Add parallel Print Page Options

25 Az ostoba gyermekek sok bánatot okoznak apjuknak,
    és keserűséget anyjuknak.
26 Megbüntetni az ártatlant,
    vagy megverni a nemes lelkűt,
    nem igazságos.
27 A bölcs megválogatja a szavait,
    az értelmes higgadtan viselkedik.
28 Még az ostoba is bölcsnek tűnik, mikor hallgat,
    és értelmesnek hiszik, ameddig nem beszél.

18 Az önfejű csak saját kívánságát követi,
    és dühösen elutasít minden bölcs tanácsot.
Az ostoba nem hallgat senkire,
    egyre a saját gondolatait mondja.
Amikor az istentelen bejön,
    vele jön a megvetés,
    de hamar követi a szidalom és a gyalázat is.
A bölcs beszéde mély víz,
    a bölcsesség forrása pedig, mint a mélyből feltörő patak.
Nem jó a bűnösnek kedvezni,
    sem az igazat kiforgatni jogaiból.
Az ostobák beszéde veszekedést okoz,
    szájuk büntetésért kiált.

25 Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.

26 Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

27 A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.

28 Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

18  A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.

Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az õ elméje nyilvánvalóvá legyen.

Mikor eljõ az istentelen, eljõ a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.

Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.

A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.

A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az õ szája ütésekért kiált.