Add parallel Print Page Options

Az ostoba a beszédével saját magát teszi tönkre,
    és szavaival csapdát állít magának.
A rágalmat könnyű elhinni,
    ahogy a finom falatot könnyű lenyelni.
Aki hanyagul végzi munkáját,
    testvére annak, aki szándékosan rombol.
10 Erős bástya az Örökkévaló,
    hozzá menekül az igaz, és védelmet talál.
11 Azt hiszik a gazdagok, hogy vagyonuk megvédi őket,
    azt képzelik, magas kőfal a gazdagság.
12 A bukás előtt büszkeség jár,
    a megtiszteltetés előtt pedig alázatosság.
13 Aki meg sem hallgatja a kérdést, és úgy felel,
    az ostoba és megszégyenül.
14 Az embert a szelleme támogatja
    a szenvedés elviselésében,
de ha reményét veszti,
    azt ki tudja elviselni?[a]
15 Az értelmes szíve szomjas a tudásra,
    és a bölcs füle ismeretre éhes.
16 Az ajándék megnyitja előtted a lehetőséget,
    és a hatalmasok elé juttat.

Read full chapter

Footnotes

  1. Példabeszédek 18:14 ki tudja elviselni Vagy: „ki tudja fölemelni, meggyógyítani?”

Mózes azt írja az Istenhez való helyes viszonyról, amely a Törvény követelésein alapul: „Aki mindezeket megteszi, az élni fog a tettei által.”[a] Arról viszont, hogy hit által hogyan válhatunk Isten számára elfogadhatóvá, így ír: „Ne mondd magadban: Ugyan ki megy fel a Mennybe?” — vagyis, hogy a Krisztust lehozza onnan. De ne mondd azt sem: „Ki megy le a mélységbe?” — vagyis, hogy a Krisztust felhozza a halottak közül. Hanem mit mond az Írás? „Egészen közel van hozzád Isten üzenete. Ott van az a szádban és a szívedben.”[b] Ez pedig a hit üzenete, amelyet mi hirdetünk.

Ha tehát megvallod, hogy Jézus az Úr, mert a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. 10 Mert belül, a szívünkben jön létre az a hitbeli meggyőződés, amely Isten számára elfogadhatóvá tesz bennünket, és ha a szánkkal megvalljuk, amit hiszünk, akkor üdvözülünk.

11 Azt mondja ugyanis az Írás: „Senki sem fog csalódni, aki benne hisz.”[c] 12 Nincs különbség tehát zsidók és nem zsidók között. Mert ugyanaz az Úr uralkodik minden ember felett, ő pedig bőkezűen osztja áldásait mindenkinek, aki hozzá fordul segítségért, 13 mert „mindenki megmenekül, aki segítségül hívja az Úr nevét”.[d]

14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan higgyenek abban, akiről még csak nem is hallottak? Hogyan hallhatnának róla, ha senki nem mondja el nekik az üzenetet? 15 Viszont hogyan vihetné el valaki az üzenetet, ha nem küldik ki? Hiszen ezt mondja az Írás: „Milyen szép és jó, amikor jönnek, akik az örömhírt hozzák!”[e]

16 Mégsem engedelmeskedett mindenki az örömhírnek. Hiszen Ézsaiás próféta is ezt mondta: „Uram, ki hitte el, amit mondtunk?”[f] 17 A hit tehát abból származik, amit hallunk, és amit hallunk, az Krisztus beszéde.

18 De hadd kérdezzem meg: Vajon nem hallotta a mi üzenetünket mindenki? De bizony hallotta! Hiszen az Írás is azt mondja:

„Az egész földkerekségen mindenhol hallatszott a hangjuk,
    a lakott föld széléig mindenhol hallották szavukat.”[g]

19 Újra kérdezem: talán Izráel nem értette meg? De bizony, megértette! Először is, már Mózes azt mondja, amikor Isten üzenetét adja tovább:

„Féltékennyé teszlek benneteket
    oly nép által, amely nem az én népem,
értelmetlen nemzettel bosszantalak fel titeket.”[h]

20 Majd Ézsaiás próféta nagy bátran így szól, amikor Isten szavait mondja:

„Megtaláltak azok,
    akik nem is kerestek.
Megmutattam magam azoknak,
    akik sohasem kérdezősködtek utánam.”[i]

21 Isten ezt az Izráelen kívüli népekről mondta. Izráel népéről viszont így szól:

„Egész nap kitárt karokkal vártam
    erre az engedetlen népre,
amely ellenkezik velem,
    és nem akar követni.”[j]

Isten nem feledkezett meg a népéről

11 Azt kérdezem tehát: vajon teljesen visszautasította és eltaszította magától Isten a saját népét? Nem, dehogyis! Hiszen én magam is Izráel népéhez tartozom, Ábrahám utódja vagyok, Benjámin törzséből származom. Nem, Isten nem taszította el magától Izráel népét, amelyet kezdettől fogva kiválasztott a maga számára! Vagy talán nem tudjátok, mit mond az Írás arról, amikor Illés próféta Izráel miatt panaszkodott Istennek? Azt mondta: „Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat lerombolták, már csak én maradtam meg, és most engem is meg akarnak ölni!”[k] De mit felelt neki Isten? Ezt: „Meghagytam magamnak hétezer férfit, akik nem imádták Baált.”[l]

Ugyanígy, a mostani időben is van egy „maradék”, akiket Isten a kegyelme alapján választott ki. Ha pedig kegyelemből tette, akkor nem az emberek tettei alapján — különben a kegyelem nem lenne kegyelem.

Hogyan is van hát ez? Izráel népe nem érte el, amire törekedett. Csak azok érték el a célt, akiket Isten kiválasztott. A többiek pedig megkeményedtek és érzéketlenek lettek, mint a kő. Amint az Írás mondja:

„Isten a kábultság szellemét adta nekik.”[m]

„Olyan szemet adott nekik, amely nem lát,
    olyan fület, amely nem hall.
Így van ez mind a mai napig.”[n]

Dávid is ezt mondja:

„Ünnepi asztaluk legyen a számukra csapda,
    az fogja meg őket!
Ez lesz a vesztük és büntetésük.
10 Homályosodjon el a szemük,
    hogy ne lássák az igazságot,
és örökre görbítsd meg a hátukat!”[o]

Footnotes

  1. Rómaiakhoz 10:5 Idézet: 3Móz 18:5.
  2. Rómaiakhoz 10:8 Idézet: 5Móz 30:12–14.
  3. Rómaiakhoz 10:11 Idézet: Ézs 28:16.
  4. Rómaiakhoz 10:13 Idézet: Jóel 2:32.
  5. Rómaiakhoz 10:15 Idézet: Ézs 52:7.
  6. Rómaiakhoz 10:16 Idézet: Ézs 53:1.
  7. Rómaiakhoz 10:18 Idézet: Zsolt 19:4.
  8. Rómaiakhoz 10:19 Idézet: 5Móz 32:21.
  9. Rómaiakhoz 10:20 Idézet: Ézs 65:1.
  10. Rómaiakhoz 10:21 Idézet: Ézs 65:2.
  11. Rómaiakhoz 11:3 Idézet: 1Kir 19:10, 14.
  12. Rómaiakhoz 11:4 Idézet: 1Kir 19:18.
  13. Rómaiakhoz 11:8 Idézet: Ézs 29:10.
  14. Rómaiakhoz 11:8 Idézet: 5Móz 29:4.
  15. Rómaiakhoz 11:10 Idézet: Zsolt 69:22–23.

Mózes azt írja az Istenhez való helyes viszonyról, amely a Törvény követelésein alapul: „Aki mindezeket megteszi, az élni fog a tettei által.”[a] Arról viszont, hogy hit által hogyan válhatunk Isten számára elfogadhatóvá, így ír: „Ne mondd magadban: Ugyan ki megy fel a Mennybe?” — vagyis, hogy a Krisztust lehozza onnan. De ne mondd azt sem: „Ki megy le a mélységbe?” — vagyis, hogy a Krisztust felhozza a halottak közül. Hanem mit mond az Írás? „Egészen közel van hozzád Isten üzenete. Ott van az a szádban és a szívedben.”[b] Ez pedig a hit üzenete, amelyet mi hirdetünk.

Ha tehát megvallod, hogy Jézus az Úr, mert a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. 10 Mert belül, a szívünkben jön létre az a hitbeli meggyőződés, amely Isten számára elfogadhatóvá tesz bennünket, és ha a szánkkal megvalljuk, amit hiszünk, akkor üdvözülünk.

11 Azt mondja ugyanis az Írás: „Senki sem fog csalódni, aki benne hisz.”[c] 12 Nincs különbség tehát zsidók és nem zsidók között. Mert ugyanaz az Úr uralkodik minden ember felett, ő pedig bőkezűen osztja áldásait mindenkinek, aki hozzá fordul segítségért, 13 mert „mindenki megmenekül, aki segítségül hívja az Úr nevét”.[d]

14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan higgyenek abban, akiről még csak nem is hallottak? Hogyan hallhatnának róla, ha senki nem mondja el nekik az üzenetet? 15 Viszont hogyan vihetné el valaki az üzenetet, ha nem küldik ki? Hiszen ezt mondja az Írás: „Milyen szép és jó, amikor jönnek, akik az örömhírt hozzák!”[e]

16 Mégsem engedelmeskedett mindenki az örömhírnek. Hiszen Ézsaiás próféta is ezt mondta: „Uram, ki hitte el, amit mondtunk?”[f] 17 A hit tehát abból származik, amit hallunk, és amit hallunk, az Krisztus beszéde.

18 De hadd kérdezzem meg: Vajon nem hallotta a mi üzenetünket mindenki? De bizony hallotta! Hiszen az Írás is azt mondja:

„Az egész földkerekségen mindenhol hallatszott a hangjuk,
    a lakott föld széléig mindenhol hallották szavukat.”[g]

19 Újra kérdezem: talán Izráel nem értette meg? De bizony, megértette! Először is, már Mózes azt mondja, amikor Isten üzenetét adja tovább:

„Féltékennyé teszlek benneteket
    oly nép által, amely nem az én népem,
értelmetlen nemzettel bosszantalak fel titeket.”[h]

20 Majd Ézsaiás próféta nagy bátran így szól, amikor Isten szavait mondja:

„Megtaláltak azok,
    akik nem is kerestek.
Megmutattam magam azoknak,
    akik sohasem kérdezősködtek utánam.”[i]

21 Isten ezt az Izráelen kívüli népekről mondta. Izráel népéről viszont így szól:

„Egész nap kitárt karokkal vártam
    erre az engedetlen népre,
amely ellenkezik velem,
    és nem akar követni.”[j]

Isten nem feledkezett meg a népéről

11 Azt kérdezem tehát: vajon teljesen visszautasította és eltaszította magától Isten a saját népét? Nem, dehogyis! Hiszen én magam is Izráel népéhez tartozom, Ábrahám utódja vagyok, Benjámin törzséből származom. Nem, Isten nem taszította el magától Izráel népét, amelyet kezdettől fogva kiválasztott a maga számára! Vagy talán nem tudjátok, mit mond az Írás arról, amikor Illés próféta Izráel miatt panaszkodott Istennek? Azt mondta: „Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat lerombolták, már csak én maradtam meg, és most engem is meg akarnak ölni!”[k] De mit felelt neki Isten? Ezt: „Meghagytam magamnak hétezer férfit, akik nem imádták Baált.”[l]

Ugyanígy, a mostani időben is van egy „maradék”, akiket Isten a kegyelme alapján választott ki. Ha pedig kegyelemből tette, akkor nem az emberek tettei alapján — különben a kegyelem nem lenne kegyelem.

Hogyan is van hát ez? Izráel népe nem érte el, amire törekedett. Csak azok érték el a célt, akiket Isten kiválasztott. A többiek pedig megkeményedtek és érzéketlenek lettek, mint a kő. Amint az Írás mondja:

„Isten a kábultság szellemét adta nekik.”[m]

„Olyan szemet adott nekik, amely nem lát,
    olyan fület, amely nem hall.
Így van ez mind a mai napig.”[n]

Dávid is ezt mondja:

„Ünnepi asztaluk legyen a számukra csapda,
    az fogja meg őket!
Ez lesz a vesztük és büntetésük.
10 Homályosodjon el a szemük,
    hogy ne lássák az igazságot,
és örökre görbítsd meg a hátukat!”[o]

Footnotes

  1. Rómaiakhoz 10:5 Idézet: 3Móz 18:5.
  2. Rómaiakhoz 10:8 Idézet: 5Móz 30:12–14.
  3. Rómaiakhoz 10:11 Idézet: Ézs 28:16.
  4. Rómaiakhoz 10:13 Idézet: Jóel 2:32.
  5. Rómaiakhoz 10:15 Idézet: Ézs 52:7.
  6. Rómaiakhoz 10:16 Idézet: Ézs 53:1.
  7. Rómaiakhoz 10:18 Idézet: Zsolt 19:4.
  8. Rómaiakhoz 10:19 Idézet: 5Móz 32:21.
  9. Rómaiakhoz 10:20 Idézet: Ézs 65:1.
  10. Rómaiakhoz 10:21 Idézet: Ézs 65:2.
  11. Rómaiakhoz 11:3 Idézet: 1Kir 19:10, 14.
  12. Rómaiakhoz 11:4 Idézet: 1Kir 19:18.
  13. Rómaiakhoz 11:8 Idézet: Ézs 29:10.
  14. Rómaiakhoz 11:8 Idézet: 5Móz 29:4.
  15. Rómaiakhoz 11:10 Idézet: Zsolt 69:22–23.