Zsoltárok 119:97-104
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Mem
97 Mennyire szeretem tanításodat, Uram!
Egész nap azon gondolkodom.
98 Parancsaid bölcsebbé tesznek ellenségeimnél,
mert mindig megsegítenek!
99 Bölcsebb lettem még mestereimnél is,
mert bizonyítékaidon gondolkodom!
100 A város vezetőinél is bölcsebb lettem,
mert követem utasításaidat!
101 Gonosz utakra nem is lépek,
hogy engedelmeskedjek szavaidnak.
102 Nem fordulok el ítéleteidtől,
mert te tanítottál engem, Uram!
103 Milyen kedvesek nekem a szavaid,
édesebbek, mint nyelvemnek a méz!
104 Utasításaid tettek értelmessé,
ezért minden hamisságot utálok!
2 Timóteushoz 4
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
4 Timóteus, ezt a parancsot úgy adom neked, mintha Isten és Krisztus Jézus előtt állnánk. Mert Krisztus Jézus ítélni fog élők és halottak felett, és visszajön, hogy királyként uralkodjon a földön! 2 Tehát azt parancsolom neked, hogy hirdesd Isten üzenetét az embereknek, akár kedvező, akár kedvezőtlen a helyzet! Győzd meg, igazítsd helyre, bátorítsd, figyelmeztesd és tanítsd őket nagy türelemmel!
3 Azért írom ezt, mert eljön az idő, amikor már hallani sem akarják többé az egészséges tanítást. Inkább olyan tanítókat keresnek majd maguknak, akik azt fogják mondani, amit a közönségük hallani szeretne. 4 Akkor az emberek elfordulnak az igazságtól, és inkább a kitalált, misztikus történetek és legendák érdeklik őket. 5 Te azonban őrizd meg a józanságodat, és bármilyen nehézséggel kell szembenézned, viseld el! Hirdesd az örömüzenetet, és kitartóan végezd mindazokat a szolgálatokat, amelyeket Isten rád bízott!
6 Ami engem illet, életem a befejezéséhez közeledik, és hamarosan elköltözöm innen. Életem Isten oltárára kerül, mint ahogy az italáldozatot kiöntik. 7 Végigküzdöttem a szép harcot, pályafutásomat befejeztem, s a hitet mindvégig megőriztem. 8 Vár az igazságosság koszorúja, a győztesnek járó jutalom, amelyet maga az Úr, az Igazságos Bíró fog átnyújtani nekem azon a Napon. De nemcsak nekem, hanem mindazoknak is, akik szeretettel és vágyakozva várják őt vissza.
Személyes üzenetek
9 Siess hozzám, amilyen gyorsan csak tudsz! 10 Démász ugyanis elhagyott engem, mert jobban szerette ezt a mostani világot, és Thesszalonikába ment, Kreszcensz Galáciába utazott, Titusz pedig Dalmáciába. 11 Egyedül Lukács maradt mellettem. Amikor eljössz, hozd magaddal Márkot, mert hasznos lenne a segítsége! 12 Tükhikoszt elküldtem Efezusba.
13 A kabátomat Karposz házában hagytam, Troászban. Kérlek, hozd magaddal azt is, amikor jössz, meg a könyveimet is. Különösen a pergamen-tekercsekre van szükségem!
14 Alexander, az ötvösmester sok bajt okozott nekem, de az Úr majd megbünteti a tettei szerint. 15 Óvakodj tőle, mert erősen ellenkezett azzal, amit tanítottunk!
16 Amikor első bírósági tárgyalásomra sor került, senki sem támogatott, hanem mindenki magamra hagyott. Isten bocsásson meg nekik! 17 De az Úr nem hagyott el, hanem mellém állt és megerősített, hogy rajtam keresztül az igazság üzenetét minden nép meghallja, Izráelen kívüli is — és megmenekültem az oroszlán fogai közül. 18 De az Úr meg fog védeni engem minden más gonosztól is, és biztos kézzel elvezet mennyei Királyságába. Dicsőség neki örökkön-örökké! Ámen.
Üdvözletek
19 Add át köszöntésemet Priszkának és Akvilának, meg Onéziforosz családjának! 20 Erasztosz Korinthusban maradt. Trofimoszt Milétoszban hagytam betegen. 21 Siess, próbálj meg ideérni még a tél előtt!
Köszöntését küldi Eubulosz, Pudensz, Linosz, Klaudia és az összes többi testvér is.
22 Az Úr legyen szellemeddel, és kegyelme mindnyájatokkal!
Jeremiás 51:15-64
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Zsoltár(A)
15 Az Örökkévaló teremtette a földet nagy erejével,
alkotta a lakható világot bölcsességével,
kiterjesztette az eget értelmével.
16 Mennydörgő szavára vizek gyülekeznek az égen,
pára száll föl a földről,
villámok cikáznak és zápor zuhog,
szélvihart hív elő raktáraiból.
17 Akik bálványokban bíznak, mind ostobák!
Megszégyenülnek mind az aranyművesek,
mert kezük munkája tehetetlen,
csak öntött fém az,
nincs benne lehelet,
18 nem jó semmire, hitvány és hamis.
Elpusztul minden bálvány,
mikor az Örökkévaló ítéletet tart fölöttük.
19 De nem ilyen Jákób Istene!
Ő teremtette a mindenséget,
s Izráel népét magának választotta örökségül:
Örökkévaló, a Seregek Ura a neve!
Az Örökkévaló fegyvere
20 „Csatabárdom vagy te,
jó harci fegyverem!
Szétzúzok veled nemzeteket,
összetörök királyságokat,
21 szétzúzok lovas seregeket,
összetöröm a harci szekeret és hajtóját,
22 szétzúzok férfit és asszonyt,
összetörök fiatalt és öreget,
összetörök ifjút és szüzet,
23 szétzúzok nyájat és pásztort,
összetöröm a szántóvetőt és igavonó állatát,
összetörök kormányzót és fejedelmet!
24 Szemetek láttára bosszút állok Babilonon és a káldeusokon, megfizetek nekik minden gonoszságukért, amelyet Sionban elkövettek — ezt én mondom, az Örökkévaló!”
Babilon végső pusztulása
25 „Nézd! Ellened fordulok, te pusztító hegy,
amely az egész földet pusztítja
— mondja az Örökkévaló —,
rád támadok, ledoblak a szikláról,
s kiégett heggyé teszlek!
26 Soha többé nem vesznek belőled
sem sarokkövet, sem alapkövet!
Örökké kietlen sivatag leszel!”
— mondja az Örökkévaló.
27 Emeljétek[a] a zászlót, adjatok jelt,
fújjátok meg a sófárt a nemzetek között!
Népek, készüljetek a harcra Babilon ellen,
Ararát, Minni és Askenáz országából
gyűjtsétek össze a seregeket,
állítsatok hadvezért az élükre!
Gyűljenek össze a lovasok,
mint roppant sáskasereg!
28 Készüljenek a nemzetek a háborúra,
készüljenek a médek királyai, helytartói és fejedelmei,
készüljenek az uralmuk alatt álló népek is!
29 Megindul a föld, félelmében reszket,
mert az Örökkévaló végrehajtja, amit eltervezett:
lakatlan sivataggá teszi Babilon földjét.
30 Feladták a küzdelmet Babilon harcosai,
félve húzódtak vissza erős váraikba,
minden erejük elhagyta őket,
reszketnek, mint az asszonyok.
Az ellenség betörte a kapukat,
a város házai égnek,
31 futár futárt követ,
hírnök hírnök után siet,
jelentik Babilon királyának,
hogy egész városa elesett:
32 elfoglalta az ellenség a folyó révhelyeit,
fölgyújtotta a nádasokat,
Babilon harcosai rémülten menekülnek.
33 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: „Babilon népe olyan, mint a szérűskert, mikor ledöngölik. Ezután már hamarosan következik az aratás.”
34 „Nebukadneccar, Babilónia királya
fölfalt bennünket, összetört minket,
mindenünket elrabolta.
Elnyelt, mint egy szörnyeteg,
gyomrát megtöltötte legjobb részeinkkel,
a maradékot meg kiköpte!”
35 Mondja hát Sion lakosa:
„Bánjanak úgy Babilonnal, ahogy velünk bánt!
Bűnhődjön a véres erőszakért!”
Mondja ezt Jeruzsálem:
„Álljanak bosszút a káldeusokon
sok-sok megölt gyermekemért!”
36 Az Örökkévaló pedig ezt mondja Jeruzsálemnek:
„Én magam veszem kezembe ügyed védelmét,
és bosszút állok érted Babilonon:
kiszárítom tengerét és forrásait.
37 Kietlen pusztává lesz Babilon,
sakálok tanyája,
rémületes romhalom,
ahol senki sem lakik.”
38 „Együtt ordítanak, mint az oroszlánok[b],
hangoskodnak, mint a civakodó oroszlánkölykök.
39 Mikor a bortól fölhevülnek,
én rendezek nekik lakomát,
s leitatom őket, hogy vigadozzanak,
azután álomba merüljenek.
Örök álomba,
melyből föl nem ébrednek soha
— ezt én mondom, az Örökkévaló!
40 Így viszem őket a leöletésre,
mint bárányokat, kosokat és bakokat a vágóhídra.”
Gyászének Babilonról
41 Hogy elesett Sésak![c]
Hát mégis elfoglalták az egész föld büszkeségét?!
Hogy történhetett meg ez vele?
Bizony, kietlen és rémületes pusztasággá lett
a népek szeme előtt!
42 Elöntötte Babilont a tenger[d] áradása,
elborították zúgó hullámai.
43 Városait elpusztították,
földje kietlen sivataggá száradt,
lakatlan pusztaság lett,
ahol a madár se jár,
még az átutazók is elkerülik.
44 „Megbüntetem Bél bálványát, Babilon istenét.
Kiragadom szájából, amit benyelt.
Babilon falai leomlanak,
nem jönnek hozzá többé a nemzetek!”
Jöjj ki népem Babilonból!
45 „Jöjjetek ki Babilonból!
Népem, menekülj ki belőle!
Mentse ki-ki az életét,
az Örökkévaló lángoló haragja elől!
46 Ne ijedjetek meg a hírektől,
ne essetek kétségbe,
mikor rossz hírek érkeznek!
Minden évben más-más rémhírt hallotok:
erőszak az országban,
s király király ellen indít háborút.”
47 „Bizony, eljön az idő,
mikor végrehajtom ítéletem Babilon bálványain,
megalázom egész országát,
és halottaik szerteszét hevernek majd utcáin.
48 Pusztítók törnek rá észak felől,
s Babilon bukásán örvendezik akkor
az ég, a föld, és összes lakosuk
— mondja az Örökkévaló. —
49 Bizony Babilonnak is el kell buknia,
mivel sokakat megöltek Izráelben.
Elesik Babilon,
ahogy sokan elestek keze által
az egész világon.”
50 „Akik megmenekültetek a fegyvertől,
jöjjetek ki onnan, meg ne álljatok!
Emlékezzetek az Örökkévalóra a távoli országokban,
jusson eszetekbe Jeruzsálem!”
— mondja az Örökkévaló.
51 Hogy szégyenkeztünk, mikor meghallottuk a gyalázat hírét! Szégyen borította arcunkat, mikor megtudtuk, hogy idegenek hatoltak be az Örökkévaló Templomába!
Végrehajtom ítéletem Babilonon
52 Az Örökkévaló ezt mondja:
„Bizony, eljön az idő,
mikor végrehajtom ítéletem Babilon bálványain,
és a káldeusok földjén mindenütt
haldokló sebesültek hörögnek!
53 Ha Babilon az égig emelkedne,
ha magas várait még jobban megerősítené,
akkor is pusztítókat küldök ellene!”
— mondja az Örökkévaló.
54 Jajkiáltás hangzik Babilonból,
nagy pusztítás zaja a káldeusok földjéről.
55 Mert az Örökkévaló most pusztítja el Babilont,
elnémítja benne a lármát, a város zaját.
Ellenségei megrohanják,
elborítják, mint az árvíz.
Csatakiáltás hangzik fölötte,
mint harsogó hullámok robaja.
56 Rátör a pusztító Babilonra,
harcosait foglyul ejtik,
íjait összetörik,
mert a bosszúállás Istene az Örökkévaló,
aki méltányosan megfizet.
57 „Megrészegítem Babilon fejedelmeit,
bölcseit, kormányzóit,
hivatalnokait és erős harcosait.
Elalszanak örökre,
föl nem ébrednek soha!”
— ezt mondja a Király,
az Örökkévaló, a Seregek Ura.
58 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Babilon széles várfalait földig rombolják,
magas kapuit tűz égeti meg.
Így válik semmivé,
amiért a népek fáradoztak!
Amit a nemzetek építettek,
tűz emészti meg.”
Jeremiás Babilonba küldi a könyvtekercset
59-60 Jeremiás próféta külön leírta egy könyvtekercsbe mindezeket a próféciákat, amelyek Babilónia ellen szóltak, és mindazokat a csapásokat, amelyeknek be kell következniük Babilónián. Ezt a tekercset átadta Szerájának[e], Nérijjá fiának, (aki Mahszéjá fia), Cidkijjá, Júda királya egyik bizalmas szolgájának.
Cidkijjá király uralkodásának negyedik évében[f] Babilóniába ment, és kíséretében volt Szerája is, a király szállásmestere.
61 Jeremiás ezt mondta Szerájának: „Itt ez a könyvtekercs. Amikor Babilon városába érkezel, feltétlenül olvasd föl hangosan minden szavát! 62 Azután így imádkozz: »Örökkévaló, te jelentetted ki, hogy ezt a helyet teljesen el fogod pusztítani úgy, hogy semmi sem marad belőle. Sem ember, sem állat nem fog itt élni, hanem örökre lakatlan sivatag lesz.« 63 Amikor pedig befejezed a fölolvasást, köss egy követ a tekercsre, és dobd bele az Eufrátesz folyó közepébe! 64 Akkor ezt mondd: »Ahogy ez a könyvtekercs elsüllyedt, és nem jön fel többé, úgy süllyedjen el Babilon a csapások miatt, amelyekkel sújtom!«”
Itt végződnek Jeremiás beszédei.
Read full chapterFootnotes
- Jeremiás 51:27 A 27–32 versek mintha látomásban mutatnák meg Babilon városának ostromát és elestét.
- Jeremiás 51:38 A 38–40. versek háttere valószínűleg az a lakoma, amelyről Dán 5 is beszámol. Azon az éjjelen — miközben Babilónia királya és fejedelmei ittak és lakomáztak — Círusz király serege elfoglalta Babilon városát.
- Jeremiás 51:41 Sésak Babilon egyik jelképes neve.
- Jeremiás 51:42 tenger Itt jelképesen értendő: a népek és hadseregek sokaságát jelenti, katonai inváziót.
- Jeremiás 51:59 Szerája Jeremiás írnokának, Bárúknak a testvére volt.
- Jeremiás 51:59 negyedik évében Vagyis Kr.e. 594-ben.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center