Add parallel Print Page Options

A bölcsesség hív

Figyeljetek! Bölcsesség hív benneteket,
    az értelem szól hangos szóval, figyeljetek!
Megáll a hegyek tetején, az utak mellett,
    ott, ahol az ösvények találkoznak,
kiált a kapuknál, a város bejáratainál,
    nyitott ajtóknál nyilvánosan szól:

„Férfiak, hozzátok kiáltok,
    minden ember hallja meg szavam!
Tanuljatok tőlem bölcsességet, tudatlanok,
    szerezzetek értelmes szívet, öntelt ostobák!
Hallgassatok rám,
    mert életbevágóan fontos, amit mondok,
    és igazat mondok, ha megszólalok!
Szájam igazságot mond,
    ajkam utálja a gonoszságot.
Minden szavam egyenes és igaz,
    nincs bennük sem hamisság, sem torzítás.
Mind világos az értelmeseknek,
    aki bölcsességre vágyik, mind megértheti.
10 Fogadjátok meg tanácsomat, mert ezüstnél többet ér,
    válasszátok tudásomat, inkább, mint az aranyat!
11 Mert a bölcsesség drágább a gyöngyöknél,
    kívánatosabb a drágaköveknél.

12 Én, bölcsesség, az értelemmel lakom,
    nálam van a tudás és a tervezés.
13 Aki tiszteli és féli az Örökkévalót,
    gyűlölje a gonoszt!
A büszkeséget, a dicsekvést, a gonosz utat,
    a hazug beszédet mind gyűlölöm!
14 Nálam a bölcs tanács, és a helyes ítélet,
    enyém az értelem, az erő és a hatalom.
15 Általam uralkodnak a királyok,
    és hoznak a vezetők igazságos törvényeket.
16 Minden uralkodó általam gyakorolja hatalmát,
    általam hoznak igazságos ítéletet a bírák.[a]
17 Szeretem azokat, akik engem szeretnek,
    megtalálnak, akik igazán keresnek.
18 Gazdagság van kezemben, és megbecsülés,
    maradandó vagyon és igazságosság.
19 Ami tőlem származik, többet ér, mint az arany,
    drágább, mint a színarany.
    Amit én adok, értékesebb a tiszta ezüstnél.
20 Az igazságosság ösvényén járok,
    a jogosság útjának közepén.
21 Gazdag örökséghez juttatom, aki engem szeret,
    házát kincsekkel töltöm meg.

22 Elsőként engem formált az Örökkévaló,
    réges-régen, minden más munkája előtt,
23 öröktől fogva felkent, és helyemre állított,
    kezdetben, még a Föld kezdete előtt.
24 Mikor megszülettem,
    még tengerek sem voltak,
    vízforrások sem csörgedeztek.
25 Előbb születtem,
    mint a hegyek a helyükre kerültek,
    s a dombok megállapodtak,
26 előbb, mint az Örökkévaló a Földet
    s a mezőket teremtette,
    vagy a világ legelső porszemét.
27 Ott voltam,
    mikor az Örökkévaló a Mennyet teremtette,
    mikor kimérte az óceán partjait.
28 Ott voltam,
    mikor megerősítette fönt a fellegeket,
    és lent a mélység forrásait.
29 Ott voltam, mikor parancsolt a tengereknek,
    hogy át ne lépjék a határt, amit nekik szabott.
    Ott voltam, mikor lefektette a Föld alapjait.
30 Mellette nőttem fel,
    mint gyermek az apja mellett,[b]
naponta bennem lelte örömét,
    előtte játszottam és örültem szüntelen.
31 Játszottam mindennel,
    amit a Földön teremtett,
    és gyönyörködtem az emberekben.

32 Ezért hát, fiaim, hallgassatok rám,
    hogy ti is boldogok legyetek:
    kövessétek az én ösvényemet!
33 Bölcsek legyetek,
    fogadjátok meg tanácsaimat,
    ne utasítsatok el, ne vonakodjatok!
34 Boldog, aki hallgat rám,
    s ajtóm előtt vár engem naponta,
    aki rám vár kapuim előtt.
35 Mert aki megtalál engem,
    életet talál, és az Örökkévaló jóindulatát.
36 De ha nem keres meg, magának árt vele.
    Akik engem gyűlölnek, szeretik a halált!”

Footnotes

  1. Példabeszédek 8:16 általam… bírák Egyes héber kéziratokban: „a hatalmasok és a föld minden bírája.”
  2. Példabeszédek 8:30 Mellette… mellett Vagy: „Mellette voltam, mint mesterember”.

Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az õ szavát?

A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz [van!]

Értsétek meg ti együgyûek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

10 Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

11 Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlõk nem lehetnek.

12 Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

13 Az Úrnak félelme a gonosznak gyûlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyûlölöm.

14 Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erõ.

15 Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

16 Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

17 Én az engem szeretõket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

18 Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

19 Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

20 Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

21 Hogy az engem szeretõknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

22 Az Úr az õ útának kezdetéül szerzett engem; az õ munkái elõtt régen.

23 Örök idõktõl fogva felkenettem, kezdettõl, a föld kezdetétõl fogva.

24 Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

25 Minekelõtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak elõtte születtem.

26 Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezõket, és a világ porának kezdetét.

27 Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

28 Mikor megerõsíté a felhõket ott fenn, mikor erõsekké lõnek a mélységeknek forrásai;

29 Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

30 Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörûsége valék mindennap, játszva õ elõtte minden idõben.

31 Játszva az õ földének kerekségén, és gyönyörûségem[et] [lelve ]az emberek fiaiban.

32 És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

33 Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

34 Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elõtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit õrizvén.

35 Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

36 De a ki vétkezik ellenem, erõszakot cselekszik az õ lelkén; minden, valaki engem gyûlöl, szereti a halált!