Add parallel Print Page Options

További bölcs mondások Salamon királytól

25 Ezek is Salamon bölcs mondásai, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának szolgái gyűjtöttek össze.

Istent tiszteljük azokért, amiket eltitkol előlünk,
    a királyt pedig azokért, amiket felfedez.
Az ég magassága, a föld mélye
    és a királyok szíve kifürkészhetetlen!

Tisztítsd meg az ezüstöt a salaktól,
    akkor az ötvös gyönyörű mestermunkát készít belőle!
Távolítsd el az istentelen tanácsadókat a király közeléből,
    és megerősíti trónját az igazságosság!

Ne dicsekedj a király előtt,
    és ne foglald el a vezetők helyét!
Jobb, ha azt mondják: „Jöjj előrébb!”,
    mintha megaláznak,
    s a vezetők szeme láttára hátrébb állítanak.

Ne fordulj elhamarkodottan a bírósághoz!
    Mihez kezdesz, ha ellenfeled kerül ki győztesen?

Ha panaszod van valaki ellen,
    ezt vele beszéld meg négyszemközt, ne mással!
    Ne pletykáld ki más dolgait,
10 különben a másik megszégyenít téged,
    és rossz híredet terjeszti.

Read full chapter

Imádkozzatok értünk!

Végül pedig arra kérünk, testvérek, hogy imádkozzatok értünk! Imádkozzatok hogy az Úr üzenete mindenhol gyorsan és akadálytalanul terjedjen és győzzön, mint ahogy az nálatok is történt! Imádkozzatok, hogy Isten szabadítson és védjen meg bennünket minden rossz és gonosz embertől! Mert nem mindenkié a hit.

Az Úr azonban hűséges, megerősít és megvéd titeket a gonosztól! Az Úrra való tekintettel bízunk bennetek, hogy megtartjátok mindazt, amit tanácsoltunk és parancsoltunk nektek, de nemcsak most, hanem a jövőben is. Az Úr irányítsa szíveteket arra, hogy Istent tejes szívvel szeressétek, és kitartóan várjátok Krisztust, amíg visszatér!

Aki nem akar dolgozni, ne is egyen!

Most pedig Urunk, Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, testvérek, hogy vonuljatok vissza és maradjatok távol minden olyan hívő embertől, aki rendetlenül él, és nem akar dolgozni! Mert az ilyen ember nem a szerint a tanítás szerint él, amit tőlünk kaptatok, hiszen jól tudjátok, milyen példát mutattunk nektek. Amikor köztetek éltünk, soha nem lustálkodtunk. Nem ettük ingyen senkinek a kenyerét, hanem mindig fizettünk érte. Éjjel-nappal keményen dolgoztunk, hogy ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Pedig jogunk lett volna rá, de mi nem éltünk ezzel a jogunkkal, hogy a saját példánkat állítsuk elétek, hogy kövessetek bennünket. 10 Ezért is parancsoltuk nektek, amikor nálatok voltunk: „Aki nem akar dolgozni, ne is egyen!”

11 Mindezt azért mondjuk, mert hallottuk, hogy vannak közöttetek, akik rendetlenül élnek, és nem akarnak dolgozni. Sőt, ahelyett, hogy a saját dolgukat végeznék, beleavatkoznak mások dolgába. 12 Az ilyeneknek megparancsoljuk és sürgetjük is őket Urunk, Jézus Krisztus nevében, hogy ne másokkal foglalkozzanak, hanem maradjanak nyugton, dolgozzanak, és a maguk keresetéből éljenek! 13 Ti azonban, testvérek, ne fáradjatok bele, hogy jót tegyetek!

14 Ha valaki közületek nem akar engedelmeskedni annak, amit ebben a levélben írtunk, jegyezzétek meg azt az embert, és ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy szégyellje el magát! 15 De azért ne tekintsétek ellenségnek, csak figyelmeztessétek, ahogyan testvéreinket szoktuk!

Búcsúzás

16 Maga a Békesség Ura adjon nektek mindig és minden körülmények között békességet! Az Úr legyen veletek!

17 Ezt a köszöntést a saját kezemmel írtam — pál. Minden levelemet így szoktam befejezni, s ebből tudhatjátok, hogy valóban én küldöm. Így írok.

18 A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme legyen veletek!

15 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Nagy sírás-jajgatás hallatszik Rámában,
    keserves siratóének:
    Ráhel[a] siratja fiait,
    mert nincsenek többé,
s nem akar megvigasztalódni.”

16 De az Örökkévaló ezt mondja:
„Ne jajgass tovább,
    ne hullass könnyeket,
mert munkádat az Örökkévaló megjutalmazza,
    s fiaid visszatérnek az ellenség földjéről!
17 Légy hát jó reménységben jövőd felől,
    mert fiaid hazatérnek a saját földjükre!”
    — mondja az Örökkévaló.

18 Hallottam, bizony hallottam,
    hogy Efraim kesereg:
„Megvertél, Uram,
    jaj, megvertél engem,
mint mikor gazdája igához szoktatja
    a betöretlen tinót!
    Téríts vissza,
    és visszatérek hozzád,
hiszen te vagy Istenem, Örökkévaló!
19 Igaz, elfordultam tőled,
    de megbántam bűneimet,
s miután megismertem magam,
    mellemet verem szégyenemben.
Szégyellem magam, arcom pirul,
    ifjúságom vétkei miatt!”

20 Az Örökkévaló így felelt:
„Édes fiam, Efraim!
    Legkedvesebb gyermekem!
Valahányszor megfenyítelek,
    ismét megszánlak, és rólad megemlékezem.
Feltámad bennem az irgalom,
    megindul rajtad a szívem,
    s megkegyelmezek neked!”

21 Állíts útjelzőket magadnak,
    építs útmutató oszlopokat, Izráel szűz leánya!
Emlékezz az útra, amelyen elmentél,
    figyelj az útra, és jöjj vissza,
    térj haza városaidba!
22 Meddig tétovázol még, hűtlen leány?
Hiszen az Örökkévaló újat teremt a földön:
    a leány jár a férfi után!

23 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: „Amikor kiszabadítom őket a fogságból, ismét ezt fogják mondani Júda földjén és városaiban: »Áldjon meg téged az Örökkévaló[b], te szent hegy, ahol igazságosság lakik!«

24 Júda földjén és városaiban a földművesek és a nyájaikat terelő pásztorok békességben fognak élni egymással, 25 mert megitatok minden szomjazó lelket, és jóllakatok minden éhezőt.” 26 Amikor ezt hallottam, felébredtem, és körülnéztem. Ez az álom felüdítette lelkemet!

27 Ezt mondja az Örökkévaló: „Eljön az idő, mikor megszaporítom Júda és Izráel népét. Megszaporítom háziállataikat, a nyájakat és a csordákat is. 28 Ahogyan egykor gondom volt arra, hogy gyökerestül kitépjem, összetörjem, szétszórjam, elpusztítsam és csapásokkal büntessem őket, ugyanúgy most gondom lesz rá, hogy elültessem és fölépítsem őket — mondja az Örökkévaló. —

29 Akkor majd nem emlegetik többé ezt a mondást:

»Az apák ették az éretlen szőlőt,
    mégis a fiaik foga fájdult bele.«[c]

30 Mindenki csak a saját bűnéért fog meghalni. Aki savanyú szőlőt eszik, annak a foga fájdul meg, nem másé.”

Az új szövetség ígérete

31 „Nézzétek! Eljön az idő, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda népével — én, az Örökkévaló mondom ezt! 32 Őseikkel is szövetséget kötöttem régen, amikor kézen fogva kivezettem őket Egyiptom földjéről, de ők azt a régi szövetséget megtörték, bár én hűséges maradtam népemhez, mint férj a feleségéhez. Az új nem olyan lesz, mint a régi — én, az Örökkévaló mondom ezt! 33 Abban az időben ilyen szövetséget kötök Izráel egész népével: törvényemet a belsejükbe helyezem, a szívükbe írom be. Akkor Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek. 34 Ezért nem kell többé senkinek sem a másikat tanítania, hogy igazán és személyesen megismerje az Örökkévalót, mert kicsinytől a nagyig mindannyian közvetlenül megismernek engem, mivel megbocsátom vétkeiket, és bűneikre többé nem is emlékezem — én, az Örökkévaló mondom ezt!”

Izráel népe örökre fennmarad

35 Ezt mondja az Örökkévaló,
    aki teremtette a napot,
    hogy világítson nappal,
aki megszabta a hold mozgását,
    s a csillagok pályáját,
    hogy világítsanak éjjel,
aki felkorbácsolja a tengert,
    hogy zúgjanak hullámai,
kinek neve Örökkévaló, a Seregek Ura:
36 „Ha ezek már nem engedelmeskednek törvényemnek,
    csak akkor nem lesz többé Izráel nemzet a szememben!”

37 „Ha majd megmérhető lesz az ég a magasban,
    vagy kikutatható a föld alapzata a mélyben,
csak akkor vetem meg Izráel összes leszármazottjait
    azért, amit elkövettek!
    — ezt mondja az Örökkévaló!”

Prófécia Jeruzsálem újjáépítéséről

38 „Eljön az idő — mondja az Örökkévaló —, mikor a város az Örökkévaló számára újjáépül a Hananaél-toronytól a Szöglet-kapuig, 39 majd azon túl is kihúzzák a mérőzsinórt egyenesen a Gáréb-dombig, azután elfordulnak Góá felé.[d] 40 A völgy, ahová a halottakat temették, és a szemetet hordták, azután a mező a Kidron-patakig és a Lovak kapujáig kelet felé — ez az egész terület szent lesz az Örökkévalónak.

Soha többé nem fogják ezt a várost feldúlni, sem lerombolni!”

A fogoly Jeremiás földet vásárol

32 Cidkijjá, Júda királya uralkodásának tizedik évében, amely Nebukadneccar uralkodásának 18. esztendeje[e] volt, az Örökkévaló üzenete érkezett Jeremiáshoz. Ez akkor történt, amikor Babilónia királyának serege körülzárva tartotta, és ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás pedig fogoly volt Júda királyának palotájában, a börtön belső udvarában. Ugyanis Cidkijjá király letartóztatta, mivel Jeremiás az Örökkévaló üzenetét prófétálta: „Ezt mondja az Örökkévaló: Nézzétek! Ezt a várost a babilóniai király kezébe adom, aki el is foglalja. Cidkijjá, Júda királya sem menekül meg a káldeusok kezéből, hanem elfogják. Kiszolgáltatják Babilónia királyának, aki szemtől szembe beszélni fog vele, majd fogolyként Babilóniába hurcolja. Cidkijjá ott is marad, amíg megbüntetem — én mondom ezt, az Örökkévaló. Ha pedig harcoltok a babilóniai sereg ellen, nem győzhettek.”

Ezt mondta Jeremiás: „Így szólt hozzám az Örökkévaló: Jeremiás, figyelj rám! Hanamél, Sallum nagybátyád fia hamarosan felkeres téged. Ezt fogja mondani: »Vedd meg tőlem azt a szántóföldet Anatótban, amelynek megvételére téged illet az elsőbbség!«”

Valóban úgy is történt, ahogy az Örökkévaló mondta. Hanamél eljött hozzám a börtön udvarába, és ezt mondta: „Jeremiás, kérlek, vedd meg tőlem azt a szántóföldet, amely Anatótban, Benjámin földjén van, mert téged illet az elsőbbség! Vedd meg magadnak!”

Ekkor fölismertem, hogy ez az, amiről az Örökkévaló előzőleg szólt nekem. Így hát megvásároltam Hanamélnek, nagybátyám fiának a földjét, amely Anatótban volt, és kifizettem neki a vételárat: 17 sékel[f] ezüstöt. 10 Megírtam az adásvételi szerződést, aláírtam, és tanúkkal is aláírattam, majd lepecsételtem.[g] A vételárat is lemértem egy mérlegen. 11 Majd fogtam a két okmányt: a lepecsételt eredetit, amelyben a szerződés volt, és a másolatot, amely nem volt lepecsételve, 12 és mindkettőt átadtam Bárúknak, Nérijjá fiának, aki Mahszéjá fia. Mindezt Hanamél és a tanúk előtt tettem, akik a szerződést is aláírták. Szemtanúi voltak ennek az udvarban ülő júdai férfiak is.

13 Azután mindnyájuk előtt azt parancsoltam Bárúknak: 14 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: „Vedd ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételt eredetit és a másolatot, és tedd el mindkettőt egy cserépedénybe, hogy hosszú ideig megmaradjon!” 15 Mert ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: „Ismét adnak és vesznek majd házakat, szántóföldeket és szőlőskerteket ebben az országban.”

Jeremiás könyörgése

16 Miután átadtam a szerződést Bárúknak, Nérijjá fiának, így imádkoztam az Örökkévalóhoz:

17 Örökkévaló Istenem! Te vagy, aki az eget és a földet teremtetted nagy erőddel és hatalmaddal, nincs számodra semmi lehetetlen! 18 Hűséges szeretettel bánsz ezer nemzedékkel, de megbünteted az apák bűne miatt a fiaikat is. Ó, hatalmas és erős Isten, Örökkévaló, Seregek Ura! 19 Milyen bölcs vagy a tervezésben, milyen hatékony a megvalósításban! Szemmel tartod az emberek minden lépését, hogy mindenkinek tettei és életmódja szerint megadd, amit érdemel.

20 Te vagy, aki jeleket és csodákat viszel véghez a régi időktől kezdve, és Egyiptom földjétől fogva, mind a mai napig Izráel földjén és a nemzetek között egyaránt, hogy ilyen nagy hírnevet szerezz magadnak az egész földön! 21 Te hoztad ki Izráel népét Egyiptomból jelekkel és csodákkal, erős karoddal és nagy hatalmaddal, amely mindenkiben félelmet keltett. 22 Te adtad nekik ezt a tejjel és mézzel folyó földet, amelyet őseinknek esküvel ígértél.

23 El is foglalták e földet és birtokba vették, de azután nem engedelmeskedtek szavadnak, nem követték tanításodat és törvényeidet. Semmit sem akartak megtenni abból, amit parancsoltál nekik.

Emiatt hoztad rájuk ezt a nagy veszedelmet! 24 Most pedig már az ostromló sereg földsáncai egészen a város faláig érnek! Jól tudom, hogy a várost a háború, az éhínség és a betegségek miatt elfoglalja az ostromló ellenség, a káldeusok serege. Bizony kezükbe adod a várost, mert amit mondtál, az úgy is lesz, amint magad is látod!

25 Ennek ellenére most mégis azt mondtad nekem, Örökkévaló Úr Isten, hogy vegyem meg azt a szántóföldet, fizessem ki az árát, szerezzek tanúkat hozzá… De miért? Hiszen ezt a várost az ostromló káldeusok elfoglalják és lerombolják!

Footnotes

  1. Jeremiás 31:15 Ráhel Jákób felesége. Itt jelképesen azokat az izráeli asszonyokat jelenti, akik megölt gyermekeiket siratják.
  2. Jeremiás 31:23 A 23. versben lévő áldást az ókorban a Sion hegyén épült Jeruzsálemi Templomra szokták mondani.
  3. Jeremiás 31:29 Az apák… bele Azt jelenti, hogy az apák vétkéért fiaikat éri a büntetés.
  4. Jeremiás 31:39 mérőzsinórt… felé A mérőzsinórt a birtokterület kimérésénél, és építkezésnél használták. A 38–40. versekben az Örökkévaló kijelenti Jeruzsálem újjáépítését.
  5. Jeremiás 32:1 esztendeje Vagyis Kr.e. 588–587-ben, amikor Nebukadneccar végül is lerombolta Jeruzsálemet és a Templomot.
  6. Jeremiás 32:9 17 sékel Mai mértékkel kb. 20 dkg.
  7. Jeremiás 32:10 lepecsételtem A fontos iratokat úgy tárolták, hogy hosszú ideig sértetlenül megmaradjanak. A tekercset összegöngyölték, átkötötték egy zsinórral, amelynek végeit lepecsételték. A pecsétbe a tulajdonos belenyomta a pecsétnyomóját, vagy pecsétgyűrűjét — ezzel hitelesítette. Majd a tekercset agyagedénybe helyezték és lefedték.