Nun

1 Üdvözlet Páltól, aki Isten rabszolgája és Jézus Krisztus apostola. Isten engem azért küldött el, hogy a választottaiban megerősítsem az iránta való bizalmat és hitet, hogy segítsek nekik az igazság mélyebb megismerésében, hogy ezáltal Isten tetszése szerint éljenek. ² Ez a hit abból a reménységből származik, hogy Isten — aki teljesen szavahihető — örök életet ad nekünk, amint azt már az idők kezdete előtt megígérte. ³ Most pedig az általa választott időben nyilvánosságra hozta ezt az örök életet azáltal, hogy az erről szóló örömüzenetét mindenkivel megismertette.

Üdvözítő Istenünk rám bízta és megparancsolta, hogy ezt az üzenetét mindenkinek hirdessem.

⁴ Titusznak szól ez a levél, aki olyan, mintha a fiam lenne, mivel mindkettőnkben ugyanaz a hit él.

Atyánk, az Isten, és Megmentőnk, Krisztus Jézus adjon neked kegyelmet és békességet!

Kik alkalmasak gyülekezeti vezetőnek?

⁵ Azért hagytalak téged, egy időre még Kréta szigetén, hogy fejezd be azokat a dolgokat, amelyek elintézetlenül maradtak, és hogy jelölj ki minden városban gyülekezeti vezetőket, ahogyan azt meghagytam neked.

⁶ Gyülekezeti vezetőknek olyok alkalmasak, akiket nem lehet jogosan vádolni semmilyen bűnnel, akik hűségesek egyetlen feleségükhöz, s ezen felül akiknek gyermekei is hívők,^[a] engedelmesek és rendes életet élnek. ⁷ Aki gyülekezeti vezető, az Isten népére visel gondot, ezért szükséges, hogy kifogástalan életet éljen, és ne lehessen jogosan vádolni. Szükséges, hogy ne legyen önfejű, vagy beképzelt, ne legyen hirtelen haragú vagy részeges, se kötekedő, verekedő, vagy olyan, aki mások kárára próbál meggazdagodni. ⁸ Legyen vendégszerető, a jóra hajlandó, szélsőségektől mentes, józan gondolkodású és igazságos. Isten tetszésére éljen, és uralkodjon önmagán. ⁹ Ragaszkodjon azokhoz az igazságokhoz, amelyeket tanítunk, és éljen azok szerint. Legyen képes rá, hogy az embereket az egészséges tanítással bátorítsa, az ellenkezőket pedig meggyőzze.

¹⁰ Ez azért is fontos, mert sokan vannak — különösen a zsidók között —, akik engedetlenek, össze-vissza beszélnek és másokat rossz útra vezetnek.^{[b] 11} A gyülekezeti vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy az ilyeneket elhallgattassa. Ezek az engedetlenek egész családokat dúlnak fel azzal, hogy olyan dolgokat tanítank, amelyeket nem lenne szabad. Mindezt aljas módon, haszonszerzés céljából teszik. ¹² Az egyik krétai próféta ezt mondta:

¹³ Ez a mondás igaz. Ezért bánj velük szigorúan, és figyelmeztesd őket, hogy egészségesek legyenek a hitben, ¹⁴ és ne foglalkozzanak többé zsidó legendákkal, se az igazságnak hátat fordító emberek parancsolataival!

¹⁵ A szellemileg tiszta ember számára minden étel és egyéb dolog is elfogadható. Azonban a romlottaknak és a hitetleneknek semmi sem tiszta, mivel a gondolkodásmódjuk és a lelkiismeretük is megromlott. ¹⁶ Azt állítják, hogy ismerik Istent, de amit tesznek, az ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja: utálatosak, engedetlenek, és már képtelenek bármiféle jóra.

Cidkijjá uralkodása^(A)

52 Cidkijjá huszonegy éves korában lett Júda királya, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja Hamútal volt, Jirmejá leánya, Libnaból. ² Cidkijjá — Jójákim királyhoz hasonlóan — olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló gonoszságnak tekint. ³ Végül az Örökkévaló annyira megharagudott Jeruzsálem és Júda népére, hogy elűzte őket magától, és ezek a rettenetes dolgok történtek velük.

Jeruzsálem elfoglalása^(B)

Cidkijjá király föllázadt Babilónia királya ellen. ⁴ Emiatt Nebukadneccar, Babilónia királya felvonult seregével Jeruzsálem ellen. Cidkijjá uralkodásának 9. évében^[a], a 10. hónap 10. napján érkezett a sereg a város falai alá, és tábort vert. Körülzárták Jeruzsálemet, sáncokat építettek körülötte, és ostromolni kezdték. ⁵ Az ostrom egészen Cidkijjá uralkodásának 11. évéig^[b] tartott. ⁶ Abban az évben, a 4. hónap 9. napján már olyan súlyos volt az éhínség a városban, hogy a közembereknek semmiféle ennivaló nem jutott. ⁷ Ezen a napon Cidkijjá katonái rést ütöttek a kőfalon, és mindannyian elmenekültek. Éjjel lopódzkodtak ki a városból a király kertjén keresztül, a két kőfal közötti kapun át, és a Jordán völgye felé futottak, bár az ostromlók serege körülzárta a várost.

⁸ A káldeusok azonban üldözőbe vették a királyt. A Jerikó melletti síkságon utolérték és foglyul ejtették Cidkijját, aki mellől katonái szétfutottak. ⁹ Megkötözve vitték Nebukadneccar, Babilónia királya elé, Ribla városába, amely Hamát földjén van. Ott Nebukadneccar ítéletet tartott fölötte. ^10-11 Cidkijjának végig kellett néznie, amint a fiait megölik, majd őt is megvakították. Ugyanakkor kivégezték Júda összes vezetőjét is. Babilónia királya kettős lánccal megkötöztette Cidkijját, majd Babilonba vitette. Ott börtönbe vetette, és Cidkijjá ott is maradt halála napjáig.

Jeruzsálem és a Templom lerombolása^(C)

¹² Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának 19. évében^[c], az 5. hónap 10. napján seregével együtt bevonult Jeruzsálembe Nebuzaradán, Babilónia királyának testőrparancsnoka. ¹³ Felgyújtotta az Örökkévaló Templomát, a királyi palotát, a város lakóházait és minden egyéb jelentős épületet. ¹⁴ A káldeus sereg körös-körül lerombolta a várfalakat is.

¹⁵ Azután Nebuzaradán száműzetésbe hurcolta azokat, akik már korábban, az ostrom ideje alatt kiszöktek a városból, és megadták magukat, meg mindazokat, akik Jeruzsálemben életben maradtak. Ezek egy része a legszegényebbek közé tartozott,^[d] más részük valamilyen mesterember volt. ¹⁶ Ugyanakkor Nebuzaradán a vidéki nincstelen lakosság egy részét is a lakóhelyükön hagyta, hogy műveljék a földeket, és gondozzák a szőlőket.

¹⁷ Jeruzsálemben a káldeusok összetörték és Babilóniába vitték a Templom előtti oszlopokat, a nagy medencét és a kisebb mosdó-medencék állványait. Mindezek bronzból készültek. ¹⁸ Elvitték a többi bronzeszközt is: a hamu kihordására szolgáló edényeket, az oltárhoz tartozó lapátokat, késeket, az áldozati állatok vérének felfogására szolgáló edényeket, a tömjénező tálakat, és a többi eszközt, amelyet a templomi szolgálatban használtak.

¹⁹ Hasonlóképpen elvitték az összes aranyból, illetve ezüstből készült templomi eszközt is: csészéket, parázs-tálakat, tömjénezőket, tálakat, serpenyőket, mécstartókat és kelyheket. ²⁰ Azok a bronztárgyak, amelyeket még Salamon király készíttetett, mérhetetlen mennyiségű bronzot tartalmaztak.

Ezek a következők voltak: két oszlop, egy nagy medence, meg az alatta lévő tizenkét bika-szobor, amely a medencét tartotta. ²¹ Az üreges oszlopok magassága 18 könyök^[e], kerületük 12 könyök, vastagságuk négyujjnyi volt. ^22-23 Az oszlopfő is bronzból készült, 5 könyök magas volt, hálózatos díszítés borította, amelyen körös-körül 100 gránátalma formájú dísz függött. Ezekből szemből nézve azonban csak 96 volt látható. A két oszlop teljesen egyforma volt.

²⁴ Nebuzaradán elhurcolta Jeruzsálemből ezeket a vezetőket: Szerája főpapot, Cefanját, a helyettesét, a Templom három kapuőrét, ²⁵ a katonák parancsnokát, a király hét tanácsosát, a hadsereg vezetőjének írnokát, aki a katonai összeírásért volt felelős, és még 60 közembert, akiket a városban talált. ²⁶ Az egész fogolycsoportot Ribla városába vitte, és odaállította őket Babilónia királya elé — ²⁷ aki Hamát vidékén halálra ítélte és kivégeztette valamennyit.

Ez összesen 4 600 fő.

Babilónia királya megkegyelmez Jójákinnak^(D)

³¹ Abban az évben, amikor Evil-Meródak Babilónia trónjára lépett, megkegyelmezett Jójákinnak, Júda királyának, és kihozatta a börtönből. Ez Jójákin fogságának 37. évében^[j] történt, a 12. hónap 25. napján. ³² Evil-Meródak kegyelmesen bánt Jójákinnal, és magasabb rangra és tisztességre emelte, mint a többi királyokat, akik szintén Babilóniában töltötték száműzetésük idejét. ³³ Jójákin rabruháit kicseréltette, és ettől kezdve Jójákin egész életében a király asztalánál étkezett. ³⁴ Babilónia királyának parancsára Jójákin ellátásáról állandóan gondoskodtak.