Zsoltárok 35:1-10
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Dávidé.
35 Örökkévaló, te küzdj azokkal, akik velem küzdenek,
harcolj azokkal, akik harcolnak ellenem!
2 Ragadd meg fegyvereidet,
és siess segítségemre,
3 lándzsád és csatabárdod
sújtson üldözőimre!
Mondd nekem:
„Itt vagyok, hogy megmentselek!”
4 Szégyen és vereség érje azokat,
akik életemre törnek!
Fordítsanak hátat, fussanak el,
akik vesztemet kívánják!
5 Mint polyva a szélben, úgy szóródjanak szét,
fejvesztve meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala kergesse szét őket!
6 Sötét, síkos úton meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala üldözze őket!
7 Mert ártatlan vagyok, mégis csapdát állítottak,
ok nélkül vermet ástak nekem!
8 Érje őket hirtelen veszedelem,
saját csapdájuk fogja meg őket,
és a verembe maguk essenek!
9 Én pedig ujjongani fogok az Örökkévalóban,
és szabadításának örvendezek!
10 Egész bensőmmel énekelem:
„Nincs hozzád fogható, Örökkévaló!
Mert megmented a gyengét az erősebbtől,
kiszabadítod a szegényt a rablók kezéből!”
Lukács 2:21-40
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
21 Amikor a gyermek nyolc napos lett, körülmetélték, és Jézusnak nevezték el, ahogyan az angyal nevezte, mielőtt még megfogant volna.
Jézust bemutatják a Templomban
22 Amikor elérkezett Mária megtisztulásának ideje,[a] elvitték a csecsemő Jézust Jeruzsálembe, hogy ott a Mózes Törvénye szerint az Örökkévalónak bemutassák. 23 Az Örökkévaló Törvényében ugyanis meg van írva: „Minden elsőszülött fiút az Örökkévalónak kell szentelni.”[b] 24 Elmentek tehát Jeruzsálembe, hogy az Örökkévaló Törvénye szerint egy pár gerlicét vagy galambfiókát[c] áldozzanak a Templomban.
Simeon felismeri a Messiást
25 Élt Jeruzsálemben egy Simeon nevű igaz és istenfélő ember, aki kitartóan várta azt az időt, amikor Isten felkarolja Izráel népét. A Szent Szellem állandóan Simeonon nyugodott, és 26 megmutatta neki, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja a Messiást, akit az Örökkévaló küld. 27 Simeont a Szent Szellem éppen akkor vezette a Templom területére, amikor Jézus szülei behozták a gyermeket, hogy megtegyék, amit a Törvény előírt. 28 Ekkor Simeon a karjába vette a csecsemő Jézust, és így dicsérte Istent:
29 „Itt az idő, Uram és Parancsolóm,
hogy rabszolgádat békében elbocsásd,
ahogy megígérted,
30 mert ma saját szememmel láttam az Üdvösséget,[d]
31 akit elküldtél minden nép szeme láttára,
32 hogy a kijelentés világossága legyen
az összes nemzeteknek,
és dicsősége népednek, Izráelnek!”
33 Jézus apja és anyja nagyon elcsodálkoztak ezeken a szavakon. 34 Ezután Simeon megáldotta őket. Jézus anyjának, Máriának pedig ezt mondta: „Nézd, ezt a gyermeket Isten arra rendelte, hogy Izráelben sokan elbukjanak miatta, és sokan felemelkedjenek általa. Arra rendelte, hogy Istentől származó jel legyen, amely sokakból ellenkezést vált ki. 35 A te lelkedet is átszúrja a fájdalom, mint az éles kard. Mindez azért történik, hogy lelepleződjön, mi van az emberek szívében.”
Anna is felismeri Jézust
36 Ugyanakkor volt ott a Templomban egy nyolcvannégy éves próféta-asszony is. Annának hívták, Fánuel leánya volt, Áser törzsébe tartozott, és hétévi házasság után maradt özvegyen. 37 Nem hagyta el a Templom területét, hanem éjjel-nappal Istent szolgálta böjtöléssel és imádkozással. 38 Abban az órában Anna is odalépett hozzájuk, hálát adott Istennek, azután mindazoknak beszélt Jézusról, akik Jeruzsálem megváltását várták.
József és Mária visszatér Názáretbe
39 Miután József és Mária mindent megtett, amit az Örökkévaló Törvénye kívánt, hazatértek Galileába, Názáret városába. 40 A gyermek pedig növekedett, egyre bölcsebb és erősebb lett. Isten tetszése és jókedve nyugodott rajta.
Read full chapterNotas al pie
- Lukács 2:22 ideje Vagyis a fiúgyermek születése után 40 nappal. Lásd 3Móz 12:2–8.
- Lukács 2:23 Minden… szentelni Lásd 2Móz 13:2.
- Lukács 2:24 Idézet: 3Móz 12:8.
- Lukács 2:30 Üdvösség Ez a héber szó majdnem azonos Jézus héber nevével.
4 Mózes 7:1-83
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
A Találkozás Sátorának fölszentelése
7 Mózes befejezte a Találkozás Sátorának felállítását és berendezését, majd fölállította az oltárt is. Ezután szent olajjal mindezt megkente: a Sátrat, annak berendezését és az oltárt, meg a hozzá tartozó eszközöket — így szentelte föl azokat.
2-3 Ezután odajöttek a szent helyhez Izráel népének törzsi vezetői, és mindegyikük ajándékokat hozott az Örökkévalónak. Ezek a vezetők segítettek Mózesnek és Áronnak a népszámlálásban. Mindannyian nemzetségfők és egyúttal a saját törzsük vezetői is voltak. Együttesen hozták az Örökkévalónak ajándékaikat: hat fedett ökrös szekeret, amelyeket két-két ökör húzott. Két-két fejedelem adott egy szekeret, és mindegyik egy-egy ökröt.
4 Akkor az Örökkévaló azt mondta Mózesnek: 5 „Vedd át tőlük ezeket az ajándékokat, és add oda a lévitáknak — a saját kijelölt feladataiknak megfelelően —, hogy használják azokat a Találkozás Sátorának szállításához”.
6 Mózes így is tett. 7 Két szekeret és hozzájuk két-két ökröt adott a gersóni nemzetségeknek. 8 Négy szekeret és hozzá nyolc ökröt pedig a merári nemzetségeknek adott annak megfelelően, hogy a szolgálatuk ellátásához mennyire volt szükségük. Ezek a nemzetségek mind Ítámár pap, Áron fia felügyelete alá voltak rendelve. 9 A keháti nemzetségeknek Mózes nem adott szekeret, mert az ő feladatuk az volt, hogy a legszentebb dolgokat gyalogosan, a vállukon hordozzák.
Izráel törzsi vezetőinek ajándékai
10 Azon a napon, amikor Mózes fölszentelte az égőáldozati oltárt, mind a tizenkét vezető ajándékokat hozott az Örökkévalónak, hogy azokkal szenteljék föl az oltárt. Mindannyian odahozták az oltár elé ajándékaikat, 11 de az Örökkévaló ezt mondta Mózesnek: „Ne egyszerre, hanem egymás után hozzák ide az oltár fölszentelésére szánt ajándékaikat: minden nap egy-egy vezető kerüljön sorra”. Így is történt.
12-83 Ebben a sorrendben hozták ajándékaikat a vezetők:[a]
az első napon Júda törzséből Nahsón fejedelem, Amminádáb fia,
a második napon Issakár törzséből Netanél fejedelem, Cúár fia,
a harmadik napon Zebulon törzséből Eliáb fejedelem, Hélón fia,
a negyedik napon Rúben törzséből Elicúr fejedelem, Sedéúr fia,
az ötödik napon Simeon törzséből Selumiél fejedelem, Cúrisaddaj fia,
a hatodik napon Gád törzséből Eljászáf fejedelem, Deúél fia,
a hetedik napon Efraim törzséből Elisáma fejedelem, Ammihúd fia,
a nyolcadik napon Manassé törzséből Gamilél fejedelem, Pedácúr fia,
a kilencedik napon Benjámin törzséből Abídán fejedelem, Gideóni fia,
a tizedik napon Dán törzséből Ahiezer fejedelem, Ammisaddaj fia,
a tizenegyedik napon Ásér törzséből Pagiél fejedelem, Okrán fia,
a tizenkettedik napon Naftáli törzséből Ahira fejedelem, Énán fia.
Mindegyik fejedelem ajándéka egyforma volt, és a következőkből állt (a súlyok a szent mérték szerint voltak):
egy 130 sékel súlyú[b] ezüsttál és egy 70 sékel súlyú[c] ezüstcsésze — mindkettő tele olajjal gyúrt finomliszttel, lisztáldozatul,
egy 10 sékel súlyú[d] aranycsésze —, illatáldozathoz való füstölőszerekkel töltve,
egy bikaborjú, egy kos, egy esztendős hím bárány égőáldozatul,
egy kecskebak bűnáldozatul,
két szarvasmarha, öt kos, öt bak, és öt egyesztendős hím bárány hálaáldozatul.
Notas al pie
- 4 Mózes 7:12 Az eredeti héber szövegben mind a 12 fejedelem neve, származása és ajándéka külön-külön fel van jegyezve, vagyis ez a szövegrész szinte szó szerint ismétlődik 12-szer. Mivel mind a 12 fejedelem pontosan ugyanazokat az ajándékokat hozta, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért ezeket a részeket összevontuk.
- 4 Mózes 7:12 130 sékel súlyú Ez mai mértékkel kb. 1,5 kg.
- 4 Mózes 7:12 70 sékel súlyú Ez mai mértékkel kb. 85 dkg.
- 4 Mózes 7:12 10 sékel súlyú Ez mai mértékkel kb. 12 dkg.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center