4 Mózes 31:25-32:42

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version

²⁵ Majd ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: ²⁶ „Eleázár főpappal és a közösség vezetőivel együtt vegyétek számba a foglyokat és a zsákmányolt háziállatokat! ²⁷ Mindezeket oszd két egyenlő részre. Az egyik azoké legyen, akik harcoltak, a másik rész pedig a többieké. ²⁸ Mindkét csoportból vegyél ki egy-egy részt az Örökkévaló számára. A harcosoknak jutott csoportból, a foglyok közül válasszatok ki egy-egy főt minden 500 közül, és ugyanígy a szarvasmarhák, juhok, kecskék és szamarak közül is. ²⁹ A kiválasztottakat adjátok át Eleázár főpapnak, ajándékul az Örökkévalónak. ³⁰ A másik csoportból, amely a táborban maradt nép része, válasszatok ki egy-egy főt minden 50 közül, és ugyanígy a szarvasmarhák, juhok, kecskék és szamarak közül is. A kiválasztottakat adjátok át a Lévitáknak, akik az Örökkévaló Szent Sátora körüli őrző szolgálatokat végzik”.

³¹ Mózes és Eleázár főpap mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

³² Ezeket zsákmányolta Izráel serege:

³⁶ Ebből az a rész, amely a hadseregnek jutott:

⁴¹ Mózes átadta az Örökkévaló részét mindezekből Eleázár főpapnak, az Örökkévaló parancsa szerint.

^42-46 Az a rész, amely a táborban maradottaknak jutott:

⁴⁷ Mózes kiválasztotta közülük az Örökkévaló részét mindezekből: minden 50 fogoly közül egyet, és minden 50 állat közül egyet. Az Örökkévaló részét pedig átadta a lévitáknak, akik az Örökkévaló Szent Sátora körüli gyakorlati szolgálatokat végzik. Mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta.

⁴⁸ A hadsereg tisztjei, a századosok és ezredesek ⁴⁹ jelentették Mózesnek: „Mi, a te szolgáid, számba vettük a vezetésünk alatt álló egységek legénységét, és azt találtuk, hogy a midjániak elleni harcban senki sem esett el közülünk: egyetlen izráeli harcos sem hiányzik! ⁵⁰ Ezért elhoztunk ajándékul az Örökkévalónak minden aranyból készült karperecet, pecsétgyűrűt, fülbevalót és nyakláncot, amelyet a harcosok zsákmányoltak. Ezt az ajándékot megváltási áldozatul hoztuk az Örökkévalónak”.

^51-54 Mózes és Eleázár főpap átvette a hadsereg vezetőitől az arany ékszereket, amelyeket áldozatul hoztak az Örökkévalónak, és elhelyezte azokat a Találkozás Sátorában, az Örökkévaló jelenlétében, hogy emlékeztetőül szolgáljon Izráel népe számára az Örökkévaló előtt. Az ékszerek súlya összesen 16 750 sékel^[a] volt. Ez azonban nem az összes zsákmány volt, mert abból minden harcos magának is megtartott valamennyit.

A Jordántól keletre fekvő terület felosztása^(A)

32 Rúben és Gád törzsének igen-igen sok jószága volt, és látták, hogy Jazér és Gileád vidéke, amely a Jordán keleti oldalán terül, el különösen alkalmas a pásztorkodásra és jószágtartásra. ² Ezért Mózeshez, Eleázár főpaphoz és Izráel többi vezetőihez ezzel a kéréssel fordultak: ^3-4 „Tudjátok, hogy nekünk igen sok csordánk és nyájunk van. Az a vidék pedig, amelyet mostanában Izráel közössége számára az Örökkévaló megszerzett, nagyon alkalmas a jószágtartásra. Arról a vidékről szólunk, amely a következő meghódított városok környékén terül el: Atárót, Díbón, Jazér, Nimra, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón. ⁵ Kérünk benneteket, legyetek hozzánk jóindulattal, és adjátok nekünk ezt a vidéket, hadd legyen a mi örökös birtokunk! Hadd telepedjünk le a Jordánnak ezen az oldalán, s ne kelljen átmennünk a másik oldalra!”

⁶ De Mózes ezt felelte: „Képesek lennétek nyugodtan letelepedni és hátra maradni ezen a vidéken, miközben a testvéreitek még tovább harcolnak?! ⁷ El akarjátok bátortalanítani Izráelt, hogy ne legyen a népnek kedve átkelni a Jordánon, és elfoglalni azt a földet, amelyet az Örökkévaló nekünk adott?

⁸ Szüleitek nemzedéke is ezt tette, amikor Kádés-Barneából elküldtem a felderítőket, hogy kémleljék ki a földet. ⁹ El is mentek egészen az Eskól-völgyig, megnézték a földet, de mikor visszatértek, elvették a nép bátorságát és kedvét attól, hogy birtokba vegyék azt a földet, amelyet pedig az Örökkévaló már nekik adott.

¹⁰ Emiatt azon a napon az Örökkévaló nagyon megharagudott rájuk, és megesküdött nekik: ¹¹ »Azok közül, akik Egyiptomból kijöttek, és már legalább 20 évesek, senki sem fogja meglátni azt a földet, amelyet Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak ígértem! Így határoztam, mert ez a nép nem maradt hűséges hozzám. ¹² Csak a kenizzi Kálebbel, Jefunne fiával és Józsuéval, Nún fiával teszek kivételt, mert ők ketten tökéletesen hűségesek maradtak hozzám.«

¹³ Az Örökkévaló tehát megharagudott Izráel népére, és addig vezette őket a pusztában, amíg a hosszú vándorlás alatt mindegyikük meghalt. Kipusztult az egész nemzedék, amely vétkezett az Örökkévaló ellen. ¹⁴ Most pedig ti, akik ennek a bűnös nemzedéknek a fiai vagytok, és apáitok helyére léptetek, még jobban megharagítjátok az Örökkévalót Izráel ellen, mint a szüleitek tették? ¹⁵ Vigyázzatok! Ha elfordultok az Örökkévalótól, akkor ő megint hagyja Izráelt a pusztában vándorolni, és ezzel az egész nép vesztét okozzátok!”

¹⁶ Rúben és Gád törzsének emberei ekkor közelebb léptek Mózeshez, és így válaszoltak: „Csak azt engedd meg nekünk, hogy nyájainknak aklokat, a családjainknak meg városokat építsünk ezen a vidéken, hogy biztonságban legyenek. ^17-18 Mi magunk pedig fegyverrel a kezünkben Izráel seregének élén fogunk előrenyomulni, hogy azt a földet testvéreink számára elfoglaljuk. Nem térünk vissza otthonainkba, ameddig Izráelből mindenki meg nem kapja a saját birtokát. Csak a családjaink legyenek biztonságban a városfalak mögött, amelyek megvédik őket e föld egyéb lakosaitól. ¹⁹ A Jordán túlsó partján nem fogunk a magunk számára területet foglalni, hiszen a birtokunk az innenső parton fekszik”.

²⁰ Mózes ezt felelte nekik: „Rendben van, ha megteszitek, amit ígértetek, akkor kívánságotok szerint ez a vidék lesz a birtokotok. Tehát fegyverkezzetek föl, és vonuljatok az Örökkévaló előtt^[b] a sereg élén! ²¹ Keljetek át a Jordánon az Örökkévaló színe előtt, és mindaddig harcoljatok, amíg az Örökkévaló teljesen ki nem űzi ellenségeit arról a földről, ²² és az egész országot meg nem hódítjátok. Csak azután térjetek vissza otthonaitokba. Így ártatlanok lesztek mind az Örökkévaló, mind pedig Izráel népe előtt, és ezt a földet, amelyet kértetek, örök birtokul kapjátok. ²³ De ha nem teszitek meg, amit ígértetek, akkor az Örökkévaló ellen vétkeztek, és nem kerülhetitek el a büntetést! ²⁴ Tehát, most építsetek ezen a vidéken városokat családjaitoknak és aklokat nyájaitoknak, de azután tegyétek meg, amit ígértetek!”

²⁵ Gád és Rúben törzsének emberei ezt felelték: „Szolgáid megteszik, amit parancsoltál, urunk! ²⁶ Gyermekeink, feleségeink és állataink itt maradnak Gileád városaiban, ²⁷ szolgáid pedig fegyveresen átkelnek a Jordánon az Örökkévaló előtt, és harcolni fognak — ahogy parancsoltad”.

^28-29 Mózes így rendelkezett Gád és Rúben törzse felől Eleázár főpapnak, Józsuénak, Nún fiának és Izráel törzsei vezetőinek: „Ha Gád és Rúben törzsének harcosai az Örökkévaló jelenlétében veletek együtt kelnek át a Jordánon, és veletek együtt indulnak harcba, akkor — miután azt a földet már meghódítottátok — adjátok nekik örökségül Gileád vidékét, ahogy kérték! ³⁰ De ha nem kelnek át veletek együtt, akkor Kánaán földjéből kapják meg birtokukat veletek együtt!”

³¹ Gád és Rúben törzsének emberei ezt mondták erre: „Azt fogjuk tenni, amit az Örökkévaló parancsolt nekünk, szolgáidnak! ³² Mi magunk felfegyverkezve átkelünk az Örökkévaló előtt a Jordánon Kánaán földjére, de földbirtokaink az innenső parton lesznek”.

³³ Mózes tehát Gád és Rúben törzsének, meg Manassé, József fia törzse felének a Jordántól keletre jelölte ki a birtokát. Nekik adta azt a földet, amely Szihónnak, az emóriak királyának országa volt, meg azt, amely Ógnak, Básán királyának országa volt, s amelyet Izráel tőlük foglalt el a városokkal és falvakkal együtt.

^34-36 Ezen a vidéken Gád törzse újjáépítette a következő, fallal körülvett városokat: Díbón, Atárót, Aróér, Atrót-Sófán, Jazér, Jogboha, Bét-Nimra és Bét-Hárán. Építettek aklokat is az állataiknak.

^37-38 Rúben törzse újjáépítette a következő városokat: Hesbón, Elálé, Kirjátaim, Szibma, Nebó és Baál-Meón, és új neveket adtak ezeknek. (E két utóbbi várost az új nevükön kell nevezni.)^[c]

³⁹ Manassé leszármazottjának, Mákírnak nemzetsége felvonult Gileád ellen, elfoglalták és birtokba vették, az ott lakó emóriakat pedig elűzték. ⁴⁰ Ezért Mózes Mákír nemzetségének adta Gileádot, akik le is telepedtek ott. ⁴¹ Manassé másik leszármazottjának, Jáírnak nemzetsége is felvonult az emóriak falvai ellen, és elfoglalta azokat. Emiatt nevezték azután Jáír sátorfalvainak ezeket a településeket. ⁴² Nóbah nemzetsége is fölvonult Kenát városa ellen, és elfoglalta azt a körülötte lévő falvakkal együtt, majd a maga nevéről Nóbahnak nevezte el.