Add parallel Print Page Options

12 Aki tanulni vágyik, elfogadja a helyreigazítást,
    aki pedig visszautasítja, ostoba marad.
A jóindulatú emberhez az Örökkévaló is jóindulatú,
    de aki gonosz terveket sző, azt elítéli.
A gonoszt nem erősíti meg a gonoszsága,
    az igaz viszont szilárd, mint az erős gyökerű fa.
A jó feleség olyan, mint a korona a férje fején,
    de mint a csontok fájdalma, aki szégyent hoz a férjére.
Az igaz ember szándékai becsületesek,
    az istentelen tervei pedig tisztességtelenek.
A gonoszok szavai lesben állnak, hogy megöljenek valakit,
    az igazak szavai pedig megmentenek a veszélytől.
Ha pusztulnak a gonoszok, írmagjuk sem marad,
    az igazak családja pedig fennmarad.
Az értelmes férfit megbecsülik,
    de az ostobát megvetik.
Jobb, ha nem sokra becsülnek, de mégis van szolgád,
    mintha sokra tartod magad, de még kenyérre se telik.
10 Az igaz ember jól bánik még az állataival is,
    de az istentelennek még a „jóindulata” is kegyetlenség.
11 Aki gondosan műveli a földjét, jóllakik a termésével,
    aki viszont elpocsékolja idejét, az ostoba.
12 Az istentelen kívánja a gonoszsággal szerzett vagyont,
    az igaz pedig olyan, mint a mélyen gyökerező növény,
    amely bőven terem.
13 A gonoszt a saját bűnös beszéde ejti csapdába,
    az igazságszerető pedig kimenekül a bajból.
14 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól,
    és amit tesz, annak a jutalmát kapja meg.
15 A bolond szerint minden, amit tesz, helyes,
    a bölcs pedig hallgat a tanácsra.
16 Az ostoba haragja hamar kitudódik,
    az értelmes pedig fel sem veszi a sértést.
17 A megbízható tanú az igazságot,
    a hamis tanú pedig az igazságtalanságot erősíti.
18 Aki meggondolatlanul fecseg, mintha tőrével döfködne,
    a bölcs beszéde pedig meggyógyít.
19 Az igaz beszéd örökre megmarad,
    de a hazugság csak egy pillanatig áll meg.
20 Akik gonosz terveket szőnek,
    azoknak szívében hamisság lakik,
akik pedig békességet hozó tanácsot adnak,
    azokéban öröm.
21 Az igazságszerető embert nem éri veszedelem,
    de az istentelen élete bajjal teli.
22 Az Örökkévaló gyűlöli a hazug beszédet,
    de szereti a hűségeseket.
23 Aki okos, nem fitogtatja tudását,
    de az ostobák kifecsegik butaságukat.
24 A szorgalmas ember uralkodni,
    a lusta pedig robotolni fog.
25 Az aggodalom elcsüggeszti,
    a jó szó pedig felvidítja az embert.
26 Az igazságszerető ember útbaigazítja társát,
    de az istentelen másokat is rossz útra visz.
27 A lusta nem ejt zsákmányt soha,
    a szorgalmas pedig drága kincset talál.
28 Az igazságosság útja az életre vezet,
    ha ezen jársz, nem látsz halált soha.[a]

Footnotes

  1. Példabeszédek 12:28 ha… soha Vagy: „de van olyan ösvény, amely a halálba vezet”.