4 Mózes 9:15-11:3

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

Az elindulás és letáborozás ideje^(A)

¹⁵ Amikor a Találkozás Sátorát, vagyis a Szövetség Sátorát^[a] fölállították, az Örökkévaló jelenlétének felhője borult föléje és betakarta. Estétől reggelig a felhő úgy világított, mintha tűz égne benne. ¹⁶ Ettől kezdve így volt ez mindig: nappal állandóan betakarta a Sátrat a felhő, amely éjjel tűznek látszott.

¹⁷ Amikor a felhő fölszállt a Sátorról, Izráel népe tábort bontott, útnak indult és követte a felhőt. Ahol pedig a felhő megállapodott, ott ismét tábort vertek. ¹⁸ Az Örökkévaló jeladása szerint vándoroltak és táboroztak Izráel fiai.

Ameddig a felhő nem mozdult a Sátor fölül, addig ők sem mentek tovább, ¹⁹ még akkor sem, ha a felhő sokáig egy helyben állt. Követték az Örökkévaló jeladását, és nem mozdultak ők sem. ²⁰ Előfordult, hogy a felhő csak néhány napig időzött a Sátor fölött — de akkor is csak a felhőt követve maradtak, vagy mentek tovább. ²¹ Volt úgy, hogy a felhő csak egyetlen éjjel maradt egy helyben, és másnap reggel már tovább is indult. A tábor ilyenkor is azonnal követte. Amikor a felhő felszállt, akár éjjel volt, akár nappal, a nép tábort bontott, és útnak indult. ²² Ha néhány napig, egy teljes hónapig, vagy még hosszabb ideig nem mozdult a felhő a Sátor fölül —, Izráel népe sem indult útnak, hanem sátraikban időztek. De amikor a felhő fölszállt a Szent Sátorról, a tábor is útnak eredt.

²³ Az Örökkévaló parancsa szerint táboroztak le, és az ő parancsa szerint indultak el. Engedelmeskedtek az Örökkévaló rendelkezéseinek és parancsainak, amelyeket Mózesen keresztül kaptak.

A két ezüst trombita

10 Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: ² „Készíts két ezüst trombitát! Ötvösmunkával készítsd őket, mindegyiket egy-egy darab ezüstből formálják ki. Ezek szolgáljanak Izráel közösségének összehívására és a tábor elindítására. ³ Amikor a közösséget kell összehívni, mind a kettőt fújjátok meg. Ilyenkor Izráel népének egész közössége gyűljön hozzád, a Találkozás Sátorának bejárata elé. ⁴ Ha csak a törzsek vezetőit, a nemzetségfőket kell összegyűjteni hozzád, akkor csak az egyik trombitát fújjátok meg.

⁵ Amikor pedig a tábornak kell elindulnia — és ilyenkor mindig a Találkozás Sátorának keleti oldalán táborozó törzsek induljanak először —, akkor rövid hangokat fújjatok mindkét trombitával. ⁶ Amikor másodszor is rövid hangokat fújtok, akkor induljanak a Sátor déli oldalán táborozó törzsek. A táborok elindításához mindig rövid hangokat fújjatok. ⁷ De amikor a közösséget akarjátok összehívni, hosszú hangokat fújjatok, ne rövideket. ⁸ Az ezüst trombitákat csak Áron fiai, a papok fújhatják meg.

Ezeket a rendelkezéseket örök törvényként tartsátok meg nemzetségről nemzetségre!

⁹ Amikor majd a saját országotokban éltek, és a benneteket szorongató ellenség seregével készültök megütközni, akkor is ezekkel a trombitákkal fújjatok rövid hangokat, emlékeztetve Isteneteket, az Örökkévalót, hogy odafigyeljen rátok, és megszabadítson benneteket ellenségeitektől. ¹⁰ Viszont hosszú hangokat fújjatok mindkét trombitával, ha az ünnepeket és a szent összegyülekezést akarjátok jelezni a népnek! Így adjatok jelt az öröm napjain, az ünnepeken, és minden hónap kezdetén: az Újhold ünnepén, meg az égőáldozatok és hálaáldozatok bemutatásakor, emlékeztetve Isteneteket, hogy odafigyeljen rátok! Én vagyok Istenetek, az Örökkévaló!”

Izráel népe elindul a Sínai-hegytől

¹¹ Az Egyiptomból való elindulás utáni 2. évben, a 2. hónap 20. napján az Örökkévaló felhője fölszállt a Szövetség Sátoráról. ¹² Tehát Izráel népe elindult a Sínai-puszta táborából, és táborhelyről táborhelyre haladva eljutottak Párán pusztájába, ahol az Örökkévaló felhője egy időre megállapodott.

¹³ Ekkor történt először, hogy úgy indultak útnak, ahogyan azt az Örökkévaló Mózes által megparancsolta. ¹⁴ Júda törzsének tábori zászlaja indult elsőnek, utána vonult Júda altáborának három serege. Nahsón, Amminádáb fia vezette őket. ¹⁵ Issakár törzsének vezetője Netanél, Cúár fia, ¹⁶ Zebulon törzsének vezetője pedig Eliáb, Hélón fia volt.

¹⁷ Miután a Találkozás Sátorát lebontották, a gersóni és merári nemzetségek elindultak a Sátor részeivel Júda altábora után.

¹⁸ Utánuk következett Rúben törzsének tábori zászlaja, amelyet Rúben altáborának három serege követett. Elicúr, Sedéúr fia vezette őket. ¹⁹ Simeon törzsének vezetője Selumiél, Cúrisaddaj fia, ²⁰ Gád törzsének vezetője pedig Eljászáf, Deúél fia volt.

²¹ Utánuk indultak a keháti nemzetségek, akik a Sátorban lévő szent tárgyakat vitték. Így azután, mire ők a következő táborhelyre érkeztek, a többiek már újra fölállították a Sátrat, ahová a kehátiak egyenesen bevitték a szent tárgyakat.

²² Utánuk indult el Efraim törzsének tábori zászlaja, amelyet Efraim altáborának három serege követett. Elisáma, Ammihúd fia vezette őket. ²³ Manassé törzsének vezetője Gamliél, Pacádúr fia, ²⁴ Benjámin törzsének vezetője pedig Abidán, Gideóni fia volt.

²⁵ Utánuk indult el Dán törzsének tábori zászlaja, amelyet Dán altáborának három serege követett. Ez volt Izráel egész seregének utóvédje. Ahiezer, Ammisaddaj fia vezette őket. ²⁶ Ásér törzsének vezetője Pagiél, Okrán fia, ²⁷ Naftáli törzsének vezetője pedig Ahira, Énán fia volt.

²⁸ Ez volt Izráel táborának és seregeinek vonulási rendje, amikor a tábor útnak indult.

²⁹ Mózesnek volt egy sógora, Hóbáb, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának fia. Mózes így kérlelte Hóbábot: „Most el kell indulnunk, hogy eljussunk arra a helyre, amelyet az Örökkévaló nekünk ígért. Gyere velünk te is, és jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígért Izráelnek!”

³⁰ De Hóbáb ezt felelte: „Inkább visszatérek a saját földemre és rokonaimhoz”.

³¹ Mózes tovább unszolta: „Kérlek, ne hagyj el bennünket, mert te jól ismered ezt a pusztaságot, és tudod, hol lehet tábort verni. Te lehetsz a táborunk »szeme!« ³² Ha velünk jössz, te is részesülhetsz mindabban a jóban, amit az Örökkévaló tesz velünk!”

³³ Tehát elindultak az Örökkévaló hegyétől, és három napig vonultak. Az Örökkévaló Szövetségládáját a papok a nép előtt vitték, hogy helyet találjanak a nép számára, ahol megpihenhet. ³⁴ Ahogy az előző táborhelyről útnak indultak, az Örökkévaló felhője egész nap fölöttük haladt, és beárnyékolta a tábort.

³⁵ Amikor a papok fölvették a vállukra a Szövetségládát, és elindultak vele, Mózes ezt mondta:

³⁶ Amikor pedig a Szövetségládát hordozó papok megálltak, ezt mondta Mózes:

Az Örökkévaló haragjának tüze pusztít a táborban

11 Egyszer Izráel népe panaszkodott a nehézségek miatt. Meghallotta ezt az Örökkévaló is, és nagyon megharagudott rájuk. Az Örökkévalótól származó tűz gyulladt fel közöttük, és megégette a tábor szélét. ² Ekkor a nép Mózeshez könyörgött, hogy segítsen rajtuk, Mózes pedig imádkozott az Örökkévalóhoz, és a tűz elaludt. ³ Ezért elnevezték azt a helyet Tabérának, vagyis „Égésnek”, mert ott gyulladt föl a nép ellen az Örökkévaló haragjának tüze.