Add parallel Print Page Options

Mivel ezt mondtad: „Erős kőváram az Örökkévaló,
    a Felséges a menedékem!”
10 Ezért nem ér el téged a veszedelem,
    s otthonodnak a pusztítás közelébe sem jöhet.
11 Hiszen az Örökkévaló parancsolt felőled,
    s melléd rendelte angyalait,
    hogy őrizzenek minden utadon.
12 Kezükben hordoznak,
    hogy meg ne üsd lábad a kőben.
13 Bizony, oroszlán és vipera fölött jársz,
    letaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt!

14 Az Örökkévaló mondja rólad:
„Mivel ragaszkodsz hozzám, és szeretsz,
    megmentelek.
Mivel jól ismersz engem,
    magasra emellek.
15 Mikor kiáltasz hozzám,
    felelek.
Veled vagyok, mikor bajok vesznek körül,
    kimentelek, és fölemellek!
16 Hosszú élettel teszlek megelégedetté,
    és megmutatom neked szabadításomat.”

Read full chapter

Isten bölcsessége

A szellemileg érett hívőket azonban tanítjuk a bölcsességre. Csakhogy ez a bölcsesség egészen más, mint a jelenlegi világ bölcsessége! Más, mint azoké, akik most uralkodnak a világ felett, s akik el fognak tűnni a hatalomból. Mi Isten bölcsességét tanítjuk, amelyet ő mindeddig titokban tartott, noha már az idők kezdete előtt arra rendelte, hogy a dicsőségünkre legyen. A világ felett uralkodó hatalmasok közül senki sem ismerte fel ezt a bölcsességet. Hiszen, ha felismerték volna, nem ölték volna meg a kereszten a Dicsőség Urát, Jézust. Mert azt mondja az Írás:

„Amit szem nem látott,
    fül soha nem hallott,
    ember szíve meg sem sejtett,
olyan dolgokat készített Isten
    azoknak, akik szeretik őt.”[a]

10 Nekünk azonban Isten mégis megmutatta ezeket a dolgokat a Szent Szellem által, aki mindent megvizsgál és kikutat, még magának Istennek a mélységes gondolatait is. 11 Mert senki sem ismerheti a másik ember gondolatait, csakis az illető saját szelleme, amely benne lakik. Ugyanígy, Isten gondolatait sem ismeri más, csak Isten Szelleme. 12 Mi azonban nem ennek a világnak a szellemét kaptuk, hanem az Istentől származó Szent Szellemet, hogy általa megismerjük mindazt, amit Isten nekünk ajándékozott.

13 Amikor ezekről a dolgokról beszélünk, nem az emberek bölcsessége szerint szólunk, hanem úgy, ahogy a Szent Szellem tanít: szellemi dolgokat szellemi módon magyarázunk. 14 Akiben csak a régi, emberi természet él, az nem tudja felfogni az Isten Szellemétől származó dolgokat. Számára mindez csak bolondság. Egyszerűen képtelen megérteni, mivel ezeket csak a Szent Szellem segítségével lehet megismerni. 15 A szellemi ember viszont mindent képes megvizsgálni és helyesen értékelni. Őt azonban — a nem szellemi emberek — nem tudják kiismerni és helyesen értékelni. Mert, ahogyan az Írás mondja:

16 „Ki ismeri és érti az Örökkévaló gondolatait,
    s tanácsot ki adhat neki?”[b]

Márpedig mi Krisztus gondolatai, szándékai és gondolkozásmódja szerint gondolkozunk.

Read full chapter

Footnotes

  1. 1 Korintusi 2:9 Idézet: Ézs 64:4.
  2. 1 Korintusi 2:16 Idézet: Ézs 40:13.

22 Dávid ezt mondta: „Ez az Örökkévaló Isten háza! Ez az oltár Izráel égőáldozati oltára!”

Dávid előkészíti a Templom építését

Ezután Dávid elrendelte, hogy gyűjtsék össze Izráel földjéről azokat a lakosokat, akik ott laktak, de nem tartoztak Izráel népéhez. Kiválasztott közülük munkásokat, akiknek azt adta feladatául, hogy a kőbányákban dolgozzanak, és készítsenek faragott kőtömböket a Templom építéséhez. Nagy mennyiségű vasat is szerzett Dávid a Templom kapuihoz, szegek és sarokvasak készítéséhez. Ezen kívül tömérdek bronzot és cédrusgerendát is összegyűjtött. Ez utóbbit a szidóniak és tírusziak nagy mennyiségben szállították Dávidnak.

Dávid ugyanis azt gondolta: „Salamon, a fiam még nagyon fiatal és tapasztalatlan. Az Örökkévalónak pedig olyan hatalmas és gyönyörű Templomot akarok építeni, amelynek dicsősége, híre és szépsége minden mást felülmúl az egész földön! Ezért mindent gondosan elő akarok készíteni.” Így hát Dávid még életében mindent előkészített, és megtervezett.

Azután Dávid hívatta a fiát, Salamont, és megparancsolta neki, hogy építsen Templomot az Örökkévalónak, Izráel Istenének. Azt mondta neki: „Fiam, én akartam Templomot építeni Istenem, az Örökkévaló nevének. De az Örökkévaló szólt hozzám, és ezt mondta: »Dávid, te sokat háborúskodtál, és sok embert megöltél. Nem te fogsz házat építeni az én nevemnek, mert sok ember vérét ontottad a földre a szemem láttára. Fiad fog születni, aki a békesség embere lesz, mert nyugalmat adok neki minden körülötte lévő ellenségétől — ezért Salamon[a] lesz a neve. Az ő idejében békességet és nyugalmat adok Izráelnek. 10 Ő épít házat az én nevemnek, a fiammá lesz, és én pedig apjává leszek. Örökre megerősítem a királyi uralmát Izráel felett.«

11 Így hát, fiam, az Örökkévaló veled lesz, hogy sikeresen felépítsd Istenednek, az Örökkévalónak a Templomát — ahogyan ő kijelentette rólad. 12 Az Örökkévaló adjon neked bölcsességet és értelmet, amikor Izráel fölé állít téged, hogy engedelmeskedj Istened, az Örökkévaló törvényének! 13 Mert ha engedelmeskedsz a rendelkezéseknek és a törvényeknek, amelyeket az Örökkévaló Mózes által parancsolt Izráelnek, és mindent aszerint teszel — akkor leszel sikeres mindenben. Légy bátor és határozott — nem szabad soha félned, és ne engedd, hogy bármi elbizonytalanítson!

14 Látod, sok fáradsággal összegyűjtöttem az Örökkévaló Templomához 100 000 talentum[b] aranyat, 1 000 000 talentum ezüstöt. Ezen fölül olyan rengeteg bronzot és vasat, hogy számát sem tudom. Előkészítettem építőköveket és fagerendákat is — te pedig még gyűjts ezekhez! 15 Bőven vannak mesterembereid is: kőfejtők, kőfaragók, ácsok és sok egyéb mester, akik 16 elkészítik majd a szükséges eszközöket aranyból, ezüstből, bronzból és vasból. Így hát kezdj hozzá, és veled lesz az Örökkévaló!”

17 Dávid megparancsolta Izráel összes vezetőjének, hogy segítsenek a fiának, Salamonnak. 18 Ezt mondta nekik: „Látjátok, Istenetek, az Örökkévaló veletek van! Nézzétek meg: körös-körül minden felől békességet és nyugalmat adott nektek! Az Örökkévaló kezembe adta mindazokat a népeket, akik körülöttünk laknak, és meghódoltak az Örökkévaló előtt, és népe előtt. 19 Most hát teljes szívvel-lélekkel törekedjetek megismerni Isteneteket, az Örökkévalót és az ő akaratát! Kezdjetek hozzá, és építsétek fel az Örökkévaló Isten Templomát! Azután vigyétek oda az Örökkévaló Szövetségládáját és az Istennek szentelt szent eszközöket, abba a Templomba, amely az Örökkévaló nevének épül.”

A léviták szolgálatának rendje

23 Amikor Dávid megöregedett, és életének ideje beteljesedett, királlyá tette Salamont egész Izráel fölött, és összehívta Izráel minden vezetőjét, meg a papokat és a lévitákat. Összeírták és megszámolták a harminc évesnél idősebb lévitákat — 38 000 férfit. Ezek feladatait Dávid így határozta meg: „24 000 fő az Örökkévaló Templomával kapcsolatos tennivalókat végezze, 6 000 fő bíráskodjon, és különböző tisztségeket viseljen, 4 000 fő őrizze a kapukat, 4 000 pedig dicsérje az Örökkévalót azokkal a hangszerekkel, amelyeket erre a célra készítettem!”

Azután Dávid csoportokba osztotta a lévitákat aszerint, hogy Lévi melyik fiának voltak a leszármazottjai, Gérsónnak, Kehátnak vagy Merárinak.

Gérsón leszármazottjai

Gérsón utódai voltak: Ladán és Simei. Ladánnak három fia volt: az első Jehiél, azután Zétám és Jóel. Simei három fiai: Selómit, Haziél és Hárán. Ezek voltak Ladán nemzetségfői.

10-11 Simei négy fia: az első Jahat, a második Zízá, azután Jeús és Berija. Mivel Jeúsnak és Beríának nem volt sok fia, ők mindannyian egy csoportba tartoztak.

Kehát leszármazottjai

12 Kehátnak négy fia volt: Amrám, Jichár, Hebron és Uzziél. 13 Amrám fia Áron és Mózes. Áront és a fiait örökre különválasztották és felszentelték, hogy ők foglalkozzanak a legszentebb dolgokkal; hogy füstölőáldozatot mutassanak be az Örökkévaló előtt; hogy az Örökkévalónak szolgáljanak, és hogy az Örökkévaló nevében megáldják az embereket.

14 Mózesnek, az Isten emberének a gyermekeit Lévi törzséhez számították. 15 Két fia, Gersóm és Eliézer volt. 16 Gersóm elsőszülött fia Sebuél. 17 Eliézer első és egyetlen fia Rehabjá, akinek utódai nagyon megszaporodtak.

18 Jichár első fia Selómit volt.

19 Hebron elsőszülött fia Jerijjáhú, a második Amarjá, a harmadik Jahaziél, a negyedik Jekamám.

20 Uzziél első fia Mika, a második Jisijjá.

Merári leszármazottjai

21 Merári fiai: Mahli és Músi. Mahli fiai: Eleázár és Kís. 22 Eleázárnak nem volt fia, csak leányai, akiket a saját rokonaik, Kís fiai vettek feleségül. 23 Músi három fia: Mahli, Éder és Jerémót.

24 Ezek voltak a húsz évesnél idősebb léviták, családjaik szerint felsorolva, és ezek voltak a családfők, név szerint feljegyezve. Ők voltak az Örökkévaló házának a szolgái — ők végezték a Templommal kapcsolatos szolgálatokat.

A léviták feladatai

25 Dávid ezt mondta: „Az Örökkévaló, Izráel Istene nyugalmat adott népének, és Jeruzsálemet választotta ki örök lakóhelyéül, 26 ezért a lévitáknak nem kell többé hordozniuk sem a Szent Sátrat, sem a többi felszerelést.”

27 Tehát Dávid utolsó rendelkezése szerint számba vették és összeírták a húsz évnél idősebb lévitákat.

28 A léviták feladata volt, hogy segítsenek Áron leszármazottjainak az Örökkévaló Templomával kapcsolatos szolgálatokban, és hogy gondot viseljenek a Templom udvaraira, kamráira, és mindenféle szent eszköz tisztántartására. Az ő felelősségük volt többek között: 29 a szent kenyerek elrendezése, az ételáldozatokhoz szükséges finomliszt és a kovásztalan kenyerek előkészítése, az áldozati lepények sütése, az olajjal kevert áldozatok előkészítése és a szükséges anyagok mennyiségének pontos kimérése.

30 A lévitáknak minden reggel és este ott kellett állniuk a Templomban, hogy dicsérjék az Örökkévalót, és hálát adjanak neki. 31 Amikor a papok égőáldozatot mutattak be az Örökkévalónak szombatonként, Újholdkor és az ünnepeken, a lévitáknak a rendtartás szerint meghatározott számban állandóan ott kellett állniuk az Örökkévaló előtt. 32 Így hát a léviták feladata volt, hogy a Szent Sátor és a Templom körüli teendőket ellássák, valamint, hogy segítsenek Áron leszármazottjainak, amikor ők a szolgálatukat végzik az Örökkévaló Templomában.

Footnotes

  1. 1 Krónika 22:9 Salamon Ez a név hasonlít a héber „békesség” szóhoz.
  2. 1 Krónika 22:14 talentum Ókori súlymérték, kb. 36 kg.