and turn our backs on all we’ve learned, all we’ve been given, all the truth we now know, we repudiate Christ’s sacrifice and are left on our own to face the Judgment—and a mighty fierce judgment it will be! If the penalty for breaking the law of Moses is physical death, what do you think will happen if you turn on God’s Son, spit on the sacrifice that made you whole, and insult this most gracious Spirit? This is no light matter. God has warned us that he’ll hold us to account and make us pay. He was quite explicit: “Vengeance is mine, and I won’t overlook a thing” and “God will judge his people.” Nobody’s getting by with anything, believe me.

32-39 Remember those early days after you first saw the light? Those were the hard times! Kicked around in public, targets of every kind of abuse—some days it was you, other days your friends. If some friends went to prison, you stuck by them. If some enemies broke in and seized your goods, you let them go with a smile, knowing they couldn’t touch your real treasure. Nothing they did bothered you, nothing set you back. So don’t throw it all away now. You were sure of yourselves then. It’s still a sure thing! But you need to stick it out, staying with God’s plan so you’ll be there for the promised completion.

It won’t be long now, he’s on the way;
    he’ll show up most any minute.
But anyone who is right with me thrives on loyal trust;
    if he cuts and runs, I won’t be very happy.

But we’re not quitters who lose out. Oh, no! We’ll stay with it and survive, trusting all the way.