Megáldja a gyermekeket^(A)

¹³ Az emberek odavitték Jézushoz a kisgyerekeiket, hogy tegye rájuk a kezét. A tanítványok azonban rájuk szóltak, és el akarták őket küldeni. ¹⁴ Amikor Jézus ezt meglátta, megharagudott, és rászólt a tanítványaira: „Engedjétek hozzám jönni a gyerekeket, mert Isten Királysága olyanoké, akik hozzájuk hasonlítanak! ¹⁵ Igazán mondom nektek: aki nem úgy fogadja Isten Királyságát, mint a gyerekek, az soha nem jut be oda.” ¹⁶ Ezután egyenként a karjába vette a gyerekeket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.

A gazdagok nehezen jutnak be Isten Királyságába^(B)

¹⁷ Jézus már útnak indult, amikor egy férfi odafutott hozzá, térdre borult előtte, és megkérdezte: „Jó Mester! Mit kell tennem, hogy örök életet kapjak?”

¹⁸ Jézus így válaszolt: „Miért mondasz engem jónak? Egyedül csak Isten jó. ¹⁹ Ismered a Törvény parancsait: Ne gyilkolj! Ne kövess el házasságtörést! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!”^[a]

²⁰ A férfi erre így válaszolt: „Mester, én mindezt megtartottam gyerekkorom óta.”

²¹ Jézus rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta: „Még egy dolog van, amit meg kell tenned. Menj, add el minden vagyonodat, és amit érte kapsz, oszd szét a szegények között! Akkor majd a Mennyben lesz a kincsed. Azután gyere, és kövess engem!”

²² Erre a válaszra a férfi arca elkomorult, és szomorúan elment, mert nagyon gazdag volt.

²³ Jézus ekkor végignézett a tanítványain, és ezt mondta nekik: „Milyen nehezen jutnak be Isten Királyságába a gazdagok!”

²⁴ A tanítványok nagyon megdöbbentek ezen. Ő azonban megerősítette: „Gyermekeim, látjátok, milyen nehéz bemenni Isten Királyságába! ²⁵ Még egy tevének is könnyebb átmenni a varrótű fokán, mint egy gazdagnak bejutni Isten Királyságába.”

²⁶ Ezen még jobban elcsodálkoztak, és egymás között azon tanakodtak: „Akkor egyáltalán ki kaphat örök életet?”

²⁷ Jézus rájuk nézett, és ezt válaszolta: „Az emberek számára ez valóban lehetetlen, de Isten számára nem, mert neki minden lehetséges.”

²⁸ Péter ekkor azt mondta: „Látod, mi mindent elhagytunk, hogy kövessünk téged.”

²⁹ Jézus így felelt: „Igazán mondom nektek: mindenki, aki értem és az örömhírért elhagyta otthonát, testvéreit, apját, anyját, gyerekeit, szántóföldjét, ³⁰ az százszor annyit kap vissza még ebben a világban: otthont, testvért, anyát, gyermekeket, szántóföldeket. Ugyanakkor üldözésben is része lesz, a következő korszakban pedig örök életet kap. ³¹ Sokan, akik most az első helyeket foglalják el, akkor majd az utolsók lesznek. Ugyanakkor sokan, akik most az utolsó helyeken vannak, akkor majd az első helyekre kerülnek.”

Áldozatok a nem szándékos vétkekért

4 Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: ² „Ezt mondd Izráel népének: Ha valaki nem szándékosan vétkezik^[a] az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor így kell eljárnia:

³ Ha egy fölkent pap^[b] vétkezik, és emiatt az egész nép vétkessé válik, akkor a pap hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul^[c] egy ép és egészséges bikát. ⁴ Vezesse az állatot az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágják le a bikát az Örökkévaló előtt. ⁵ A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, ⁶ majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. ⁷ Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére.

⁸ Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt: a belső szerveken lévő zsíros részeket, ⁹ a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét — ¹⁰ éppen úgy, mint a hálaáldozati^[d] bikánál. Ezeket a kövér részeket a pap égesse el az égőáldozati oltár tüzén.

^11-12 A bika testének többi részét: bőrét, húsát, fejét, lábszárait, megmaradt belső részeit és ganéját — szóval mindazt, ami még megmaradt belőle, a pap vigye ki a táborból egy rituálisan tiszta helyre. Arra a helyre vigye, ahová a hamut szokták kivinni, és égesse el azokat teljesen egy meggyújtott farakáson.

¹³ Előfordulhat, hogy Izráel népének egész közössége vétkezik, de nem szándékosan. Olyat tesznek, amivel áthágják az Örökkévaló parancsát, de a közösség nem veszi észre, hogy amit tett, az vétek. ¹⁴ Ha azonban később fölismerik, hogy vétkeztek, akkor a közösség hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy bikaborjút. Vezessék az állatot a Találkozás Sátora elé.

¹⁵ Azután a közösség vezetői tegyék a kezüket az áldozat fejére az Örökkévaló előtt, majd vágják le a bikaborjút az Örökkévaló előtt. ¹⁶ A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, ¹⁷ majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. ¹⁸ Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére. ¹⁹ Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt, és égesse el azokat az oltár tüzén. ²⁰ Éppen úgy tegyen mindent, mint a vétekáldozati bikánál. Így tisztítsa meg a pap a szent helyet, és az Örökkévaló megbocsát népének.

²¹ A bika testének többi részét a pap vigye ki a táborból és égesse el, ahogyan az előbbi esetben^[e] történt. Ez a közösség vétekáldozata.

²² Előfordulhat, hogy a fejedelem vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. ²³ Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges kecskebakot. ²⁴ Tegye a kezét a bak fejére, és vágják le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. Vétekáldozat ez. ²⁵ A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. ²⁶ Az áldozati állat belső részeiből az összes kövéret égesse el a pap az oltár tüzén, ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap a fejedelem vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a fejedelemnek.

²⁷ Előfordulhat, hogy valaki a nép közül vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. ²⁸ Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges nőstény kecskét. ²⁹ Tegye a kezét a vétekáldozati kecske fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. ³⁰ A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. ³¹ Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén kedves illatú ajándékként, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

³² Ha juhot hoz az Örökkévalónak vétekáldozatul, akkor ép és egészséges nőstény juh legyen az. ³³ Tegye a kezét a vétekáldozati bárány fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. ³⁴ A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. ³⁵ Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozati báránynál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén az Örökkévalónak a többi ajándékkal együtt. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

Példák a vétekáldozati esetekre

5 Vétekáldozatra^[f] van szükség a következő esetekben: Ha valakit tanúskodásra szólítanak fel, és megesküszik, hogy az igazat fogja mondani, azonban mégsem tanúskodik arról, amit látott vagy hallott, akkor vétkessé lesz.

² Ha valaki véletlenül hozzáér valamilyen rituálisan tisztátalan dologhoz, például egy elhullott állat teteméhez, akkor az illető vétkessé és tisztátalanná lesz, még ha nem is vette észre.

³ Ha valaki véletlenül hozzáér bármilyen emberi eredetű tisztátalan dologhoz,^[g] még ha nem is vette észre, akkor az illető tisztátalanná lesz. De vétkesnek számít, amikor fölismeri, hogy vétkezett.

⁴ Ha valaki meggondolatlanul esküt tesz — akármi is legyen az, amit elhamarkodottan esküvel ígér, jó vagy rossz —, de elfelejtkezik ígérete teljesítéséről, akkor vétkesnek számít, amint fölismeri, hogy vétkezett.

⁵ Ha tehát valaki vétkezik ezekben, nyilvánosan vallja meg bűnét, amelyet elkövetett. ⁶ Azután vigyen az Örökkévalónak vétekáldozatul bűnéért egy nőstény kecskét, vagy juhot, amelyet a pap áldozzon föl. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől.

⁷ Ha a vétkes túl szegény ahhoz, hogy kecskét, vagy juhot áldozzon, akkor vétkéért vigyen az Örökkévalónak két gerlét vagy két galambfiókát: az egyiket jóvátételi áldozatul, a másikat égőáldozatul. ⁸ Vigye a madarakat a paphoz, aki áldozza föl az elsőt vétekáldozatul: tekerje ki a madár nyakát, de ne válassza le a fejet a testről, ⁹ majd a vérből hintsen az oltár oldalára, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. Vétekáldozat ez. ¹⁰ A pap áldozza föl másik madarat égőáldozatként az előírás szerint. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.

¹¹ Ha a vétkes nem tud két gerlét vagy galambfiókát áldozni, akkor vigyen az Örökkévalónak bűnéért egy tized éfá^[h] lisztet, a legjobb fajtából. De ne öntsön rá olajat, és tömjént se tegyen rá, mert vétekáldozat ez. ¹² Vigye a lisztet a paphoz, aki vegyen ki abból egy marékkal — amely az egész áldozatot jelképezi —, és égesse el azt az oltár tüzén, az Örökkévalónak szánt egyéb ajándékokkal együtt. Vétekáldozat ez. ¹³ Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek, aki a felsorolt bűnök valamelyikét elkövette. A maradék liszt legyen a pap része, mint a lisztáldozatnál.”