Add parallel Print Page Options

Ne vállalj felelősséget más adósságáért!

Fiam, ne vállalj felelősséget más adósságáért!
    Ne tégy ígéretet,
    ne írj alá ilyen szerződést!
Mert ígéreted csapdába ejt téged,
    s így saját szavaidnak fogságába esel.
Szabadítsd ki magad, fiam,
    ha másnak hatalmába kerültél:
    menj, alázkodj meg előtte,
    s kérd, hogy mentsen fel ígéreted alól!
Tedd meg még ma,
    ne halogasd holnapig,
    álmot se engedj szemeidnek!
Menekülj ki a csapdából,
    mint őz fut a vadász elől,
szabadítsd ki magad,
    mint madár a madarász kezéből!

A lustaság veszedelmes

Nézd a hangyákat, te lusta,
    figyeld meg, hogyan élnek,
    és tanulj tőlük!
Lásd, nincs vezérük,
    sem királyuk, vagy parancsolójuk,
összegyűjtik mégis nyáron az ennivalót,
    megtöltik aratáskor raktárukat!

Meddig heverészel még, te lusta?
    Mikor kelsz már fel álmodból?
10 „Még egy kis alvás, egy rövid szundítás,
    csak pár perc még, és felkelek.”
11 Ezért tör rád a szegénység, mint az útonálló,
    és a nyomorúság, mint fegyveres rabló.

Bajkeverők

12 A hitvány, rosszindulatú ember
    folyton jön-megy, s mindenkiről rosszat mond,
13 becsapja az embereket, szemével kacsint,
    kezével, lábával titokban jelt ad,
14 hamisság van szívében,
    gonosz tervet forgat eszében,
    mindenhol viszályt szít.
15 De hirtelen veszedelem szakad rá,
    összetörik, nem kel fel soha többé.

Amit az Örökkévaló gyűlöl

16 Ezeket az Örökkévaló gyűlöli, sőt, szívből utálja:
17     a szemet, amelyből büszkeség sugárzik,
    a nyelvet, amely hazugságot mond,
    a kezet, amely ártatlan ember vérét ontja,
18     a szívet, amely gonosz terveket sző,
    a lábat, amelyek siet gonoszt tenni,
19     a hamis tanút, aki hazugságot beszél,
    és azt, aki viszályt szít a testvérek között.

Óvakodj a házasságtörő asszonyoktól!

20 Fiam, engedelmeskedj apád parancsának,
    és anyád tanítását el ne felejtsd!
21 Kösd a nyakadba,
    őrizd meg szívedben.
22 Bárhová mész, vezet,
    ha lefekszel, őriz,
    ha felkelsz, beszélget veled.
23 Mert olyan szüleid parancsa, mint a lámpa,
    tanításuk, mint a világosság,
    fegyelmezésük, mint az élet útja.
24 Mert megőriznek téged a romlott nőktől,
    az idegen nők hízelgő szavaitól.
25 Ne kívánd meg szépségüket,
    ne ejtsen rabul pillantásuk!
26 Mert miattuk miatt koldusbotra jutsz,
    a házasságtörő asszony egész életed tönkreteszi!
27 Tehetsz-e zsebedbe izzó parazsat,
    hogy meg ne égesse ruhádat?
28 Járhatsz-e égő parázson,
    hogy meg ne égesse talpadat?
29 Így jár, aki elcsábítja más feleségét!
Nem marad büntetlenül,
    aki más asszonyához nyúl!

30 Nem vetik meg a tolvajt,
    ha azért lop, mert éhes,
31 ha megfogják, mégis
    vissza kell fizesse, hétszeresen,
    még ha rá is megy minden vagyona.
32 Esztelen bolond, aki elcsábítja más feleségét!
    Csak az tegyen ilyet, aki el akarja pusztítani magát!
33 Mert verés és szégyen éri,
    gyalázata soha nem múlik el.
34-35 A megcsalt férj haragját féltékenysége szítja,
    sem ajándékkal, sem pénzzel le nem csendesíted.
    Bizony, irgalom nélkül bosszút áll a házasságtörőn!

Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, [és] kezedet adván, kötelezted magadat másért:

Szádnak beszédei által estél tõrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a [vadász] kezébõl, és mint a madár a madarásznak kezébõl.

Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs!

A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, aratáskor gyûjti eledelét.

Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

11 Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos férfiú!

12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,

13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.

14 Álnokság van az õ szívében, gonoszt forral minden idõben, háborúságot indít.

15 Annakokáért hirtelen eljõ az õ nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

16 E hat dolgot gyûlöli az Úr, és hét dolog útálat az õ lelkének:

17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,

18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,

19 A hazugságlehelõ hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

20 Õrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.

21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fûzd a nyakadba.

22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, õriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

24 Hogy a gonosz asszonytól téged megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétõl.

25 Ne kivánd az õ szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

26 Mert a parázna asszony miatt [jut az ember] egy darab kenyérre, és [más] férfi felesége drága életet vadász!

27 Vehet-é valaki tüzet az õ kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!

30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az õ kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az õ házának minden marháját érette adhatja;

32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az õ gyalázatja el nem töröltetik.

34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.

35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.