Jézus prófétál az utolsó időkről^(A)

⁵ Jézus tanítványai a Templomról beszélgettek. Dicsérték, hogy milyen gyönyörű, hogy milyen hatalmas és szép kövekből épült, és milyen sok fogadalmi ajándékkal van díszítve. Ekkor Jézus ezt mondta:

⁶ „Eljön az idő, amikor mindabból, amit most csodáltok, kő kövön nem marad! Bizony, porig fogják rombolni az egészet!”

⁷ A tanítványok megkérdezték: „Mester, mikor fog ez megtörténni? Milyen jel fogja mutatni, hogy mindezeknek be kell teljesülniük?”

⁸ Ő pedig így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik azt mondják, hogy én vagyok a Messiás; meg azt is, hogy közel van az idő. De ti ne kövessétek őket!

⁹ Amikor pedig háborúkról, lázadásokról és zavargásokról hallotok, meg ne rémüljetek, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de a vég nem azonnal következik ezek után.”

¹⁰ Azután így folytatta: „Egyik nép rátámad a másikra, és egyik ország a másik ellen fog harcolni. ¹¹ Pusztító erejű földrengések lesznek. Egyes helyeken éhínség támad, és halálos, járványos betegségek fognak pusztítani. Az égben pedig félelmetes és csodálatos jelek látszanak majd.

¹² De még mielőtt ezek megtörténnek, az emberek ellenetek fordulnak: üldözni fognak, letartóztatnak, börtönbe zárnak, átadnak a zsinagógák vezetőinek, királyok és kormányzók elé állítanak titeket — csak azért, mert hozzám tartoztok. ¹³ Ez majd lehetőséget nyújt számotokra, hogy tanúskodjatok rólam. ¹⁴ Ezért határozzátok el, hogy nem fogtok előre aggódni amiatt, hogyan védjétek meg magatokat. ¹⁵ Én majd idejében a szátokba adom, hogy mit mondjatok. Olyan bölcsességet adok nektek, amellyel ellenfeleitek nem tudnak vitatkozni, sőt, még válaszolni sem.

¹⁶ Még a szüleitek, testvéreitek, rokonaitok és barátaitok is ellenetek fordulnak majd, és kiszolgáltatnak az ellenségeiteknek. Egyeseket meg is fognak ölni közületek. ¹⁷ Mindenki gyűlöl majd benneteket, mert az én nevemet viselitek. ¹⁸ Ennek ellenére, egyetlen hajszálatok sem vész el! ¹⁹ Türelmes kitartással azonban meg fogjátok menteni a lelketeket.”

Prófécia Jeruzsálem lerombolásáról

²⁰ „Amikor látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek veszik körül, akkor tudjátok meg, hogy közel van a pusztulása. ²¹ Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe. Akik a városban vannak, menjenek ki onnan, akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be a városba, ²² mert azok az isteni igazságszolgáltatás napjai lesznek. Akkor teljesednek be mindazok, amelyek az Írásban fel vannak jegyezve. ²³ Jaj a gyermeket váró asszonyoknak és szoptatós anyáknak azokban a napokban! Nagy nyomorúság lesz ezen a földön, és súlyos harag nehezedik erre a népre! ²⁴ Egy részüket fegyverrel ölik meg, más részüket fogságba viszik, szerte a világon minden nép közé. Jeruzsálemet pedig letapossák, és megszállják az Izráelen kívüli népek, s ez mindaddig így is marad, ameddig le nem telik az ő idejük.”

Az Emberfia eljön a felhőkön^(B)

²⁵ „Csodálatos jelek fognak mutatkozni a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig a viharos tenger hullámai zúgnak. A nemzetek megrémülnek, tanácstalanságukban kétségbeesnek, és összezavarodnak. ²⁶ Az emberek elájulnak, sőt meghalnak rémületükben, mikor látják, hogy mi közeledik a föld lakosaira. Még az égben lévő hatalmak is meginognak. ²⁷ Akkor majd mindenki meglátja az Emberfiát, amint eljön a felhőkön, nagy erővel és dicsőségben!

²⁸ Amikor pedig ezek az események elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok!”

Jézus szavai mindig érvényesek maradnak^(C)

²⁹ Azután Jézus mondott a tanítványainak egy példázatot is: „Figyeljétek meg a fügefát és a többi fákat! ³⁰ Amikor látjátok, hogy kihajtanak, magatok is tudjátok, hogy már közel van a nyár. ³¹ Ehhez hasonlóan, amikor majd látjátok, hogy ezek megtörténnek, ismerjétek fel, hogy Isten Királysága már közel van!

³² Igazán mondom nektek: ez a nemzet^[a] el nem múlik, amíg mindezek a dolgok be nem teljesednek. ³³ Az ég és a föld elmúlik, de amit én mondok, az soha nem múlik el: mindig érvényes marad!”

Mindenkor álljatok készen!

³⁴ „Vigyázzatok magatokra! Ne engedjétek, hogy a lelketeket túlságosan lefoglalja vagy megterhelje valamilyen kábulat, részegség vagy gond! Különben az a nap olyan váratlanul ér benneteket, mint a csapda. ³⁵ Mert eljön az a nap minden emberre, aki csak a föld színén lakik. ³⁶ Ti azonban mindig éberen őrködjetek! Imádkozzatok, hogy legyen erőtök kimenekülni azokból a dolgokból, amelyek bekövetkeznek, és hogy majd bizalommal állhassatok meg az Emberfia előtt!”

³⁷ Jézus nappal a Templom területén tanított, de este kiment az Olajfák hegyére, és ott töltötte az éjszakát. ³⁸ Az egész nép már korán reggel sietett hozzá a Templom területére, hogy hallgassa őt.

Józsué, légy bátor és erős!

1 Mózes az Örökkévaló szolgája volt, Józsué^[a], Nún fia pedig Mózes segítője. Miután Mózes meghalt, az Örökkévaló megszólította Józsuét: ² „Mózes, az én szolgám meghalt. Ezért most te indulj el, kelj át a Jordánon, és vezesd át az egész népet arra a földre, amelyet Izráel népének adok! ³ Ahogy Mózesnek megígértem, nektek adok minden helyet, ahová csak léptek. ⁴ Tiétek minden terület dél felé a sivatagig, északra a Libanon-hegységig, kelet felé az Eufrátesz folyóig. Tiétek a Hettiták földje, és nyugat felé az egész föld a Nagy-tengerig. ⁵ Foglald el azt a földet, mert amíg csak élsz, senki sem tud ellenállni neked! Veled leszek, ahogy Mózessel is voltam, és soha nem hagylak magadra.

⁶ Légy bátor és erős, mert te vezeted be ezt a népet arra a földre, hogy birtokba vegyék örökségüket! Megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom azt a földet. ⁷ Csak légy erős és nagyon bátor, hogy mindent teljesen aszerint a törvény és tanítás szerint cselekedj, amelyet Mózes, az én szolgám rendelt el a számotokra! Ne térj el attól se jobbra, se balra — akkor minden sikerülni fog, amihez hozzáfogsz! ⁸ A törvény könyvét szüntelen tanulmányozd, igéit ismételd magadban, és gondolkodj azokon, hogy mindenben annak megfelelően járhass el. Ha így teszel, akkor minden utad sikeres lesz, és amibe belefogsz, felvirágzik. ⁹ Ne feledd: Én parancsoltam meg neked, hogy légy erős és bátor! Istened, az Örökkévaló van veled, akárhová mész! Hát ne félj semmitől, és ne engedd, hogy bármi elbátortalanítson!”

Józsué, a vezér

¹⁰ Ezután Józsué megparancsolta a sereg tisztjeinek: ¹¹ „Menjetek végig a táboron, és hirdessétek ki ezt a parancsot: Készítsetek magatoknak útravalót, mert három nap múlva átkelünk a Jordánon, hogy elfoglaljuk és birtokba vegyük azt a földet, amelyet az Örökkévaló ad nekünk!”

¹² Rúben és Gád törzsének, meg Manassé fél törzsének ezt mondta Józsué: ^13-14 „Emlékezzetek, hogyan rendelkezett Mózes, az Örökkévaló szolgája! Istenünk, az Örökkévaló nektek adta ezt a földet, a Jordán innenső oldalán, amelyet kértetek. Így feleségeitek, gyermekeitek meg állataitok már letelepedhettek és megnyugodhattak a saját birtokaikon, amelyet Mózes kijelölt a számotokra. De ti férfiak, akik fegyverforgató harcosok vagytok, menjetek tovább! Izráel seregének élén keljetek át a túlpartra, hogy testvéreiteket segítsétek a harcban. ¹⁵ Addig ne is térjetek vissza a saját birtokaitokra, amíg testvéreitek el nem foglalják a maguk területét, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nekik, és nyugalmat nem ad nekik, ahogy ezt veletek már megtette. Azután majd ti is hazatérhettek a saját földetekre, amelyet Mózes, az Örökkévaló szolgája adott nektek a Jordán keleti oldalán, és letelepedhettek ott.”

¹⁶ Ők így feleltek: „Így lesz! Mindent megteszünk, amit parancsolsz nekünk, és ahová küldesz, oda megyünk. ¹⁷ Engedelmeskedni fogunk neked is mindenben, ahogyan Mózes szavát megfogadtuk. Csak Istenünk, az Örökkévaló veled legyen, ahogyan Mózessel is volt! ¹⁸ Ha valaki mégis lázadna ellened, vagy nem akar engedelmeskedni szavadnak, az halállal lakoljon! Csak légy bátor és erős!”

Józsué felderítőket küld Jerikóba

2 Amikor Izráel népe Sittímnél táborozott, Józsué, Nún fia kiküldött két férfit, hogy titokban kémleljék ki az előttük lévő vidéket. Ezt mondta nekik: „Menjetek, és jól nézzétek meg azt az egész vidéket, különösen Jerikót!”

Ők el is indultak, és eljutottak Jerikó városába. Ott egy Ráháb nevű asszony házában szálltak meg, aki prostituált volt.

² Jerikó királyának azonban jelentették: „Ma este izráeli kémek érkeztek a városba!”

³ A király azonnal elküldte a katonáit Ráhábhoz ezzel a paranccsal: „Add ki azokat a férfiakat, akik ma este érkeztek hozzád, hogy házadnál szálljanak meg, mert kémkedni jöttek!”

^4-5 Ráháb azonban már előzőleg elbújtatta a két izráeli férfit, a király katonáinak pedig ezt mondta: „Igaz, hogy ide jöttek, de nem tudtam, honnan érkeztek. Estefelé, a város kapuinak bezárása előtt már elmentek innen, de nem tudom, hová. Siessetek utánuk, még utolérhetitek őket!” ⁶ Valójában Ráháb elbújtatta őket a háza lapos tetején száradó lenkévék közé. ⁷ A király katonái sietve kimentek a városból, és a Jordán gázlói felé igyekeztek abban a hiszemben, hogy a kémek arra mentek. A város kapuit pedig bezárták utánuk.

⁸ Mielőtt a kémek nyugovóra tértek, Ráháb fölment a tetőre, hogy beszéljen velük. ^9-10 Ezt mondta nekik: „Tudom, hogy az Örökkévaló nektek adta ezt a földet, ezért mindannyian félünk tőletek. Hallottuk, hogyan szárította ki az Örökkévaló előttetek a Vörös-tenger vizét, amikor Egyiptomból kijöttetek, s emiatt e föld minden lakosa retteg tőletek. Azt is hallottuk, hogy a Jordán túloldalán legyőztétek az emóriak két királyát, Szihónt és Ógot, és teljesen kipusztítottátok őket. ¹¹ Amikor ezt megtudtuk, minden bátorságunk elszállt, és úrrá lett rajtunk a rémület, mert bizony a ti Istenetek, az Örökkévaló az Isten fenn az égben és lenn a földön!

^12-13 Most hát esküdjetek meg nekem az Örökkévalóra, hogy amint én megkönyörültem rajtatok, és megkíméltelek titeket a haláltól, úgy ti is könyörültök apám egész családján, és életben hagytok minket! Adjatok nekem valami biztos jelet, hogy valóban megmentitek a haláltól apámat, anyámat, testvéreimet — az egész családomat!”

¹⁴ A férfiak így válaszoltak: „Életünkkel kezeskedünk, hogy amikor az Örökkévaló kezünkbe adja ezt a földet, és elfoglaljuk Jerikót, nektek nem lesz bántódásotok, és megtartjuk ígéretünket. De egy feltétellel: senkinek sem szólhatsz arról, hogy itt voltunk, és hogy miért jöttünk!”

¹⁵ Ráháb akkor a háza ablakából egy kötélen leengedte a férfiakat a városfalon kívülre, ugyanis a háza éppen a városfalra épült. ¹⁶ Figyelmeztette őket, hogy a hegyek között rejtőzzenek három napig, nehogy üldözőik rájuk találjanak, s csak azután induljanak tovább, ha azok már visszatértek Jerikóba.

¹⁷ A két férfi megerősítette: „Biztos lehetsz benne, hogy megtartjuk, amit ígértünk, ha a következőt megteszed: ¹⁸ amikor bevonulunk erre a földre, akkor ezt a piros fonalat kösd az ablakra, amelyen keresztül leengedtél bennünket! Gyűjtsd ide a házadba apád egész rokonságát: apádat, anyádat és testvéreidet — az egész családodat. ¹⁹ Akik a házban vannak, azoknak nem esik bántódásuk, ezért kezeskedünk! Ha mégis bajuk esne, akkor életünkkel felelünk érte. Ha viszont az ostrom idején közületek valaki kimegy a házból, és megölik, akkor ezért ő a felelős, mi pedig ártatlanok leszünk. ²⁰ Vigyázz, senkinek se árulj el bennünket! Ha mégis megteszed, akkor minket sem köt az eskünk.”

²¹ „Rendben van, megegyeztünk! Úgy lesz, ahogy mondtátok” — felelte Ráháb.

Ezzel a kémek elmentek, Ráháb pedig az ablakára kötötte a piros fonalat.

²² A két férfi a dombok közé ment, és ott rejtőztek három napig. Ezalatt üldözőik átkutatták az utat és az egész környéket, de senkit sem találtak, majd visszatértek Jerikóba. ²³ Azután a két férfi lejött a dombok közül, és átkelt a Jordánon. Visszatértek Józsuéhoz, Nún fiához, akinek mindenről beszámoltak.

²⁴ „Semmi kétség, az Örökkévaló kezünkbe adta ezt az egész földet, mert lakóit már hatalmába kerítette a tőlünk való rettegés” — mondták Józsuénak.