A A A A A
Bible Book List

Zsoltárok 36 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

A zenészek vezetőjének. Dávidé, az Örökkévaló szolgájáé.

36 Ezt mondja a bűn a gonosz szívében:
    „Én ugyan nem félek Istentől,
    nem is tisztelem, még lelkem mélyén sem!”
Meggyőzte magát,
    hogy nem tett semmi rosszat,
    és nincs mit megbánnia.
Beszéde csupa ostoba hazugság és megtévesztés,
    nem kell neki a bölcsesség,
    nem akar jót tenni.
Még ágyában is gonosz terveket sző,
    felkel, és rossz útra indul,
    minden gonoszságra kapható.

Örökkévaló, kegyelmed az égig ér,
    és hűséged a felhőkig!
Igazságosságod oly magas, mint Isten hegyei,
    ítéleteid mélységesek, mint a tenger!
    Te viselsz gondot emberre, állatra, Örökkévaló!
Nincs értékesebb, mint hűséges szereteted!
    Szárnyad árnyékába menekülnek az emberek.
Megtöltesz minket házad kincseivel,
    jóságod folyóvizéből itatsz bennünket!
Te magad vagy az élet forrása,
    és fényed által látunk világosan!
10 Mutasd meg kegyelmedet azoknak,
    akik ismernek téged,
    és igazságosságodat a tisztaszívűeknek!
11 Hogy ne taposson el a kevélyek lába,
    ne űzzön el a gonoszok keze!

12 Bárcsak a gonoszok mind elhullanának,
    hogy fel se keljenek többé!

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

Lukács 4:14-37 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Jézus Galileában kezdi meg szolgálatát

14 Jézus a Szent Szellem erejével beteljesedve visszatért Galileába. A híre elterjedt az egész vidéken. 15 Tanított a zsinagógákban, és mindenki dicsérte.

Jézus a názáreti zsinagógában

16 Ezután Názáretbe ment, abba a városba, ahol felnevelkedett. Szombaton, szokása szerint elment a zsinagógába. Amikor felállt, hogy az Írásokból felolvasson, 17 Ézsaiás próféta könyvét adták a kezébe. Kinyitotta a könyvtekercset, és azt a helyet kezdte olvasni, ahol ez van írva:

18 „Az Örökkévaló Szelleme van rajtam,
    mivel felkent engem,
hogy örömhírt mondjak a szegényeknek,
    elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak,
a vakoknak pedig szemük megnyílását,
    hogy megszabadítsam a szenvedőket és elnyomottakat,
19 és hirdessem az Örökkévaló kegyelmének idejét.”[a]

20 Behajtotta a könyvtekercset, visszaadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenki várakozva nézett rá. 21 „Ez az Írás most teljesedett be a fületek hallatára” — mondta nekik.

22 Mindannyian elismeréssel hallgatták Jézust, és csodálkoztak, hogy a kegyelemnek ezeket az igéit idézi. De azt is kérdezgették egymástól: „Hogyan lehetséges ez? Hát nem ő a József fia?”

23 Ő pedig így válaszolt nekik: „Tudom, hogy azt a mondást akarjátok idézni: »Orvos, gyógyítsd meg magadat!« Hallottuk, milyen dolgokat tettél Kapernaumban — hát akkor tedd meg itt, a saját városodban is!”

24 Azután így folytatta: „Igazán mondom nektek: egyetlen prófétát sem fogadnak el a saját városában. 25 Mondhatom nektek, sok özvegyasszony élt Izráelben Illés idejében, amikor három és fél évig nem esett az eső, és nagy éhínség uralkodott az egész országban. 26 De Isten egyikükhöz sem küldte Illést, csak a Szidón városa melletti Sareptába, egy özvegyasszonyhoz. 27 Hasonlóképpen, sok leprás élt Izráelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem gyógyult meg, csak Naámán, pedig ő nem is Izráelből, hanem Szíriából származott.”

28 Ezen a válaszon a zsinagógában mindenki nagyon felháborodott. 29 Felkeltek, kiűzték Jézust egészen annak a dombnak a sziklás pereméig, amelyen a városuk épült, hogy lelökjék a mélységbe. 30 Jézus azonban keresztülment a tömegen, és otthagyta őket.

A kapernaumi zsinagógában

31 Jézus ezután Galilea egyik városába, Kapernaumba ment. Itt is tanított szombaton a zsinagógában. 32 Mindenki csodálkozott a tanításán, mert olyan tekintéllyel beszélt, mint aki hatalommal rendelkezik. 33 A zsinagógában az egyik férfi, akiben gonosz szellem lakott, nagy hangon kiabálni kezdett: 34 „Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy te: az Isten Szentje!” 35 Jézus azonban ráparancsolt a gonosz szellemre: „Hallgass el! Menj ki belőle!” Ekkor a gonosz szellem mindenki szeme láttára a földre dobta azt az embert, de nem ártott neki, hanem kiment belőle.

36 Ezen mindenki megdöbbent, és ezt kérdezgették egymástól: „Vajon miféle tanítás ez? Erővel és hatalommal parancsol a gonosz szellemeknek, azok engedelmeskednek neki, és kimennek az emberekből!” 37 Ezután Jézus híre az egész környéken elterjedt.

Footnotes:

  1. Lukács 4:19 Idézet: Ézs 61:1–2; 58:6.
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

4 Mózes 13:26-14:45 Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

25-26 A felderítők 40 nap múltán értek vissza a táborba, Párán-pusztába, Kádésbe. Beszámoltak Mózesnek, Áronnak és Izráel egész közösségének mindenről, amit láttak, és megmutatták a magukkal hozott gyümölcsöket.

27 Ezt mondták Mózesnek: „Bejártuk azt az országot, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel-mézzel folyó föld az, és ilyen gyümölcsöket terem! 28 Csak az a baj, hogy annak a földnek a lakói erősek, és városaik nagyok és kőfalak védik azokat! Sőt, még Anák leszármazottjait is láttuk közöttük! 29 A Negev-pusztában az amálekiek, a dombvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak, a tenger partján és a Jordán mellett pedig a kánaániak laknak”.

30 Káleb azonban, aki szintén a felderítők közé tartozott, így csendesítette és bíztatta a népet: „Ne féljetek! Bemehetünk és elfoglalhatjuk azt a földet! Biztosan sikerülni fog!”

31 De a többi felderítő ellenkező véleményen volt: „Nem, mi képtelenek lennénk harcolni azokkal a népekkel, mert sokkal erősebbek nálunk!” — mondták. 32 Így ezek a felderítők olyan híreket hoztak, amelyekkel elvették az emberek bátorságát. Azt mondták: „Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, elemészti lakosait. Azok a népek csupa nagytermetű, erős harcosokból állnak! 33 Még óriásokat is láttunk ott, akik Anák leszármazottjai! Bizony, úgy éreztük magunkat mellettük, mintha sáskák lettünk volna. Nyilván ők is olyannak láttak minket, mint a sáskákat a fűben”.

A nép kétségbeesik és fellázad

14 A felderítők rossz híreinek hatására az egész nép felkavarodott, mindenki kiabált, sokan sírtak és jajgattak egész éjjel, s végül valamennyien Mózes és Áron ellen fordultak, és őket hibáztatták. „Jobb lett volna, ha Egyiptomban haltunk volna meg! Vagy legalább a sivatagban pusztultunk volna el! Azért hozott az Örökkévaló ide bennünket, hogy most a harcban essünk el, gyermekeink és asszonyaink meg rabszolgák legyenek?! Nem lenne jobb visszamenni Egyiptomba?” — mondták.

Egymás között pedig azon tanakodtak: „Válasszunk magunknak másik vezetőt, forduljunk meg, és menjünk vissza Egyiptomba!”

Mózes és Áron ekkor az egész nép szeme láttára arcra borult a földön.

Józsué, Nún fia és Káleb, Jefunne fia azonban megszaggatták ruháikat, mert nagyon felháborodtak. Ezt mondták Izráel közösségének: „Figyeljetek ránk! Mi is láttuk azt a földet, és tudjátok meg, hogy valóban nagyon szép és jó ország az! Ha az Örökkévaló kedvel bennünket, akkor igenis bevezet oda minket, és nekünk adja azt a tejjel-mézzel folyó földet! Ne lázadozzatok hát az Örökkévaló ellen! Ne féljetek az ott lakóktól, mert könnyen legyőzzük őket! Megesszük őket, mint a kenyeret. Hiszen azok az úgynevezett „istenek”, akik őket oltalmazzák, eltűnnek, mint az árnyék, de mivelünk Istenünk, az Örökkévaló van! Nem kell hát félnetek tőlük!”

Mózes közbenjárása megmenti Izráelt a pusztulástól

10 De a nép nem hallgatott rájuk, és már azon tanakodtak, hogy Józsuét és Kálebet megkövezik. Ekkor azonban — az egész nép szeme láttára — hirtelen megjelent az Örökkévaló dicsősége a Találkozás Sátora fölött.

11 Az Örökkévaló ekkor Mózeshez szólt: „Nem tűrhetem már tovább, hogy ez a nép mindig elfordul tőlem, és visszautasít engem! Miért nem bíznak meg bennem annak ellenére, hogy annyi jelet és csodát műveltem közöttük? 12 Eltörlöm hát őket a föld színéről! Nem lesznek többé az én népem, hanem elpusztítom őket egyetlen csapással!

Belőled[a] pedig, Mózes, nagyobb és erősebb nemzetet támasztok!”

13 De Mózes így válaszolt az Örökkévalónak: „Örökkévaló, ha így teszel, azt az egyiptomiak is meg fogják hallani. Ők tudják, hogy te hoztad ki közülük hatalmas erőddel Izráel népét, 14 és hírül adták ezt a kánaáni nemzeteknek is. Azt is hallották, hogy te, Örökkévaló, Izráel népével együtt táborozol, hogy szemtől szembe megjelentél nekik, hogy felhőd néped fölött időzik, s hogy nappal a felhőben, éjjel pedig a tűzoszlopban vezeted őket. 15 Ha most mind egy szálig elpusztítod őket, akkor azok a nemzetek, amelyek hallották híredet, majd azt mondják: 16 »Úgy látszik, mivel az Örökkévaló nem volt képes bevinni ezt a népet arra a földre, amely felől megesküdött nekik, hát inkább mindet leöldöste a pusztában.« 17 Most hát, Örökkévaló, mutasd meg mindenkinek, hogy valóban milyen hatalmas vagy — ahogyan magad is mondtad:

18 »Türelmes az Örökkévaló,
    nem hirtelen haragú,
hűséges szeretete nagy,
    megbocsátja a bűnt
    és a törvényszegést,
bár nem hagyja azt
    egészen büntetés nélkül,
hanem megbünteti
    az atyák vétkéért fiaikat
    a harmadik és negyedik nemzedékig.«

19 Kérlek, bocsásd meg ennek a népnek bűnét nagy szereteted miatt, ahogy már sokszor megtetted Egyiptom óta!”

20 Az Örökkévaló erre így felelt Mózesnek: „Rendben van, megbocsátok nekik, ahogy kérted. 21-24 De ez a nép, bár látta dicsőségemet, jeleimet és csodáimat, amelyeket Egyiptomban és a pusztában vittem végbe, próbára tette türelmemet már tízszer is, mivel nem engedelmeskedett szavamnak. Emiatt esküszöm, hogy közülük senki sem fog bemenni arra a földre, amely felől őseiknek megesküdtem! Azok közül, akik elutasítottak engem, egyetlen egy sem fog oda bemenni! Kálebbel azonban kivételt teszek, mert őbenne másféle szellem van, és tökéletes hűséggel követ engem. Őt beviszem arra a földre, amelyet felderítőként már bejárt, és leszármazottjai birtokba is veszik majd. Ez olyan biztos, mint ahogy élek; és amilyen biztos, hogy dicsőségem betölti az egész földet!

25 Mivel előttetek, a völgyben az amálekiek és a kánaániak laknak, ezért holnap forduljatok vissza, és induljatok el a sivatagban, a Vörös-tenger[b] felé vezető úton!”

Az Örökkévaló ítéletet hirdet

26 Az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek és Áronnak: 27 „Meddig tűrjem még ennek a gonosz népnek a zúgolódását? Hallottam, hogy panaszkodtak ellenem. 28 Ezt mondd nekik, Mózes: »Hallottam, amikor azt mondtátok, hogy jobb lett volna meghalnotok ebben a sivatagban. Ezért életemre esküszöm, hogy pontosan azt teszem veletek, amit mondtatok! 29 Igen, ebben a pusztában fogtok elhullani mind egy szálig! Bizony, itt haltok meg mindannyian, akiket megszámoltak 20 éves kortól fölfelé, mivel ellenem lázadtatok. 30 Egy sem megy be közületek arra a földre, amely felől megesküdtem, hogy ott fogtok lakni, kivéve Kálebet, Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát.

31 Attól féltetek, hogy gyermekeiteket az ellenség rabszolgákká teszi! Tudjátok meg hát, hogy én ezeket a gyermekeket be fogom vinni arra a földre! Ők majd meg fogják ismerni azt a földet, amely nektek nem kellett! 32 Ti pedig, bizony, mind ebben a pusztában hullotok el! 33 Gyermekeitek nomád pásztorok módjára élnek itt 40 esztendeig, mert mindaddig viselniük kell a ti hűtlenségetek következményeit, ameddig közületek az utolsó is ki nem pusztul ebből a nemzedékből. 34 Ti pedig 40 évig viselitek bűneitek terhét és következményeit, mert a felderítés minden napjáért egy-egy évet szabtam ki rátok. Akkor majd megtudjátok, milyen keserves dolog, ha ellenetek fordulok![c]

35 Ezt én, az Örökkévaló mondom nektek!« Esküszöm, hogy így bánok ezzel a gonosz néppel, amely összefogott ellenem: mind egy szálig ebben a pusztában fognak meghalni!”

36-37 Azok a férfiak, akiket Mózes kiküldött annak a földnek a felderítésére, kettő kivételével rossz híreket hoztak, és föllázították Izráel egész közösségét Mózes ellen. Emiatt az Örökkévaló csapással sújtotta őket, és meghaltak. 38 Csak Józsué, Nún fia és Káleb, Jefunne fia maradt életben a 12 felderítő közül.

A nép megpróbálja elfoglalni Kánaán földjét

39 Mózes tehát elmondta, amit az Örökkévaló üzent, és az egész nép nagyon elszomorodott.

40 Másnap korán reggel azonban fölkerekedtek, hogy behatoljanak a dombvidék legmagasabb részeire. Ezt mondták Mózesnek: „Elismerjük, hogy vétkeztünk. De most már mindannyian készen állunk, hogy felmenjünk arra a földre, amelyre az Örökkévaló parancsolta, hogy menjünk”.

41 Mózes azonban így felelt: „Már megint az ellenkezőjét akarjátok tenni annak, amit az Örökkévaló parancsolt! De miért? Ez a tervetek nem lesz sikeres. 42 Ne induljatok harcba, mert az Örökkévaló nem lesz veletek, és ellenségeitek csúfosan megvernek titeket! 43 Amálekiek és kánaániak vannak azon a vidéken veletek szemben, és bizony elhullotok fegyvereik csapásai alatt! Mivel elfordultatok az Örökkévalótól, ő is elfordult tőletek, és nem fog megsegíteni benneteket a harcban!”

44 De a nép most sem hallgatott Mózesre, hanem magabiztosan elindultak a dombvidék legmagasabb része felé. Mózes és az Örökkévaló Szövetségládája azonban egy lépésnyire sem mozdultak a táborból.

45 De az ott lakó amálekiek és a kánaániak harcosai lerohanták a behatoló izráeli csapatot, megverték, és egészen Hormáig kergették őket.

Footnotes:

  1. 4 Mózes 14:12 Belőled Az ókori görög fordítás (LXX) és a Samáriai kézirat még hozzáteszi: „… és atyád háza népéből”.
  2. 4 Mózes 14:25 Vörös-tenger Vagy: „Nádas-tenger”.
  3. 4 Mózes 14:34 ellenetek fordulok Vagy: „… ha én (kiábrándultságom, elkeseredésem miatt) elfordulok tőletek!”
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center

  Back

1 of 1

You'll get this book and many others when you join Bible Gateway Plus. Learn more

Viewing of
Cross references
Footnotes