Añadir traducción en paralelo Imprimir Opciones de la página

104 Lelkem, áldd az Örökkévalót!
    Milyen hatalmas vagy, Örökkévaló Istenem!
Dicsőségbe és szépségbe öltöztél,
    királyi palástod a világosság!
Kifeszítetted a csillagos eget, mint sátrat,
    és a vizek fölött építetted fel palotádat.
Felhő-szekereden robogsz égi utakon,
    és szelek szárnyán suhansz.
A szeleket tetted követeiddé,
    tűz lángjait szolgáiddá.
A Földet szilárd alapokra építetted,
    hogy örökké biztosan álljon.
Mély vízzel borítottad, mint egy köpennyel,
    még a hegyek felett is vizek hullámzottak.
Majd rájuk kiáltottál, és a vizek elfutottak,
    mennydörgő szavadra a völgyekbe zúdultak.
Felemelkedtek a hegyek,
    lesüllyedtek a völgyek,
mindegyik a maga helyére,
    amelyet kijelöltél nekik.
Határt szabtál a vizeknek,
    hogy túl ne lépjék,
    el ne borítsák a Földet megint.

10 Istenem, forrásokat fakasztottál a völgyekben,
    hogy patakok csörgedezzenek a hegyek között,
11 és megitassák erdők-mezők vadjait.
    Még a vadszamarak is oda jönnek
    szomjukat oltani.
12 Felettük, az ágakon madarak énekelnek,
    s fészket raknak a patak mellett.
13 Megöntözöd a hegyeket a magasból, tárolóidból,
    hogy kezed alkotásai,
    teremtményeid, betöltsék a földet.
14 Füvet növesztesz a legelő állatoknak,
    gabonát a földművesnek,
    hogy kenyeret kapjanak a földből.
15 Bort, hogy szívük felviduljon,
    olajat, hogy arcuk ragyogjon,
    és kenyeret, hogy testüket táplálja.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái is, amelyeket ő ültetett,
    a fenyők és libanoni cédrusok,
17 ahol mindenféle madarak laknak,
    verebektől a gólyákig fészket raknak.
18 A magas hegyekben vadkecskék járnak,
    a sziklákon mormoták találnak lakóhelyet.

Read full chapter